Néptanítók lapja 62. évfolyam, 1929

1929-09-02 / 33-34. szám

NÉPTANÍTÓK LAPJA Marc. 2. hét: A márciusi ifjúság vezetői: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Irányi János, Degré Alajos, Vajda János, Bulyovszky Gyula, Vidacs János stb. Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart... stb. (Petőfi: Nemzeti dal.) 3. hét: Az első felelős független miniszterek: Bat­thyány Lajos, Eötvös József dr., Széchenyi István, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Eszterházy Pál hg., Mészáros Lázár, Klauzál Gábor. Félre kislelkűrek, kik mostan is még kételkedni tudtak a jövő felett, Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség őrzi gondosan a magyar­ nemzetet! (Petőfi: A magyarok Istene.) 4. hét : Aradi tizenhárom: Batthyány Lajos gróf, Kis Ernő, Aulich Lajos, Damjanich János, Nagy Sándor, Vé­csey Károly gr., Török Ignác, Láhner György, Knézits Károly, Pöltenberg Sándor, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos. Mi felkelünk: a fájdalom vigasztal, Egy nemzet gyásza nemcsak leverő. Nép, mely dicsőt, magasztost így magasztal. Van élni abban jog, hit és erő! (Arany: Széchenyi emlékezete.) II. VI. Osztály. Anyaga: szövegírás. Bevezetés: abc és abc-rendbe sze­dett szók, különös figyelemmel a betűkapcsolásra. Nagy ABC. Magyar írók neve. 1. félév a népköltésnek van szen­telve. A nagybetűk egyszeri leírása mellé a közmondások összefoglalása kerül, melynek kiegészítését szóbelileg maga a gyermek nyújtja az alsóbb osztályokból hozott készletéből. Rövid szólásmódok és a kuruc és magyar nép­költés pár értékes gyöngye. II. félév. Szemelvények az irodalmi termésből: Kölcsey, Vörösmarty, Tompa, Arany, Petőfi, Széchenyi, Deák, Jó­kai, Gárdonyi stb. műveiből, melyeket itt is, úgy mint az V.-ben, tárgyi kapcsolatok, ismeretek elmélyítése nevelő­hatás és a magyar nyelv szépségeinek megcsodáltatása céljából válogatunk össze. Időrendbe nem is oszthatók be, akkor kerülnek sorra, amikor beillesztésüket a kapcsolás elvéből kiindulva, a tanító jónak látja. Kivétel itt is március, melynek megvan a maga határozott programmja. A szemelvények egyúttal az idézett mondat különböző helyzetének és írásjeleinek gyakorlását is szolgálják. (Idéző elől, közbevetve és hátul.) Szept. ,4. hét: Arany, Ábrányi, Bajza, Czuczor, Csokonai, Dalmady, Eötvös, Fáy, Garay, Gyulai, Her­czeg, Inczédi, Jókai, Kölcsey, Lévai, Madách, Névtelen, Orczy, Petőfi, Reviczky, Sas, Szabolcska, Tóth, Udvardy, Vajda, Vörösmarty, Zrínyi, Zsoldos. Nov. 4. hét: Kuruc költés: Rajtunk török dúl, rajtunk német jár Tűzzel, vassal­ pusztul ország és határ. Szegény székely nép, Akár merre lép, akár merre jár, Az itala könny, a kenyere sár... stb. Rákóczi dala: Repülj fecském ablakára... stb. Dec. 1. hét: Hallgassátok meg magyarim, amit beszélek Tanácsoljatok vitézim, mitévő legyek? Jön az ellen, dúl, fúl, éget, Mindent pusztít, rabol, kerget. Hej már mit tegyek? Hej már mit tegyek?.. . stb. Dec. 2. hét: Hej! Rákóczi, Bercsényi, Bezerédy ... stb. Gyönge violának letörött az ága stb. Nagymajtényi síkon letörött a zászló stb. J­a­n. 2. hét: Népdalok. Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje. Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni, Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza! (Három versszak.) Szomorúan szól a magyar nóta... stb. Februárban három hétig szemelvények. M­á­r­c. 1. hét: Az én nevem óramutató, jelzi az időt, mely jönni fog, melynek jönnie kell, ha a magyar nép számára még tartottak fenn jobb jövőt a végzetek és annak a jövőnek neve szabad haza, szabad polgárainak állami függetlenség. (Kossuth.) „A magyar nép megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez ... stb. (Petőfi: Talpra magyar!) 2. hét: Petőfi! Petőfi! Rázd meg sírhantodat, Pendítsd meg elnémult, kettétört lantodat. Szakadozott húrján lobogó láng égjen, Füröszd meg lelkünket lánglelked tüzében. Gyújtsd fel a szívünket, mert, óh­­aj, kialszik,­ Dobogása is már alig-alig hallik. Tüzet nekünk, tüzet abból a vulkánból, A szabadság első fényes hajnaláról. » (Pósa: Szabadság napján.) 3. hét: Kossuth beszédének kezdő sorai. Áprilistól év végéig szemel­vények. Pl.: Deák Ferenc levele egy ifjúhoz (1. Olvasókönyv). Indulatok, elbizakodottság, irigység, könnyelműség, henye­ségről szóló részletek. Gárdonyi: „Az, aki elhintette az élet magvát a min­denség nagy barázdáiba és a vízcsepp mérhetetlen pici tereibe, tudja, hogy mit miért cselekedett. Én nem hi­szem, hanem tudom, hogy a bibliai emberek szava igaz." Apponyi: „Amit az Isten összekötött, azt ember ne válassza el. Hazánk területére is alkalmazható e mondás. Isten kötötte össze annak egyes részeit, midőn ezt a szép országot a földbe fektetett őserők segítségével megalkotta annak, amivé lett, hegykoszorú övezte, összefüggő folyam­rendszer szegte természetes egységnek." Történelmi kapcsolatot a kuruc dalok és március any­aga adja. Földrajz: Ábrányi: Éjféli nap c. olvasmánya: „A fehér szírt annyiféle változatban tárult elénk" stb. Nem mint Helvétia hótakart tetői, Nerre nyúlnak oly magasra bérceid S talán szebbek a Provansz daltelt­etezői Mint dús kalászt hullámzó téreid. Virág mit ér? Mit ér a bérc nekem? Hazát kíván, hazáért vár szívem. Természettan: Egy-egy jeles tudós fizikai törvénye és neve. Természetrajz: „A virág az Isten legszebb teremtése. A csillagok az Isten erejét tárják elénk a magasban, az állatok a Teremtő találékonyságának sokféleségét, a virág a gyönyörű képzeletét. Mikor Isten a csillagokat terem­tette, az ereje alakult ki a csillagokban. Mikor az embert teremtette, az értelme dolgozott. Mikor a virágot terem­tette — mosolygott a Teremtő." — Gárdonyi: Énekkapcsolatot a dalok adják. (1929­­.33—34. SZÁM.) 7

Next