Népújság, 1990. január-június (34. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-12 / 1. szám

4 IDEGENFORGALOM ! a lendvai adulokoznont A TERVEK SZERINT EZ ÉV AUGUSZTUSÁIG ELKÉSZÜL A SZÁLLÓ ÚJABB SZÁRNYA • SPORTPÁLYÁK, BIOKERT, ÉS REKREÁCIÓS KÖZPONT Kissé furcsának tűnik talán, de igaz, hogy a lendvai Lipa szálló pontosan tíz évvel ezelőtt készült el, s tíz évnek kellett elmúlnia ahhoz, az építkezéssel járó kölcsönöket átütemezzék, törlesszék, s végül búcsút intve a ljubljanai Integral Golfturist öszszetett társult munkaszervezetnek s önállóan próbáljanak utat keresni maguknak a vendéglátóipar és az idegenforgalom terén. Tíz évnek kellett elmúlnia, hogy olyan szakembergárda kerüljön a Természetes Gyógyfürdő élére, aki vállalni merte az ősz folyamán megkezdett újabb beruházásokat s a Lipa szálló környékén tervezett üdülőközpont megvalósítását. Mint már az ősz folyamán beszámoltunk az 1979-ben épült 141 fekvőhellyel rendelkező szálloda tovább bővül. Mintegy 209 milliárd dináros előszámla alapján a lendvai Gradbenik építőipari vállalat az elmúlt hónapokban megkezdte a C részleg alapozási munkálatait, s ha az időjárás nem szól közbe várhatólag ez év augusztusában már átadhatják rendeltetésének az újabb részleget, amely 71 férőhelyes lesz (26 kétágyas, 2 egyágyas szoba s 6 lakosztály lesz benne). A maribori Projekt tervezőiroda szakmai segítségével így nemcsak a szállodai kapacitásokat bővítik majd, hanem új helyiségekbe költözhet a terápia, amellett új fürdőmedence is épül, amely részben fedett, részben nyitott lesz, s télen-nyáron is használhatják a szálló vendégei, a hasznos területek nagysága az új épületben mintegy 1180 mű-rel bővül meg. A Természetes Gyógyfürdőben megkezdett munkálatok csak a bővítés kezdetét jelentik. Az érdekelt vállalatok és intézmények segítségével a Lipa szálló környékén mintegy tíz hektáros területen egész üdülőközpont kiépítését tervezik a közeljövőben. Amennyiben az idén elkészül az új szállodai szárny 213 férőhelyes lesz a szálló, míg a hosszú lejáratú tervek szerint a szállodai kapacitást ezer fekvőhelyre szeretnék növelni. A meglévő épülettől délre tervezik a muravidéki falu tipikus házikókból való üdülőtelep kiépítését, amellett biokertet létesítenének, ahol a szállodai vendégek részére vegyszermentes élelmiszert termelnének, amellett tovább bővítenék a sportpályákat és az egész üdülőközpontot. A terveket és az elképzeléseket mindenki támogatja, hisz mindez a lendvai és a környékbeli idegenforgalom további bővülését és fellendülését szolgálja. Mindennek a megvalósításához azonban nagyon sok pénzre, beruházásra s egész sor szakembergárdára volna szükség, hogy az elképzelések megvalósuljanak. Reméljük nem kell még tíz évet várni mindenre .. NÉPÚJSÁG KOMMENTÁR: A tehenesgazdák siralmai A tehenesgazdák elégedetlenek, hiszen a tej árából nem tudják fedezni a költségeiket, bár ezt a fogyasztó méregdrágán vásárolja. Azonban a bolti ár és az között amit a gazdák kapnak nagy különbözet keletkezik, amiről senki sem beszél szívesen, főleg nem a tejfeldolgozó, pedig neki kutyakötelessége volna, hiszen a magángazdák szállítják neki 75 százalékban a nyersanyagot. A kereskedelem is, bár lépten-nyomon hangoztatja, hogy csak a fogyasztó érdekében tartja a tejet, megkapja a ráeső