Néptanítók lapja 64. évfolyam, 1931
1931-02-15 / 4. szám
64. évfolyam, 4. szám. SZERKESZTŐSÉG: Magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium Budapest V, Hold-u. 16. Telefon: Aut. 268—18. IT KIADÓHIVATAL: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Buda-17Vpest VIII. Múzeum-körút 6. Gólyavár. Telefon: J. 461—45 1931 február 15. Néptanítók Lapja NÉPMŰVELÉSI TÁJÉKOZTATÓ SZERKESZTI ÉS KIADJA A MAGY. KIR. VALLÁS* ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM T KÉZIRATOK megőrzésére és visszaáll adására a szerkesztőség nem vállalkozik. Hirdetések szövege a kiadóhivatalnak, minden egyéb kézirat a szerkesztőségnek küldendő. "CLŐFIZETÉS: egész évre 9'60 P, negyedévre 2'40 P. ügyes díj számára 50 fillér. A magy. kir. vallás, és közoktatásügyi minisztérium 820—4—106/1930. VIII. d. sz. alatt elrendelte, hogy az előfizetési díj az állami., községi., társulati., magán. és érdekeltségi elemi népiskolák évi költségvetésébe vetessék föl. Előfizetés a kiadóhivatal címére előzetesen küldendő postautalványon vagy a Néptanítók Lapja 37.473. számú csekkszámlájára. HIRDETÉS hivatalos pályázat 10 AL fill., magánhirdetés 14 fillér szavanként. Üzleti hirdetés : 1 old. 160 P, '/2 old. 85 P, '/2 old. 50 P, '/2 old. 30 P. A hirdetési díjak a kiadóhivatal címére előre fizetendők. A MAGYAR TANÍTÓK. ÍRTA: HERCZEG FERENC. A Falu jegyzőjét Eötvös József báró — miközben a nagy magyar Alföldet aposztrofálja — ily szavakkal fejezi be: „ ... A gaz maga, amely határodon oly dúsan felnő, hirdeti termékenységedet, s szívem mondja, közéig az idő, hol virulni fogsz. Virulni te szép rónaságunk, s virulni a nép, mely egy ezred óta síkodat lakja. Boldog, ki e napot elérheti! Boldog, ki legalább azon öntudattal vigasztalja magát, hogy minden tehetségével e szebb idő előkészítésén dolgozott." Ezek a regényíró szavai. Ha ma élne Eötvös báró, vájjon kikre gondolna, miközben újból leírná ezeket a szavakat? Vájjon kiket nevezne boldogoknak, mert megadatott nekik, hogy minden tehetségükkel szebb idők előkészítésén dolgozzanak! Ha nem vagyok fatalista, akkor azt kell hinnem: a nemzet a jobb jövő föltételeit magában hordja, értelmi és erkölcsi tulajdonságok formájában. Külső erők döntő módon befolynak sorsának alakulására, de elsősorban a nemzet egyéniségén fordul, hogyan tudja a neki kedvező történelmi áramokat kihasználni, mennyiben tudja a kívülről rázuhant katasztrófákat kivédeni, romboló hatásukat orvosolni. Azt mondhatjuk tehát: a nemzeti jövő azok kezében van, akik befolyással vannak a nép értelmi és erkölcsi egyéniségének kialakulására. A népnevelők kezében. Itt ne gondoljunk a hivatásos nevelőkre, hanem az egész nemzeti értelmiségre. Bizonyos mértékben az értelmiség csinálja a történelmet, azzal, hogy lelki tartalmat ad a tömegek életének. Minden iskolázott ember, jó vagy rossz nevelő hatással van a népre akkor is, ha foglalkozik vele, de akkor is, ha nem foglalkozik vele. A népnevelés leghatásosabb eszközei persze a politikus, az újságíró, a költő, a lelkész és — akit elsőnek kellett volna említenem: a tanító kezében vannak. Ha valakire, úgy ma a tanítóra vonatkoznak Eötvös szavai: boldog, hogy minden tehetségével a szebb idő előkészítésén dolgozik. De azzal tisztában kell lennünk: a rendelkezésére álló nevelőeszközök magukban gyöngék arra, hogy szembeszálljanak a romlott értelmiségből kiáradó energiákkal; sőt arra is gyöngék, hogy egymagukban elvégezzék azt a népnevelői munkát, amelyet az értelmiség önzésből, vagy közömbösségből nem akar vállalni. Ha iyen helyzetbe jut a tanító, akkor hivatásának mártírja. Azt hiszem, a tanító a nép lelkében gyakran bukkan rá a költő nyomára, ők ketten egy cél felé haladnak és módjukban van, , hogy irányítsák és gyámolítsák egymást vándorútjukon. A mai népnevelés és a mai nemzeti költészet már azért is közeli atyafiak, mert egyszerre születtek, egy közös oroszlánbarlangban, a reformkorszak tavaszán. Ez volt a magyar értelmiség hőskora. Kossuth, Széchenyi, Wesselényi, Eötvös, Deák Ferenc az egyik, — Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai a másik oldalon. A lángelmék »RIGM SZEGED. FOLYÓIRATOK