Népújság, 1990. február (42. évfolyam, 25-44. szám)
1990-02-01 / 25. szám
.... .. MAROS MEGYEI NAPILAP XLII. évfolyam 25 (11771) sz. , 1990. február 1. csütörtök 1 Ara 50 iáni Na végre valaki... ... ezzel fogadnak Nyárádszeredában. Igaz, hogy sok volt a kuriózum Marosvásárhelyen, ez azonban lejárt. Nagyon sok érdekes cikket olvastunk lapjukban, de engedjenek minket is szóhoz jutni, hisz a megye jelentős részét mi, a falu alkotjuk. Mi is csináltunk valamit, ha forradalmat nem is, viszont olyan dolgokat, ami az utóbbi évtizedekben nem volt Nyárádszeredában — mondja a front ideiglenes tanácsának elnöke, Adorjáni Árpád. — Például, mit? — Ma jutottunk először odáig, hogy a saját búzánkat őröljük, fehér kenyeret együnk, sőt kiflit is tudjunk sütni. Már az első napokban az üzletekben rizsét, hidegfelvágottat adunk a vásárlóközönségnek. Eltüntettük Nyárádszeredából a sötétséget. Új körték égnek a villanyoszlopokon. Próbáljuk rendbetenni az Utakat Legnagyobb problémánk a föld kérdése. Mezőgazdasági vidék vagyunk. Sokan, sokféleképpen igényelnek földet. Sokan vetik fel az önadó kérdését. Mindenki fizette. Hova lett? Ki adott jogot a banknak, hogy a mi pénzünket másnak utalja át? Volna mit tenni vele. Hisz nézzük meg tömbházainkat. Feketék. Nincs megoldva a fűtés, hogy a vízről, a csatornázásról ne is beszéljünk. A tanácsnak, a polgármesteri hivatalnak jó elgondolásai vannak. Sajnálom, hogy nincs itt a polgármesterünk (Belgiumba készül a testvérközség meglátogatására). — Apropó Belgium, mi történt ! NAGY FERENC (Folytatás a 3. oldalon) levélbontás Az ember társas lény. Éppen ezért, mindenkinek szüksége van a másokkal való többé-kevésbé folyamatos kapcsolattartásra. Telefonálunk, levelet írunk, táviratot, csomagot adunk fel, az újság érkezésére várakozunk, hiszen most már a szabad sajtót vesszük igénybe véleményeink kinyilvánítására. A hazai eseményekre, a világra való kitekintésünk a házhoz szállított sajtótermékek, az otthonunkba eljuttatott rádió- és televízióműsorok révén válik lehetségessé. A Posta tehát, ezernyi apró, eltéphetetlen szállal kötődik hozzánk. A költő — Baranyi Ferenc — szavaival élve: „A postás hóban, esőben, éjsötétben ácsol hidat rétektől-lélekig...“ S e hídra most, minden eddiginél jobban szüksége van az előfizetőknek, a szerkesztőségnek egyaránt... Az NMF Marosvásárhely municípiumi tanácsának közleményei A municípiumi Nemzeti Megmentési Front végrehajtó bürója 1990. január 30-án tartott gyűlésén elemezve a munkanélküliek kérését, intézkedéseket hozott a munkába való besorolásra. Az 1990. január 19.-i 33-as számú rendelet értelmében a végrehajtó büró figyelembe véve a nagyszámban beérkezett kéréseket, intézkedett, hogy a municipium területén minden vállalati egység fokozatosan növelje az alkalmazottak létszámát az érvényben levő rendelet alapján, megállapítva külön minden egységnek a munkába való besorolás kötelező létszámát. Az elkövetkező napokban a Munkaügyi Igazgatóság munkaelosztói hivatala kibocsátja a marosvásárhelyi kérelmezőknek munkába való elosztását végzettségüknek és szakmai felkészültségüknek megfelelően (a Lenin utca 8 szám alatti központban). Az egységeket kötelezik, hogy 1990. február 12-ig munkaszerződést kössenek az újonnan beosztott személyekkel. Tájékoztatjuk, hogy a megye más városaiban a munkabesorolás külön program