Népújság, 1973 (17. évfolyam, 1-48. szám)
1973-03-23 / 11. szám
A MAGYAR TV MŰSORÁBÓL 1973. március 23-től 29-ig Március 23. péntek; 17.33 Hírek; 17.40 Slágerszerviz; 18.05 Öt perc meteorológia; 18.10 Reklámműsor; 18.15 Ifjúsági érdekvédelmi műsor; 18.45 Kisfilmek; 19.15 Esti mese; 19.30 TV-Híradó; 20.00 Szülővárosunk Budapest, Dokumentumfilim; 20.20 Pirx kalandjai, Tévéfilim Stanislav Lem műveiből 4. Termiinusz akoronatanú; 21.20 Morócza Olga üzeni, Dokumenstumfilm; 22.15 TV-Hiradó — 2. kiadás. Március 24. szombat: 15.25 Tatabányai Bányász — Videoton bajnoki labdarúgómérkőzés közvetítése Tatabányáról; 17.20 Akiktől mindennap búcsúznak, Riportfilm; 17.55 Reklámműsor; 18.00 Hírek; 18.05 Jelentés, A TV tudományos és kulturális figyelője; 18.55 Az üzenet, Dokumentumfilm; 19.15 Cicavízió; 19.30 TVHiradó; 20.00 G. B. Shaw: Az ördög cimborája (SZÍNES), Tévéjáték; 21.35 Ismét... Rhoda Scott (SZÍNES); 22.15 TVHíradó — 2. kiadás. Március 25. vasárnap1 9.55 Csak gyerekeknek! (rajzfilmek); 10.25 Játsszunk bábszínházat! Gyermekbábosok országos fesztiválja; 16.10 Kubai tavasz; 16.40 Tudományos híradó; 17.10 Misornánkat ajánljuk!; 17.35 Állatokról bizalmasan, Angol filmsorozat, I. rész: így él a seregély; 18.00 Reklámműsor; 18.05 Mézga Aladár különös kalandjai, (SZÍNES) Magyar rajzfilmsorozat 12. Musicante; 18.30 Sporthírek; 18.40 Esti mese; 19.00 A Hét; 20.00 A kertész kutyája, Lope de Vega színdarabjának magyarul beszélő francia tévéfilmváltozata; 21.45 Hugues Aufray műsora, (SZÍNES) Zenés francia film; 22.30 Hírek — Sporthírek. Március 27, kedd: 17.28 Hírek; 17.35 Szép ének szó, Bemutatjuk Andor Ilonát; 19.10 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 Hosszú forró nyár, Magyarul beszélő amerikai tévéfilm-sorozat V. rész: Görbe tükrök (II. rész); 21.40 A festészet kalandjai: III. rész: A láthatatlan világ (SZÍNES!); 22.10 Tv-Híradó — 2. kiadás. Március 28, szerda: 17.18 Hírek; 17.25 Pillantás a sportvilágba — Filmösszeállítás; 17.45 Reklámműsor; 17.50 Az emberek a tévét nézik, A tévémese és közönsége; 18.20 Aranyeső, Randevú a hanglemezklubban (SZÍNES); 18.15 Játék a betűkkel; 19.10 Reklámműsor; 19.15 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 19.55 Mesteriskola, Kadosa Pál tanít; 20.30 Riportműsor; 22.20 Tv-Hiradó — 2. kiadás. Március 29, csütörtök: 17.15 Hírek: A NORVÉG TELEVÍZIÓ ESTJE 17. 20 Bevezető; 17.25 Ahol az idő megáll, Norvég rövidfilm; 17.45 Fauste tók a Trysil folyón, Norvég rövidfilm; 18.10 Tőzegfüst és fenyőillat, Rövidfilm; 18.25 A bergeni akvárium, Rövidfilm; 18.50 Tájak, városok, emberek, A fjordok országa; 19.10 Esti mese; 19.30 Tv-Hiradó; 20.00 A »nép ellensége«, Ibsen drámájának magyarul beszélő norvég tévéfilm-változata; 21.30 Grieg: g-moll vonósnégyes Op. 27.; 22.05 TV-Hiradó — 2. kiadás. A KRSKÓI ATOMVILLANYTELEP ÉPÍTÉSE A biztonság szavatolt! Ha minden a tervek szerint történik, az idén ősszel megkezdődik az első jugoszláv atomvillanytelep építése, amely 1978-ban megkezdi Horvátország és Szlovénia elektromosenergia-ellátását. A fenti szavakkal fogadta az újságírókat dr. Danilo Feretic és Janez Dolar mérnök, az építkezést elkészítő munkacsoport két vezetője néhány nappal ezelőtt Krskóban. Az első jugoszláv atomvillanytelep építésével azonban nemcsak számos szakember foglalkozik. Az utóbbi időben a nyilvánosság előtt is sok szó esik róla. Egyesek aggodalmukat fejezik ki, hogy káros hatással lesz az emberre és környezetére. Vajon hogyan vélekednek erről a hozzáértők? Az atomerőművek a világon már elterjedtek és a nemzetközi atomerőügynökség adatai szerint 1970 végéig 14 országban 98 ilyen villanytelepet helyeztek üzembe. 