Népújság, 2006. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
2006-07-06 / 27. szám
• HÉTRŐL HÉTRE ? Röviden közösen tiltakoztak Szlovéniai, horvátországi és olaszországi civil szervezetek és halászok közösen tiltakoztak a trieszti öbölben az öbölbe tervezett két gázterminál megépítése ellen. Az Audace kikötőben aláírásgyűjtés mellett közös határozatokat fogadtak el, valamint szimbolikusan eltemettek szardellákat, az öböl jelképeit, amelyek túlélése a tüntetők szerint veszélybe kerülhet. Mindezzel fel akarják hívni az illetékesek figyelmét a terminálok rossz helyszínére, valamint azok káros hatására nemcsak az öbölre, hanem a szélesebb környezetre is, valamint a halászatra és a turizmusra. A civil szervezetek egyben összefogásukkal rá akarnak mutatni arra is, hogy közösen megakadályozható a környezetre káros beruházások megépítése. Egyes jelentések szerint mintegy 250 résztvevője volt a hangos, de békés tiltakozásnak. Sajtóértesülések szerint eddig mintegy 45 ezer aláírást sikerült összegyűjteni, amelyeket majd eljuttatnak az olasz kormányhoz és Friulia- Julia Tartomány helyhatóságához. Szlovénia a világ csúcsán Szlovénia a világ csúcsán (Slovenija v vrhu sveta) - ezzel jelszóval indul az SD új programja, mely Borut Pahor pártelnök szerint ambiciózus és túllép a párt hagyományos irányzatán. Ezzel szeretnének hozzájárulni az ország fokozatos gazdasági növekedéséhez, ugyanis a szociális szerepvállaláson túl hajtóerőként is szeretnének jelen lenni. Az új programban rögzítettekkel a párt szeretne magasabb életszínvonalat biztosítani egy biztonságosabb társadalomban. Az elnökség által javasolt programot Pahor reményei szerint a hétvégi, Nova Goricában rendezett kongresszuson hagyják majd jóvá Szlovénia - mert itt vagyunk otthon Az Új Szlovénia (NSi) a fenti jelszóval indul a közeledő helyhatósági választásokon, amely a párt elöljáróinak véleménye szerint eredményesebb lesz minden korábbi kampányuknál. Ennek során minden nagyobb várost szeretne a párt vezetősége meglátogatni, elsősorban a kapcsolatteremtés miatt, ugyanis szeretnék az emberekkel megismertetni törekvéseiket az új Szlovénia érdekében. Az NSi új politikai demokratikus kultúrát szorgalmaz, amely Andrej Bajuk pártelnök szerint csak alulról építhető fel, az alapja pedig egy erős helyhatóság lehet. Az NSI szeretné az emberekkel érzékeltetni, hogy saját országuk tulajdonosai. 4 A két államelnök tárgyalásra szólította fel a kormányokat ■ Janez Drnovšek szlovén és Stipe Mesič horvát elnök informális találkozóján tárgyalásokra hívta fel a két ország kormányát. A Velike Lašče melletti Rasicában találkozott egymással munkamegbeszélésen Janez Drnovšek szlovén és Stipe Mesič horvát államelnök. Mindketten arra kérték saját kormányukat, hogy üljenek közös tárgyalóasztalhoz a két ország közötti nyitott kérdések tisztázása érdekében, elsősorban a határkérdésben, valamint az egykori Ljubljanai Bank horvát ügyfelei iránti tartozás tisztázása érdekében, ezért is döntöttek a nyilvános felhívás mellett. Drnovšek szerint végső ideje, hogy 15 év után a mindkét ország számára elfogadható megoldást megtalálják. Drnovšek elutasította az SLS javaslatát, mely szerint Szlovéniának a határkérdés megegyezése esetében kellene csak támogatni déli szomszédunk EU- csatlakozását, hiszen megítélése szerint zsarolással nem lehet eredményt elérni. Mesič egyetértett szlovén kollégájával, szerinte sem kizárt a kétoldalú megegyezés lehetősége, amennyiben mégsem sikerülne a megállapodás, akkor viszont elkerülhetetlenné válik a nemzetközi bíróság bevonása a kérdések rendezésébe. Janez Janša szlovén kormányfőnek nem volt tudomása a találkozóról, ezért a tárgyalásról beszámolót kért Drnovšektől, aki a kormányfő kérésére elmondta: a horvát elnökkel folytatott megbeszélésről nem született jegyzék, így arról nincs is mit továbbadnia. 2007-ben Drnovšek nem indul már a választásokon Dr. Janez Drnovšek bejelentette, hogy 2007-ben nem kíván indulni az elnökválasztáson. Elmondása szerint elhatározásának nincs semmi köze az önállósulási ünnepségen történt rosszullétéhez, hiszen a döntést már előbb meghozta. A betegeskedő államelnök nem nyilatkozott terveiről a jövővel kapcsolatosan, csupán titokzatosan annyit mondott, hogy „jelen lesz”, ezzel valahol igazat adva azoknak, akik megkérdőjelezik, hogy ténylegesen kivonul a politikából. Finnországnál a stafétabot . Július 1-jével Finnország vette át Ausztriától az EU soros elnökségét. Az osztrák elnökség alatt a tagállamok nem találtak érdemi megoldást az uniós alkotmány elutasításával előállt krízisre. Finnország 1995 óta tagja az EU-nak, s lakossága körében kevés ellenzője van az európai integrációnak, ami önmagában azonban nem jelenti azt, hogy Matti Vanhanen finn miniszterelnök vezetése alatt az EU igazi közösséggé fejlődik. Finnország az Európai Unió szempontjából stratégiai fontosságú területen helyezkedik el, hiszen 1270 kilométernyi határt oszt meg Oroszországgal, és összekötő kapocs az időközben uniós taggá vált balti államok felé is. Elnöksége alatt elképzelhető, hogy az EU további tagok felvételéről dönt, hiszen a már hivatalosan tagjelölt Horvátország, Törökország és Macedónia mellett több balkáni állam kopogtat az EU ajtaján, s a legutóbbi csúcstalálkozó értelmében a bővítési kérdésről a tagállamok előreláthatólag a decemberi csúcstalálkozón döntenek. Vanhanen szerint új bővítési kritériumok nem jöhetnek szóba, hiszen a belépés feltételei 1993 óta azonosak és koppenhágai kritériumokként vonultak be az unió történetébe. Fontos döntést a finn elnökségi időszaktól nem várnak a tagok, de Finnország lehetőségeitől függően szeretné előmozdítani az alkotmányos szerződés ügyét, valamint fontosnak tartja a környezetvédelem kérdését, az újítások előmozdítását, a versenyképesség növelését, akárcsak az EU és Oroszország közötti kapcsolatok erősítését, valamint az uniós munka áttekinthetőbbé tételét és a lakosság bizalmának helyreállítását különböző intézkedések kidolgozásával. NÉPÚJSÁG 2006. július 6.