Népújság, 1991. január-június (35. évfolyam, 1-24. szám)
1991-06-21 / 23. szám
A kétnyelvű tankönyvkiadás módosítása BESZÉLGETÉS KÓSA JENŐ, TANÜGYI TANÁCSOSSAL SZÁMOS TANKÖNYV TARTALMI VÁLTOZTATÁSRA SZORUL Új iskolareform van folyamatban és módosítják a kétnyelvű oktatást is. A legnagyobb problémája a kétnyelvű nevelési-oktatási folyamatnak a megoldatlan módszertan és a hiányos tankönyvkiadás. A Szlovén Oktatásügyi Intézet muraszombati kirendeltségén KÓSA JENŐ, tanügyi tanácsostól érdeklődtünk a tankönyvek iránt. Néhány nappal ezelőtt kapták meg a muravidéki kétnyelvű iskolákban a matematikai munkafüzetet a 4. osztályos tanulók számára. Ezt a tankönyvet vagyis füzetet Ivánecz Margit lendvai tanárnő fordította. Jelenleg nyomdában van a természet és társadalomismeret tankönyve és a feladatlapok az I. osztályok számára. A könyvet Pozsonec Mária és Horváth Magdolna fordították. Most készül a matematikai tankönyv a VII. osztályok számára. Ez is összevont kiadás lesz a hetedikes szlovén tankönyv alapján de új magyar feladatokkal lesz kiegészítve. Ezt a tankönyvet is Ivánecz Margit fordította. Tervben van továbbá őszre a Matematika a VIII. osztályos tanulók számára. Ez is a szlovén tankönyv alapján készült, de magyar tankönyvekből vett leckékkel, vagyis magyar feladatokkal van kiegészítve. Ez lenne az idei program. - Milyen tankönyvek kiadását várják az 1991/ 1992-es tanévben? - A tanítók és tanárok hangsúlyozták, hogy az alsóbb tagozatokban mielőbb meg kell oldani a zenei oktatáshoz szükséges tankönyvek kiadását. Eddig ez a tantárgy tankönyvhiányban szenvedett. A ljubljanai Državna založbánál készül egy zenei tankönyv, amely alapos tartalmi változásokon megy keresztül, ezért ezzel a tankönyvvel mi is egy kicsit várunk. Kimaradnak egyes harci dalok és helyükbe más népdalok kerülnek majd. Jövőre készül a természet és társadalmi ismeretek tankönyve a II. és III. osztályos tanulók számára. E tankönyv is már az előkészületek során alapos módosításokon ment keresztül. Itt főképpen a történelmi részre gondolok. Szeretnénk a tanítóság és különféle szaktanácsadók és bizottságok javaslatára megoldani a magyar nyelv oktatásának kérdését az I. osztálytól a VIII-ig osztályig. Itt gondolni kell a kétnyelvű olvasókönyvek tartalmi felújítására. Az VVIII osztályig az olvasókönyveket a szomszédos Magyarországról kell behozni. Erről már nemrégiben megbeszéléseket folytattunk a szombathelyi Pedagógiai Intézet igazgatóságával is. Újdonságnak számít a jövő tanévben a nemzetiségi anyanyelvi oktatási program megvalósítása. Itt a nyelvre és a történelem, valamint földrajz oktatására gondolok. Meg kell várni a szlovén tankönyvek módosítását és a magyarországi történelemkönyvek szövegváltoztatását is. (1956, stb.) A tankönyvfordításoknál főleg a hazai pedagógus káderekre szorítkozunk. Kósa Jenő ANYANYELVI ŐRJÁRAT ---------Az idézőjelekről Nem tudom megfigyelték-e kedves olvasóink, hogy az utóbbi időkben egy furcsa jelenség kezd elterjedni sajtóinkban, az idézőjeles írás. Idézőjelet, mint tudjuk, akkor kell használnunk, ha valakitől szó szerint idézünk valamit, egy jeles mondást, mint például: »Ne bántsd a magyart!« (Zrínyi Miklós) »Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!« (Kölcsey Ferenc) »Még kér a nép, most adjatok neki!« (Petőfi Sándor) »Ábrándozás az élet megrontója« (Vörösmarty Mihály) »Ember küzdj, és bízva bízzál!« (Madách Imre) Meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek nagy része már szállóigévé vált az idők folyamán, használtuk pedig stiláris erejüknél fogva a választékos kifejezésmódot, társalgást teszi érdekesebbé. A baj akkor kezdődik, amikor indokolatlanul használjuk, amolyan jópofaságból. A jelenség gyakoriságát talán azzal tudnánk legjobban szemléltetni, hogy egyetlen újságcikkben nem kevesebbszer mint 11-szer fordul elő indokolatlanul, nem kevés zavart okozva, feleslegesen bonyolítva a szöveget. De nézzünk csak néhány példát, csak úgy találomra: »Hogy a magyar ifjúság tudjon egymásról, oda nagy »szimpátia« kell a sok ember között«. »Többször 14 pontos napirendet egyetlen, hosszú délután »lecsépelni«? »Az emberek egyszerűen félnek« a »múlt rémálmából« felébredni, magukhoz térni!