1980-ig a számítások szerint a világon 325 atomvillanytelep termel összesen 184 778 megawatt elektromos energiát, de rágató, hogy a következő években (a Szovjetunió és Kína nélkül) az említetteken kívül még jónéhány erőművet építenek, úgyhogy körülbelül 300 000 megawatt áramot állítanak majd elő. A fenti adatok, mint ahogyan dr. Danilo Feretic és Janez Dolar mérnök mondja, magukba véve is igazolják az atomvillanytelepek építésének indokoltságát, s nem kell attól tartani, hogy káros hatással lesznek a gazdaságra és általában az ember életére. Az eddigi tapasztalatok alapján készítik elő hazánk atomerőműveinek építését is. Az alapvető elv, hogy ki kell elégíteni a felszerelést leszállító külföldi országban érvényes biztonsági előírásokat, mivel nálunk ilyen előírások még nem léteznek. Az atomenergia miatti aggodalom nálunk az emberek körében több okból keletkezik. Az alapvetőek: a radioaktív anyagoktól való fertőzés eshetősége és a Száva vize hőmérsékletének növekedése. Mit mondanak erről Krskóban? Manapság világszerte általában elfogadták azt az állítást, hogy a klasszikus villanytelepek üzemeltetésével a környezet fertőzöttsége (a kén, a nitrogénoxidok és fluorvegyületek kibocsátása folytán) sokkal nagyobb, mint amilyent az atomerőművek működtetése okoz. A villanytelepek kibocsátott folyékon radioaktív anyagok koncentrációja literenként 5—10 picocurie, míg például a folyók vizének természetes radioaktív fertőzöttsége manapság literenként 10— 100 picocurie, a tengervízé 350, a tejé 1400 és az étolajé 4900 picocurie. A fentiekből kitűnően látható, hogy a környezet rádióaktív fertőzöttségének növekedése az atomvillanytelepek működése folytán szinte elenyésző. Az erőművek biztonsági rendszerei teljesen lehetetlenné tesznek bármilyen szerencsétlenséget. Varga Sándor Romák a lendvai községben(3) Előző számunkban ugyanezen cím alatt megjelent írás egy részébe sajnálatos mulasztás miatt több értelemzavaró hiba csúszott. Ezért még egyszer közöljük a cikk ezen részét. Olvasóink szíves elnézését kérjük. A cigányok száma Göntérházán 1930-ban volt a legnagyobb. Az akkori népszámlálás adatai szerint összesen 24- en voltak. Átlagban véve négyen voltak egy családban, s ez azt a benyomást kelti, hogy kevés volt a gyerek. Két családnak egyáltalán nem is volt gyereke, ami nagyon ritka jelenség a cigányoknál; egy családban egy-egy gyerek volt, a másik családban egy öreg élt az unokájával, csak két családban volt több gyerek. A cigányok száma 1936-ban kezdett csökkeni a faluban és ebben az évben már le is bontottak egy házat. A felszabadulás után 1945-ben még mindig öt házban laktak, ekkor azonban már csak 19-en voltak. 1950-ben már csak három háziban laktak, öt évvel később, 1965- ben két család volt összesen nyolc családtaggal. Napjainkban már csak egy házban él egy lakó (férfi) és az is már 83 éves. E rövid krónika azonban nem volna teljes, ha néhány mondatban nem mutatnánk rá arra is, hogy mi járult hozzá a cigányok megfogyatkozásához. Már az írásom elején megemlítettem, hogy a göntérházi cigányok is a falu végén laktak. A múlt század vége felé azonban a fő útvonal mellett is építkezni kezdtek a falu polgárai és ezzel a cigányokat körülvette a falu lakossága. Göntérházán 1893-ban alakult az első iskola. Ugyanebben az évben az akkori Magyarországon hivatalos külön cigánynépszámlálás is volt. A cigány népszámlálás adataiba azt is feljegyezték, hogy hány cigánytelepülésről