szerint lesz megállapítva a helybeli polgármesteri hivatallal közösen. • A Nemzeti Megmentési Front municípiumi tanácsa és a marosvásárhelyi Polgármesteri hivatal értesíti az érdeklődőket, hogy a városrendezési és gazdálkodási bizottságon keresztül az elkövetkező időszakban az állampolgárok összes közérdekű javaslatait, ötleteit és felhívásait elemzik a municípiumi városrendezési és gazdálkodási problémákra vonatkozóan és intézkedéseket foganatosít a gyakorlatban való átültetésre az érvényben levő törvények betartásával. A bizottság keretén belül megalakult munkaközösségek kivizsgálják az állampolgárok által tett ötleteket a különböző intézmények, egységek és közlekedési útvonalak stb. elnevezéseinek megváltoztatására, majd ezeket történelmi és szociális szempontok alapján tanulmányozva előterjesztik március 20-ig a kompetens felsőbb szervekhez jóváhagyás végett. A municípiumi Nemzeti Meg-mentési Front tanácsa vezetésé- igének tagjai és a polgármesteri municípiumi hivatal, állandó jelleggel a polgárok rendelkezésére áll, a felek fogadására létrehozott ügyosztály is, amely naponta 14 óráig, kedden és csütörtökön délután 4—6 óra között, valamint a kihallgatási program is, amelyeket hétfőn, szerdán és pénteken tartanak 14 —18 óra között, míg vasárnap 9—12 óra között. Várjuk továbbra is az önök javaslatait és ötleteit. Hangszerek (SZÁSZ K. felvétele) A postásoké a szó... Egyre feszültebb hangulattal olvassuk a postai kézbesítők vasárnapi szabadnapját kifogásoló sorokat, s minthogy ügyünk még nyitott kérdés, úgy érezzük, nekünk is jogunk van a véleménynyilvánításra, javaslattételre. Munkánk nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt sokan elképzelik. Télen —20 fokos hidegben, nyáron 30 fokos melegben, szélben, sárban, esőben loholunk egész nap, 15—20 kilós táskával a vállunkon, nem beszélve a kézbesítőnek kijáró felelősségről. Sokan még ma sem értik meg, hogy ha a házi postaláda nyílása nem eléggé nagy, az késlelteti a postás munkáját. Vasárnap valóban járnak (a 22-es kivételével) az autóbuszok, közlekednek a vonatok is, nyitva tartanak a vendéglők és szállodák, ezt mindannyian tudjuk, de azt is, hogy nem ugyanazon sofőrök, mozdonyvezetők, dolgoznak minden vasárnap, váltásban végzik ezt a munkát. Nálunk minden vasárnap ugyanaz a személy kell hogy dolgozzon. S mivel demokrácia van és számunkra is a pap vasárnap tartja a misét a templomban, és nem hétfőn, mi is kérjük jogainkat. Az „aranykorszakban“ volt ugyan havonta 5—6 szabadnapunk, de ebből gyakorlatilag csak kettőhárom. Nem beszélve arról, hogy a mezőgazdasági kampány idején kapálni, kukoricát szedni vitték a postásokat, akiknek másnap kétnapi munkát kellett elvégezniük. Általában reggel 3 órától délután 6-ig vagyunk körzetünkben terepen, utána következik az elszámolás, a kassza előtti várakozás és mire elhagyjuk a posta épületét, este 7—8 óra. Ami az újság házhoz szállításának díját (25 bani) illeti, az eddig is nem a postás pénztárcájába, hanem az állam kaszszájába került. A postás, úgynevezett „remiza“-pénzt kap ebből, ami 3 hónapi újságkihordásnál 1,40 lejt jelent laponként. Javaslatunk: — Legyen a szombati lapszámnak egy vasárnapi melléklete, ami tartalmazza az aznapi színház, filmszínházak, televízió és más előadások, rendezvények műsorát, legyen benne humor, keresztrelvény és