Néptanítók lapja 60. évfolyam, 1927
1927-04-15 / 15-16. szám
néptanítók lapja 1927 xv—xiv. szám. „ új gyermekszobájában" szerzett, Muchow Mária pedig a Montessori-módszerről és Fröbel nevelési eszméiről ír, közli a Montessorimódszer fejlődéstörténetét, alapelveit és méltatja jelentőségét. A rendkívül érdekes könyvet érdemes mindazoknak elolvasni, akik a nevelés kérdésével foglalkoznak, mert a tanügyi haladás szellemében értékes tanulságokat meríthetnek belőle. A mű Leipzigban, „Verlag Quelle & Meyer" cégnél szerezhető meg. TANÍTÓK TANÁCSADÓJA Mille Géza: Gyakorlati Gazdalexikon. Mayer János m. kir. földművelésügyi miniszter előszavával. A Sylvester-nyomda kiadásában és a Pantheon Irodalmi Intézet vállalatában e napokban hagyta el a sajtót egy hatalmas munka első kötete (ANI) a fenti cím alatt. Ennek a külföldi viszonylatban is csaknem páratlanul álló műnek az a nagy előnye, hogy nemcsak elméletileg, hanem időképen gyakorlati szempontból szemléltetően tartalmazza azokat a tudnivalókat, amelyekre mindazoknak szükségük van, akik okszerűen akarnak gazdálkodni. E nagyszabású munkának már az első kötetéből megállapíthatjuk, hogy ez a tizennégy színnyomatú, tizenegy egyszínű műmelléklettel és számos szövegképpel ellátott gazdalexikon nagyjelentőségű a szakirodalomban, mert még azok előtt is könnyen érthetővé teszik az egyes gazdálkodási ágazatokat és rendszereket, akik megfelelő gazdasági kiképzésben nem részesültek. A lexikon minden kívánalmat kielégítő tartalmasságát annak köszönheti, hogy a legkiválóbb gazdasági szakerők és közéleti tekintélyek működtek benne közre. Így például a sok kiváló szakíró közül az első kötetben ott találjuk dr. Hutyra Ferencet, aki „Állatforgalmi szavatosság", „Tanácsok az állatvásárláshoz", „Csalások az állatforgalomban" címszók alatt egész kis tanulmányt írt. Ezek a tanulmányszerű cikkek teszik nagyértékűvé ezt a gazdalexikont. Minden egyes címszó alatt a szerzők mindenütt a legminiciózusabban állították egybe az illető tanulmány szakirodalmát. Ezek közül csak egy párat sorolok fel és ott is csak a fejezetek címeit és a címszavakat, így például a szinte élvezetes olvasmány Steinecker Ferencnek: „Falusi gazdálkodás hibái", „Falusi közigazgatás", „A falu valláserkölcsi élete", „Egyke" című írásai. Rendkívül tanulságos dr. Schandl Károly tanulmánya a földbirtokmegoszlásról, a földbirtokreform és földbirtokpolitikáról. Ugyanilyen Mutschenbacher Emilé az adópolitikáról. Igen nagy hasznát vehetik a gazdálkodók Westsik Vincének a cikkét az alföldi futóhomokok okszerű mezőgazdasági kihasználásáról. Szabó Döme, Kenessey Béla, Konkoly Thege Sándor dolgozatai az állatélettan, állattenyésztés főbb gyakorlati tudnivalóiról, az állattenyésztés politikájáról nélkülözhetetlenek a gazdának. Csöngedy Gyula, Koncz János, Bodor Antal a falu és tanya lelkivilágáról és a mezőgazdaságról írt tanulmányaik bátran helyet foglalhatnak az iskolai olvasókönyvekben. Ugyancsak idevalók volnának Geöcze Saroltának, Kovacsics Sándornak, Baróthyné Steegmüller Máriának az asszonyok feladatairól otthon és a falusi társadalomban, a mezőgazdaságban című tanulmányaik. Osztrovszkyné Németh Ágnes dr. praktikus tanácsokat ad a gyümölcs- és zöldségfélék értékesítéséről. Megérdemelné valamennyi szakíró, hogy felsoroljuk őket, de akkor szinte le kellene nyomatnunk az egész lexikont, mert mindegyik író cikke szinte nélkülözhetetlen a gazdának. Igen helyesen és találóan írja Mayer János földmívelésügyi miniszter a lexikon előszavában, hogy „ennek a műnek, mint a gyakorlati élet számára szerkesztett tudásgyűjteménynek, tekintve azt az előkelő írógárdát, mely ennek létrehozatalában közreműködött, alig van, szüksége meleg ajánlásra, hiszen hézagpótlóan illeszkedik bele mezőgazdaságunk irodalmába". A nemesen érző, hazáját forrón szerető magyar ember szívével írta meg földmívelésügyi miniszterünk a Gazdalexikon előszavát, mert meggyőződése az, „hogy csak a tudás és kultúra vértezetében vívhatjuk ki nemzetünknek régi dicsőségéhez méltó, a jelenlegi sötét éjszakában epedve várt újraéledését és régi nagyságában való feltámadását". Csonka hazánkban nem lehet eléggé hangoztatni a többtermelés nemzetgazdasági fontosságát. Ezt a célt, valamint azt is, hogy nagyobb és kiadóbb jövedelmet biztosító birtokpolitikát lehessen folytatni, továbbá, hogy a nemzetgazdasági erőket a mezőgazdaság minden ágazatára kiterjesztőleg minél nagyobb arányokban lehessen kifejleszteni, a most megjelent „Gyakorlati Gazdalexikon" bizonyára nagyban elő fogja segíteni. Dr. Körösi Pál Benedek m. kir. gazd. tanácsos. Gyümölcsfa- és szőlőojtási tanfolyam. A gyöngyös-felsővárosi áll. el. iskolával kapcsolatos ifjúsági egyesületben f. é. január hó 24-i kezdettel a szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztése érdekében, — dr. Bozsik Pál főesperes, prépost-plébános, v. nemzetgyűlési képviselő elnöklete, Kovács Ferenc nyug. gazdasági iskolai és Lipóczky János áll. el. isk. és ifj. egyesületi igazgatók vezetése mellett „Gyümölcsfa-és szőlőojtási tanfolyam" rendeztetett, amelyen 94 tag vett részt. A tanfolyam befejezéséül március hó 20-án egy 11 tagból álló bizottság előtt nyilvános vizsga és verseny tartatott, amely várakozáson felüli szép sikerrel zárult. Kiosztatott 42 verseny-, illetve jutalomdíj. Egy 156 P értékű szőlőprés (Heves várms, adománya és díja), egy 108 P értékű szőlőprés (fölmívelésügyi miniszteri díj), egy 64 P értékű „Vermorel" permetezőgép (Gyöngyös város díja).