Népújság, 1984 (28. évfolyam, 1-50. szám)

1984-03-01 / 8. szám

Az irodalom mentsége A muravidék! magyar iro­dalomról már sokszor olvas­hattunk a különböző lapok hasábjaim. Nemrégiben a NÉPÚJSÁG-­ban is olvashat­tunk róla néhány komolyabb észrevételt. Papp József igye­kezett vázolná ennek az iro­dalomnak az útját és felhív­ta a muravidéki írókat és köl­yékeit »tollforgatóikat«, hogy rendezzék helyzeteik sorsát. Az írókban megvan az aka­rat, hogy egy egyesületbe tö­mörüljenek, de a dolog lé­nyege nem ebben van, hogy van egy klub, vagy egyesület hanem abban, hogy a társa­dalmilag rendezett szövetség­be tömörüljenek. A cikkben az is olvasható többek között: »Ha a Szlo­vén írószövetség a Vajdasági írószövetséggel együtt fél­reáll, nem marad más hátra, mint itt az adott közegben és helyzetben saját maguk a költők lépnek szervezeti for­mába«. A Szlovén Írók Szövetségé­vel volta­k ilyennemű kapcso­latok, de ott azt a választ kaptuk, ho­gy nem lehetünk ennek tag­jai, mert nem va­gyunk szlovén íróik és nem szlovénul írunk. A Vajdasági Írók Szövetségeiben szlovák, magyar, román, ruszin és más nemzetiségű írók is vannak, és mondhatom, hogy a testvé­riség-egység szellemében jól megférnek. Elmondhatjuk azt is, hogy valamikor Miško Kranjec szlovén író jóvoltá­ból Vlaj Lajos, muravidéki magyar költőt is felvették az írószövetségbe. Akkor nem voltak az egyes intézmények­ben olyan magas palánkok. Papp József írását serken­tésnek szánta. Ezidáig még e biztató sorokra senki sem reagált. Ennek ellenére ha­marosan az itteni írók össze­ülnek, hogy felkészüljenek az alapító gyűlésre és meg­vitas­sák a további tevékenységük sorsát. A minap olvastam a Kor­társban egy érdekes cikket Béládi Miklós tollából, aki a romániai és a szlovákiai nem­zetiségi irodalomról közölt cikket. Dobos Lászlóról írva többek között Béládi ezt mondja: »Ő mint a szlovákiai magyar irodalom alapítók e­­gyik­e, említett beosztásaiban, sokat tett azért, hogy az­ iro­dalom kiemelkedjen a vid­é­­kiességből, táguljon szemha­tára és korszerűsödjék a gon­dolkodása. Így juthatott el odáig ez a nemzetiségi irodalom, hogy a hatvanas évek közepétől végé­tül új státusa alakult ki, a­­hogy ő írja, az írók kettős szellemi hasznossága, kettős irodalmi állampolgársága. Do­bos László gondolattmeneti­­bő­l világosan kiderül, hogy ő azt az írói besorolást sem ál­talában sem kötelezőnek, sem normatív jellegűnek nem tart­ja. Egyéni adóhatározás dolga, hogy ki óhajtja vállalni az egyetemes magyar irodalom­hoz tartozást és ki tekinti ma­gára, hogy állampolgárságára írói autonómiájára nézve sér­tőnek, sérelmesnek, hegemo­­litisztikusnak ta­rtja a kettős szellemi hasznoságost.. Dobos László úgy járta végig a nem­zetiségi író útját, hogy abból nyereség származott: ő a nemzeti érzést emberi érzés­nek, emberi jognak tekinti és azt vallja ,hogy a kis irodal­mak, a nemzetiségi irodalmak számára nincs külön mérték és a hibákért nem jár erköl­csi elnézés: ezeknek az irodal­maiknak is egyetlen mentsége a minőség lehet«. Mivel ott is nemzetiségi i­­rodaloimról van szó, bizonyá­ra a mi sorsunk sem különb és ránik is az irodalomban hasonló minőségi mércék vo­natkoznak. Ha mindenki ő­­szin­te szellemi és nemzetisé­gi­­ öntudattal igyekszik alkot­ni, akkor egy szorosabb bel­ső egyibekötődés és társulás nem fog ártani a szlovéniai magyar irodalom további fej­lődésének. Szúnyogh Sándor Tanácsok kezdő háziasszonyoknak 1. A zöldpetrezselyemnek­­nagyon nagy a C-v vitamin- és vastartalma. Ezért ajánlatos nyersen