Népújság, 1983 (27. évfolyam, 2-52. szám)

1983-09-01 / 35. szám

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XXVII. évfolyam, 35. szám Murska Sobota, 1983. szeptember 1-én Ara 4.50 dinár rak­ta jövőre »Elmennek a gyerekek, pedig kár, hiszen a nyáron megszoktuk már őket. Reg­geltől a késő délutáni órá­kig itt voltak köztünk, se­­gítkeztek...« — ilyen és ha­sonló megjegyzések hangzot­tak el vasárnap Dolencin, a­­hol a GORIČKO ’83 ifjúsági munkaakción résztvevő fia­talok búcsúztak. Három hó­napi együttélésnek szakad vége ebben a legészakibb kis gorickói faluban, ahol a bú­csú napján a falusiak tettek ki magukért és felejthetet­len, a vidék sajátosságának megfelelő vendégszeretettel búcsúztak a szlovén fiatalok­tól. A fiataloktól a helyi kö­zösség nevében Bedič Ka­rel, a falu vezetője búcsú­zott, megköszönte az odaadó és sikeres munkájukat és meghívta őket jövőre is, hogy látogasanak újra ide, segítsenek e határmenti falu fejlődésében. Jože Smodiš, az ifjúsági munkaakció pa­rancsnoka megköszönte a fia­taloknak a munkát, beszélt a munkaakciók jelentőségé­ről itt Gorickan. Tone Ander­lie, a Szlovén Szocialista Ifjú­sági Szövetség Köztársasági Választmánya keretében mű­ködő központi ifjúsági akciós bizottság vezetője elemezte az önkéntes ifjúsági akciók jelentőségét beszélt a Szlové­niában elért eredményekről és kihangsúlyozta, hogy az ilyen akciók nem csak anya­gi hasznot hajtanak, hanem a testvériség egység és a ba­rátság kialakítói is. A­­ljutomeri községben is elbúcsúztak a szlovén brigád tagoktól: az idén először dol­goztak itt sikeresen. Mura­vidék jövőre újra várja a fiatalokat. Gorickon majd ki­lencszedszer, a ljutomeri községben pedig másodszor. -ep i személyi jövedelmekről Igen élénk volt a mura­­szombati községi végrehajtó tanács keddi ülés, ahol a sze­mélyi jövedelmeket elemez­ték. Ez mindig is kényes kér­dés volt nem csak a fórumo­kon, hanem a munkaszerve­zetekben és ezért minden e­­setben külön kell eljárni. A végrehajtó tanács is így járt el. A júniusi megállapodást vették alapul, amely szerint a személyi jövedelemnek 35 százalékkal a jövedelemtől el kell maradni, de itt még figyelembe kell venni több tényezőt is, mint a deviza­jö­vedelmet, a termelékenysé­get- fizetőképességet és egy egész sorozat más tényezőt. A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat adatai szerint az idei év első felében 14 tár­sult munka­szervezet és mun­kaközösség lépte át a meg­szabott határt. A megállapo­dás szerint a gazdasági mun­kaszervezetek 29,9 százalék­ban növelhetik a személyi jö­vedelmüket, de voltak olya­nok is, akik 42 százalékkal emelték a fizetéseket. A társadalmi tevékenységi ágazatokban az átlag szemé­lyi jövedelem 15 904 dinárt tett ki és 16,4 százalékkal magasabb a tavalyi év első feléhez viszonyítva. Az el­múlt hat hónap során négy munkaszervezet nem tartot­ta be a megállapodás, de mindenhol új munkaerőket vettek fel és így az átlagot nem lépték túl. Ha alaposabban elemezzük az adatokat — a végrehajtó tanácson így is tették — megállapíthatjuk, hogy a munkaszervezetek nagy ré­sze bár az személyi jövede­lem összegét átlépte, ezt leg­többször az új dolgozók fog­lalkoztatása miatt történt, vagy pedig nem tartották be a jövedelem és a személyi jö­vedelem 35 