persze, tartalmas cikkek, melyek szórakozást nyújtsanak az olvasóknak. Táviratot mi nem kézbesítünk, ami az egyéb küldeményeket illeti, levél, csomag stb. tökéletesen mindegy, hogy ha azt vasárnap helyett hétfőn kézbesítjük. A rovatot szerkeszti: WOLFF ERIKA (Folytatás a 3. oldalon) A Szabad Szakszervezetekről Demokratikus intézményrendszerünk kialakítása érdekében a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa első rendelkezései között hozta meg a politikai pártok és társadalmi szervezetek bejegyzéséről és működéséről szóló 8-as számú Törvényerejű rendeletet (A Népújság jan. 5-i számában volt közölve). A társadalmi szervezetek kategóriájába tartoznak a munkavállalók érdekképviseletét ellátni hivatott, az új fogalomrendszerben Szabad Szakszervezetek néven ismert szervezetek is, tehát ennek szervezése és működése a fent említett rendelkezés 2. szakaszában előírt szabályok szerint történik. A Szabad Szakszervezetek bejegyzésére vonatkozóan az alábbi tudnivalókat óhajtjuk az érdeklődők figyelmébe ajánlani: A Szabad Szakszervezetek bejegyzésére az a bíróság az illetékes, amelynek a területi hatásköréhez tartozik az új szervezet székhelye. Például a segesvári Nicovala vállalatban létrehozandó érdekvédelmi szervezet bejegyzésére Segesvár Bírósága az illetékes. A bejegyzés egy kérelem alapján történik, amely magába kell foglalja a szervezet elnevezését (pl. az IMATEX dolgozóinak Szabad Szakszervezete), a szervezet tárgyát és célkitűzéseit, a szervezet fő székhelyét, és esetleges fiókjait, a szervezet vezetésével megbízott személyek (elnök, alelnök, titkár, tagok) nevét, foglalkozását és lakhelyét, az alapító okmány és a szervezeti szabályzat elfogadásának a dátumát, valamint a szervezet pénzügyi eszközeit A bejegyzési kérelmet esetenként az alapító tagok, a szervezet vezetői, vagy 7 társtag készítik. A bejegyzési kérelemhez hozzá kell csatolni 3 példányban: — az alapító okmány másolatát, — a szervezeti szabályzat másolatát, — a vezető szervek megválasztását vagy létrehozását igazoló okirat másolatát, ha ez az alapítás után történt. A bíróságokon való bejegyzés fontos feltételeként megjegyzendő: A társadalmi szervezetek céljai a szuverenitás, a függetlenség, a területi integritás, a demokrácia tiszteletben tartására kell, hogy épüljenek, az állampolgári szabadságjogok és jogok biztosításáért és a román nemzet méltóságának érvényesítéséért. A társadalmi szervezetek célkitűzéseinek megvalósítási eszközei összhangban kell hogy álljanak a romániai állami és jogi renddel. (A 8. sz. Törvényerejű rendelet 2. szakasza). A szervezetbe tömörülő tagok létszáma ennek alapításakor minimum 20 tag kell hogy legyen. A Szabad Szakszervezeteket szervező ideiglenes megyei bizottság barájának nevében MÓRÉNZ ANDRÁS jogász A mezőgépészekre több felelősségteljesebb munka vár Örömmel és megelégedéssel fogadta, fogadja minden falusi dolgozó azokat az intézkedéseket, amelyek az egész mezőgazdaság átstruktúrálását, azt célozzák, hogy aktív munkaerejéhez képest minden család, amelynek tagjai teljesíti" a termelőszövetkezetben a rá háruló feladatokat, nagyobb földterületet vehet ki hosszas mezőgazdasági használatra. De tekintettel arra, hogy nagyon sok parasztgazdaság nem rendelkezik a megfelelő munkaeszközökkel a föld nagyon jó megműveléséhez az állam, a mezőgépészeti állomások