Népújság, 2002. július-december (46. évfolyam, 26-51. szám)
2002-08-02 / 30. szám
nem élnek, de a bátyám - aki még mindig Zsitkócban él - szívesen fogad. Amióta elmentem, a falu nagy fejlődésen ment keresztül, és ahogy tapasztalom, a társasági élet is nagyon jól működik. Gáspár Károlyné (szül. Ritlop Ilona) Zsitkóc, ma Zalaszombatfa (Magyarország) Zsitkócban születtem 1945-ben, a háború után azonban Zalaszombatfára mentem férjhez. A határ akkor még átjárható volt, később azonban lezárták és abban az időben nem is hallottam az otthoniakról, nem is levelezhettünk egymással. Nagyon rossz volt ez, hiszen csak néhány kilométer választott el bennünket, de nem tudtunk egymásról semmit. Későbbiekben javult a helyzet, kaptunk igazolványt és átjárhattunk a határon, először Göntérházánál, majd később Hosszúfalunál. Négy hónapja voltam utoljára itt, de Mindenszentekkor mindig eljövünk Zsitkócba, mivel apám és anyám itt van eltemetve. • Kovács Attila NÉPÚJSÁG 2002. AUGUSZTUS 1. Varga József Óbudán ■ Nemrég az óbudai Krúdy Gyula Kör meghívására Krúdy Gyula kedvenc kocsmájában, a Kéhli Vendéglő szalonjában Varga József szlovéniai magyar költő és prózaíró vendégeskedett. Az író-olvasó találkozó megkezdése előtt Kanizsa József költő, a Krúdy Kör titkára az óbudai Koncz Eta festőművész minitárlatát nyitotta meg. Ezt követte ifj. Varga József zalai és hetési dalokból összeállított citerafellépése. Majd ismét Kanizsa József vette át a szót, aki a muravidéki költővel való megismerkedéséről, barátságáról, a Lendva-hegyi finom borról és a hetési perecről beszélt, amelyekből a közönség fogyaszthatott kedvére. Varga József tanár úr, vagy ahogy a katedrán megszokta, professzor úr azzal a hangerővel, hetési magyarsággal beszélt az e területen élő magyarok irodalmáról, mindennapjairól, múltjáról és jelenéről, beleszőve saját irodalmi tevékenységét, szerkesztői munkásságát, amelyet tanítványai megszokhattak tőle. Ő is Aranytól, Petőfitől, Jókai Mórtól, Mikszáthtól és Krúdytól tanulta a szép magyar nyelvet. Ezt követően a 14 kötetes szerző bemutatta legújabb három könyvét: a Tar Mihály szüretjén, a Tavaszi ébredés, s a még „nyomdameleg”, Életfojta lánc című Krúdy-kiadást. Varga József szavai után Sellei Zoltán előadóművész néhány Varga-verset adott elő, melyet a közönség vastapssal jutalmazott. Végül Szénási Sándor István, a Tar Mihály szüretjének szerkesztője a könyv méltatását e szavakkal zárta: „Ez a mű messziről jövő kiáltás a szeretetteljes, megbocsátani tudó, de soha meg nem alkuvó, egyenes jellemű Emberért, minden korokon át.” Jzsazsef MURAVIDÉK • Császár Dezső ...galambok isznak a pocsolyából... Császár Dezső könyvéről ■ Császár Dezső elsőkötetes könyvének címe magán hordozza az „elsőkötetesek” irányába megnyilvánuló előítéletek lehetőségét. Kezdve a címmel, a galambok isznak a pocsolyából...” szándékosan, vagy a véletlen műve, igen triviálisra sikeredett. Kár, mert amit a verseskötet egyéb versei sugallnak, az jóval több ennél. Azt is mondhatnánk: jóval érettebb lelket, sokkal több élettapasztalattal rendelkező költő, aki végül is feladta. Mert képtelen volt az élet valós vagy képzelt terheit felvállalni, s bár gyakran érezte úgy, a „hajnalok még az enyémek, hogy ma nem leszek öngyilkos”, a napszak közepe táján már a „délután persze meghalok” reményvesztett hangulata vesz erőt rajta, a csalódás és a reményvesztettség. Császár Dezső elsőkötetesről sajnos már csak múlt időben beszélhetünk. A verses életmű kiadásra került, s immár sohasem tudjuk meg, hogy milyen csúcsokat ostromolhatott volna, ha a kor minden magánya nem zúdul reá, ha van ereje felülkerekedni azokon a hangulatokon, amelyek pillanatnyi reményvesztettségeit (világfájdalmát) és az emberiség egész bűnét átvállaló, abba belerokkanó zsenge alkatot idő előtt fel nem őrlik. Mert valójában ez történt! S ebben a „téma” magunkból való kiírása sem segített, az „önterápiának” is felfogható versben feloldódás későn jött, s akkor a magatehetetlenség újabb konfliktusait hozta. Császár Dezső könyvét meleg szívvel ajánljuk azoknak, akik úgy gondolják, hogy a mai fiatalok látszólag gondatlan/gondtalan életet élnek, hogy a szorongás és a mai embert megnyomorító közöny, egzisztenciális létbizonytalanság közelükbe sem férkőzhet. Mert közönyük szögesdrótján úgysem lenne képes áttörni. A lenti születésű költő verseinek kiválogatását, a kötet szerkesztését Zágorec-Csuka Judit végezte. A borítóterv és az illusztráció magának a költőnek a munkája. A kötet kiadását a szülők mellett a Zrínyi Gimnázium diákjai (Császár diáktársai), valamint az iskola vezetése támogatta. Ice Versek 9