Népújság, 2001. július-december (45. évfolyam, 26-50. szám)

2001-11-08 / 44. szám

• MURAVIDÉK prt és kontra az EU és a mezővid­i­­ ■ A szlovén mezőgazdaság bekapcsolódása a közös európai me­zőgazdasági politikába három fő részre osztható. Az elsőbe a jog­harmonizáció tartozik, a másodikba a csatlakozási tárgyalások, a harmadikba pedig az ágazat felkészítése az európai versenyre. A­z Európai Unió és a csatlakozásra váró országok egyike sem tárgyalt még igazából tartalmilag a mezőgazdaságról, de a következő másfél évben mindenkép­pen várható a folyamat intenzitásának felgyorsulása. A szlovén mezőgazdasági szakma jeles képviselői szerint az ország sajnos áttekinthetetlen intézeti rendszert épít, nagy erő­ket veszít a különböző részleges érdekek kielé­gítésére, ahelyett, hogy tényleges tartalmi mun­kával foglalkozna. így eddig Szlovénia az egye­düli csatlakozni vágyó ország, amely még egyál­talán nem kezdte meg tárgyalásait a mezőgaz­dasági területen, ponto­sabban nem adta meg tárgyalási kiindulópont­jait. Igaz, a tárgyalások eddigi elmaradásáért fő­leg az unió okolható. A szlovén mezőgazdaság és a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeripar nyer­het, de veszíthet is a csatlakozással. Min­den a versenyképesség megtartásától függ. Ha ezt sikerül megtartani, akkor az ágazat a reform előtti jövedelmezőség több mint száz százalékát is megtarthat­ja. Ez természetesen az optimista válto­zat. A pesszimista változat szerint az ágazat jövedelmezősége akár hatvan százalékra is eshet. Nagy valószínűség­gel a pesszimista változat következik majd be, ilyenek legalábbis a trendek. Az unióba való belépéskor semmiképpen sem várható a mezőgazdasági termelés növekedése, a csatlakozás pedig szinte biztosan nem javítja majd az ágazat jö­vedelmezőségét. Ezért a kompenzációs támogatások rendszere marad az egye­düli járható út, a versenyképesség nö­vekedése pedig az elsődleges cél. A három évvel ezelőtt bevezetett re­formmal a szlovén mezőgazdaság meg­szabadult a tervgazdálkodástól, a mező­­gazdaságot a piaci gazdálkodás útjára állította. Ennek megvannak az első ered­ményei is. Annak ellenére, hogy a reform eddig a mezőgazdaságban nem okozott jövedelemcsökkenést, a két utóbbi évben a földművesekben kétségek ébredtek. A reformmal Szlovénia a csatlakozásra váró országok között az unió mintájára elsőként vezette be a kompenzációs tá­mogatásokat. Igaz, ezek az unióban lévő támogatások felét sem érik el, lehetővé tették azonban a stabil átmenetet, amely nélkül például összeomolhatna a gabo­napiac, de súlyosabb kö­vetkezményekkel járó dol­gok is történhettek volna. A következő években még nagyobb nyomás várható a mezőgazdaságra, a szlo­vén piac ugyanis egyre li­beralizálódni fog. Némi se­gítséget jelenthet e téren a Sapard program, de ha­zai forrásokat, tartaléko­kat is kell majd találni. Egyszerűen takarékosko­dásra, racionalizációra lesz szükség. Ahogy már említettük, az EU-csatlakozás jelentő­sen befolyásolja majd a szlovén földművesek jöve­delmeit. Ezek csökkenése vagy növeke­dése a termékektől, a tárgyalásoktól, a reformtól és a versenyképességtől függ. Konkrét termékekre vetítve még nehéz pontosabban hatásokról beszélni, mivel még sok az ismeretlen tényező, megköze­lítő adatok azonban már most is közölhe­tők. A most érvényben lévő közös gazda­sági politika teljes átvételével (optimista változat) valószínűleg növekedne valame­­ y. Problémásak az idei borok M­árton-naphoz közeledve a pincék többségében már elvégezték a fia­tal bor első fejtését, esetleg néhányan még előtte állnak. Az erjedés után a bor az élesztők maradványai, a különböző fe­hérjék, a borkő és más anyagok miatt még zavaros. Ezért szükséges a fejtés és a megfelelő kénezés. Az első fejtésről szó­ló fő szabály az, hogy ez mielőbbi legyen (8-14 nappal a forrás befejezése után), mert így a bor megtartja frissességét és íz­ illatbeli tisztaságát. Az első fejtéskor - amely mindenképpen levegős legyen - el kell végezni a bor alapkénezését is. Abban az esetben, ha borunk túl savas és a savat tompítani szeretnénk termé­szetes, biológiai úton, kisebb kénmennyi­ségeket használjunk, egyébként véglege­sen megállíthatjuk ezt a folyamatot. Az idén egyébként nagy kénmennyiségeket kell használni az első fejtéskor, főleg a mustok magas pH-értékei, valamint az év folyamán viszonylag nagy mennyisé­gű növényvédő szer használata és a sző­lőtermés rothadtsága miatt. A tapaszta­latok szerint hektoliterenként 8-10 grammra van szükség, ami 1,6-2 decili­ter kénessavat, 2-3 háromgrammos kén­lapot, illetve 16-20 gramm borként jelent hektoliterenként. Az említett mennyisé­geket egy adagban kell a borba juttatni, egyébként növekedhet a bor nem kívánt közös kénszintje. A bor általában leg­alább 30 mg/1 szabad kénszinten kell hogy legyen, az idén azonban jobb a 35- 40 mg/l szint betartása, a ki nem erjedt cukormaradékkal rendelkező boroknál pedig még ennél is magasabb. Az idén valószínűleg lassabban és nehezebben tisztulnak majd a borok, így nem meglepő, ha az első fejtés után is még némileg zavarosak maradnak. Ez különösen akkor igaz, ha nem használ­tuk a megfelelő derítőszereket már a mustban (kovasav-zselatin, bentonit). Ilyen esetben a fent említett szereket az első fejtéskor, de később is lehet hasz­nálni, természetesen ilyenkor ezeket pontosabban kell kimérni. A borok má­sodik fejtését az idén is 6-8 hétre kell elvégezni az első fejtés után. Kivétel a még nem kitisztult bor, amelyet akkor fejtünk le másodszor, ha teljesen kitisz­tult. I­tt 8 NÉPÚJSÁG 2001. NOVEMBER 8.

Next