fogyasztani, nem pe­dig agyomfőzve. Ha olyan le­vest készítünk (gomba, zöld­ség, karfiol, bab, zöldborsó stb.), melybe apróra vágott petrezselymet teszünk, a kö­vetkező módon járjunk el. Amikor már teljesen kész a leves, a csipetke vagy galus­ka is megfőtt benne, zár­juk el a gázt vagy villanyt a fa­zék alatt, és csak akkor ke­verjük bele az összevagdalt petrezselymet. Más módszer: a petrezselymet a leve­sestá­­nyémba tegyük, és merjük rá a forró levest. Bármelyik módszert alkalmazzuk, a pet­rezselyeim talpértéke szinte semmit sem károsodik. 2. Ha galuskát főzünk a le­vesb­e, soha ne azzal a kanál­lal szaggassuk, amellyel ki­keverjük. Vagy használjunk másik kanalat, vagy mossuk meg a keverőkanállat. Előbb mártsuk a levesibe, azután kezdjük meg a tészta tetszés szerint adagolását a levesbe. Ugyanis ha a rátapadt tésztá­val mártjuk először a forrás­ban levő levesbe a kanalat, a rajta levő tészta­­azonnal rá­lő, és ezt lemosni, kapaszgat­ni felesleges és hosszan tar­tó munka. 1 3. Bármilyen főzeléket, le­vest készítünk fia­kanállal ke­vergetve, soha, egy pillanat­ra se hagyjuk az ételben a fakanalat. Ha csak egy pilla­natra kell is ellépnünk a tűz­helytől, mondjuk, a sótartó­ért, akkor sem. Nemcsak gusz­tustalan az ételben a fakanál, hanem az ízek is befelőnek, s csúnya sötét ssz­inűak lesznek, és mindig zsíros benyomást keltenek. olvassuk és terjesszük a ■ Képújságot 8 NÉPÚJSÁG A kisegítő iskolák sporttalálkozója­ ­Az idén Le­ndvám szervezik meg a szlovéniai kisegítő is­kolások idei kétnaposra ter­vezett sporttalálkozóját. A köztársasági Oktatásügyi In­tézet jóváhagyásával olyan megállapodás született, hogy a lendvai köz­ségi ünnep al­kalmából június 8-án és 9-é­n községünkben szervezik meg a 16. sporttalálkozót. Az elő­készületek már az elmúlt év utolsó hónapjaiban megkezdődtek Muravidéken és Lendván. A szerve­ző bi­zottság, amelyet a négy mu­ravidéki kisegítő iskola tan­testülete alkot már el is küld­tek a meghívókat mind az 58 iskolának, aki­k előrelátható­lag 220 sportolóval s 80 kí­sérő pedagógussal vesznek ma­j­d részt a le­nidvai sportta­lálkozón. A kisegítő iskolák tanulói több sportágban­­versenyez­nek majd: atlétikában (táv­futás 60, 600 és 800 méteren) ikiszfutba­l­lb­an és kézilabdá­ban. Minden versenyző két sportágban vehet majd részt. A szervező iskola május 25-ig fogad el jelentkezéseiket. A sportversenyeket előre­láthatólag a lendvai Drago Lugarič -iskola sportpályáján és a labdarúgó pályánál szer­vezn­ék meg. A kétnaposra ter­veze­tt sporttalálkozó részt­ve­vőit előreláthatólag a kör­nyékbeli iskoláik tanulói fog­ják elszállásolni és vendégül látni. Miivel ez a 16. sport­találkozó köztársasági jellegű lesz az iskola vezetősége úgy határozott, hogy ez alkalom­ból művelődési műsort is szerveznek a résztvevőik kö­szöntésére. A találkozó alkalmából há­rom alkalmi közlönyt is meg­jelentetnek, amelyben az e­­red­m­ényeken­­kívü­l bemutat­ják majd Muravidék termé­szeti és történelmi neve­zete­s­ségeit, valamint a lj­utomeri, radgonai, muraszombati és a lendiv­ai kisegítő iskolák tör­ténetét is­­közzéteszik. (PI) Az INA Nafta termében tartották meg Lendván a pionírok községi sakkbajnokságát. A bajnokságon közel száz pajtás jelent meg és érdekes küzdelemben volt részük. Az idő­sebb pionírok csapatában a göntérházi pajtások lettek a bajnokok. Képünk a községi sakkbajnokságon­­készült. (Fotó: Szúnyogh) Jól dolgozik a madárvédelmi­ egyesület A szoba­i madarak jubiláris, harmincadik országos verse­nyét a köztársaság napja ke­retében