Népújság, 2005. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

2005-02-24 / 8. szám

HORIZONT# A szélütést már az ókori görögök is is­merték, Hippokratész volt az első, aki kö­rülírta a betegség tüneteit, hatásait, követ­kezményeit. Ekkor még nem rendelkeztek elegendő ismerettel az emberi szervezet működéséről, így nem tudtak logikus ma­gyarázatot adni arra, hogy a betegség mi­ért következhet be. Egészen a XVI. száza­dig úgy tartották, hogy a szélütés gyógyít­hatatlan, megelőzése pedig lehetetlen. A szélütést angolul stroke-nak (csapásnak) nevezik, ez az elnevezés szintén ebből a korból származik. A szélütés (agyvérzés, stroke) olyan súlyos idegrendszeri károsodás, amely az agyi keringés zavarának következménye. Hasonló klinikai szindrómáról, tünetegyüt­tesről van szó, mint például a láz vagy a szívelégtelenség, amelynek számos oka le­het, de elsősorban trombózis (helyi vérrö­­gösödés), embólia (verőér-elzáródás egy a vérárammal tovasodott vérrög által) és vér­zés van a stroke hátterében. Ezért nemcsak a diagnózis felállítására, hanem a pontos kóroktan felderítésére is törekedni kell. Fűben-fában őstudás Népi növényismeret mindenkinek Az alma Az alma Eurázsia mérsékelt égövi területein élő gyümölcstermő fa. Az alma 36 faja, 17 alfaja és 8 keresztezés­ből való változata közül nálunk is ős­honos az erdei vadalma és háziasított változata, a kerti alma. Ennek ismert 50 fajtája jelzi, milyen jelentős gyü­mölcsről van szó. Az alma olyan helye­ken érzi jól magát, ahol sekélyen ter­jeszkedő gyökereit nyirkos, inkább hű­vösebb, mint meleg talajban bocsáthat­ja szét. A téli alma csak ilyen körülmé­nyek között kapja meg zamatát, a me­legebb talajra pedig, ahol a levegő szá­raz, inkább a nyári almák valók. Az alma a világ legtöbb kultúrájá­ban szerelmi és termékenységi szim­bólum. Mivel a gyümölcs majdnem tö­kéletesen gömb alakú, a teljességet jel­képezi. A tudás szimbólumaként is sze­repelhet, mivel a közepén lévő magház ötágú csillagot ad ki, ami a tudás ősi jelképe. A beavatási szertartásokon a megismerés gyümölcse. Az alma for­májánál fogva a földi vágyakat és ezek­nek az örömöknek a gyönyörűségét je­lenti. A kínai kultúrában a béke és kar­rert a testreszabott kezeléshez ez elenged­hetetlen. Szélütéskor az agyi vérnyomás kó­rosan csökken, így az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik (agyi infarktus), vagy vérzés (agyvérzés) lép fel, ami roncsol­ja a környező szöveteket. Sokan, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban az agyvérzés­re gondolnak, az esetek jelentős részében azonban (80 százalék) agyi infarktusról be­szélhetünk, és csak kb. 20 százalék az agy­vérzéses esetek száma. Az agyi katasztrófák következtében az agy egyes részei elhalnak, ezek később nem regenerálódnak, ezért van nagyon nagy szerepe a megelőzésnek. Az első stroke-on átesett betegek esetében másodlagos meg­előzésről beszélünk, ennek azért van jelen­tős funkciója, mert az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabb agyi katasztrófának. A stroke nem az idősek betegsége, minden korosztályt érinthet, ere­mónia szimbóluma, virága pedig a szép­ségé. A nyugati keresztény hagyományban a paradicsomkertben álló, tudást és egy­ben kárhozatot hozó fa gyümölcse az alma. A Bibliában az első emberpár ki­űzetését a paradicsomból a tudás fájáról elfogyasztott alma okozta, amit Éva kí­nált Ádámnak, akinek a torkán akadt a csutkája. A férfiak azóta is hordják ősük “ádámcsutkáját”. A Szűz Mária és a Kis­­jézus kezében látható