Népújság, 1991. január-június (35. évfolyam, 1-24. szám)
1991-06-21 / 23. szám
NYITOTT HATÁROK PIVARELLA (2.) A janicsárok ideje lejárt (Körkép a kisebbségi sajtóról) Kárpátalja számunkra egy ismeretlen világ, pedig ott is magyarok élnek: egy nagyobb településen száma több mint nekünk itt Muravidéken. Dupka György szavai szerint mintegy kétszázötvenezren vannak. - Milyen a magyarok élete az olyan szépen hangzó Kárpátalján? - Az ottani lakosság 12- 13 százalékát teszi ki a magyarság, s egy hatalmas szervezet tömöríti a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amelynek a jelen pillanatban harmincezer tagja van. KMKSZ a Kommunista Párt mellett fontos szerepet játszik - nélküle nem lehet ma már nálunk politizálni. Ezelőtt egészen más volt a helyzet, magára volt hagyatva a magyarság, intézményei fölött nem gyakorolhatott ellenőrzést, nem szólhatott bele saját sorsába. Ez vonatkozott a kárpátaljai magyar sajtóra és kommunikációs eszközökre... - Ha már a sajtónál tartunk milyen a helyzete? - Mint ismeretes, a pártállam idején, s mi még most is abban élünk, bár az átmenet már megkezdődött, s embrionális állapotban vannak a pártok, s velük a sajtó is. A pártsajtó dominál, az amely 1945 után kialakult, s érthető, hogy a nyomdaipartól kezdve minden a hatáskörébe tartozik, de egy dolog látható tartalmában és formájában változások történnek. Ha tételesen felsoroljuk, akkor, elmondhatjuk, hogy egy központi napilapja van a kárpátaljai magyarságnak — a Kárpáti Igaz Szó, amely 50 ezer példányban jelenik meg, s tulajdonképpen minden magyar családhoz eljut. Sok változáson ment át, de a legfontosabb, hogy az idei év első napjától megszűnt a párt fennhatósága, s három lapalapító gazdája lett - KMKSZ, a területi tanács és a párt. Folyik a harc, párt a janicsárokat akarja, a tanács a mérsékelt újságírókat próbálná előtérbe hozni, mi pedig az ellenzéki újságírókat támogatjuk. - Merre billen a mérleg? - Mi azt szeretnénk, ha kialakulna egy mérsékelt hangulat: akik lejáratták magukat és a lapot, mindent elkövettek, hogy valós információs anyag ne jusson a magyarsághoz, ezek vonuljanak háttérbe és azok vegyék át a kezdeményezést, akik tiszta lappal indulnak. Nos, mégis van ellenzéki lapja a kárpátaljai magyarságnak - köti ki hangsúllyal Dupka György, író, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkára. Ez a Kárpátalja, amely annyira ellenzéki, hogy odahaza nem jelenhet meg, kéthetente Miskolcon lát napvilágot, a jelen pillanatban 5 ezer példányban, s a nemzetközi megállapodás alapján ajándékként jut el hozzánk. Ha végiglapozzuk, láthatjuk, hogy igazán a kárpátaljai magyarságot képviseli, a kuliszák mögé is betekint. Ezenkívül van még egy független irodalmi fórumunk a Hatodik síp, amely nem tartozik semmi állami felügyelet alá. Főszerkesztő Balla D. Károly író nem tűr meg semmi beleszólást. Ez is Budapesten jelenik meg, hasonló alapon kerül át hozzánk. Ezenkívül most alakul a KMKSZ közreműködésével két lap, az egyik a PÁTRIA, havonta megjelenő családi magazin és a TÁROGATÓ, amit én úgy nevezek, hogy a Hócipő kisöccse. Az élclap kifigurázza a pártállam viszályait és jókat lehet rajta röhögni. Összevetve elmondhatjuk, kezd kialakulni Kárpátalján egy nemzetiségi kisebbségi sajtó. - Hogyan oldják meg a lapok pénzelését? - Pénzhiány miatt a kisebbségi sajtó agonizálásra van ítélve. Mi tulajdonképpen szeretnénk az államtól pénzt kapni. Egy törvényjavaslat meg is született Moszkvában, amely köztársasági pénzalapot lát elő a kisebbségi sajtó számára, mi pedig Ukrajna kötelékében ígéretet kaptunk, ha létrejön