Népújság, 2005. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
2005-02-24 / 8. szám
HORIZONT# A szélütést már az ókori görögök is ismerték, Hippokratész volt az első, aki körülírta a betegség tüneteit, hatásait, következményeit. Ekkor még nem rendelkeztek elegendő ismerettel az emberi szervezet működéséről, így nem tudtak logikus magyarázatot adni arra, hogy a betegség miért következhet be. Egészen a XVI. századig úgy tartották, hogy a szélütés gyógyíthatatlan, megelőzése pedig lehetetlen. A szélütést angolul stroke-nak (csapásnak) nevezik, ez az elnevezés szintén ebből a korból származik. A szélütés (agyvérzés, stroke) olyan súlyos idegrendszeri károsodás, amely az agyi keringés zavarának következménye. Hasonló klinikai szindrómáról, tünetegyüttesről van szó, mint például a láz vagy a szívelégtelenség, amelynek számos oka lehet, de elsősorban trombózis (helyi vérrögösödés), embólia (verőér-elzáródás egy a vérárammal tovasodott vérrög által) és vérzés van a stroke hátterében. Ezért nemcsak a diagnózis felállítására, hanem a pontos kóroktan felderítésére is törekedni kell. Fűben-fában őstudás Népi növényismeret mindenkinek Az alma Az alma Eurázsia mérsékelt égövi területein élő gyümölcstermő fa. Az alma 36 faja, 17 alfaja és 8 keresztezésből való változata közül nálunk is őshonos az erdei vadalma és háziasított változata, a kerti alma. Ennek ismert 50 fajtája jelzi, milyen jelentős gyümölcsről van szó. Az alma olyan helyeken érzi jól magát, ahol sekélyen terjeszkedő gyökereit nyirkos, inkább hűvösebb, mint meleg talajban bocsáthatja szét. A téli alma csak ilyen körülmények között kapja meg zamatát, a melegebb talajra pedig, ahol a levegő száraz, inkább a nyári almák valók. Az alma a világ legtöbb kultúrájában szerelmi és termékenységi szimbólum. Mivel a gyümölcs majdnem tökéletesen gömb alakú, a teljességet jelképezi. A tudás szimbólumaként is szerepelhet, mivel a közepén lévő magház ötágú csillagot ad ki, ami a tudás ősi jelképe. A beavatási szertartásokon a megismerés gyümölcse. Az alma formájánál fogva a földi vágyakat és ezeknek az örömöknek a gyönyörűségét jelenti. A kínai kultúrában a béke és karrert a testreszabott kezeléshez ez elengedhetetlen. Szélütéskor az agyi vérnyomás kórosan csökken, így az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik (agyi infarktus), vagy vérzés (agyvérzés) lép fel, ami roncsolja a környező szöveteket. Sokan, ha a stroke kifejezést hallják, elsősorban az agyvérzésre gondolnak, az esetek jelentős részében azonban (80 százalék) agyi infarktusról beszélhetünk, és csak kb. 20 százalék az agyvérzéses esetek száma. Az agyi katasztrófák következtében az agy egyes részei elhalnak, ezek később nem regenerálódnak, ezért van nagyon nagy szerepe a megelőzésnek. Az első stroke-on átesett betegek esetében másodlagos megelőzésről beszélünk, ennek azért van jelentős funkciója, mert az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabb agyi katasztrófának. A stroke nem az idősek betegsége, minden korosztályt érinthet, eremónia szimbóluma, virága pedig a szépségé. A nyugati keresztény hagyományban a paradicsomkertben álló, tudást és egyben kárhozatot hozó fa gyümölcse az alma. A Bibliában az első emberpár kiűzetését a paradicsomból a tudás fájáról elfogyasztott alma okozta, amit Éva kínált Ádámnak, akinek a torkán akadt a csutkája. A férfiak azóta is hordják ősük “ádámcsutkáját”. A Szűz Mária és a Kisjézus kezében látható gyümölcs ezzel szemben