Népújság, 2003. július-december (47. évfolyam, 26-51. szám)

2003-07-03 / 26. szám

C­ÍMOLDALUNK Ahogy az Őrségi Vásárt reklámozó kis könyvecske írja: „az őrségi falvakban szilvából, körtéből, cse­resznyéből, szőlőtörkölyből és borseprőből égettek pá­linkát.” „A pálinkafőzés boronafalú kunyhókban folyt. Hodos környékén napjainkban is alkalmaz­zák a földbe süllyesztett tüzelőkemencéket. A ka­zán sisakjából két rézcső vezeti a szeszpárát a hűtő­kádon keresztül. A pálin­ka pamutszálból és fa­ágakból összeállított szar­kalábon csepeg a gyűjtő­edénybe. A cefrét addig fő­zik, amíg a kazán púpjára öntött lé meggyullad, azaz a főzet­nek még van valamennyi szesztartalma. Hodos környékén ége­tett, illetve mézes pálinkát is készítettek. Az utóbbi években gyümölcsökkel és különböző gyógynövényekkel ízesített ágyas párlatok is kezdenek közkedveltté válni.” A leírtakról az Őrségi Vásár rendezvénysorozat­­ egyéb helyszíneken gyalogos túrát, kerékpáros túrát, különböző ki­állításokat, koncerteket, horgászversenyt, tekeversenyt stb... szerveztek - keretében megrendezésre kerülő Kapornaki Ta­lálkozó során a pálinkafőzést és szőlészetet bemutató állandó kiállítás megnyitóján hallhattunk, valamint a nemes nedűt meg is ízlelhettük. A kiállítást - amely a Helytörténeti-Néprajzi Gyűjtemény keretében, a kapornaki tájházban, másik nevén a Skerlák-féle házban helyezkedik el - megnyitása előtt a község polgármes­tere, Orbán Ludvik, az MNMI igazgatója, Göncz László, a gyűj­temény létrehozásában leginkább szorgoskodó Szegedi Tudo­mányegyetem Néprajz Tanszékének nevében Mód László, va­lamint a szakma egyik kiválósága, a Károly Gáspár Reformá­tus Egyetem tanszékvezetője, dr. Csomna Zsigmond méltatta. A Skerlák féle ház újabb tartalmának létrejöttét a polgár­­mesteri hivatal, az MNMI, valamint a hodosi magyar önkor­mányzat finanszírozta. A beruházással, az új gyűjteménnyel a tájház egy egységes, turisztikai ponttá, helytörténeti múzeum­má kezd válni. Igaz, még van némi tennivaló, a gazdasági épü­letek rendbehozásával - egy gépészeti kiállítást terveznek ide - azonban egy igazán szép helyen elhelyezkedő szép látnivalót hoznak majd létre. Az egésznek csak növelheti a jelentőségét a határok hamarosan bekövetkező megszűnése, a történelmi Őrség egybefolyása, amelynek egyik központjává válhat a táj­ház, valamint Kapornak, Hodos község. itt Szerkesztőség: Horváth Ferenc, Király Meselič Jutka, Solarič Nad Klára, Tomka Tibor, Kovács Attila Felelős szerkesztő, igazgató: Bence Lajos Technikai szerkesztő: Meselič Ladislav Szerkesztőségi titkár: Lebar Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet - Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, R3 u. 124., tel: 02/ 5776 ■ 180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: nepujsag@sidl.net Ára: 120 SÍT, Előfizetési díj: harmad évre (4 hónap) 1.500 SÍT, egész évre 4.500 SÍT, külföldre: 50 EUR, tengerentúlra: 100 CAD Folyószámla: 51900-603-32099 Agencija RS za plačim­i promet, nadziranje in informiranje, enota Murska Sobota A Népújság azok közé a nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 8,5%-os általános forgalmi adót kell fizetni. Ez a szám a Tiskarna Florjančič nyomdában készült 2000 példányban. Levilágítás: Repro studio, szedés és tördelés: Népújság. NÉPÚJSÁG 2003. július 3. IRÁNYTŰ« Az afrikai hőség és a jégkorszak között Szörnyű idő, szörnyű idő... - ismételgetik a mezőgaz­dasági dolgozók e napokban, amikor kezdődhetne az ara­tás, a jövedelempótló jószág” betakarítása, hiszen a ter­més a vártnál is kevesebb, sőt minőségben is elmarad még az aszályos évek termésétől is. Az agrárcégek sem kivéte­lek, idén a szaktudás sem segített senkin. Csak a Jóisten segíthetett volna bőséges esővel, vagy legalább annyival, amennyi elégséges egy közepes terméshez, de annyi sem volt az idén. A Muravidéken így az egykori 60-70 tonna hektáronkénti hozamok idén még a mintagazdaságokban is 20-30 tonnára módosultak. A nagyfokú terméskiesés pedig drágítani fogja a sütőipari árakat. Az aszály által keletkezett károk miatt a gabonaexportban elöljáró Ma­gyarországon is csupán az évi belföldi szükséglet kielégí­tésére lesz elegendő a termés. Szörnyű idő, szörnyű idő, s a szörnyűség mindegyre nő... - folytathatnánk akár a Petőfitől vett idézettel, illetve az időjósok előrejelzéseivel. A korábbiakhoz képest akár csapadékosnak mondható tél után nem következett esős tavasz (sőt tavasz voltaképpen nem is volt), a nyár pedig úgy, ahogy az már több éve teszi, rettenetes hőséggel jött, több esetben évszázados hőrekordokat döntögetve.­­ Jön a nyári hőség - olvasom a három hónapos előrejelzés címé­ben: július némely szakaszaiban „afrikai eredetű száraz levegővel” kell számolni, csak a hónap végén várható je­lentéktelen lehűlés. Az augusztus forróság szempontjából is igen „stabilnak” ígérkezik, csupán a hónap végén lesz egy kis lehűlés. Szeptemberben viszont sok lesz a változé­kony nap, az elején csapadékos idő várható lehűléssel, majd újra 30 fok körüli hőmérséklet várható. Azok számára, akik megelégelvén a rekkenő hőséggel kapcsolatos jóslásokat, a globális felmelegedés távoli, az egész életünkre (kihalásunkra?) kiható veszélyeire is kí­váncsiak, egy meglepetéssel szolgálnak a kutatók. Ennek lényege röviden a következő: új jégkorszak küszöbére ér­keztünk el, a nagy hőség és az aszály után hirtelen váltás­sal a fagy és a jég fogja meghatározni időjárásunkat. En­nek magyarázatát a tudósok a Golf-áramlás jelenségéből vezetik le, ha ez megszűnne, akkor egy új, mindent meg­semmisítő jégkorszak kezdődne, melyre Földünk évezre­des fejlődése folyamán volt már példa. 3

Next