százalékos ará­nyát. Az érintett munkaszer­vezetekkel tárgyalásba bo­­csájtkoztak az illetékes tár­sadalmi-politikai szerveze­tek és a szakszervezet, hogy a legrövidebb időn belül e­­gyeztessék össze a személyi jövedelmüket a megállapo­dással. -ep Goričko D A Goričko ’83 ifjúsági mun­kaakción részt vevő fiatalo­kat, akik vasárnap fejezték be munkájukat, gyakran meg­látogatták a szlovén társadal­mi-politikai élet képviselői. Múlt csütörtökön Miha Rav­nik, a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottsá­ga Elnökségének titkára járt G. Petrovcin, a brigádtagok szálláshelyén, ahol elbeszél­getett az egész köztársaság­ban idesereglő fiatalokkal. A pártfunkcionárius a leg­aktuálisabb társadalmi-poli­tikai kérdésekre hívta fel a fiatalok figyelmét. Külön el­beszélgetett a brigádparancs­nokokkal és a munkaakció ve­zetőivel. -ep Takarékosság az oktatásügyben JAVASLAT: VALAMENNYI TANULÓ FIZESSEN GAZ­DASÁGI ÁRAT AZ UZSONNÁÉRT, A SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEKÉRT VALAMINT A TANKÖNYVEKÉRT — MIKOR NÖVEKSZIK A PEDAGÓGUSOK SZEMÉLYI JÖVEDELME? A gazdaság stabilizációs intézkedéseivel párhuzamo­san az oktató-nevelő intéze­tekben is elkészültek a taka­rékossági tervek. Mindez az­ért volt szükséges meg a ter­melő és a nemtermelő mun­kaszervezetek oktatásügyre átirányított anyagi eszközei nem érték el azt a szintet, mint az előző években. Ezzel szemben az oktató-nevelő in­tézetek anyagi és egyéb kia­dása ugrásszerűen megnöve­kedtek. A hosszúlejáratú tervek kö­zött szerepel az iskolai mun­ka racionalizálása, a törvé­nyes előírások és normatí­vák betartása. A tantervek és a tantárgyak idomítása a lehetőségekhez. Egységesíte­ni kell valamennyi szlovéniai általános- és középiskolában a heti normákat, ugyanígy a személyi jövedelmeket is. Újdonság lesz az elkövet­kező időszakban az is, hogy növekszik majd a szülők hoz­záj­árulása a gyerekek egész napi iskolai benttartózkodá­sa kapcsán, a kirándulások, a diákok ellátása, a fakultatív oktatás, a tankönyvek vásár­lás költségei az elkövetkező időszakban nagyobbrészt a szülőket terhelik majd meg. A rövidlejáratú tervek kö­zött szerepel az új gazdasági feltételek közé való beilesz­kedés az iskolákban, a tan­ügyi dolgozók életszínvonalá­nak a megőrzése céljából szükséges lesz a személyi jö­vedelmek 20%-os emelése is. A takarékossági tervek sze­rint már ebben az iskolaév­ben a tanulóknak gazdasági árat kell fizetni az uzson­náért, a műszaki nevelés órá­ján elhasznált anyagért, terv­be vették a diákok buszköltsé­gének a részbeni fedezésének a beszüntetését is. Ezzel pár­huzamosan növekszik majd a zeneiskola tandíja is, havon­ta tanulónként mintegy 1300 dinárt kell majd fizetni. Az eddig bevezetett taka­rékossági intézkedések, az a­­mortizációs és anyagi kiadá­sok csökkentésével a lendvai Oktatásügyi Közösség mint­egy 10 millió dinárt takarít­hatna meg. Az általános- és a közép­iskolák stabilizációs tervének a javaslata már közvitán van az iskolákban, a megjegyzé­seket és az észrevételeket szeptember 20-ig kell bekül­deni az Oktatásügyi Közös­ség címére, ezt követően a jövő hónap végén pedig a községi Végrehajtó Tanács tűzi majd napirendre az ok­tatásügy kérdését. (pl) Elismerés a legjobbaknak Az elmúlt öt vásár tanú­sítja, hogy