az üdvöt és a megváltást jelképezi. Egy keresztény hagyomány szerint a tudás fájáról szakított gyümölcs magjából sarjadt ki az a fa is, amiből aztán Krisztus keresztfáját ácsolták. Az országalma az uralkodást, a teljes birodalmat jelképezi. A magyar koronázási jelvények egyikén, az országalmán kettős kereszt, valamint Károly Róbert címere látható. A népi hiedelmek almája az egészség, a termékenység és a szerelem jelképe. A férges alma viszont betegséget, meddőséget és hűtlenséget jelentett. A Szent Iván napján gyújtott tűzbe az elhunyt gyermekek lelkeiért almát vetettek hazánk egyes területein, aminek termékenységet javító varázserőt is tulajdonítottak. Esküvője éjszakáján az újdonsült magyar menyecske almát dugott a kebelébe, ha leánykát, és körtét, ha fiúgyermeket akart. A vőfély is sok helyütt almát tűzött a botja végére, amit az esküvő után az új pár kettévágott és megevett. Ha netán nem ették volna meg, az elválást jelentett. Néhol úgy tartották, ha a lány egy kiválasztott almából Luca napjától kezdve, azaz december 13-tól minden nap harapott egyet és karácsonykor az utolsó fafordulhat csecsemőknél, kisgyerekeknél, felnőtteknél, időseknél is (persze nem egyenlő arányban). Az agyi katasztrófák kialakulásában számos tényező játszik közre, ilyen pl. a magas vérnyomás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a cukorbetegség, a már elszenvedett szélütés, a túlsúly. A magas vérnyomás 3-4 szeresére emeli a stroke rizikóját. Megfelelő kezeléssel, a vérnyomás beállításával azonban a stroke-os esetek 70 százaléka megelőzhető lehetne. Alkalomszerűen, mértékkel fogyasztott alkohol némileg csökkenti a stroke rizikóját, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a krónikus alkoholizmus viszont négyszeresére, míg a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás kb. kétszeresére növeli a szélütés kockázatának valószínűségét. A férfiaknál 40 éves kor, a nőknél 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni. lattal a szájában kiment az utcára, akkor az lett a férje, aki először szembejött vele. Az alma a karácsonyi ünnepkör legjellegzetesebb gyümölcse, Jézus szimbóluma. „A kis Jézus aranyalma” című régi népénekünk is erre utal. A karácsonyi asztalról lekerülő almára öntött vízzel itatták az állatokat, hogy termékenyek legyenek. A Balázs napján szentelt alma torokbetegséget volt hivatva gyógyítani. A mesékben megjelenő fa is sokszor aranyalmafa. Argyélus királyfi kertjébe is tündérek ültettek csodás almafát. Az alma gyógyító hatásának köszönhetően rá is szolgált arra, hogy az egészség és frissesség szimbóluma legyen. Vitamin-, foszfor- és almasavtartalmánál fogva jótékony hatással van az agyra, szabályozza a vese és a máj működését. Almakúra köszvény és elhájasodás esetén, vese- és húgycsőbetegségeknél ajánlható. A nyers, reszelt alma a hasmenés, a vérhas és a paratífusz bevált gyógyszere, s láz, gyulladás, rekedtség, álmatlanság és emésztési zavarok esetében is használható. Az almahéjtea tápláló, idegnyugtató ital. Az almamustot ízületi, lobos megbetegedéseknél szokták használni, az almabor ezenkívül havi vérzést előmozdító, orsógiliszta- és galandféregűző háziszer. Az almaecetet pedig az egyik legkiválóbb és legegészségesebb ecetnek tartják. Összefoglalóan tehát a népi őstudás szavaival azt is mondhatnánk: „Naponta egy alma az orvost távol tartja.” Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán Szélütés, agyvérzés, stroke NÉPÚJSÁG 2005. február 24. 17