részt, ami nem sokkal kevesebb a termelőinél, a tejfel, meg még a túró is pedig a feldolgozóé. A nyári tejbojkott nem járt sok eredménnyel, hiszen csak pillanatnyilag lazított a feszült helyzeten. Most újabb sztrájkkal fenyegetőznek a parasztok, sőt a felelős miniszter és mások lemondását követelik, ha nem történik változás. A köztársasági kormány az első lépéseket megtette, amikor tejtörvényt terjesztett elő, amelynek a lényege a tejfelvásárlás pontos meghatározása, főleg a felvásárolt tej fizetésének szabályozása. A törvény egy külön bizottság létrehozását látja elő, amely azonnali intézkedéssel oldja meg a termelési és a felvásárlási kérdéseket A törvény pedig meghatározza a fizetési módszert, szem előtt tartva a piaci gazdálkodás igényeit. Ennek a lényege, hogy a tenyésztőknek a tényleges áron kell kifizetni a tejet, az inflációs veszteség nélkül, hiszen a társadalmi támogatás megvan. A tejtermelők szerint ezzel még minden nincs megoldva, hiszen a felvásárló, aki egyben a feldolgozó is, a magánszektortól kapja a nyersanyagának 75 százalékát, azonban a jövedelemosztásnál ezt nem veszi figyelembe. Egyre többen akarnak részesedni a tejből és ezért Ljutomer és Kranj környékén a gazdák nem hajlandóak tovább viselni az ilyen állapotot. Január 20-áig tárgyalásokra kerül sor, ahol főleg az arányosodást állítják a gyújtópontba, de lesz még számos más kérdés és probléma is, például, hogy ki nevezze ki a tejüzemek igazgatóit — a gazdák szerint semmi esetre sem a társadalmi-politikai szervezetek. Ami pedig a tej árát illeti, a tejtermelők kikötötték, hogy a kiskereskedelmi ár felét követelik. Amikor a nyomdába kerül a Népújság, a szlovén parlamentben éppen a tejtörvényről tárgyalnak, így minden előrejelzés hálátlan dolog lenne. Ki kell várni a végét, bár már erre nagyon sokáig várnak a tehenesgazdák. -pivar A lendvai üdülőközpont tervezete: 1. LIPA szálló, 2. szálló komplexum, 3. központi tér, 4. muravidéki falu település, 5. sportpályák, 6. a fürdő területe, 7. tenisz pályák, 8. biokertek, 9. gazdasági épületek, 10. rekreációs terület. Az iskolának csak hasznát vehetjük • A Szocialista Szövetség közvetítésével jutott el hozzánk a rakičani mezőgazdasági iskola ajánlata, amely szerint ha húsz jelentkező összejön, akkor megszervezik a téli iskolát. Kapcsolatot teremtettünk az iskola igazgatóságával és nyélbe ütöttük a dolgot. Kapornakról és Hódosról összesen 24 jelentkezőnk van, szerintem reálisan legalább húsz állandó hallgatóra lehet számítani — számol be az előkészületekről Orbán Lajos. A téli gazdaképző kétéves iskola már megkezdődött és a jelek szerint a tél folyamán az előadások egy részét az első osztályra le is bonyolíthatják. A rakičani mezőgazdasági iskolának már nagy tapasztalata van a téli gazdaképző kétéves iskolák megszervezésében, hiszen eddig a három lendvai kivételével — tíz faluban sikeresen működött, vagy működik ez a kiképzési forma, amelynek keretében a földművelésre, az állattenyésztésre, a növényvédelemre, a haszonnövények termesztésére, a környezetvédelemre, a mezőgazdasági gépek kezelésére helyeznek legnagyobb hangsúlyt. Ezenkívül pedig még előadásokat hallgatnak meg az ésszerű gazdálkodásról, társadalom ismeretből, valamint nyelvtanból. Az előadások után vizsgáznak és két év után minden