A Néptanítók lapja 1868-1892. évi folyamainak repertóriuma (Budapest, 1893)

megtaláljuk csoportosítva, utalással a megfelelő évfolyamokra s azok lapszámára. így nyerünk legbiztosabb áttekintést arról, hogy mit írtak már egyes paedagogiai kérdésekről s hol találhatók a megfelelő cikkek? A tárgyak csoportosításánál mindig rajta voltam, hogy speciális kérdéseket tárgyaló cikkek sorának ne adjak egy általános fogalmat jelölő címszót, így p. h­a általánosságban a módszertanról, kertészet-, gyümölcsfa­tenyésztés-, egészségtan-, földrajz-, Szászország tanügye stbiről kívánunk tájékozódni, a megfelelő címszók alatt lelünk tájéko­zást; ha azonban speciálisan a beszéd- és értelemgyakorlatokat, az írvaolvasási rendszert, énektanítást stb. ismertető módszertani cikkeket keressük, ezeket már nem a módszertan alatt fogjuk keresni, — a jácintot nem kertészet, — Bereg megye gyümölcsé­szetét, a dinnyetermelést s fanemesítést nem a gyümölcsfatenyész­tés, — az életrendi szabályokat nem az egészségtan, — Drezda vagy Lipcse tanügyét nem Szászország, — a domború térképeket nem a földrajz, hanem mindig a speciális címszók alatt fogjuk megtalálni. Lényegesen megkönnyíti a keresést, ha oly címszóknál, melyek több cikkre utalnak, előbb­ fölkeressük az illető cikk teljes címét. Ha p. a kisdedóvásról akarunk olvasni, Rapos József, Tóth István, Szabó Endre stb. munkálatai alatt azonnal tájé­kozhatjuk magunkat arra nézve, hogy előreláthatóan melyik cikk fog minket kielégíteni? Végre szükségesnek tartom m­ég megjegyezni, hogy a Repertórium nyomásánál könnyebb eligazodás kedvéért három­féle betűínemet alkalmaztam : a kövér betűkkel szedett nevek alatt csoportosítottam a szerzők munkálatait ; a dőlt betűk mindig tárgyat, fogalmat jeleznek, a­míg a közönséges, ritkított szedést személyi adatok cso­portosításánál alkalmaztam. Budapest, 1893. ápril 16. Petri­k­­Géza.

Next