járnak iskolába a gyerekek. Az akkori lendvai járásban 15 faluban volt állandó cigánytelepülés. Az adatokból kitűnik, hogy a 15 falusi cigánytelepülések közül 7-ről jártak részben iskolába a gyerekek és ide tartozik a göntérházi cigánytelepülés is. Ezekben az évekbenkezdődött tehát a göntérházi cigányok nevelése. Az iskolábajárás mellet bizonyára fontos tényező volt az is, hogy nem éltek elszigetelten a falu polgáraitól, s így a lakosság akaratlanul is hatott rájuk. Ennek ellenére voltak azonban a göntérházi cigányokkal problémák. Nehezen törődtek bele a szokásos életformába. Még az első világháború utáni években is rendszertelenül jártak iskolába a gyerekek. A cigánytelepülésen ezen kívül sok véres verekedés játszódott le, különösen akkor, amikor ittasak voltak. A nagy verekedések néha órák hosszat is eltartottak amikor fejszével meg késsel hajszolták egymást. A falu polgárai ilyenkor kerülték őket, mert jaj lett volna annak, aki beleavatkozik az ügyükbe. A kéregetés is még szokásuk volt. A fiatalabbak azonban, a nehézségek ellenére is, az első világháború után dolgozni kezdtek. Idénymunkára jártak a baranyai mezőgazdasági birtokra, ahol néha több hónapig is megállták helyüket, volt azonban eset, amikor csak néhány hétig bírták ki. Tél idején a falusi lakodalmakban muzsikáltak, az aszszonyok kéregettek. Szükség esetén a falu polgárai is alkalmazták őket munkák elvégzésére, így már az első háborúutáni években jórészt munkával tartották fenn magukat. A gyerekek többsége már 1930-35 években rendszeresebben járt iskolába. A többségük három-négy osztályt be is fejezett. A felszabadulás után gyors asszimilációs folyamat következett be. A felnőtt gyerekek munkát vállaltak az ország különböző részén és egy részük külföldre költözött. Mintegy tíz évvel ezelőtt már csak három házban laktak, de már csak öregek. Egy részük már a rakkani aggok házában halt meg és így maradt egyedül az öreg Raktó Jóska, az ismert cimbalmos. Elvitathatatlan az a tény, hogy a nevelés, a falu polgáraival fenntartott állandó kapcsolat és a munkára való szoktatás olvasztotta be őket a civilizált élet folyamatába. Bizonyára ily módon lehet átnevelni a lendvai községben lakó többi cigányt is, de ehhez több évtized kell. A kétszáz éves ottélésük alatt a vezetéknevük Horváth, Ratkó, Orbán és Pacsa volt. A »Búzás« melléknév használata még a háború előtt is megvolt, egy szellemileg elmaradott cigányt, aki különben Ratkót volt, csak »Búzásnak« neveztek. Apróhirdetés LAKÁS KIADÓ, egy utcai szoba és egy udvari szobakonyha. Erőss Katica, Hosszufalu 34. Testnevelés — Sport Céllövészet A lendvai Drago Lugaric elemiiskolában március 8-án megtartottuk a céllövők versenyét. A versenyen részt vettek a VII. és a VIII. osztályok tanulói. Minden osztályból 4 tanuló versenyzett. Tíz méter távolságról lőttünk légpuskával. A verseny vezetője Fehér Ferenc tanító volt. A legjobb eredményt Szőke József érte el 60 ponttal, a VIII. osztályból. A második Gerencsér József lett 52 ponttal a VII. e. osztályból. A VIII. osztályokból Lebar Francek volt a legjobb. Berki József, VII. e. I * o * o *o A R U H jrA Z A lendvai UNIVERZAL 1973 március 24-én 19 órakor divatbemutatót rendez a lendvai Terma vendéglőben. NYEREMÉNYSORSOLÁS! A divatbemutató után táncmulatság! Belépőjegyek elővételben a lendvai Áruházban kaphatók. oo I é O *5 -8-8 * * ♦ O * o * o * o?o o o o?