a nemzetiségi minisztérium, akkor emellett kiállnak. A jövőben úgy tudjuk elképzelni, hogy a sajtót az állam tartaná fenn, de már a független többpártrendszerre épülő állam, amely nem kívánja, hogy a pártok szócsöve legyen a nemzetiségi sajtó. A másik a helyi támogatás a magyarság körében Kárpátalján lenne. A kisebbségek előnye, hogy mindig találékonyak, még a legkritikusabb pillanatokban és ne várjon mindig az anyanemzet támogatására. Bár e tekintetben is többet várunk, hiszen az elmúlt negyven év alatt még a kutya sem nézett ránk, hogy mi történik odaát velünk. Az igazság kedvére el kell mondani, az anyanemzet kezd törődni velünk, hiszen például két kiadvány éppen az ő támogatásukkal jut el hozzánk... (Folytatjuk) Dupka György író és szerkesztő 4 A folyómente tükörképes Muravidék tükre Magyarországon minden héten alapítanak egy új újságot, vagy folyóiratot. Az új demokratizálódás egyfajta újságalapítói lázzal látta el az ország különböző polgári rétegeit. A kezdeti nekifutás után, a mai időkben több lendülettel és magabiztonsággal alakulnak az új folyóiratok és hetilapok, míg egyazon időben mások megszűnnek. Letenyén MURAVIDÉK címmel havilapot indítottak, amelyben helyet kaptak a muravidéki horvátok is..A helyi havilap gazdag muravidéki riportjaival egyben kisebbségi lap is lett. A családokhoz közeledő, melegszavú otthonokat hódító vidéki lap a Muravidék, amelynek talán csak éppen a címe nem egészen találó, mert mi, szlovéniai magyarok nevezzük saját térségünket Muravidéknek. Két száma van előttem az asztalomon. A Munkáspárt kipakolt, Várföldének van gazdája, Favágók idegenlégióban, Majális, Testületi napló, Polgármesterek tablója, Mit hozott az önkormányzás lehetősége a kisközségeknek? Az ország 111. Földhivatal, Európai színvonal Húszmillióért, A tavasz üzenete, Lilláért, Felvételi kérdőjelek, Igazgató nyugdíjban, Ez csak a kezdet..., Az Úr legyen veletek! Miért öröm Örömhegyre járni, Mura fletno teče, Ha Jakab napja fényes, minden gyömölcs édes, Kratki glasi z Minarca, stb. Sorakoznak egymás után a címek a különböző oldalakon. Valóban a magyarországi Muravidék népének szóló írások és cikkek olvashatók valamennyi számban. A folyómente igazi tükörképe - a magyarországi Muravidék hű tükre ez a havilap. Bízzunk benne, hogy megállja helyét a vidéki lapok között. Sz. S. - ,,Ha .Jakab napja fényes, minden gyanú édes'’ Mura-menti napok A letenyei Muramenti Kulturális Napokra minden éven meghívást kapnak a szlovéniai magyarok műkedvelő csoportjai is. A táncosok évekkel ezelőtt részt vettek az aratási felvonulásban és önálló műsort is adtak a közönségnek. Az elhangzott dalok és szavalatok, valamint műsorszámok azt bizonyítják, hogy a dal és a tánc valóban nem ismer határokat. Az idén augusztusban a műkedvelő csoportokon kívül meghívást kapott a Népújság szerkesztősége is, hogy augusztus 27-én baráti találkozón vegyen részt a Muravidék című havilap szerkesztőségében. Szerkesztőségünk a meghívást elfogadta. Sz. S. /------------------------------------------------------------------ Magyarországi kiránduláson voltak A ljubljanai Petőfi Sándor Kultúrkör tagjai gyakran találkoznak a klubestéken és évente többször kirándulásokat szerveznek Magyarországra. Nemrégiben a ljubljanai magyar kör tagjai magyarországi kiránduláson vettek részt. Ellátogattak Keszthelyre, Hévízre és megtekintették Keszthely és Zalaegerszeg nevezetességeit. Útközben Lendván egy kis pihenőt tartottak és így sikerült lencsevégre kapni őket. (Szúnyogh S. felvétele) NÉPÚJSÁG 1991. június 21. ___________________________________________/