révén, hathatós támogatást nyújt ebben nekik. Milyen mérvű ez a támogatás, hogyan oldják meg az ezzel kapcsolatos kérdéseket? — kérdeztük Tober Stefan mérnököt, az MGA-k Megyei Trösztjének igazgatóját. — Nagyon is összetett dolog ez, jelentősen megnöveli feladatainkat, felelősségünket. A termelőszövetkezetek mellett nagyon is eredményesen kell támogatnunk és támogatjuk is a kistermelőket. Gondoljunk csak bele, hogy a legegyszerűbb számítások alapján is a hosszas mezőgazdasági használatra kiadott termetek nagysága több mint négyszeresére növekedett. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a szétválásokkal szinte megkétszereződött a termelőszövetkezetek száma s az erőket ezeknek a tényeknek a figyelembevételével kell elosztanunk. Milyen megoldásokra gondoltak, milyen megoldásokat alkalmaznak máris a gyakorlatban? — A mezőgépészeti részlegeken belül átcsoportosításokat végzünk s a termelőszövetkezetek területe nagyságának megfe- SZABÓD. (Folytatás a 3. oldalon) Ibolya és Viorica két jóindulatú ember vitatkozik. Az egyik román, a másik magyar, vagy fordítva, hogy sértődés ne legyen belőle. Éppen a feliratok nyelvéről cserélnek eszmét (ez esetenként enyhe kifejezés). Közben — joggal — elkalandoznak a gondolataim. Eszembe jut például, hogy a most már mindenképpen elkerülhetetlen pluralizmus és az ezzel együtt járó decentralizáció és privatizálás, vagyis az önállóság és a magánszféra kiterjesztése közepette teljességgel más színezetet kap majd a dolog. Mondjuk, a Romarta önálló üzletházzá alakul, s mint kereskedőház, remélhetőleg, kereskedni akar majd. Ami, ugye azzal jár, hogy a belföldön vagy külföldön beszerzett árukészletet pénzzé akarja tenni. Érdekük pedig az, hogy a tőke forgási sebességének fokozásáért, hamarabb, mint teszem azt, a hasonló körülmények között működő Luxor üzletház, vagy akármelyik másik. Hogy tehát pénzre váltsa az árut, szüksége lesz a vásárlókra. Ha csak egyfélére, nem valószínű, hogy versenyképes maradhat, vagyis a másfélét is be kell csaló- t képzelődések gatniuk. S így minden bizonnyal eszébe jut valakinek, hogy kedvesnek kell lenni mindenkivel, válogatás nélkül, sőt, szót érteni, Ibolyának megVioricának is meg kell magyarázni, melyik áru mi fán terem és miért is érdemes ott helyben megvásárolniuk. Értjük? Akkor meg lesz ilyen reklám, meg olyan is, mi több az ilyenek meg olyanok is fognak hirdetni ebben az újságban meg a másikban, vagy a továbbiakban alakulóban — az eredményes konkurencia nevében és jegyében... Egy másik ötlet: Ivannak, mondjuk, az az ötlete támad, hogy könyvkereskedést nyit. Ha meg akarja szedni magát, s ki az az ostoba kereskedő, aki nem ezt akarja? — eszébe juthat, hogy ilyen könyvek mellett érdeke olyant is árulni, s veszi magát, el szomszédos import könyvekért, hogy János is nála keresse, ami érdekli. Ha meg János ott vásárolhat, valahogy értésére kell adnia ezt a lehetőséget__ Eszembe jut egy háború e■lőtti fotó a Főtérről. Hirdetőoszlop látszik rajta (Marx József) csupa kétnyelvű reklámmal, békés egymás mellett élésben. S ez akkor, amikor a Városházán Sávorbiti numai románeste felirat fogadta a belépőt... Amikor a román főjegyző, vagy minek nevezték, magyarul kezitcsókolomot köszönt a szomszédjában lakó munkásasszonynak... Csak képzelődés lenne, hogy változik, változnia kell a világnak? (makkai)