immár hagyo­mánnyá vált a az újítások és találmányok díjazása a mezőgazdasági és élemiszer­­ipari manifesztáció kereté­ben. Az idén is kiosztották a mezőgazdasági felszerelé­sek újításaiért járó elismeré­seket és díjakat, az illetékes bizottság tizennégy újítás kö­zül hetet talált megfelelőnek és ezeket meg is jutalmaz­ta. Jutalmat és elismerést kaptak Ludvik Fekonja Ne­gováról a rakodófelszerelés­ért, Alojz Suntner Polskava­ról a takarmány-transzporte­­ren végzett újításért, Štefan Kobal Važmarjebol a lóistál­ló korszerűsítésért, a jeseni­­cei Kovin munkaszervezet a korszerű és gazdaságos nyúl­ketrecekért, a ptuji Mezőgaz­dasági Kombinát a szőlőkapá­lókért, Elizabeta Zupan Ma­­lečnikbol az összeszerelhető gyümölcsös dobozokért és a ŠIP Šempeter a rotációs ka­szálógépért. Mint láthatjuk, az újítók különböző környezetből ered­nek, van köztük kisiparos, gyári dolgozó. Éveken azt ál­lapíthatjuk meg, hogy főleg a munkaszervezetekkel ko­operáló kisiparosok nyújta­nak be legtöbb újítást és leg­több találmány elsősorban a földművelést szolgálják és csak ezt követik az állatte­nyésztést szorgalmazó újítá­sok. A bizottság szerint külön ki kell emelni L. Fekonja negovai kovács trágya- és szalmarakodóját, amely euró­pai viszonylatban nagy újí­tást jelent és szintén ez vo­natkozik a šempeteri ŠIP gyártmányra is. A radgonai vásár újítást szorgalmazó kezdeményezése jó visszhangra lelt nem csak az itthoni, muravidéki újítók körében, hanem az egész köz­társaságban is és évről évre többen jelöltetnek a díjakra, elismerésekre. A vásár pe­dig egyben jó hely is, hogy felfigyelhetnek rájuk a ha­zai és külföldi mezőgazdasá­gi gépgyárak. Természetesen csak a jó bevált, a gyakor­latban sokszor kipróbált újí­tások jöhetnek számításba és természetesen azok, amelyek nem járnak nagy anyagi ki­adásokkal. -ep GORNJA RADGONA A hangsúly az őszi vetésterven van ÜLÉSEZETT A DNSZSZ KÖZSÉGKÖZI TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE • A BÚZAFELVÁSÁRLÁS EREDMÉNYEIT IS ÉRTÉKELTÉK Mint már előző számunkban jelentettük, a Szocialista Szövetség muravidéki községközi tanácsa elnökségének legutóbbi ülésén a búzafelvásárlás eredményeit és a vele kapcsolatosan felmerült kérdéseket elemezték. A felvásár­lás gyakorlatilag már befejeződött jóllehet, mint akció, az év végéig tart, hiszen rendívül fontos, hogy minden szem búzafelesleget felvásároljunk. Az elnökségi ülésen azt mér­legelték, hogy a már ismert objektív nehézségek mellett mennyire volt jelen ezen akció során mint szervezeti té­nyező a Szocialista Szövetség. Mint megállapították, e szervezet alaposan felkészült a felvásárlás reá eső részére. Szemináriumot szerveztek a fejlesztőszolgálat tagjai szá­mára, több mint tízezer tájé­koztató röpiratot terjesztet­tek a talaj­művelés korszerű technológiájáról és a tájékoz­tatás, valamint népszerűsítés terén sorosan együttműköd­tek a Szlovén Szövetkezeti Szövetséggel. Jól tudjuk, hogy már az ősszel rendkívüli körülmé­nyek között történt a búza vetése és a kezdeti negatív körülményeket később csak betetőzte a szokatlanul hosz­­szan tartó szárazság, részben pedig a tavaszi fejtrágyázás­hoz szükséges műtrágya és a növényvédőszerek hiánya. A legnagyobb kárt kétségtele­nül az aszály okozta, hiszen hosszú évek