hallgató, ha sikeresen befejezi az iskolát bizonyítványt kap, amellyel igazolhatja, hogy szakmát tanult. Ottjártunkor még csak két előadás zajlott le és a hallgatók inkább az első benyomásokról és az elvásárokról szóltak. Ezek, főleg az utóbbiak, nem is kicsik, hiszen a hodosiak és a kapornakiak maguk voltak a szervezők, míg máshol ezt a szövetkezetek bonyolították le és a petrovói szervezetük csak később értesült a téli iskoláról, de minden anyagi támogatást megígért. — Azt hiszem, hogy az ilyen kiképzés csak a javunkra válhat, s már az első két előadás során kitűnt, hogy sok mindent meg kell tanulnunk, ha ésszerűen akarunk gazdálkodni — vélekedik a gazdaképző iskoláról Román Gábor és Balak Sándor kapornaki nagygazda is teljesen egyet ért vele, aki kérdésünkre, hogy a tapasztalt gazdának van-e keresni valója itt tréfásan megjegyezte, hogy az okos pap is holtig tanul és még hozzátette: — A tudás soha sem felesleges, hiszen már az első e lőadás során a tanár többször rámutatott azokra a hibákra, amelyeket gyakran elkövetünk. Például csak a műtrágya használatát említsem: nem csak drágán vásároljuk, hanem bánunk velee módján, nagy kárt is okozhatunk. — A gazdaságban mindig sok munka akad, lesz-e, ideje az előadásokra? — Télen van egy kis lazítás és ha minden este nem is, de azt hiszem amikor csak lehet én és a többiek is itt leszünk. — Dávid Zsuzsanna egyedüli nő, aki bátorságot merített és beiratkozott az iskolába ... — Földművesek vagyunk, nekem is minden munkát éppen úgy meg kell fognom, mint a férfiaknak, tehát amit az iskolában tanulok nem válik káromra. Férjemmel mindketten látogatjuk a téli gazdaképző iskolát és komolyan vesszük. Az ember azt hinné, hogy csak a gazdák, vagy a jövendőbeli gazdák járnak az iskolába. Van kivétel is. Hódoson például a négy munkaviszonyban lévő mellett van egy középiskolás is. Bočkovec Bojan, aki a pártosfalvi iskolában a nyolcadik osztályt színötössel végezte és ma jó tanulója a muraszombati kereskedelmi szakközépiskolának. — Mivel az iskolában nincs problémám, úgy határoztam, hogy eljárok ide is, hiszen csakis hasznosat tanulhatok. Apám is kereskedő, édesanyám műveli a földeket és segítek neki. Amit a két év folyamán megtanulok a mezőgazdaságról, otthon biztosan majd hasznosíthatom. pivarella Gazdasarok árpa és a zab mint állattakarmány A kukorica a legfontosabb állattakarmány környékünkön. E gabona mellé sorolhatjuk még az árpát és a zabot, amelyek ugyanolyan fontos szerepet töltenek be mint a kukorica. Ezért most szóljunk e két gabonafajtáról, hogyan, milyen módon használjuk fel egyes háziállatok etetésénél. Az árpát leginkább az állatok részére és a sör gyártására termesztjük Amikor szó esik az árpáról, a földművesek rögtön a sertésállomány tápanyagára gondolnak, miközben az árpa bármely háziállat tápanyagának megfelel. Az árpa több nyers fehérjét tartalmaz (cca 13 százalékot) és több nagyon hasznos aminosavat (ezekből tevődik össze a fehérje) mint az alantakarmány, a kukorica különben pedig az árpa energia értéke alacsonyabb, mivel aránylag több nyers rostot tartalmaz. A szakirodalom szerint az árpa kevésbé ízletes, mint a kukorica és a búza. Mivel az árpa több nyers rostot tartalmaz (cca 6,3 százalékot, a kukorica pedig csak 2,5 százalékot), ezért nagyon megfelel a