Néptanítók lapja 64. évfolyam, 1931
1931-11-01 / 21. szám
NÉPTANÍTÓK LAPJA 34 A szeretet lángja világítja meg a mai napon a tanári pálya örök idealistájának a sírhalmát, ki mindenkor oly gyönyörűen megmutatta, hogyan kell a különböző tehetségű, különböző nevelésű, különböző vallású, részben szegény, részben gazdag, tehát egyenlőtlen tanulóseregből az ő lelkével egyetértő, az ő gondolatait elgondoló, nemes érzelmeit átérző, érdeklődő, szellemileg egységes hallgatóságot nevelni. Legyen csendes a nyugalma annak a nagy férfiúnak, aki mikor a Mindenható kifürkészhetetlen akarata folytán földi élete végét látta közeledni, Gárdonyi Géza lelkével gondolkodva töprengett sokszor magában: „Küldd el követed, ki megtanítson élni, Bízni az egekben, hinni s remélni, S amikor végezzük földi életünket, Vezesse föl hozzád fáradt lelkünket." Ekkor tett hitvallást, hogy az élet súlypontja a világot kormányzó Mindenható kezében van, mikor azt kérte hogy egy szerény felirat díszítse majdan sírhalmát: „Asylum meum Aeternitas", „az örökkévalóság az én menedékem". Bezárják már a temetőt, távoznunk kell. Halottak napi szépsége áhítatot gerjesztett bennünk. A sivár földi élet legtisztább légkörében jártunk. Egy letűnt szép korszak történelme elevenedett meg előttünk. Mennyi megható gondolat a rég letűnt időkből, de a közelmúltból is. Visszatérünk az élet rideg küzdelmeibe, de az emlékezés velünk jön, ránk nehezedik és még sok napon át kísér s a költő hangját halljuk: „Mintha újra látnánk évről-évre menni, Áldott munka útján sohase pihenni, Ezer felé osztva igaz, tiszta lelked, Kire áhítattal tekintett a gyermek. Ura bölcs tanácsnak, apostola tettnek, Tiszta férfijellem, mint havas csúcs orma: Riedl Frigyes, mintha meg sem haltál volna." Külföldi kitüntetés. A finn köztársaság elnöke Ispanolits Sándor székesfővárosi polgári iskolai igazgatót a Fehér Rózsa Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ispanonts már évtizedek óta fáradozik a finn-magyar rokonsági kapcsolatok megteremtésén. Ezirányú munkásságáért érte ez a magas kitüntetés is. Székfoglaló a Szent István Akadémián. Dr. Frank Antal, a budapesti I. ker. áll. tanítóképző-intézet igazgatója november hó 6-án, d. u. 5 órakor „A pedagógia válsága és a jövő útja" címen tartja meg székfoglaló előadását. A székesfehérvári óvoda jubileuma. Mantz János székesfehérvári polgár egy óvodát létesített 25 évvel ezelőtt, amelyet később Prohászka püspök fejlesztett mintaóvodává. Ez az intézet most ünnepelte fennállásának negyedszázados jubileumát. Ebből az alkalomból Bilkei Ferenc esperes plébános mondott ünnepélyes misét. Az óvodát megalakulása óta Héjj Erzsi óvónő vezeti, így ez a jubileum az ő pedagógiai munkájának is jubileuma. Az ifjúság iskolai konfliktusai. Ezzel a címmel tartott előadást a szülők iskolájában dr. Domokos Lászlóné. Plőadásában hangsúlyozta, hogy az iskolának az a feladata, hogy a magát bizonytalannak érző egyént védje, bátorítsa és erőit felfedezze. Utána dr. Benedek Marcell beszélt. Mindkét előadást élénk vita követte. A Stúdió Szabadegyetem november 8-i és november 15-i előadásainak rövid tartalma. Csokonai Vitéz Mihály. (November 8-án tartja: Vajthó László középiskolai tanár.) Ki ne ismerné