Muraszombatiban ren­dezik meg. Ez a­­muraszom­bati községi madár védelmi egyesülete fáradhatatlan mun­kájáé­rt kiérdemelt elismerést is jelenti. Ez­­az egyesület ugyanis fennállásának rövid ideje a­­latt kiemelkedő eredménye­ket ért el a köztársasági és szövetségi szintű versenye­ken. Ekkor rendezik meg a szobai madarak kilencedik köztársasági versenyét is. Az említett országos és köztár­sasági versenyen az egész or­szágból mintegy 50 m­adárvé­delm­i és nevelési egyesület v­e­sz részt közel 1500 madár­ra­l. Mivel az egyesület egye­dül képtelen ezt a nagy költ­séget fedezni, máris kapcso­latot teremtett az érintett szervezetekke­l és intézetek­kel, amelyek anyagi támoga­tást nyújtanak. Egyben a ver­seny katalógusát is meg kí­vánják jelentetni, amelyben aprólékosan feltüntetik a k­öz­társaság napja alkalmából Muraszombatban megrende­zésre kerülő, a­­szobai mada­rak harmincadik országos és kilencedik köztársasági ver­senyének lefolyását. K. R. Új feladatok előtt a művelődés A lendvai községi kultúr­­­közöss­ég­­legutóbbi közgyűlé­sé­n a tartalmas beszámolók elhangzása után napirendre tűzték az 1984-es kultúrter­­v­et is. A tavalyi évben az említett közösség megvalósította a k­i­tűzött tervet, amelye­k­­közül megemlíthetjük Miško Kran­jec, szlovén író házának fel­újítását, a Kramjec-i felé gyűj­temény rendezését, a megkö­v­esedett tölgyfa elhelyezését a LIPA szálló mellé, a mu­rai­­malom átszállítását és kon­zerválását, valamint a tumu­­­ščei ótemplom tetejének újra fedését. Ha figyelembe vesszük azt, hogy e munkálatoknál szük­ség volt a megfelelő szakem­berek bevonására, és ezeknek az épületeknek messzemenően fontos­­műem­lék­i jelentősé­gük van, akkor elmondhat­juk, hogy a ku­ltúrközösség­­ben a műemlékvédelem terén igen jelentős munkát végez­tek. Külön, ki lehetne emelni a könyvtári és a múzeumi, va­lamint a filmvetítési tevé­kenységet, de ezekről nemré­gi­be­n írtunk lapunkban. A közgyűlés tagjai hang­súlyozták, hogy az új prog­ramot alapos elemző megkö­zelítéssel kell végrehajtani. Azokat a kultúrtevékenys­ége­ket kell előtérbe helyezni, a­­melyek a polgárok szélesebb tömegeit érdekli, é­s olyan te­vékeny­ségeket kell pénzelni, amelyek igen szemme­l látható pozitív eredményeket szül­nek. A kisebb köröket éri­n­tő, de magas színvonalú tevé­kenységeknél alkalmazni kell az érdekeltek eszköztársítá­sát. Némely tevékenység ez miatt háttérbe szorul, de az ilyen célkitűzések összhang­ban vannak a gazdaságszi­lár­dításuinkkal.­ ­ogh DOBRONAK Március-a rendezénysoro­­zatok hónapja A DOBRONAKI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI EGYE­SÜLETBEN AZ ELMÚLT HÉTEN ÖSSZEGEZTÉK AZ ELMÚLT ÉVI TEVÉKENYSÉGET, S HOZZÁLÁTTAK A MÁRCIUSI RENDEZVÉNYEK MEGSZERVEZÉSÉHEZ Legutóbb a községi Művelődési Közösség évi közgyű­lésén értékelve a helyi művelődési egyesületek munkáját a tevékenységre kapott pontok alapján első helyet a tur­­niščei és a črenšovci művelődési egyesületek szerezték meg, őket követi a dobronaki Petőfi Sándor művelődési egyesület. Az elmúlt napokban, pén­teken este tartották meg a dobronaki iskoláiban a hely­beli művelődési egyesület é­­vi­­közgyűlését, amelyen fő napirendi pontok között sze­repelt az eltelt idős­za­kban kifejtett tevékenység elemzé­se és az új m­u­nkaterv meg­hozatala. Olvasóink is bizonyára jól emlékeznek az elmúlt évi kultúra hetére, amikor ki­lenc napon át­­minden, este volt művelődési rendezvény új kultúrotthonában. Ki is tér­tek akkor magukért a­­dob­­ron­akiak — a helybéli isko­la pedagógusai, tanulói