* ◄Q £ ◄ o o ◄ »★©•©★•♦^•©★•★♦•©★•©★•©★•★•©♦•OA © * +♦ © * © + A muraszombati KIK Pomurka kombinát rakbani mezőgazdasági részlege hirdetményt tesz közzé a következő szabad munkahelyek betöltésére: 1. állatgondozó a lendvai üzemrészlegbe 2. traktorista vagy buldózer-kezelő a lendvai üzemegységbe. Az alkalmazottakat meghatározatlan időre veszik fel. Lakás nem jár. Kérvényeket a hirdetmény megjelenésétől számított 15 napon belül fogadunk el. ◄ oi ◄ o £ os iii=iii=in=iii=iiiEiiiii=iii=m=iii=m=iiiEiHem=iii=ii=!H=m=m=iii=in=i!!Eiii=ni=m=HiEiii=!HEi NEVESSÜNK — NEVESSÜNK - NEVESSÜNK — Mondja disznó, miért nincs hús? A húshiány új árak bevezetésére készteti a hatóságokat. Várható, hogy a régi disznókat új áron adják ezentúl. Az a baj azonban, hogy régi disznó alig található a piacon és az ólakban. Az utóbbi időben ugyanis sokan levágták a disznókat és az árhivatalt. Még nagyobb baj az, hogy egyes gazdaságokban a disznókat már malac korukban levágják, nem várva, hogy tisztes kort érjenek meg. A ropogós malacsült szeretete nemcsak nagy gondot okoz, hanem nagyarányú sertés behozatalra kényszeríti a közellátási tényezőket. Miért nincs hús? — tettük fel a kérdést néhány még meg nem sütött malacnak, és alig néhány élve maradt disznónak. íme a válaszok: MALACKÓ: — Szomorú tény, hogy az emberek nyakra-főre vágnak bennünket, úgyhogy most sokkal kevesebb malac van az ólakban, és kevesebb malackodás a képeslapokban is. Szerintem csak akkor lesz hús bőven, ha az emberek élve hagynak bennünket és karaj helyett répát esznek. Bár az se olcsó manapság. VÉNDISZ NÓRA: — Énszerintem jobb volna, ha az idősebb disznókét is élve hagynák, hiszen az élő disznó busa nem romlik, tehát sokkal tartósabb. Szegény apám, aki igen előkelő pozíciót ért el és mint exportszalámi fejezte be ■ pályafutását, mindig mondta: »Ne higgy fiam a böllérnek és a megbeszélt húsáraknak«. KOCAICA: — Nekem az a véleményem, hogy túlzott liberalizmussal viszonyultunk a bölérekhez, azért vágtak bennünket szöm égével. Sajnos, tudom, hogy az új árak sem fogják jobb belátásra bírni az emberiséget, és a sült tök helyett továbbra is a ropogós malacsültet részesítik majd előnyben. A vad bölléreknek azt üzenem, "óvatosabban bánjanak a késsel, mert egy szép napon fellázadunk, és az Egyesült Nemzetekhez fordulunk segítségért. Ha pedig nem segít senki, utolsó kívánságom csak annyi, hogy ne sajnálják tőlem a fűszert, mert különben viszavonlhatatlanul megbüdösödöm. BÜDÖN ÖDÖN: — Mély meggyőződésem, hogy a sertések nagy lelkesedéssel fogadják az uj húsárakat. Ne feledjük, hogy a hús ára világszerte változik, azaz emelkedik. Ezt már azok is felismerték, akiknek a húsfélék közül főleg grizes tészta jut a tányérjukba. FOSZLÁNYÉI SÁNDOR: — Uj árak vannak már, most még csak uj disznókra és uj fogyasztókra van szükség. Bogdánfi Sándor - NÉPÚJSÁG — A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Lendvai és Muraszombati Községi Választmányénak hetilapja — Megbízott felelős szerkesztő Báti Konc Zsuzsanna — Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Szerkesztőség 69220 Lendava, Partizanska 5. tel. (069) 75-085 — Kiadóhivatal 69001 Murska Sobota, Titova 29/1, tel. (069) 21-064 — Egészévi előfizetés: belföldön 20 dinár, külföldön 24 dinár — Folyószámla 51900-603-30005 SDK Murska Sobota — A lapot a Szlovén Kulturközösség anyagi támogatásával kiadja a Rádió- és Sajtóintézet Murska Sobota — Igaz szó és főszerkesztő Jus Makovec — Nyomja a ZGP »Pomurski tisk« nyomdája Murska Sobota — A forgalmi adókról szóló törvény 36 szakaszának 7. pontja szerint a Népújság azok közé a termékek közé tartozik, amelyek mentesítve vannak a forgalmi adó alól. (JSZSZK Hív. Lapja 33/72 szám).