Népújság, 1971 (13. évfolyam, 1-48. szám)
1971-01-08 / 1. szám
A MAGYAR TV MŰSORÁBÓL 1971. január 8-tól január 14-ig Január 8. péntek; 17.23 Hírek; 17-30 A Vörösszakadék. Román természetfilm; 17.45 Munka és játék. Riportfilm; 18.10 Napilapok, hetilapok... Miről ír a világsajtó?; 18.25 Kórusmuzsika; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 Zsiráf az ablakban. Magyarul beszélő csehszlovák film; kb. 21.30 Integrál; 22.10 Tv-Hiradó — 2. kiadós. Január 9. szombat: 16.45 Hírek; 16.50 Nyomozók Társasága- Magyarul beszélő rövidjátékfilm - sorozat. 10. Gengsztertámadás Montreálban; 17.15 Reklámműsor; 17.20 Telesport: Az év ifjúsági sportolója, Vándordíj átadása; 18.00 A mai faluról. Tiszta szoba; 18.45 Karaktertáncok, karakterszerepek, Gaál Éva műsora; 19.15 Cicavízió ... 19.30 Tv- Hiradó; 20.00 Köztünk maradjon!, Tabi László öt perce; 20.05 Arzén és levendula. Magyarul beszélő amerikai film; 21.45 Szerelem. Koncz Zsuzsa műsora; 22.30 Tv-Hiradó — 2. kiadás. Január 10, vasárnap: 900 Csak gyerekeknek! (rajzfilmek); 10.00 Gyere velünk csináld velünk, csináld jobban. Az Intervízió gyermekműsora Berlinből; 11.00 A kenyér. Riportfilm; 11.40 Pedagógusok fóruma; 14.45 Kockázat. Magyarul beszélő lengyel filmsorozat 16. Találkozás (ism.); 15.40 Nótaszó; 16.05 Műsorainkat ajánljuk; 16.30 Prizma. Ismeretterjesztő műsor; 17.00 Reklámműsor; 17.05 Daktari. Magyarul beszélő amerikai filmsorozat. II. rész: a csimpánzinvázió; 17.55 Váci Mihály szavalóverseny. Amatőr versmondók vetélkedője- I. forduló; 18.35 Sporthírek; 18.45 Esti mese; 19.00 A Hét; 20.00 Hírek; 20.05 Rátonyi Róbert ritmusrevü; 20.40 »Kicsoda-Micsoda?« Fejtörőjáték; 21.20 A sírigtartó barátság. Tévéjáték; 22.00 Hírek — Sporthírek. Január 12, kedd: 17.18 Hírek; 17.25 A bábolnai kukoricáról. Riportfilm; 17.50 Párizsi Jégrevü. A Francia Jégrevü vendégjátéka a berlini Friedrichstadt Palastban; 18.10 Egy utca. Dokumentumjáték; 19.05 Reklámműsor; 19.15 Esti mese; 19.30 TV Híradó; 2000 F. Werfel: A Musza Dag negyven napja. Színmű 3 felvonásban; kb. 22.40 TV Híradó — 2. kiadás. Január 13, szerda; 17.23 Hírek; 17.30 Külkereskedelmi és világgazdasági híradó; 18.00 Az elmúlt év legjobb tánczenei felvételei; 18.40 Reklámműsor; 18.45 A biológiai forradalma. I. rész; 19.15 Esti mese; 19.30 TV Hiradó; 20.00 India felfedezése. 2. Az árják eposza; 21.00 Hajrá magyarok!, Magyar dokumentumfilm; 22.20 TV Hiradó —■ 2. kiadásjanuár 14, csütörtök: 17.28 Hírek; 17.35 Postás mese. Mesejáték; 18.25 Nyílt tárgyalás. A január 12-én sugárzott Egy utca című film vitája; 19.15 Esti mese; 19.30 TV Hiradó; 20.00 Forsyte Saga John Galsworthy regényének tv-film változata. 2. Családi botrány; 20.50 Telegroteszk: Kaján Tibor; 21.20 Silvano Ceccherini: Álkatonák. Tévéfilm; 22.25 TV Hiradó — 2. kiadás. Január 15, péntek: 17.28 Hírek; 17.35 Rólad van szó!. A »Különc«; 18.00 A TV Galériája; 18.40 Tudományostechnikai forradalom társadalmi hatása; 19.10 Reklámműsor; 19.15 Esti mese; 19.30 TV Híradó; Tragédia a glasgow-i stadionban A múlt héten szombaton délután 89 600 néző előtt kezdődött meg a glasgow-i Ibrox stadionban a hagyományos derby a Rangers és a Celtic együttese között. Mint minden más rangadó, ez is rendkívül