Népújság, 1993. július-december (37. évfolyam, 26-51. szám)

1993-07-23 / 29. szám

Nem tudják, mennyit kapnak a búzáért Annak ellenére, hogy déli 12 órára harangoztak Felsőlakosban, a mezőn a kombájnok és traktorok hangosan zúgtak. A parasztgazdák igyekeztek mi­nél előbb learatni a kenyérgabonát, az aranysárga magot betakarítani, a bálázott szalmát hazaszállí­tani. Ki hogy vet, úgy arat - tartja a szólás, ami ma csak részben igaz, hiszen az elemi csapások, amelyek egyelőre még az ember akaratától füg­getlenül történnek, nagyon megtizedelhetik a ter­mést. A parasztság, a földmű­vesek, a köztársasági me­zőgazdasági politikára, a felvásárlási árakra nem igen hathatnak. Legtöbb­ször úgy viselkednek, mintha nem közös érde­kekről volna szó... - Mindig is a mezőgazda­sággal foglalkoztam, a földön nőttem fel, és itt is maradok. Azonban, hova lett ma a mezőgazdaság? Kedvemet veszítettem a mezőgazdasághoz, hiszen ma már semmit sem kifize­tődő termelni - mondja a felsőlakosi Kepe Lajos, aki még nem is olyan régen nagygazdának számított. Visszaemlékezve a 70-es évek végére, a 80-as évek elejére elmondta, hogy ak­kor bizony más volt a hely­zet. Minden mezőgazda­­sági termék keresett cikk­nek számított, minden el­kelt jó áron és azonnal ki­fizették. - Azokban az években sikerült gazdaságomat kölcsön nélkül gyarapíta­­nom és gépekkel felszerel­nem. Nem állattenyésztés­sel, hanem a föld megmű­velésével foglalkoztam. Az 1980-as évek elején di­vatba jött a nagy istállók építése. Én is majdnem be­levágtam fejszémet, de a helyszűke miatt nem épít­hettem fel az istállót. Hála Istennek, hogy nem sike­rült, most mit csinálnék a korszerű istállóval és az ál­latokkal? Ráfizetésem lenne csak! - állapította meg a felsőlakosi gazda, s hozzáfűzte, hogy akkori­ban vagonszámra termelte a burgonyát, a kukoricát, sok termett búzából is. Évente 4-5 bika eladásával sikerült a gazdaságnak any­­nyi jövedelmet biztosítani, hogy a földet méltóképpen meg lehetett művelni, épí­teni, három családját, Fe­rencet, Lajcsit és Marikát kitaníttatni. Egyik gyer­mek sem maradt a gazda­ságban. Jó vagy rossz ez így? - fontolgatta a jelen­legi helyzetet Kepe Lajos és neje, Irénke. - Milyen volt az idei bú­zatermés, hogy van mege­légedve a felvásárlási ár­ral? - Már meghatározták a búza felvásárlási árát? Na­gyon bosszantó, hogy a pa­rasztgazda közvetlenül az aratás előtt sem tudja, mennyiért adhatja el a ter­mést?! 150 mázsa búzát adtam át a hotizai földmű­vesszövetkezetnek, de azt sem tudom, mennyit kapok érte és mikor. Nem értem, miért ilyen közömbös a szlovén kormány a mező­­gazdaságunk iránt, viszont a termelők így nem tervez­hetik az őszi vetést és más egyebet sem. Úgy hallot­tam, hogy a búza ára az idén 2400 tolar lenne má­zsánként, de ez túl ala­csony ár, még a termelési költségek sem térülnek meg, nem hogy jövede­lemre lehessen számítani. A búzahozammal meg va­gyok elégedve, szépen ter­mett. Az össztermés az aszály miatt valamivel ke­vesebb lesz, mint tavaly. A gabonatárolókba kerülő ára minősége túlnyomó része bizonyára I. osztályú. De majd meglátjuk, ho­gyan lesz fizetve, mekko­rák lesznek a levonások, s mit kap a paraszt. El vagyok csüggedve, de ebben nem vagyok egye­dül. Az ilyen mezőgazda­­sági- és árpolitika révén évről évre több föld, köz­tük jó is, parlagon marad - mondta beszélgetésünk végén Kepe Lajos. A földművesek vélemé­nye szerint tavaly a búza felvásárlási ára elfogadha­tóbb volt (22 LIT kilón­ként), az idén a helyzet el­képesztő ! Hogy ez mit je­lent, a földművesek, akik­nek megélhetésük csupán a földtől függ, tudják és érzik legjobban. Solaris Nad Klára Kepe Lajos Alacsonyabb nyugdíjak A júniusi nyugdíjak 4 százalékos csökkentése elé­gedetlenséget és bosszankodást váltott ki a nyugdíja­sok között, hiszen nem tudják megérteni, hogy nekük is, akik a nyugdíjak biztosítására az aktív munkájuk alatt havonta egy bizonyos