Népújság, 1967 (10. évfolyam, 1-50. szám)

1967-04-08 / 13. szám

X- évfolyam, 13. szám az ifjúsági munkabrigádok napját A lendvai község fiataljai a múlt héten emlékeztek meg az ifjúsági munkabrigádok nap­járól. Ez alkalommal több he­lyi jellegű munkaakciót szer­veztek Lendva és a falvak ut­cáinak, parkjainak rendezésé­re, így a lendvai Jože Kramar Juš elemi iskola tanulói par­kosították az iskola előtt lévő térséget, padokat állítottak föl arra a helyre, ahonnan szép kilátás nyílik a lendvai várra. Az ifjúsági munkabrigádok napja alkalmából több sport­­versenyt is tartottak, amelyek során a középiskolások és a néphadsereg katonái mérték össze erejüket. Hasonló ren­dezvények voltak a lendvai köz­ség falvaiban is, ahol a fiata­lok több vidám rendezvényt is szerveztek. Murska Sobota, 1967 április 8-án Ara 50 para (50 régi dinár) 04—16 SZÁZALÉKOS NYUGDÍJEMELÉS SZLOVÉNIÁBAN Növelték a nyugdíjakat, de nincs pénz a kifizetésre AZ ELŐLEGET MÁJUSBAN FIZETIK KI Szlovénia társadalombiztosító közössége a napokban döntött a nyugdíjak átértékeléséről és a létfenntartási költ­ségekkel való összeegyeztetéséről. Ezek szerint az 1964 végéig nyugdíj­aztatott személyek 16 százalékos nyugdíjemelést kap­nak. Az 1965-ös évi nyugdíja­sok 5,5—15,1 százalékos nyug­díjemelést kapnak attól füg­gően, hogy melyik hónapban mentek nyugdíjba. Magasabb nyugdíj növelést élveznek azok, akik az év első hónapjaiban is alacsonyabb növekedést él­veznek azok, akik az év vége felé vonultak nyugdíjba. Ha­sonló elvek szerint növelik az 1966. évi nyugdíjasok nyugdí­ját 0,4­5 százalékos átértékelé­si skála szerint. A nyugdíjak ilyenfajta össze­egyeztetésével kiküszöböljük az esetleges egyenlőtlenségeket ami egységes százalékarányú nyugdíjnövelés esetén állna e­­lő. Ugyanakkor az átértékelés­nek ez a módja tekintetbe ve­szi, hogy az 1966-os évben a létfenntartási költségek 5,7 százalékkal emelkedtek, és módosítja az előbbi átértéke­lés hib­át, amely bizonyos kü­­lönbözetet teremtett a nyug­díjasok egyes kategóriái kö­zött, úgyhogy sokan megnöve­kedett nyugdíjuknak csak 32 százalékát kapták meg. A fenti határozatot a társa­dalombiztosítási közösség sza­vazattöbbséggel fogadta el az­zal a megjegyzéssel, hogy az anyagi eszközök hiánya és az átszámítás elhúzódása miatt valamennyi 1965-ig nyugdíjba vonult nyugdíjas májusi jut­tatásával megkapja még nyug­díjának egynegyedét mint elő­leget, ha a nyugdíj összeg nem haladja meg a 100 ezer régi di­nárt. A későbbi és a maga­sabb kategóriába tartozó nyug­díjasoknak a különbözetét az átszámítás véglegesítése után utalják ki, ami részben az esz­közök befolyásától és a lekö­tött eszközök felszabadulásá­tól függ. A nyugdíjalapok helyzetéről csak ennyit: a mostani hozzá­járulási kulcs szerint a bevé­telek ara sem elegendőek, hogy a mostani nyugdíjakat kifizet­hessék. Az átértékeléssel jelent­kező különbözetet a lekötött eszközökből szándékozzák ki­fizetni, habár év közben ebből a forrásból kevés pénz áll majd rendelkezésre, mert a gazdasági bank majd csak szeptember hónapban szabadít­ja fel ezeket az eszközöket. Ép­pen ezért volt szükséges egy ilyen ideiglenes előlegre, azzal a feltétellel hogy a végleges kifizetéseket minél gyorsabban és az év végéig likvidálják. A többi határozattal egyetem­ben arról is döntöttek, hogy 250 ezer régi dinár jövedelem jelenti a nyugdíjaztatás felső határát. A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG LENDVAI KÖZSÉGI BIZOTTSÁGA A VÁLASZTÁSOKRÓL Kielégítő előkészületek A Szocialista Szövetség lend­vai községi bizottságának vé­grehajtó bizottsága