viharos volt, felkavarta a labdarúgás szurkolóinak kedélyét. Arra azonban senki sem gondolt, hogy az újév kezdetén súlyos tragédiával fejeződik be a mérkőzés, amely mindkét tábor szurkolóit gyászba borította. A játék változatos és izgal- Törökországban stb. más küzdelmet hozott. Néhány A gyászos szerencsétlenségepercel a befejezés előtt a Célken kívül megemlíthetjük, hogy a Salvador—Honduras válogatottjának selejtező mérkőzésén kitört botrány miatt a tie 1:0-ás vezetésre tett szert. A zöld-fehérek szurkolóinak boldogsága határtalan volt, de nagyon rövid ideig tartott. Amikor a játékvezető már a szájához emelte sípját, hogy jelezze a mérkőzés végét, a Rangers váratlanul egyenlített. Az egyelítő gól után hatalmas kavarodás támadt a lelátókon, és a zűrzavar tragikusan végződött. A lelátókról a tömeg a mérkőzés befejezése után, ünnepelve a kijáratok felé tódult. Óriási kavarodás támadt, és ekkor következett be a katasztrófa, amelynek 66 halálos áldozata és 108 súlyos sebesültje van. Egyesek szerint néhányan belbuktak a lépcsőkön, a tömeg azonban feltartóztathatatlanul tódult kifelé, a lépcső leszakadt alattuk és több százan a romok alá kerültek. Az elmúlt 70 év alatt ez a harmadik súlyos szerencsétlenség a glasgow-i stadionban. Az első 1902-ben történt, a Skócia-Anglia mérkőzés után, amikor 40-en meghaltak, 510-en pedig megsebesültek. 1966-ban a glasgow-i Hampden Park Stadionban a Celica Rangers mérkőzésen a lelátókon verekedés tört ki, amelynek 3 halottja és 40 sebesültje volt. A legnagyobb és legsúlyosabb katasztrófa a brit-szigeteken a boltoni stadionban történt, amelynek 33 halottja és 500 sebesültje volt. A világ legnagyobb kataszrófája 1964-ben történt Limában, a Peru Argentina találkozón, amikor pánik tört ki a közönség körében. A következmény: 320 halott és 1000 sebesült. 1968-ban a Buenos Airese stadionban 80 haláleset és 150 sebesülés történt. Súlyos szerencsétlenségek voltak több halottal 1962-ben Gabonban, 1964-ben Törökországban Kaszeriban, 1969-ben ugyancsak Leánykérőben Géza a gyárban dolgozott. Szorgalmas és odaadó munkás volt mindig. Meghallgatta feletteseinek utasítását, helytállt mindenkor és mindenhol. Meg is becsülték a munkahelyén. Ő sem panaszkodott mert szépen keresett. Takarékoskodott, mert már régóta gondolkozott azon, hogy megnősül. Mivel nem volt sok pénze, nem is igen volt hozzá mersze. Miután összekovácsolt egy kis tőkét, úgy döntött, megnősül. Már régen kiszemelt egy kislányt, beszélgetett, táncolt vele a bálban, sőt kétszer haza is kisérte, úgy látta, hogy nem is lesz különösebb probléma, takaros kis feleség lesz a lányból. Szombaton, amikor hazakisérte, elmondta Piroskának, hogy milyen tervei vannak. A lányt váratlanul érték Géza szavai, de beleegyezését adta. Anynyira belemerültek a tervezgetésbe, hogy Zsuzsa néni, a jövendőbeli anyós is megsokallta és kiszólt, hogy megfáznak■ Géza édesanyjának is beszámolt tervéről. Megbeszélték, hogy szombaton este elmennek Piroskáékhoz lánykérőbe. Megrendelték a kertésznél a szekfacsokrot — ez a kedvenc virága Piroskának. Szombaton este, amikor benyitottak Piroskáékhoz, Gézának a szíve a torkában dobogott. A házbeliek azt sem tudták, hová ültessék, mivel