Népújság, 1991. január-június (35. évfolyam, 1-24. szám)

1991-06-21 / 23. szám

A kétnyelvű tankönyv­­kiadás módosítása BESZÉLGETÉS KÓSA JENŐ, TANÜGYI TANÁCSOSSAL SZÁMOS TANKÖNYV TARTALMI VÁLTOZTATÁSRA SZORUL Új iskolareform van folyamatban és módosítják a két­nyelvű oktatást is. A legnagyobb problémája a kétnyelvű nevelési-oktatási folyamatnak a megoldatlan módszertan és a hiányos tankönyvkiadás. A Szlovén Oktatásügyi Intézet muraszombati kirendeltségén KÓSA JENŐ, tanü­gyi tanácsostól érdeklődtünk a tankönyvek iránt. Néhány nappal ezelőtt kapták meg a muravidéki kétnyelvű iskolákban a matematikai munkafüzetet a 4. osztályos tanulók szá­mára. Ezt a tankönyvet va­gyis füzetet Ivánecz Margit lendvai tanárnő fordította. Jelenleg nyomdában van a természet és társadalomis­meret tankönyve és a fela­datlapok az I. osztályok számára. A könyvet Pozso­nec Mária és Horváth Mag­dolna fordították. Most készül a matematikai tan­könyv a VII. osztályok szá­mára. Ez is összevont kia­dás lesz a hetedikes szlovén tankönyv alapján de új ma­gyar feladatokkal lesz kie­gészítve. Ezt a tankönyvet is Ivánecz Margit fordítot­ta. Tervben van továbbá őszre a Matematika a VIII. osztályos tanulók számára. Ez is a szlovén tankönyv alapján készült, de magyar tankönyvekből vett leckék­kel, vagyis magyar felada­tokkal van kiegészítve. Ez lenne az idei program. - Milyen tankönyvek ki­adását várják az 1991/ 1992-es tanévben? - A tanítók és tanárok hangsúlyozták, hogy az al­sóbb tagozatokban mie­lőbb meg kell oldani a ze­nei oktatáshoz szükséges tankönyvek kiadását. Ed­dig ez a tantárgy tankönyv­­hiányban szenvedett. A ljubljanai Državna založ­­bánál készül egy zenei tan­könyv, amely alapos tar­talmi változásokon megy keresztül, ezért ezzel a tan­könyvvel mi is egy kicsit várunk. Kimaradnak egyes harci dalok és helyükbe más népdalok kerülnek majd. Jövőre készül a természet és társadalmi ismeretek tankönyve a II. és III. osz­tályos tanulók számára. E tankönyv is már az előké­születek során alapos mó­dosításokon ment keresz­tül. Itt főképpen a törté­nelmi részre gondolok. Szeretnénk a tanítóság és különféle szaktanácsadók és bizottságok javaslatára megoldani a magyar nyelv oktatásának kérdését az I. osztálytól a VIII-ig osztály­ig. Itt gondolni kell a két­nyelvű olvasókönyvek tar­talmi felújítására. Az V­­VIII osztályig az olvasó­könyveket a szomszédos Magyarországról kell be­hozni. Erről már nemrégi­ben megbeszéléseket foly­tattunk a szombathelyi Pe­dagógiai Intézet igazgató­ságával is. Újdonságnak számít a jövő tanévben a nemzeti­ségi anyanyelvi oktatási program megvalósítása. Itt a nyelvre és a történelem, valamint földrajz oktatá­sára gondolok. Meg kell várni a szlovén tankönyvek módosítását és a magyaror­szági történelemkönyvek szövegváltoztatását is. (1956, stb.) A tankönyvfordításoknál főleg a hazai pedagógus káderekre szorítkozunk. Kósa Jenő ANYANYELVI ŐRJÁRAT ---------­Az idézőjelekről Nem tudom megfigyelték-e kedves olvasó­ink, hogy az utóbbi időkben egy furcsa jelenség kezd elterjedni sajtóinkban, az idézőjeles írás. Idézőjelet, mint tudjuk, akkor kell használ­nunk, ha valakitől szó szerint idézünk valamit, egy jeles mondást, mint például: »Ne bántsd a magyart!« (Zrínyi Miklós) »Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!« (Kölcsey Ferenc) »Még kér a nép, most adjatok neki!« (Petőfi Sándor) »Ábrándozás az élet megrontója« (Vörös­marty Mihály) »Ember küzdj, és bízva bízzál!« (Madách Imre) Meg kell jegyeznünk, hogy ezeknek nagy része már szállóigévé vált az idők folyamán, használtuk pedig stiláris erejüknél fogva a vá­lasztékos kifejezésmódot, társalgást teszi ér­dekesebbé. A baj akkor kezdődik, amikor indo­kolatlanul használjuk, amolyan jópofaságból. A jelenség gyakoriságát talán azzal tudnánk legjobban szemléltetni, hogy egyetlen újság­cikkben nem kevesebbszer mint 11-szer fordul elő indokolatlanul, nem kevés zavart okozva, feleslegesen bonyolítva a szöveget. De nézzünk csak néhány példát, csak úgy találomra: »Hogy a magyar ifjúság tudjon egymásról, oda nagy »szimpátia« kell a sok ember kö­zött«. »Többször 14 pontos napirendet egyetlen, hosszú délután »lecsépelni«? »Az emberek egyszerűen félnek« a »múlt rémálmából« felébredni, magukhoz térni!