a múlt hé­ten megtartott ülésén megtár­gyalta és értékelte a választá­sokra tett előkészületeket. A bizottság tagjai megállapítot­ták, hogy a jelölések minde­nütt rendben folytak le, noha a bizottsági tagjelöltek között kevés a nő és a fiatal. Vélemé­nyük szerint ezért az új képvi­selőtestület összetétele ilyen szempontból kedvezőtlenebb lesz mint az előző évi. Az egy-egy funkcióra eső je­löltek száma a végrehajtó bi­zottság véleménye szerint kie­légítő. A községi képviselőtes­tület községi tanácsának 15 vá­lasztó­egységben 7 esetben egy, 8 esetben két jelöltet míg a munkaközösségi tanács válasz­tóegységeiben 7 esetben egy, 5 esetben két, míg 3 esetben három jelöltet állítottak egy mandátumra. A végrehajtó bizottság véle­ménye szerint a választásokra való előkészület első szakasza eredményesen zárult, most a­­zonban nagy figyelmet kell majd szentelni a közvetlen sza­vazások megszervezésére, ame­lyeket április 19-én és 23-án tartanak meg. A legsürgősebb tennivaló e téren kétségtelenül a községi választási bizottságra vár, a­­hol le kell ellenőrizni a válasz­tók névsorát, kijavítani az eset­leges hibákat, egyszóval ala­posan fel kell készülni a válasz­tások gyakorlati kivitelezésé­re. Az ülésen végül megálla­podtak abban, hogy a Szociali­sta Szövetség községi választ­mányának közgyűlését e hó­nap 27-én tartják meg. Őszre már nem lesz összevont tagozat A csentei, hídvégi, petesházi és pincemajori iskolákban je­lenleg összevont tagozatokban folyik a tanítás. Tekintettel ar­ra, hogy az oktatás két nyel­ven folyik, a népes tagozatok mind a diákok, mind a tanítók számára súlyos akadályt jelen­tenek a tananyag előadásában és elsajátításában. Ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban a lendvai községi iskola­­bizottság is foglalkozott, a lendvai Jože Kramar-Juš elemi iskola képviselőjének javasla­tára (a fent említett iskolák ugyanis ebbe az iskolakörzet­be tartoznak) hamarosan áttér­nek a félig osztott tagozatok megszervezésére. Már ez is lé­nyegesen megkönnyíti a diá­kok számára a tanulást. A jö­vő iskolaévtől kezdve azonban a csentei, petesházi pincema­jori és hídvégi iskolákon is osztott tagozatokban folyik majd a tanítás. A tanügyi mun­kások véleménye szerint erre megvan a lehetőség, mivel a fent említett iskolaépületek ha nem is újak, de elég jó állapot­ban vannak a tantermekben sem lesz hiány. A KOMMUNISTA SZÖVETSÉG SOBOTAI KÖZSÉGI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSE Következetes és fegyelmezett munkát kíván a rezolució megvalósítása A Kommunista Szövetség sobotai községi vezetőségének keddi ülésén megtárgyalták a Szlovén Központi Vezetőség hetedik plénumán közzétett rezoluciót, amely a kommunis­ták számára útmutatásul szolgál az elkövetkező időszakban. Mint Miro Zupančič beveze­tő beszédében elmondta, a re­zolució erős fegyver lesz min­den kommunista kezében a kü­lönböző káros eszmei-politikai törekvések leküzdésére, s u­­gyanakkor olyan okmány is, amely differenciálja a kom­munisták egymá­s közötti vi­szonyait is. A rezolució ugyanis hét pontban foglalja össze min­dazokat a kérdéseket a társa­dalmi, politikai, és gazdasági élet területéről, amelyekben a kommunistáknak szilárd és egységes állást kell foglalniok. A rezolucióról folytatott vi­ta során felszólalt Vlado Jan­i­c, a községi vezetőség titká­ra és elmondta, hogy a rezo­lució alapelveit a kommunis­táknak nem az egymásközti leszámolásra, és meddő vitat­kozásra, hanem építő jellegű vitákban kell f felhasználniok. Štefan Š­ab­jan a rezolució kö­vetkezetes végrehajtását és ér­vényre