Petőfi tréfás versét a csapot-papot felejtő Csokonairól? Csokonai egyike volt kora legképzettebb, legműveltebb egyéniségeinek. Alkotni néhány szép verset szorgalom nélkül is lehet, műveltséget csak szívós szorgalommal szerezhetünk. Csokonai konyít a perzsa, zsidó, angol nyelvhez, eredetiben, nehézség nélkül olvassa kedves görög, latin, olasz, francia, német íróit. Jártas volt az esztétikában, filozófiában, kitűnő botanikus volt s egy sereg gyakorlati ismeretre is szert tett. Ennyi minden telt ki ebből a léhának nevezett s annyiszor megmosolygott ifjúból, öt vastag kötetre való munkát hagyott hátra, nem is számítva, amit eldobott. A költészet minden fajában jeleskedett, rengeteget fordított s ha művei nem mind egyenlő értékűek is, az eredetiség nyoma ott van minden írásában. De hát Csokonainak rövid a pályája, kevés a nyugalmas titáni munkakedvét lassanként tönkreteszik a kedvezőtlen viszonyok, vándorösztöne, szerencsétlen természete. Csupa csalódás az élete. Csalódik szerelmében, hasztalan futkos állás után, mely megélhetést adna neki, s alkalmat a munkára. Csalódik pártfogóiban, kiadókban, nyomdászokban, színigazgatókban, kiket el tudna látni eredeti és fordított darabokkal. Ide-oda dobálja az élet s végül egyetlen menedéke a szülei ház marad, halálos betegen ide tér meghalni. Kevés költőnk van, akit annyit énekeltek volna, mint őt. Dalai az ének szárnyain jutottak el mindenüvé s az ősi magyar kollégiumok ifjúsága mindörökre fenntartja emlékezetét. (Lásd a Magyar Népművelés Könyvei közt a Magyar költők című művet.) — Kossuth Lajos. (November 15 én tartja: Koczak Frigyes dr. középiskolai tanár.) Kossuth Lajos korszakos tevékenységét három pontban foglalhatjuk ösze: 1. 6 teremtette meg az új, modern Magyarországot. Széchenyi szavára megmozdult a magyar társadalom. A rég elfojtott törekvések hatalmukba kerítik az új nemzedéket, mely már a fejlődés gyorsabb iramát kívánja és új vezérre vár. Kiváló szónoki képességével és újságírói ékesszólásával Kossuth lesz az. Az eszmék terén is ki akarja vívni nemzete számára a méltó helyet Európa népei között. Munkájának eredménye a nemzeti kívánságoknak a kor színvonalának megfelelő formában való megvalósulása 1848 ban és a jobbágyság felszabadításának nagy szociális vívmánya. 2. Szembeszállt a nemzeti vívmányokat megsemmisíteni akaró törekvésekkel. A szabadságharcnak, mely ha bukással végződött is, de a nemzeti becsület megmentését jelentette, ő volt a lelke. 3. Világos után külföldre helyezte át működése színterét és emigrációs tevékenységével a magyar szabadság ügyét megfellebbezte a művelt világ lelkiismerete előtt. S az idegen nemzetek vezetői mint egyenrangú féllel tárgyaltak vele. Ha a magyar ügy érdekében nem is történt közbelépés, legalább tudomást szereztek a magyarságról. De a Kossuth által felvilágosított nemzetközi közvélemény nem maradhatott hatás nélkül az uralkodóra sem s elősegítette a kiegyezést. (Lásd A magyar Népművelés Könyvei közt a Magyar történelem életrajzokban című kötetben.) A biharmegyei népművelési tevékenység. Bihar megye közreadta jelentését a mult tanévi iskolán kívüli népművelésről s ebből megállapítható, hogy az 1930/31. tanévben a vármegye ((1... ÉVFOLYAM 21. SZÁM.)