« A fenti esetekben az idézőjelek felesleges használata még zavarosabbá teszi az amúgy is körmönfont, hibás mondatokat. A jelenség okát valószínű abban, a már-már unalomig ismételgetett kifejezésben kell keresnünk, amit úgy szoktunk nevezni, hogy nyelvi igénytelen­ség, más szóval szegényes szókincs. Megállapí­tásunk indokolásához talán elegendő magya­rázat az, hogy az idézőjel használója legtöbb­ször valami helyett használja az írásjelet, meg­hagyva az olvasónak azt az örömöt, hogy kedve szerint továbbgondolhatja az elkezdett eszme­­futtatást. A baj csak ott van, hogy közben el is bizonytalanít bennünket. Én minden­esetre jobban szeretem, ha az írásműből, és annak hátteréből kiérzem az egyéniséget is, az embert, akinek szavaiból egész kultúrájára tudok kö­vetkeztetni. Bence Lajos NÉPÚJSÁG 1991. június 21. OKTATÁS ÉS NEVELÉS E téren számítunk Magyar Margitra, Pozsonec Máriá­ra, Gál Marikára, Ivánecz Margitra és másokra. Már eddig Magyarország föld­rajzánál bevontuk Fehér Lászlót és Varga Istvánt. Ez a VI. osztályos földrajz­könyv már tavaly megje­lent. A magyar nyelvi tan­könyvekből kivennénk azo­kat a tartalmi egységeket, amelyeket a II. nyelvi szin­ten folyó nem anyanyelvi oktatásban nem használ­nak. Ebben a munkában a maribori Pedagógiai Aka­démia magyar tanszékének munkájára számítunk. Saj­nos a kétnyelvű tankönyv­­kiadást nehéz sürgetni, mert ez mindig a szlovén tankönyvkiadástól függ Szúnyogh S. A gondok ellenére is folytatni kell Felesleges külön kihangsúlyozni a kétnyelvű oktatás szerepét a nemzetiség megmaradása szempontjából, ezért nem lehet közömbös számunkra az, milyenek azok az intézmények, akik ezt az oktatási formát megvalósítják, és az sem, kik vezetik ezeket az intézményeket. A két­nyelvű iskolák között is külön szerep jut a legnagyobbnak, a lendvai Drago Lugarič kétnyelvű általános iskolának, hiszen ide több mint ezer tanuló jár. Berke István igazgató nyugdíja­zása után új sze­mély került az in­tézmény élére, Pál Erzsébet szemé­lyében. Az új meg­bízott igazgató 25 éve tanít éppen eb­ben az iskolában, matematikát fel­sősöknek. Az okta­tás jelenlegi nehéz általános helyze­téhez a lendvai községben társul­nak a kétnyelvű oktatás gyakorlati megvalósításával kapcsolatos anyagi és szervezési prob­lémák is. Mennyire volt nehéz vállalni a megbízatást? - Nagyon nehéz volt, nem könnyű napjainkban igazga­tónak lenni, valójában nem is tudom mi vár rám. Talán kön­nyebb volt bemenni az osztály­ba, letanítani egy számtanórát. Most mindig történik valami, állandóan jönnek-mennek, sok a gond, sok a gyerek, sok a tanító, 1070 gyerek 80 peda­gógus, több mint 25 műszaki dolgozó, mindenkinek meg­van a saját gondja, igénye, elkép­zelése.­­ Mégis ha valaki vállal egy vezető beosztást, bizonyára alaposan átgondolja a dolgo­kat, és ha már vállalja, akkor vannak bizonyos elképzelései is. Melyek lesznek az első lé­pések? - Azt szeretném legjobban, hogy a tanulók minél többet­­tanuljanak meg. Hogy jól érez­zék magukat nálunk. Hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni, különben is szeretnek is­kolába járni, ők is ezt mond­ják, csak hozzáteszik azt is, hogy ne kellene annyit tanulni, minden rendben lenne. - Miben látja az oktatás, il­letve az iskola fő problémáját jelen pillanatban? - Erre kapásból nagyon ne­hezen tudnék felelni. Nagyon sok az újdonság: a magyar és a szlovén nyelv kísérleti okta­tása, a nívós oktatás - ezt sze­retnénk más tantárgyaknál is bevezetni. Nagyon sok a gond, helyszűke, nem is tudjuk hogy oldjuk meg mindet szeptembe­rig. - Kitől várnak segítséget? - Ami a kísérletet illeti a köztársaság segít, de a legtöb­bet mi tudunk tenni, az itteni pedagógusok. Szerencsére jó és szorgalmas tanítóink van­nak. - S az anyagi támogatás? Megérkezik-e időben és a meg­felelő mennyiségben? - Nem mindig, néha alig­­alig van pénzünk a legszüksé­gesebb kiadásokra. Hamarosan egy megbeszélés lesz, amelyen kiderül mennyi pénzt kapunk a kísérletre, annak alapján tudjuk megszervezni a tagoza­tokat, a tanítókat. - Milyen Pál Erzsébet állás­­foglalása a falusi iskolák fel­számolásával, illetve megma­radásával kapcsolatosan. Ez nagyon sok vitát váltott ki az átszervezési tervekről szóló vita során. - Jómagam is tagja vagyok az iskolahálózat átszervezésé­vel és ésszerűsítésével foglal­kozó bizottságnak és köztu­dott, hogy a falusi iskolák megmaradását támogatom. Megteszek mindent, hogy a fa­lusi iskolák maradjanak, mert úgy hiszem, hogy egy faluban az iskola sokkal több mint ok­tatási intézmény. Novák Császár Jolán Pál Erzsébet 13

Next