juttatását hangsúlyoz­ta, amelyet csak a kommunis­ták öntudatos tevékenységével lehet elérni. Karel Sukič szer­vezőtitkár az önigazgatás egyes vistás oldalairól beszélt, ame­lyeket a kommunisták aktív közreműködésével ki lehetne küszöbölni s erre a rezolució is felhívja a figyelmet. Mladen Tancer felszólalásában hang­súlyozta, hogy a rezolució anya­gát minden egyes komunistá­­nak alaposan át kell tanulmá­nyoznia és nagyobb fegyelmet mutatnia a határozatok végre­hajtásában. Rous Metka az e­­gészségügy helyzetéről beszélt és elmondta, hogy egyes kom­munisták felelőtlen és rossz­májú, de főleg alaptalan híresz­telései miatt az egészségügyi munkások igen kedvezőtlen megvilágításba kerültek a köz­vélemény elé, s ez nagyban gá­tolja konstruktív bekapcsoló­dásukat a problémák megoldá­sába. A községi vezetőség ülésén a vita után határozatot fogad­tak el, amely szerint április 10 és 18 között ismertetik a rezo­lució anyagát az alapszerveze­tekben. Az ülésen ezenkívül el­fogadták az eddigi alapszerve­zéséről beterjesztett javaslatot is. Ezek szerint a községben összesen 21 alapszervezet mű­ködik majd, 6 Sobotában míg a többi vidéken. Természete­sen a jövőben is megmaradnak a munkaszervezetekben és in­tézményekben működő alap­szervezetek, azaz aktívák. Az ülésen megválasztották a köz­ségi vezetőség új titkárságát is. Tagjai: Eőry Ernő, Boris Go­­ljevšček, Aleksandar Krpič, Ka­rel Lukič és Vlado Janžič. MEGBESZÉLÉS A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG SZLOVÉNIAI FŐBIZOTTSÁGÁBAN Miből fedezik a hiányt? A Szocialista Szövetség szlovéniai főbizottságában Vida To­m­šič elnökletével megtartott múlt heti megbeszélésen a földművesek egészségbiztosításával kapcsolatos problémá­kat vitatták. A megbeszélést, amelyen részt vett a földmű­vesek, biztosítottak köréből kiválasztott 11 tagú küldöttség, a parasztok köztársasági társadalombiztosító közössége ta­nácsának, azaz a tanács végrehajtó bizottságának a kérésére szervezték. A megbeszélésen bevezetőül a köztársasági munkügyi tit­kárság képviselője foglalko­zott a földművesek egészség­­bizosításában levő vesztesség­gel és rámutatott a különféle köztársasági szervezek azon tö­rekvésére, hogy a hiány fede­zése minél kevesebb gondot és fájdalmat okozzon. Az adatok szerint 1965-ből 11 millió 526.000 új dinár fedezetlen kia­dástöbblet maradt fönn. Ennek több oka van. A pa­rasztok, a mezőgazdasági dol­gozók és a képviselőtestületek ugyan tudták, milyen kötele­zettségeik vannak, tartozásu­kat azonban nem egyenlítet­ték ki. Másodszor a kiadások növekedésében és az irreális tervezésben kell keresni a hiány okát. A tervezettnél pél­dául nagyobbak voltak a kór­házi költségek, növekedett az egészségügyi szolgáltatások á­­ra, a biztosítottak többször keresték föl a különböző ren­delőket, szakorvosokat stb. stb. A számítások szerint a földművesek, a mezőgazdasági dolgozók és a községi képvi­selőtestületek tartozása több mint 7 millió dinárra rúg. Ma­rad tehát még 4.576.000 dinár; ez a veszteség mint mondjuk a megnagyobodott fogyasztás következtében keletkezett és ilyenformán nem lehet arra számítani, hogy a hiányt a földműveseken kívül valaki más is fedezhetné. Ezért a megbeszélésen ki­hangsúlyozták, más lehetőség hijján fel kell hatalmazni a földművesek társadalombizto­sító közösségeit, hogy vezes­sék be a pótjárulékot. Erre annál is inkább szükség van, mert másként nem lehet az e­­sedékes kamatfizetésre bank­kölcsönt igényelni. Ezenfelül javasolták, hogy a hiány fede­zésének, azaz kifizetésének ha­táridejét néhány évvel meg kell hosszabítani. Vida