összeget folyósítottak a Rokkant- és Nyugdíjbiztosítási Intézet számlájára, egyaránt viselniük kell a gazdaság stabilitási terheit. Mint ismeretes, a nyugdíjak magassága a bérek alaku­lásától és ezek egyeztetésétől függ, amelynél a legma­gasabb nyudíj nem haladhatja meg az átlagfizetés 85 százalékát. Mivel a májusi bruttó fizetések az ápriliséhoz viszo­nyítva 0,7 százalékkal maradtak le, az intézet vezető­sége jóváhagyta a júniusi nyugdíjak 0,8 százalékos csökkentését. Ezzel párhuzamosan alacsonyabbak lesznek az intézet többi pénzsegélyei is. Az 1975-ből eredő törvény szerint júlusban úgy a bérektől, mint a nyugdíjaktól a szolidaritás címén egy napi keresetet fognak le. A nyugdíjaknál ez 3,22 százalékot jelent. A kettő együtt tehát 4 százalékos csökkentést jelent, így a legmagasabb, a teljes munkaév után járó nyugdíj 22 807 LÍT, a legalacsonyabb 9 391 SÍT, a parasztnyug­díj pedig mintegy 11 ezret tesz ki. SNK Kánikula után jégeső Vasárnap, július 18-án, a késő délutáni órákban, nagy vihar tombolt Muravi­dék felett. A zuhogó eső több utat elmosott, az erős szél fákat döntött, s néhány épület is tetőzet nélkül ma­radt, mindehhez ráadásul jégeső is csatlakozott. A vasárnapi elemi csapás Janžev vrhot súlytotta leg­jobban, míg a magyar határ mellett meghúzódó telepü­lések sem maradtak érintet­lenül. A jégeső elsősorban Bogojinán, Filovcin, Stre­­hovcin és Dobronakon pusztított. Mivel a kárfel­mérések lapzártakor még folyamatban voltak, így a kárról végleges adatokat nem közölhetünk. Az előre­jelzések szerint tetemes ká­rokról van szó, főleg a sző­lőben és a gyümölcsösök­ben, de kárt szenvedtek a takarmánynövények is. 1993. július 23. Csiperke gomba A Mycophyta (valódi gombák) törzs bazidiumos gombák osztályába soroljuk a csiperkegombát, a világban főleg sam­­pionyon név alatt ismerik és a gombatermesztésben a leggyakoribb termesztett gomba. Ritkán akad ember, aki nem ismerné a csiperkét, hiszen még nem olyan régen a legelőinken lehetett elég nagy mennyiségben találni. A csiperkegombát olyan helyiségekben lehet sikeresen termeszte­ni, melyekben ellenőrizni tudjuk a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, és egyéb életéhez szükséges felté­teleket. Ezeket a különböző termesztési időszakokhoz meg­felelően szabályozzuk. A csiperkegomba klorofil nélküli nö­vény és fényre nincs szüksége. A fejlődéséhez szerves alapanyagra van szükségünk. A leggyakoribb alapanyag a komposzt, melynek érettnek kell lennie. A csiperkegombát a következő helyiségekben lehet eredményesen, gazdaságo­san termeszeteni. Pincék A pincehelyiségek nagyjából megfelelnek a csiperkegomba termesztésének. A pincék különböző értékűek lehetnek. Értékük attól függ, hogy milyen mélyen vannak a földben, hiszen a mélységük befolyásolja a hőmérséklet ingadozását. A 10 m mély pincékben a hőmérséklet az év folyamán nem sokat változik és egész éven át termeszthetünk bennük. Az ilyen pincékben mesterséges levegőztetést kell biztosítanunk és ez elég nagy költségekkel jár. A pincehelyiségeknek az a hátránya, hogy elég nehéz a gombát megvédeni a kártevői­től, betegségeitől, mert a pincék fertőtlenítése elég nehéz, így a pincéket csak kisebb termeszésre tudjuk használni. Istállók, ólak, egyéb gazdasági épületek Kisebb termesztésre, főleg saját ellátásra megfelelnek az istállók, nagyobb ólak és egyéb helyiségek, melyeket kisebb költséggel el lehet igazítani gombatermesztésre. Az ilyen helyiségekben csak az őszi időszakban lehet termelni, ha csak nem biztosítunk fűtést, szellőztetést. Intenzív termesztés gombatermesztő üzemben A korszerű csiperketermesztés speciálisan erre a célra épített, klimatizált épületben folyik és a komposztkészítés hőkezeléssel gépesítve van. Az ilyen termesztés a hagyomá­nyosnál sikeresebb, hiszen a termés 100-150% nagyobb. (Folytatjuk) 1. ábra. Csiperkegomba (Agaricus bis­parus) 2. ábra. Polcos termesztés

Next