mel­lett mozgósították a falu ap­raját-nagyját. Gyors számítá­sok szerint­­majd 100 fellépő volt azon a héten — csak Dobrona­król. —­­ — De menjünk sorjában: a Petőfi Sándor Művelődési E­­gyesület egyike a legidősebb egyesületek közé tartozik a környéken. Jelenleg számos szakcsoportban folyik a mun­ka: népi tánc, drámai, sza­való, irodalmi, énekkar, s ki­állításokat szervező szakbi­zottságok tevékenykednek. Az elmúlt évi tapasztalatok­ból okulva az idén nem szer­veznek művelődési hetet, ha­nem március folyamán min­den hétvégén­­lesz egy-egy rendezvény. Össz­e­gézve az elmúlt évi művelődési tevékenységet Dobronakon — láthatjuk, hogy legtöbb fellépése a ve­­gye­skórusnak és a népi tánc csoportnak volt. A vegy­eskó­rus, s külön a nő, illetve a férfi kvartet a hazai rendez­vényeken kívül fellépett az énekkarok községi szemléjén i­s. Műsorukon számos szlo­vén és magyar népdal és kó­rusímű­­szerepel. A bábszínházat­­az óvónők vezetik, az elmúlt évben egy­­nagy magyar és szlovén nyel­vű bábjátékot mutattak be a legkisebbeknek. Nem szabad megfeledkeznünk a falu fia­taljairól sem. Valamennyi mű­velődési rendezvényen aktív szereplők­­voltak, amellett két alkalommal vidám estet és kvíz műsort is szerveztek a mezőgazdaság témájára. Az elmúlt évben a helybeli könyvtárban (­amely minden vasárnap fogadja az olvasóit) író-olvasó találkozót szervez­tek a mutraviidéki magyar í­­róikkal, az idén hasonlókép­pen a vidék szlovén, nyelvű íróit­­ és költőit mutatják m­aj­d be március folyamán. A helybeli impozáns mű­velődési házban az állami ün­nepe­k a­lk­a­lmából­­minden je­les­­dátumról méltóképpen megemlékeztek, amellett több k­ülön­ rendezvényt is tartot­tak: a nyár folyamán fellép­tek itt a ranikwe­illd ve­ndég­­m­u­n­kások gyermekei és fiatal­jai, a helybeliek a Dobro­­nak-Kolbilje útszakasz átadá­sán adtak alkalmi műsort, a művelődési házba­n önálló est keretében vendéig­ s­zerepeltek a nagykanizsai tánccsoport tagjai, a muraszombati štefa­n Kovač énekkar tagjai, vala­mint a mariibori fúvószene­kar. Nem sz­abad megfeledkez­nünk a népi tánccsoportról sem — jelenleg két csoport­ban folynak a próbák — a fiatalok és a felnőttek cso­portjában. Orsovszky István zalaegerszegi koreográfus ha­vonta 1—2 alkalommal jön át Magyarországról s új tánc motívumokat tanít be velük. A népi tánccsoport munká­jába bekapcsolódott még dr. Vass Vilmos i­s, a helybeli e­­gé­szségház orvosa. — Míg Szegeden jártam e­­gyetemre, ott is r­észt ve­ttem a népi tánccsoport munkájá­ban, és az ott tanultaikat hasz­nálta­m fel két magyar tánc összeállításakor. Jelenleg a mi táncosaink repertoárján Csongrád megyei csárdás, egy Zala megyei leánytánc és egy kalocsai táncmotívu­mokból összeállított tánc sze­repel. A szlovén népi táncok­ból is japánat már begyako­roltak, amelyeket igen sok fellépésen bemutatnak a kö­zöss­ég előtt. Milica Kolenc, a dobronaki általános iskola igazgatónője minden művelődési rendezvé­nyen ott van — szervez, irá­nyít s­­maga is kiveszi részét az egyesület -szekciónak­­a munkájából. Beszélgetésünk alkalmából a következőket mondta: — A márciusi művelődési rendezvényeket 10-én kezd­jük, egy nőnapi ünnepséggel, 16-án, pénteken este pedig Petőfi ünnepséget szerve­zünk, 24-én­ és 25-én pedig két színművet mutatunk majd be a közönségnek TEŽKA URA és A VÍZBE­­FÚLT CSIZMÁJA címmel. Március 30-én, pénteken pe­dig a legkisebbeknek tartunk két bábelőadást — mondta Mil­ica Kolenc igazgatónő. Papp József A népi tánccsoport hetente több alkalommal is próbál.

Next