kérődző állatok számára A fiatal szarvasmarha állomány számára szánt adagban 85 százalék is lehet belőle, a lovaknak elkészített adagban pedig 40 százalék, persze ha gazdaságosság szempontjából ezt tehetjük. A sertések számára az árpa kitűnő tápanyag és fontos szerepe van a hús minőségére nézve, persze pozitív szempontból. Daráltan vagy összetörten etetjük. A darált árpát könnyebben megemészti az állat és ezzel növekszik a tápértéke is, ami a közepesen leda várott árpának 16 százalékkal is magasabb lehet. Az árpa a baromfiállomány etetésére is megfelel, de csak keverve alkalmazzuk és sokkal kisebb mennyiségben mint a szarvasmarháknál, illetve a sertéseknél A söripari melléktermékeket felhasználhatjuk a háziállatok tápanyagának, éspedig az árpacsírát, a sörseprőt, vagy a szárított sörélesztőt. Mivel környékünkön nincsen sörgyár, a melléktermékekről csak néhány szót szólunk: az árpacsírában 24 százalék nyersfehérjét találunk, de tartalmaz 14 százalék nyers rostot is, ezért leginkább a kérődző állatok tápanyagának felel meg. A sörseprőre is az vonatkozik, hogy fehérjét és rostot tartalmaz, ezért úgy alkalmazzuk mint az árpacsírát. A szárított sörélesztő pedig nagyon sok nyers fehérjét tartalmaz, ebből 42 százalékot is találhatunk benne. Minden háziállat tápanyagának megfelel, de az adagba kevés százalékot keverünk belőle (minden esetre 10 százaléknál kevesebbet), mivel igen íztelen. Környékünkön még kevesebb zabot termesztünk mint árpát. Amellett, hogy a zabot a háziállatok táplálkozására használják fel, a világon nagyon sok helyen emberek táplálkozására is használják (zabpehely). Egy időben a zab a lovak alaptápláléka volt de ugyanúgy jelentős volt a kérődzők számára is, miközben a sertés és a baromfiállomány számára kevésbé felel meg. A zab nagyon sok nyers fehérjét tartalmaz — cca 12,8 százalékot, ami 22,5 százalékkal több, mint a kukoricában van. A másik oldalról pedig a zab tápértéke megfelelőtlenül alacsony, éspedig a pelyva miatt, amely sok nyers rostot tartalmaz (12,2 százalékot, miközben a kukorica csak 2,5 százalék nyers rostot tartalmaz). Az említettek miatt a zab emésztése is igen alacsony, hiszen a pelyva súlya cca 30 százaléka a zab súlyának. A szarvasmarháknak legtöbbször darált, vagy összetört zabot adunk, ugyanúgy a fiatal és a rosszfogú lovaknak is (környékünkön sajnos ló már mind kevesebb van). A sertés és baromfiállománynak darált zabot adunk, amely kitűnően kiegészíti az adagot, de vigyáznunk kell, milyen mennyiségben keverjük bele, a már említett nyers rost miatt. A lemorzsolt zab kitűnő tápanyag a kismalacok számára. Ugyanúgy jó tápanyag a tenyészsertések számára is, ha az alaptáplálék a darált kukorica. Nagyon fontos tudni, hogy a frissen tárolt zabot nem szabad etetni, mert emésztési zavarokat okozhat — két-három hónapig ajánlatos szárítani. Azt, hogy az adagba menynyi árpát, illetve zabot keverjünk, az állat fajtája határozza meg, azok öregsége, vagy az adag alapanyaga. Mivel az árpa és a zab sok nyers rostot tartalmaz, főleg a nem kérődző állatoknál kell elővigyázatosnak lennünk. Persze az adag összekeverésénél is óvatosnak kell lennünk. Amennyire lehet, adagoljunk úgy, hogy az az állatnak a legjobban megfeleljen és az legolcsóbb is legyen. Milan Lovrin, agrármérnök 1990. január 12.