Népújság, 2001. július-december (45. évfolyam, 26-50. szám)
2001-11-08 / 44. szám
• MURAVIDÉK prt és kontra az EU és a mezővidi ■ A szlovén mezőgazdaság bekapcsolódása a közös európai mezőgazdasági politikába három fő részre osztható. Az elsőbe a jogharmonizáció tartozik, a másodikba a csatlakozási tárgyalások, a harmadikba pedig az ágazat felkészítése az európai versenyre. Az Európai Unió és a csatlakozásra váró országok egyike sem tárgyalt még igazából tartalmilag a mezőgazdaságról, de a következő másfél évben mindenképpen várható a folyamat intenzitásának felgyorsulása. A szlovén mezőgazdasági szakma jeles képviselői szerint az ország sajnos áttekinthetetlen intézeti rendszert épít, nagy erőket veszít a különböző részleges érdekek kielégítésére, ahelyett, hogy tényleges tartalmi munkával foglalkozna. így eddig Szlovénia az egyedüli csatlakozni vágyó ország, amely még egyáltalán nem kezdte meg tárgyalásait a mezőgazdasági területen, pontosabban nem adta meg tárgyalási kiindulópontjait. Igaz, a tárgyalások eddigi elmaradásáért főleg az unió okolható. A szlovén mezőgazdaság és a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeripar nyerhet, de veszíthet is a csatlakozással. Minden a versenyképesség megtartásától függ. Ha ezt sikerül megtartani, akkor az ágazat a reform előtti jövedelmezőség több mint száz százalékát is megtarthatja. Ez természetesen az optimista változat. A pesszimista változat szerint az ágazat jövedelmezősége akár hatvan százalékra is eshet. Nagy valószínűséggel a pesszimista változat következik majd be, ilyenek legalábbis a trendek. Az unióba való belépéskor semmiképpen sem várható a mezőgazdasági termelés növekedése, a csatlakozás pedig szinte biztosan nem javítja majd az ágazat jövedelmezőségét. Ezért a kompenzációs támogatások rendszere marad az egyedüli járható út, a versenyképesség növekedése pedig az elsődleges cél. A három évvel ezelőtt bevezetett reformmal a szlovén mezőgazdaság megszabadult a tervgazdálkodástól, a mezőgazdaságot a piaci gazdálkodás útjára állította. Ennek megvannak az első eredményei is. Annak ellenére, hogy a reform eddig a mezőgazdaságban nem okozott jövedelemcsökkenést, a két utóbbi évben a földművesekben kétségek ébredtek. A reformmal Szlovénia a csatlakozásra váró országok között az unió mintájára elsőként vezette be a kompenzációs támogatásokat. Igaz, ezek az unióban lévő támogatások felét sem érik el, lehetővé tették azonban a stabil átmenetet, amely nélkül például összeomolhatna a gabonapiac, de súlyosabb következményekkel járó dolgok is történhettek volna. A következő években még nagyobb nyomás várható a mezőgazdaságra, a szlovén piac ugyanis egyre liberalizálódni fog. Némi segítséget jelenthet e téren a Sapard program, de hazai forrásokat, tartalékokat is kell majd találni. Egyszerűen takarékoskodásra, racionalizációra lesz szükség. Ahogy már említettük, az EU-csatlakozás jelentősen befolyásolja majd a szlovén földművesek jövedelmeit. Ezek csökkenése vagy növekedése a termékektől, a tárgyalásoktól, a reformtól és a versenyképességtől függ. Konkrét termékekre vetítve még nehéz pontosabban hatásokról beszélni, mivel még sok az ismeretlen tényező, megközelítő adatok azonban már most is közölhetők. A most érvényben lévő közös gazdasági politika teljes átvételével (optimista változat) valószínűleg növekedne valame y. Problémásak az idei borok Márton-naphoz közeledve a pincék többségében már elvégezték a fiatal bor első fejtését, esetleg néhányan még előtte állnak. Az erjedés után a bor az élesztők maradványai, a különböző fehérjék, a borkő és más anyagok miatt még zavaros. Ezért szükséges a fejtés és a megfelelő kénezés. Az első fejtésről szóló fő szabály az, hogy ez mielőbbi legyen (8-14 nappal a forrás befejezése után), mert így a bor megtartja frissességét és íz illatbeli tisztaságát. Az első fejtéskor - amely mindenképpen levegős legyen - el kell végezni a bor alapkénezését is. Abban az esetben, ha borunk túl savas és a savat tompítani szeretnénk természetes, biológiai úton, kisebb kénmennyiségeket használjunk, egyébként véglegesen megállíthatjuk ezt a folyamatot. Az idén egyébként nagy kénmennyiségeket kell használni az első fejtéskor, főleg a mustok magas pH-értékei, valamint az év folyamán viszonylag nagy mennyiségű növényvédő szer használata és a szőlőtermés rothadtsága miatt. A tapasztalatok szerint hektoliterenként 8-10 grammra van szükség, ami 1,6-2 deciliter kénessavat, 2-3 háromgrammos kénlapot, illetve 16-20 gramm borként jelent hektoliterenként. Az említett mennyiségeket egy adagban kell a borba juttatni, egyébként növekedhet a bor nem kívánt közös kénszintje. A bor általában legalább 30 mg/1 szabad kénszinten kell hogy legyen, az idén azonban jobb a 35- 40 mg/l szint betartása, a ki nem erjedt cukormaradékkal rendelkező boroknál pedig még ennél is magasabb. Az idén valószínűleg lassabban és nehezebben tisztulnak majd a borok, így nem meglepő, ha az első fejtés után is még némileg zavarosak maradnak. Ez különösen akkor igaz, ha nem használtuk a megfelelő derítőszereket már a mustban (kovasav-zselatin, bentonit). Ilyen esetben a fent említett szereket az első fejtéskor, de később is lehet használni, természetesen ilyenkor ezeket pontosabban kell kimérni. A borok második fejtését az idén is 6-8 hétre kell elvégezni az első fejtés után. Kivétel a még nem kitisztult bor, amelyet akkor fejtünk le másodszor, ha teljesen kitisztult. Itt 8 NÉPÚJSÁG 2001. NOVEMBER 8.