vendégeljék meg őket. Amikor asztalhoz ültek, Géza édesanyja szólásra emelkedett és elmondta, hogy milyen ügyben jöttek. A szülők a meghatódottságtól akadozó hangon adták beleegyezésüket, két ország között háború tört ki és rengeteg áldozata volt. A labdarúgó-háborút a két ország csak az Egyesült Nemzetek közbenjárására szakította félbe. — No lányom — szólt ekkor az apja — erre az alkalomra van nekem is egy meglepetésem. Hozd csak azt a lepecsételt üveget a kamrából, ma abból iszunk. Amikor megszületett, édesapja egy üveg barackpálinkát tett el erre az alkalomra. Azért ment most Piroska. Nagyapó erre egyszeriben elsápadt, kiütött rajta az izzadság. Közben meg jött Piroska az üveggel. Az örömapa büszkén húzta ki a dugót az üvegből és töltött a vendégeknek. Mindenki felállt és sok sikert kívánt a fiataloknak, majd felhajtotta a pohár tartalmát. A következő pillanatban köhögés fogta el valamennyiüket. Csak éppen nagy apát nem fogta el a fojtogató köhögés. — Hát gyermekeim — mondta később— most megbocsátotok-e nekem vagy sem, az a ti dolgotok Úgy volt, hogy valamikor ,amikor szűkös esztendők jártak, nem tudtam lemondani a pálinkáról és megittam. Hogy a csalást ne vegyétek észre, ecetet öntöttem az üvegbe. B. P. Hogyan és hol születettek meg az amerikai megszállók által intézményesített börtönüregek, a »Caladozók?« 1916 november 29-én az USA megszállta a dominikai köztársaság területén levő Šamana tengeri öblöt. A lakosság fellázadt az agresszió ellen, de az amerikaiak erélyes akcióba kezdtek: a megszállást kiterjesztették az egész ország területére. Az amerikai tengerészgyalogság tagjai között nem volt egyetlen néger sem: mivel Santo Domingo lakosságának majdnem 90 százaléka mulatt vagy néger származású, azért négergyűlölő fehér katonákat küldtek a városba — nehogy faji részrehajlás vagy netán szimpátia nyilvánuljon meg a megszállók és a benszülöttek között. A katonák állandóan részegek voltak és mindig csoportosan jártak az utcán. Ha elfogtak egy nem egészen fekete bőrű nőt — s nekik nő volt a 10—12 éves lány is — az utcán leteperték. A tiltakozó lakosságra egyszerűen rálőttek. A garázdálkodás ellenakciót szült: ha az ellenállók elfogtak egy egyedül járó részeg katonát, valósággal felnégyelték. Az amerikai parancsnokság »államosította« a városok terein lévő összes bordélyházat: az örömtanyákba csak amerikai állampolgár tehette be a lábát. Ha egy néger a tengerparti sétányra merészkedett minden további nélkül lelőtték, sokszor benzinnel leöntötték, meggyújtották, majd a tengerbe dobták. Mindezt saját szemmel láttam, de hivatkozhatom polgári történészekre is akiknek állításai szóról szóra megegyeznek állításaimmal. (Melvin Kneight amerikai, José Ramon Grullon mexikói, H. Elmer Barnes amerikai történészé stb) Idézhetem Santo Domingo herceggérsekének 1919 december 29-én kelt levelét is, amelyet az amerikai nagykövethez intézett. »Exellenciás Uram! A dominikai nép valóban gyakran látott politikai megrázkódtatások idején igazságtalan üldö zéseket ... de sohasem ismerte az elevenen elégetést és az embervadászatot ... Mi (én nem tagadom ezt) ismertük a hamisítást és a kincstár kisebb-nagyobb megkárosítását, de néhány külföldi (értsd ezen