Tomšič, a főbizottság elnöke, aki ugyancsak részt vett a vitában többek között elmondta, hogy a Szocialista Szövetség hivatott hozzájárul­ni azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek miatt a földművesek a főbizottság­hoz fordultak, a kérdések vég­leges rendezése azonban az illetékes szervekre és szakszol­gálatokra tartozik. A főbizottság elnöke végül foglalkozott az elöregedett ter­melők helyzetével és elmond­ta, hogy a magatehetetlen föld­művesek nagyobb gondot és segítséget érdemelnek, de hely­zetüket ennek ellenére reáli­san kell felmérni. Bírósági döntés anyanyelven Az alkotmány rendelkezése értelmében az idén augusz­tus 25-ig megújítják a bíróságokat, bíróválasztást tartanak. Elsősrban vizsgálják felül a bírák munkáját. Akinek a mun­kája kielégítő, azt 8 évre ismét megválasztják. A kérdés ke­rül hamarosan a Szocialista Szövetség országos választmá­nya elé megtárgyalásra. Országszerte még mindig 140-en egyetemi végzettség, 441- en pedig bíróvizsga nélkül töl­tik be tisztségüket. Javulás nem észlelhető, ellenkezőleg, a bíróságokon és az ügyészsé­geken dolgozó jogászok közül sokan ügyvédi pályára lépnek, vagy a gazdasági szervezetek­ben helyezkednek el. Ennek e­gyik fő oka kétségkívül az, hogy keresetük elmarad más egyetemi végzettségű alkalma­zottak keresete mögött. A köz­ségi bírák zömének havi jöve­delme 80—120, a kerületi bírá­­ké pedig 100—150 ezer régi di­nár. A bíróságok és a polgárok kapcsolata szintén szóba kerül a választmány ülésén, és ezzel összefüggésben a nyelvhaszná­lat is. A peres felek az ítéletet ugyanis nem anyanyelvükön kapják kézhez. Pedig természe­tes, hogy a végzést szükség szerint olasz, magyar vagy al­bán nyelven kell megszövegez­ni. Muravidéken a lendvai köz­ségi bíróságon a tárgyalások kétnyelvű (szükség szerinti) levezetése mellett állandó bíró­sági fordító alkalmazásával gondoskodtak a bírósági végzé­sek és ítéletek anyanyelven va­ló megszövegezéséről. Szülők iskolája a lendvai községben A lendvai községben a napok­ban fejeződött be több falu­ban is a szülők iskolája, a­­melyet a lendvai munkásegye­tem szervezett. Göntérházán összesen 15 előadást tartottak a szülők számára a gyermek­­nevelés kérdéseiről s az isko­lának 34 állandó hallgatója volt. Völgyifaluban is szép e­­redménnyel zárult a szülők is­kolája. A 12 előadás alkalmá­val átlag 20 szülő jött el hogy meghallgassa az előadók véle­ményét egy-egy nevelési kér­dés kapcsán. Csentében 5 elő­adást tartottak az érdeklődő szülők számára, míg Radamos­­ban és Pincefaluban a lakosok óhajukat fejezték ki, hogy ősz­re a munkásegyetem náluk is szervezze meg a szülők isko­láját. Mikor írassuk be a gyermeket az iskolába? A két lendvai elemi iskolá­ban a múlt héten tartották a beiratkozásokat az első osz­tályba. Ezzel kapcsolatban a két elemi tanárai és tanítói előadást tartottak a szülőknek az iskolába indulás jelentősé­géről majd körkérdést végez­tek a szülők között arról a kérdésről, vajon helyesnek tart­ják-e idő előtt beíratni a gyer­mekeket az iskolába. Az ankét összegezéséből kitűnt, hogy a szülők 67 százaléka amellett volt, hogy a gyermeket csak a 7. év betöltése után kell is­kolába küldeni, 33 százalékuk pedig úgy döntött, hogy a gyer­meket 6,5 éves korában is be lehet már íratni az iskolába, ha testileg és szellemileg is eléggé fejlett az új kötelessé­gek elviselése. Az említett ösz­­szejövetelen az iskola képvise­lői ajánlották, hogy az új isko­laév megkezdésével a diákok egyforma köpenyt hordjanak, s ezt a kezdeményezést a szü­lők egyhangúan és örömmel üdvözölték.

Next