óta nem volt rá példa, hogy a learatott gabo­na nev­ességtartalma szárí­tás nélkül is a szabványok alatt volt. Az ősszel Muravidéken a társadalmi szektorban 2132 hektáron vetettek búzát a­­mellyel mintegy 10 000 tonna termély eladására kötelezték magukat. A már említett kö­rülmények miatt azonban csak 8656 tonnát tudtak ter­melni. A magánszektorban 13 960 hektáron került a földbe kenyérgabona, amely­ről 13 960 tonna búza felvá­sárlását tervezték. A magán­gazdák azonban augusztus el­ső hetével bezárólag csak 8721 tonnát adtak el a társa­dalmi szektor felvásárlóhe­lyein. Amíg a társadalmi szek­torban a felvásárlás terén mu­tatkozó kiesés jórészt reális­nak mondható, ezt nem ál­líthatjuk a magánszektorról. Ezért nem csoda, ha az u­­tóbbi időben több ízben és több fórumon is igen éle­sen vetődött fel a kérdés: va­jon a társastermelési szerző­dés csak a szövetkezetét kö­telezi a megfelelő új­rater­me­lési anyagok és a felvásár­lás biztosítására? Vajon nem volna-e végső ideje számon­­kérni a szerződéssel megálla­podott kötelezettségeket a má­sik szerződő féltől is, azaz a magángazdáktól? A vita során elmondták, hogy az agrárpolitikai célki­tűzések megvalósítása szem­pontjából jelenleg az őszi ve­tés előkészítése a legfonto­sabb. A vetésterv körülbelül ugyanannyi búza vetését lát­ja elő, mint tavaly, új kultú­raként valamivel több mint 200 hektár olajrepce vetését is javasolják. A cukorrépa vetésterületét átlag 10 száza­lékkal szándékoznak növelni az idén. Az elnökség tagjai­nak véleménye szerint ez nem mindenütt megvalósítha­tó, hiszen az idén egyes par­cellákon jóval kevesebb a hozam, mint ahogyan számí­tották. Hangsúlyozták azon­ban azt is, hogy a cukorrépa Muravidék mezőgazdaságá­nak szempontjából figyelem­re méltó kultúra és már most, még a búzavetés megkezdé­se előtt kell arra törekednie a fejlesztőszolgálatnak, hogy a legjobb minőségű földeken kerüljön majd cukorrépa mag a földbe és ne azokba a silányabb minőségűkbe, amelyekbe az ősz folyamán nem tartottak érdemesnek búzát vetni. Az ülésen elhangzott az a tájékoztatás is, hogy Mura­vidék számára a szükséges 1500 tonna minőségi búzave­tőmag biztosítva van, és nem lesz fennakadás a mintegy 42 ezer tonna műtrágya bizto­sításánál sem (az idén azon­ban ismét számítani kell a deviza-hozzájárulásra). A nö­vényvédő szerek beszerzése is folyamatban van, de itt is beleszólhat a beszerzésnél a devizakötelezettség. B.K.Zs. Lendva Ülésezik a végrehajtó tanács A nyári szabadságok után most ismét összeült a lend­vai községi képviselő-testü­let végrehajtó tanácsa. A mai ülésen megvitatták a tér­rendezési törvény tervezetét, valamint a térbeli beavatko­zásokról szóló törvény ter­vezetét. Az új törvényterve­zetek késése a múltban sok zsörtölődésre adott okot, mert az illetékesek egy ideig nem adhattak ki építési en­gedélyeket és ezzel késleltet­ték az építkezési munkálato­kat. Az új törvénytervezetek különösen a környezetvéde­lemnek és a mezőgazdasági földterületeknek tesznek nagy védelmi szolgálatot. A végrehajtó tanács tagjai e­­zenkívül még megvitatták a foglalkoztatottság 1983-as évi tervének megvalósítását és még számos más folyó ügyet. Az ülésen elhangzott ha­tározatokról majd a követ­kező számunkban adunk bő­vebb tájákoztatást. hogh

Next