az amerikaiakat) segítségével, tanításaikat követve, tökéletesítjük magunkat a csalás és a nagymértű tékozlás művészetében. Az utóbbi időben ez egyre terjed a külföldiek pártfogása alatt. Ehhez még hozzátenném azt, amit a hercegérsek levelében elhallgatott: a templomok előtti nőrablások mindennaposak voltak. Ismeretes, hogy egész Dél-Amerikában a katolikus templomokba a nők csak fedett fővel mehetnek be: a férjes asszonyok fekete, a lányok fehér kendőt hodtak. A keresztény erkölcsöt prédikáló, magukat felsőbbrendűnek tartó amerikai katonák odaálltak a templom kijáratához és a fehér kendőt hordtak. A kenyokat erőszakkal elhurcolták. Ha előkelő benszülött lányával esett meg a gyalázat, a katonát szigorúan megbüntették, de büntetés végrehajtására csak ritkán került sor. Számtalan hasonló brutalitásnak voltam szemtanúja, a Wok , mikor a harmincas évek derekán politikai emigránsként Santo Domingo szigetére kerültem. Abban az időben még nem létezett semmiféle legális munkás- vagy szocialista párt, annak ellenére, hogy a szigeten már ezrével voltak spanyol és más nemzetiségű emigránsok. Azelőtt több évig éltem Spanyolországban és Portugáliában, ismertem az ottani viszonyokat, a munkásmozgalmat és a börtönéletet. Természetes volt hát, hogy Santo Domingóban a spanyol köztársasági kormányt támogató mozgalomban vettem részt és ezért mind kommunistagyanús személy az amerikai parancsnokság felügyelete alatt álló Calabozóba kerültem. Ezek a kőfalakba vésett sziklaoduk közvetlenül az Ozawa folyó és a Karib-tenger találkozásánál voltak. Méretük »takarékosságra« vallott: magasságuk 1,50 méter, szélességük 1, hosszúságuk 1,70 méter volt. Minden ilyen odúba két embert gyömöszöltek be. A kőpadlóra kukoricaháncsot szórtak: se vánkost, se takarót, sem szappant sem vizet nem adtak- A vasrács az ajtókon kifelé nyílt. Az ellátással nem kényeztettek el: naponta kétszer három deci arroz-conhabichuelát, penészes rizst kaptunk lóbabbal, amit egy tepsziszerű bádogedényben az ajtó alatt toltak be. Evés után az edényt ki sem moshattuk, úgy kaptuk bele az ivóvizet. Ha elfogyasztottuk, nem tudtunk mosakodni, ha mosakodtunk, nem volt mit inni.. . Borotválkozásra, hajvágásra csak akkor került sor, ha már a tetvek sebesre rágták a fejünket és arcunkat. Szerencsére gyakran voltunk tetvesek . .. Hetente egyszer beöntöttek a cellába egy kanna vizet, amitől átnedvesedett a kukoricaháncs, és azzal lecsutalkolhattuk magunkat. A háncs az állandó 40—50 fokos melegben persze hamar megszáradt. Ha valamilyen oknál fogva kivitek bennünket az odúból, az ajtón kilépve minden nehézség nélkül beleugorhattuk volna a tengerbe. De ez nem jelentett volna szabadságot, mert a börtön közvetlen közelében volt a vágóhíd, amelynek hulladékát a tengerbe dobták: a víz hemzsegett a cápáktól. Ritkán akadt fogoly aki megreszkírozta a vízbeugrást, amit különben az őrök meg sem akadályztak. Sőt örömmel nézték végig, amint a szerencsétlent a cápák percek alatt széjjeltépték. Kétévi fogság után kiutasították Santo Dominóból és megszabadultam mind Trujillo, majd az amerikai megszállók karmai közül. Mostanában a világsajtó a dél-vietnami tigrisketrecekről ir ahol a bábkormány és az amerikai katonaság tartja foglyait: nincs új a Nap alatt__ Klemens Béla r.