Néptanítók lapja 64. évfolyam, 1931

1931-04-15 / 8. szám

NÉPTANÍTÓK LAPJA Amennyiben az állam­ bennünk él, több va­gyunk egyedeknél, több csoport- és érdekkép­viselőknél, párt- és osztályembereknél." Szer­zőnk szerint a fődolog tehát az, h­ogy az ifjú­ságot a birodalmi alkotmány szellemébe be­vezessük, hogy ennek alapján felismerje az abban rejlő nagy gondolatokat. A népiskolában az állampolgári nevelés csak propedeutikus le­het és később a hivatásokra előkészítő iskolák­ban (Berufsschule) szélesedik és mélyül. Hogy a gyakorlatban hogyan illeszthető be a törté­nelem tanításába, azt időrendben és táblázat­ban a 13—38. lapon szemlélteti részletesen. A könyv címében is említett „nagy szemponto­kat", amelyek nem pusztán Németországra, ha­nem minden demokratikus államra érvényesek, a következő négy állandó értékfogalom kép­viseli: szabadság, egyenlőség (a jogokban), testvériség (a kötelességekben) és egység. A rendkívül gazdag anyag áttekinthető tár­gyi csoportokban nyer feldolgozást. Az alap­vető rész után következik a gyakorlati tanítás­beli, m. n).: 1. Az iskolai élet közösségi alaku­latai, 2. Közigazgatásban, 3. A német biroda­lom alkotmánya. Külön elismerés illeti a be­fejező irodalmi részt (210—17. 1.), amely nem éri be puszta címekkel, hanem mind a szak­szerűen csoportosított munkákat, mind pedig az állampolgári nevelés szolgálatában álló szemléltetőeszközöket (képek, diapozitívek, gra­fikonok stb.) a bibliographic raisonnée módjára rövid kritikai ismertetésekkel kíséri. Egyéb­ként az egész munkán eleven és éltető hazafias szellem vonul végig. k­ f. KÜLFÖLDI SZEMLE Jugoszlávia. Szabadkáról a következő érdekes tanügyi hí­reket kaptuk. A polgári iskolában egy termet utaltak ki a szoboti­ai egyetemi hallgatókból alakult csoport számára, amely ingyenes állam­nyelvi tanfolyamot nyitott. A közoktatásügyi minisztérium jóváhagyta az orosz elemi iskola megalakulását, az iskolaszék pedig tankönyve­ket és iskolai felszereléseket adományozott az iskolának. A tanfelügyelő és egy iskolaigaz­gató részt vett a Belgrádban a németek által rendezett háromnapos központi pedagógiai tan­folyamon. Szabadkán az utóbbi években any­nyira megnövekedett az elemi iskolai tanulók száma, hogy a rendelkezésre álló épületekben már semmiképen sem lehet őket elhelyezni. Vannak osztályok, ahol 80—90 tanuló szorong egy teremben egy tanító mellett, ami egészség­ügyi és pedagógiai tekintetben egyaránt káros. E súlyos bajnak orvoslása érdekében sürgős felterjesztést intéztek a felső hatósághoz. A jugoszláv pénzügyminiszter most terjesz­tette be az 1931—32. évi költségvetési előirány­zatot, amely a tavalyihoz képest csaknem 140 millió dinár (14.000.000­­) csökkenést mutat. Ennek ellenében a közoktatásügyi tárca csak­nem 37 millió dinár emelkedést mutat és 895 millióra rúg. Ebből a szokosegyesületek 8 mil­lió dinár segélyben részesülnek, az egyetemek és a középiskolák kerek 6—6 millió többkölt­séggel szerepelnek, mert a minisztérium 50 új tanárt és 100 tanárjelöltet kíván a középisko­lákban alkalmazni, míg az elemi iskolákhoz 1200 új tanítót és 200 hittanárt óhajtanak ki­nevezni. Iskolák építésére a szegényebb ország­részekben 3 millió dinárt irányoztak elő. Az „Opera Montessori" új elnöke. Ez év február hó 16 án az „Opera Montessori" egyesü­let Gentile lemondása miatt új elnököt választott Emilio Bodrero, a Ház alelnökének személyében. Az egyesület legközelebbi munkatervét az új elnök fogja megállapítani: Montessori és Ázsia. A pánázsiai neveléstani kongresszus folyamán az egyik ülést kizárólag a Montessori módszer megvitatásának szen­telték. Az ülés főelőadója volt P. Subramaian, a benaresi tanárképző-intézet professzora. Fettegetéseit „Montessori szózata Indiához" cím alatt foglalta össze és adta ki. A hozzászólók közül kivált két Montessori-tanítvány: Jean McConachio, angol tanítónő, aki jelenleg az egyik bombayi leánynevelő igazgatónője és Malati Kelkar, a benaresi hindu egyetem hindu tanárnője, aki az egyetem neveléstani tanszéke mellett működő Montessori iskola nö­vendékeinek gyakorlatait is bemutatta felszólalásának bi­zonyítására.­­ Egy érdekes beszámoló. A „National Education Association", az Egye­sült­ Államok nagy tanítószövetsége legutóbbi teljes ülésén alábbi beszámoló hangzott el, mely jelentős fényt vet az amerikai művelődésügy szellemére. Tudjuk, hogy oly nemzedékkel van dolgunk, amely csak úgy váltható meg, ha megtanulja hogyan kell képességeit produktív módon érté­kesíteni, szabad óráinak helyes felhasználásával az életbe mély bepillantást nyer, érzelmi életét elmélyíti és tiszta, magas célok felé törekszik. 50—100.000 lakosú városainknak kb. Vs-a tart fenn népiskolai szervezete útján ú. n. kutató­osztályokat. E tanévben az iskolaügy minden területén végzendő kutatások céljára egymillió dollárt fognak fordítani, mely 1/3-od százaléka az egész költségvetésnek. Ma az otthon és az is­kola száz és száz községben egy nagy demokra­tikus szervezetben, a „Szülők és Tanítók Nem­zeti Szövetségében" egyesült, melyet 33 éve ala­pítottak. A szövetségnek jelenleg 10 millió tagja van és lelkiismeretesen követi eredeti célját: előmozdítani a gyermek javát otthonház iskolá­ban, a községben. Ez a szövetség a szülők hatal­mas iskolájává fejlődött, akik már erőteljesen fáradoznak azon, hogy a szociális viszonyokat javítsák és megoldják a problémákat, melyek gyermekeik előretörését és boldogulását bizto­sítják. Egy újságról gondolkozunk, melyet nem éppen az ifjúság számára szerkesztenénk, amely azonban alkalmas minden korabeli ifjú haszná­latára, amit be lehetne vinni minden iskolába, hogy — mint a jelenkor története — az oktatás 27 (64. ÉVFOLYAM 8. SZÁM.)

Next