gyümölcs ezzel szemben az üdvöt és a megváltást jelké­pezi. Egy keresztény hagyomány szerint a tudás fájáról szakított gyümölcs mag­jából sarjadt ki az a fa is, amiből aztán Krisztus keresztfáját ácsolták. Az országalma az uralkodást, a teljes birodalmat jelképezi. A magyar koroná­zási jelvények egyikén, az országalmán kettős kereszt, valamint Károly Róbert címere látható. A népi hiedelmek almája az egészség, a termékenység és a szerelem jelképe. A férges alma viszont betegséget, meddősé­get és hűtlenséget jelentett. A Szent Iván napján gyújtott tűzbe az elhunyt gyerme­kek lelkeiért almát vetettek hazánk egyes területein, aminek termékenységet javí­tó varázserőt is tulajdonítottak. Esküvő­je éjszakáján az újdonsült magyar me­nyecske almát dugott a kebelébe, ha le­ánykát, és körtét, ha fiúgyermeket akart. A vőfély is sok helyütt almát tűzött a botja végére, amit az esküvő után az új pár kettévágott és megevett. Ha netán nem ették volna meg, az elválást jelentett. Néhol úgy tartották, ha a lány egy kivá­lasztott almából Luca napjától kezdve, azaz december 13-tól minden nap hara­pott egyet és karácsonykor az utolsó fa­fordulhat csecsemőknél, kisgyerekeknél, felnőtteknél, időseknél is (persze nem egyenlő arányban). Az agyi katasztrófák kialakulásában számos tényező játszik közre, ilyen pl. a magas vérnyomás, a mértéktelen alkohol­­fogyasztás, a dohányzás, a cukorbetegség, a már elszenvedett szélütés, a túlsúly. A magas vérnyomás 3-4 szeresére emeli a stroke rizikóját. Megfelelő kezeléssel, a vér­nyomás beállításával azonban a stroke-os esetek 70 százaléka megelőzhető lehetne. Alkalomszerűen, mértékkel fogyasztott al­kohol némileg csökkenti a stroke rizikóját, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a króni­kus alkoholizmus viszont négyszeresére, míg a dohányzás, a cukorbetegség, az elhí­zás kb. kétszeresére növeli a szélütés koc­kázatának valószínűségét. A férfiaknál 40 éves kor, a nőknél 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni. lattal a szájában kiment az utcára, akkor az lett a férje, aki először szem­bejött vele. Az alma a karácsonyi ünnepkör legjellegzetesebb gyümölcse, Jézus szimbóluma. „A kis Jézus aranyalma” című régi népénekünk is erre utal. A karácsonyi asztalról lekerülő almára öntött vízzel itatták az állatokat, hogy termékenyek legyenek. A Balázs nap­ján szentelt alma torokbetegséget volt hivatva gyógyítani. A mesékben meg­jelenő fa is sokszor aranyalmafa. Ar­­gyélus királyfi kertjébe is tündérek ültettek csodás almafát. Az alma gyógyító hatásának kö­szönhetően rá is szolgált arra, hogy az egészség és frissesség szimbóluma le­gyen. Vitamin-, foszfor- és almasav­­tartalmánál fogva jótékony hatással van az agyra, szabályozza a vese és a máj működését. Almakúra köszvény és elhájasodás esetén, vese- és húgycső­betegségeknél ajánlható. A nyers, re­szelt alma a hasmenés, a vérhas és a paratífusz bevált gyógyszere, s láz, gyulladás, rekedtség, álmatlanság és emésztési zavarok esetében is használ­ható. Az almahéjtea tápláló, idegnyug­tató ital. Az almamustot ízületi, lobos megbetegedéseknél szokták használni, az almabor ezenkívül havi vérzést elő­mozdító, orsógiliszta- és galandféreg­­űző háziszer. Az almaecetet pedig az egyik legkiválóbb és legegészségesebb ecetnek tartják. Összefoglalóan tehát a népi őstudás szavaival azt is mond­hatnánk: „Naponta egy alma az orvost távol tartja.” Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán Szélütés, agyvérzés, stroke NÉPÚJSÁG 2005. február 24. 17

Next