^!r.' 1 V i V i kikiAikik i ' r.^ ! ^ V V r.^ ^ V ^ r." r 'R I k i ; k i [ k i k i k i k i k i k'i k i k i k i k i ! A tigrisketrec foglya voltam Napjainkban a világsajtó mint szenzációról ir a »tigrisketrecnek« nevezett saigoni fogdák létezéséről — pedig ezt az embertelen bánásmódot már több mint 50 évvel ezelőtt gyakorolta foglyaival az Amerikai Egyesült Államok rendőrsége. Jómagam két évig lakója voltam egy ilyen ketrecnek a Santo Domingót annak idején megszálló amerikai parancsnokság felügyelete alatt álló »Forza Leza Osama« börtönerődnek kinevezett sziklaüregnek. HUMOR SKÓT A skótnak nagyon tetszik egy híres filmszínésznő. Megvásárolja a fényképét, maga elé teszi, ábrándozva nézegeti, iszik egy pohár szódavizet azután felsóhajt: — Ez így nem mehet tovább. Minden pénzemet nőre és italra költöm... Ki iszik és ki fizet? A községi képviselőtestület legutóbbi ülésére készített beszámoló, amely a gazdaság eredményeit elemzi az elmúlt év kilenc hónapja során, minden egyes gazdasági szervezetről is külön tájékoztatót közöl. A Park vendéglátóipari vállalatra vonatkozó elemzés megállapítja, hogy a kényszerigazgatás megszüntetése után is veszteség nélkül dolgozik az üzem. A vállalat adósai azonban az elmúlt év kilenc hónapjában nem kevesebb mint 191 ezer (kilenc millió egyszázezer régi dinár) dinárral tartoztak a Parknak. De hadd részletezzük az adósok listáját: egy üzem 19 ezer, egy másik 15 ezer új dinárral tartozik, egy egyesület 11 ezerrel, egy sportszervezet 6 ezerrel, egy társa- dalmi-politikai közösség 9 ezer új dinárral, magánszemélyek pedig 20 ezer új dinárral tartoznak a vendéglátó üzemnek. Reméljük, a fent említett összeg egy részét a gazdasági szervezetek és a többi szervezet képviselői vállalatuk, illetve szervezetük gazdasági megszilárdításának érdekében költötték el, jóllehet eközben ők maguk nem a legszilárdabban állhatták a lábukon miközben a munkaszervezetek érdekeit igyekeztek képviselni. Hogy az érdekek megvédése milyen mértékben sikerült nekik, azt nem tudjuk. Ennek elbírálását rábízzuk az illetékesekre. Egy kérdést azonban mégis feltehetnénk: vajon az említett csinos összeg elköltése alkalmával gondoltak-e arra a mondásra, hogy aki iszik az fizessen is. Hogy betartották-e ezt a szabályt arról saját magam sem vagyok meggyőződve, arról viszont inkább, hogy sokkal többen fizették az adósságot, mint ahányan csinálták. A magánszemélyek húszezer új dináros tartozása persze más lapra tartozik. Itt már csak az a bökkenő, hogy ők vajon minek az érdekében »reprezentáltak el« kétmillió régi dinárt... Ha pénzről van szó ... kreditna banka Zagreb MARIBORI fiókja Partizanska cesta 3 A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége lendvai és Murska Sobota-i községi választmányának hetilapja — Felelős szerkesztő Varga Sándor — Szerkezeti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munka Sobota, Kidričeva 4, telefon 210*4 — Egósnévi előfizetés belföldön 12 dinár (1200 régi dinár), külfölön 24 dinár (2400 régi dinár) — Folyószámla 519-3 282 SDK Munka Sobota — Kiadja a Rádió és Sajtó intézet — Igazgató Jože Makovec — Nyomja a ZGP »Pomurski tlak« nyomdája