« A fenti esetekben az idézőjelek felesleges használata még zavarosabbá teszi az amúgy is körmönfont, hibás mondatokat. A jelenség okát valószínű abban, a már-már unalomig ismételgetett kifejezésben kell keresnünk, amit úgy szoktunk nevezni, hogy nyelvi igénytelenség, más szóval szegényes szókincs. Megállapításunk indokolásához talán elegendő magyarázat az, hogy az idézőjel használója legtöbbször valami helyett használja az írásjelet, meghagyva az olvasónak azt az örömöt, hogy kedve szerint továbbgondolhatja az elkezdett eszmefuttatást. A baj csak ott van, hogy közben el is bizonytalanít bennünket. Én mindenesetre jobban szeretem, ha az írásműből, és annak hátteréből kiérzem az egyéniséget is, az embert, akinek szavaiból egész kultúrájára tudok következtetni. Bence Lajos NÉPÚJSÁG 1991. június 21. OKTATÁS ÉS NEVELÉS E téren számítunk Magyar Margitra, Pozsonec Máriára, Gál Marikára, Ivánecz Margitra és másokra. Már eddig Magyarország földrajzánál bevontuk Fehér Lászlót és Varga Istvánt. Ez a VI. osztályos földrajzkönyv már tavaly megjelent. A magyar nyelvi tankönyvekből kivennénk azokat a tartalmi egységeket, amelyeket a II. nyelvi szinten folyó nem anyanyelvi oktatásban nem használnak. Ebben a munkában a maribori Pedagógiai Akadémia magyar tanszékének munkájára számítunk. Sajnos a kétnyelvű tankönyvkiadást nehéz sürgetni, mert ez mindig a szlovén tankönyvkiadástól függ Szúnyogh S. A gondok ellenére is folytatni kell Felesleges külön kihangsúlyozni a kétnyelvű oktatás szerepét a nemzetiség megmaradása szempontjából, ezért nem lehet közömbös számunkra az, milyenek azok az intézmények, akik ezt az oktatási formát megvalósítják, és az sem, kik vezetik ezeket az intézményeket. A kétnyelvű iskolák között is külön szerep jut a legnagyobbnak, a lendvai Drago Lugarič kétnyelvű általános iskolának, hiszen ide több mint ezer tanuló jár. Berke István igazgató nyugdíjazása után új személy került az intézmény élére, Pál Erzsébet személyében. Az új megbízott igazgató 25 éve tanít éppen ebben az iskolában, matematikát felsősöknek. Az oktatás jelenlegi nehéz általános helyzetéhez a lendvai községben társulnak a kétnyelvű oktatás gyakorlati megvalósításával kapcsolatos anyagi és szervezési problémák is. Mennyire volt nehéz vállalni a megbízatást? - Nagyon nehéz volt, nem könnyű napjainkban igazgatónak lenni, valójában nem is tudom mi vár rám. Talán könnyebb volt bemenni az osztályba, letanítani egy számtanórát. Most mindig történik valami, állandóan jönnek-mennek, sok a gond, sok a gyerek, sok a tanító, 1070 gyerek 80 pedagógus, több mint 25 műszaki dolgozó, mindenkinek megvan a saját gondja, igénye, elképzelése. Mégis ha valaki vállal egy vezető beosztást, bizonyára alaposan átgondolja a dolgokat, és ha már vállalja, akkor vannak bizonyos elképzelései is. Melyek lesznek az első lépések? - Azt szeretném legjobban, hogy a tanulók minél többettanuljanak meg. Hogy jól érezzék magukat nálunk. Hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni, különben is szeretnek iskolába járni, ők is ezt mondják, csak hozzáteszik azt is, hogy ne kellene annyit tanulni, minden rendben lenne. - Miben látja az oktatás, illetve az iskola fő problémáját jelen pillanatban? - Erre kapásból nagyon nehezen tudnék felelni. Nagyon sok az újdonság: a magyar és a szlovén nyelv kísérleti oktatása, a nívós oktatás - ezt szeretnénk más tantárgyaknál is bevezetni. Nagyon sok a gond, helyszűke, nem is tudjuk hogy oldjuk meg mindet szeptemberig. - Kitől várnak segítséget? - Ami a kísérletet illeti a köztársaság segít, de a legtöbbet mi tudunk tenni, az itteni pedagógusok. Szerencsére jó és szorgalmas tanítóink vannak. - S az anyagi támogatás? Megérkezik-e időben és a megfelelő mennyiségben? - Nem mindig, néha aligalig van pénzünk a legszükségesebb kiadásokra. Hamarosan egy megbeszélés lesz, amelyen kiderül mennyi pénzt kapunk a kísérletre, annak alapján tudjuk megszervezni a tagozatokat, a tanítókat. - Milyen Pál Erzsébet állásfoglalása a falusi iskolák felszámolásával, illetve megmaradásával kapcsolatosan. Ez nagyon sok vitát váltott ki az átszervezési tervekről szóló vita során. - Jómagam is tagja vagyok az iskolahálózat átszervezésével és ésszerűsítésével foglalkozó bizottságnak és köztudott, hogy a falusi iskolák megmaradását támogatom. Megteszek mindent, hogy a falusi iskolák maradjanak, mert úgy hiszem, hogy egy faluban az iskola sokkal több mint oktatási intézmény. Novák Császár Jolán Pál Erzsébet 13