Népújság, 1991. február (43. évfolyam, 22-41. szám)

1991-02-01 / 22. szám

.........MAROS MEGYEI NAPILAP .............. I XLIII. évfolyam 22 (12026) sz. , 1991. február 1, péntek 1 óra 4 lej KÉT HÉT UTÁN AZ ÖBÖLBEN • Az irakiak a Fao-félszigeti terminálból kőolajat öntenek a Perzsa-öböl északi részébe, egy újabb fekete dagályt idézve elő. • Boubiyan kuvaiti sziget köze­lében 7 iraki hadihajót teljesen elpusztítottak a brit helikopte­rekből, brit, amerikai és szaúdi vadászrepülőgépekből álló szö­vetséges erők. • Január 30-án Irak ellen 76 légitámadást haj­tottak végre szaúdi és török terü­letről, egyiket pedig Irak keleti határai felől. • Az iraki rakéta­támadások következtében január 18. óta 12 személy vesztette éle­tét, s 273 sebesült meg Izraelben. Az említett időpont óta 27 iraki rakétát lőttek ezen állam terüle­tére. • Izrael védelmi miniszte­re, Moshe Arens véleménye sze­rint Iraknak nincsenek nukleá­ris fegyverei. Arens megerősítet­te országa elhatározását, hogy visszavág az iraki támadásokra, de „ez akkor és úgy fog megtör­ténni, amikor úgy gondoljuk, hogy előnyösebb Izrael érdekei­­ szempontjából“. 0 Irak véglegess­­é tette az „amerikai-atlanti-cionis­­ta agresszorok“ elleni szárazföldi­­ offenzíva tervét. 0 Feltételezik,­­ hogy az iraki főváros közelében Bagdad kerületével összemérhető nagyságú bunker típusú komple­­xum létezik, amely csapatokat, parancsnoki központokat és más katonai felszereléseket rejt ma­gában.­­ Rashid Ahtarini, a Szí­riai Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) regionális vezető­ségének tagja azzal vádolta Husz­­szein elnököt, hogy semmibe véve az arab államok és a nem­zetközi közösség határozatait, nagy veszélybe sodorta ez egész arab népet. A Jeruzsálem és más­­foglalt arab területek felsza­badítása felé­­vezető út nem ve­het át Kuvaiton.­­ Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár január 30-án újabb felhívást intézett az iraki hatóságokhoz, amelyben „mély aggodalmát és nyugtalan­ságát“ fejezte ki az öbölbeli fegyveres konfliktus folytatása miatt. Ellentmondó vélemények a képviselőházisán Csütörtök délelőtt folytatta ü­­lésszakát a képviselőház. A képviselők figyelmében az 1983 és 1985 közötti, ,a helyi szál­lítási vállalatok által megsemmi­sített gépjárművek meg nem té­rült értéke visszafizetésének tör­lésére vonatkozó törvénytervezet állt. Megvitatás után a dokumen­tumot szavazattöbbséggel elfo­gadták. Elmélyült vitát váltott ki az 1991-ben kitermelendő faanyag volumenének jóváhagyására vo­natkozó törvénytervezet. A kez­deményezők szónoklataikban rá­mutattak, hogy az idénre terve­zett mennyiség jóval kisebb az erdő normális növekedési üte­ménél, s tekintettel erre, a kez­deményezők kérték a törvényho­zó fórumtól, fogadja el a tör­vénytervezetet előterjesztett for­májában. A vitákon felszólaltak az ösz­­szes parlamenti csoportosulások képviselői, akiknek véleménye többször ellentmondó volt. A konstruktív szellemben le­zajló heves viták után a törvény­­tervezetet szakaszonként és egé­szében egyaránt az ismertetett formában elfogadták. E­légedetlenség a szenátusiba..! Csütörtökön a szenátus és a kormány kö­zötti megállapodás értelmében a végrehajtó hatalom képviselői a plénum előtt vála­szoltak a szenátorok régebbi kér­déseire és interpellációra. A miniszterek és a különböző miniszétriumok képviselői ipar­kodtak, célratörő válaszokat adni az állam pénzügyi erőfeszí­téseiről, a műszaki-szervezési in­tézkedésekről azokon a területe­ken, amelyeken tevékenykednek. Ugyanakkor a szenátorok figyel­mébe ajánlották azokat a prob­lémákat, amelyek megoldása nem várható a közeljövőben, ami elé­gedetlenséget váltott ki a szená­torok között. Hideg napok (SZÁSZ KÁROLY felvétele) MEGINT MEGYÜNK? (VÁF BÁBEL ÚJRA ?!...) A címet Petri György ver­séből csentem. Nem, nem, me­gyünk semmire. .. volt szo­cialista államok némiképp EGY hajó fenekére kerültek (s nem benne eveznek): iszo­nyatos dolgok történülnek Baltikumtól Balkánig , bal­­kanizálódunk és szibérizáló­­dunk. A butaság mindenfelé a ravaszság és a maradiság bunkóit rázza újra és újra,­s lesújt. A KASTÉLY urai­ le­mentek a bunkerba, itt lent csak a pókhálós pétolas­a­sá­­gok és a bizonytalanság ólom­fala maradt — nincs kivel beszélni nincs kinek benyúj­tani a kérvényt, hogy élni szeretnénk, civilt’’állán, béké­ben, uszítás és hergelés, ü­­­völtözés és hisztéria, gyűlölet nélkül. Nem lehet, nem tudunk; Kafka erdélyi ..rejtőző“ hősei — a bennük tomboló hülye­ség, a­­gyű­­­let­ hullám­lovasai ezek: a tudatlan s egyszerű hívek lélekvesztőit a borza­lom árjába sodró hétfejű s nulla­ agyú szörnyetegek, a posztcsausizmus legkitartóbb ,,csúcstermékei“ — az, hogy „exportálta“ volna őket, ke­mény valutáért­ — napról nap­ra, percről percre kitalálják, mit kell ismét újra és újra „bevetni“, hogy lehetetlenné tegyék az életet itt minden jámbor léleknek: románnak, németnek, cigánynak —, a magyart nem­ említem, nehogy ismét... Tudva vagyon. O­­lyan ez, mint mikor az ele­mi erők esztelen, vak tombo­­■ lását kénytelen tehetetlenül szemlélnie, s szenvednie az ember fiának. Nincs me­nekülés, nincs meghúzó­­dás; itt többé senkinek sem lehet láthatatlanul meg­lapulni, sunyin lapítani s az­tán majd előcsörtetni a buz­­gómórsing farbával. Bogy is írja csak Petri György? „Megint megyünk. Vagyis ál­lunk tovább. ,’A többes szám ezúttal Téged ölel (fal?) fel. /De KT? Vagy mi? Egy szelíd tétova tovább? ‘ Tűzvizüzön a­­zonnal és ezennel?“ Egy külön­ patkánybe­járatú tohováboha. Megint, medint. (­—m­) „Mi a civil társadalmat támogatjuk !“ — állítja STELIAN PANASE író, a Polgári Szövetség Orszá­gos Koordináló Bizottságának tagja.. — — A Polgári Szövetség több mint két hónapja megalakult, de még nem kerekedett ki egy o­­lyan profil, amely méltó lenne erre a névre. Mikorra remélhet­jük, hogy világosabban körvona­lazódnak a szövetség célkitűzé­sei? — Van egy alapszabályzatunk, van elvi nyilatkozatunk vagy Chartánk. Tartottunk egy kon­­ventet, november 15-én szervez­tünk egy országos megmozdu­lást, amelyen százezrek vettek részt. Az alapszabályzat meg is jelent a Románia libera hasáb­jain. Világosan körvonalazott programot tartalmaz. — Nem kizárt, hogy tévedek, de az az érzésem, hogy a Polgá­ri Szövetség tevékenysége a múlt tagadására épül, nem pedig egy olyan alternatívára, mely a jövő célkitűzéseit tartaná szem előtt. — Mi semmiképpen nem a múlttal akarunk leszámolni. Ha netalán a december 21-én Buka­restben tartott mítingre céloz, azt a forradalom áldozatainak emlékére szerveztük; azok emlé­kére, akik életüket vesztették 1989. december 21-én. Közelebb­ről Temesvárral való szolidaritá­sunk jegyében szerveztünk mí­­tinget. November 15-én, amikor emberek százezrei gyűltek össze, azért rendeztünk nagygyűlést, mivel akkor született a Polgári Szövetség, s az emberek kedvező fogadtatásban részesítették a gon­dolatot, azt, hogy szövetség jött létre a civil társadalom megte­remtése végett. Másfelől, vala­mivel előbb emelték az árakat, melytől mindenki megijedt. Ami a leszámolást illeti, meg kell mondanom, hogy mi nem a múlt­tal hadakozunk, hanem ellenke­zőleg, építeni akarunk valamit; szövetségünk a jelen problémáit veszi célba, ön is láthatja, hogy mindenkor a friss eseményekre reagálunk, ezekkel kapcsolatban foglalunk állást. Bizottságaink azon munkálkodnak, hogy kohe­rens gazdasági programot, továb­bá egy szociális programot tud­junk felmutatni, dolgozunk egy Alkotmány-tervezeten. De mi­előtt ígérgetésekbe bocsátkoz­nánk, fontos, hogy ezek a prog­ramok elkészüljenek. Kidolgozá­sukon jó pár emberünk dolgo­zik. — M­­i a véleménye: az önök szövetsége, mint ellenzéki for­máció, nem tenné jobban, ha a Front liberális szárnyában keres­ne szövetségest? Kérdem ezt, mert ilyenképpen esetleg több sikerrel védhetné a hadállásait. — Nem, nem tennénk jobban. Mindaddig, míg nem érezteti hatását a Front liberális szárnya, míg nem hangzanak el ilyensze­­rű nyilatkozatok az elnökség, vagy mit tudom én, Birladeanu, vagy Dan Martian részéről, ez a liberális lobby nem létezik. — De a Frontban, mégis a sza­kadás jelei mutatkoznak... — Nem tudom. Majd elválik a Kongresszuson. Ha így lesz, be­szélünk róla. De a Front liberá­lis szárnya még nem létezik. — Nem tudom, egyetért-e ve­lem, de nekem úgy tűnik, hogy a Polgári Szövetség m­egalakul MÓZES EDITH (Folytatás a 7. oldalon) Ka I un­­i psi ui 1 kao 1 Rt 1 ea : m­ i tsi 1 fOuJMil Fázunk a mezőgépészeti nunk­ad­igáktól ? Drága? Olcsó? — Beszélgetés TOLCERIU STEFAN mérnökkel, a Maros megyei Mezőgépészeti Tröszt igazgatójával és RITAI SÁNDORRAL, a vállalat főkönyvelőjével — Téli forrongásnak is nevez­ném azt, ami jelenleg falun tör­ténik. Mikor lesz földtörvény és milyen lesz? Nagyon összetett probléma. Nemcsak társadalmi, hanem számos gazdasági vetü­leten ágaskodnak a kérdőjelek. Az egyik ilyen kérdés, igaz-e, hogy a mezőgépészeti tröszt és a maguk során a mező­gépészeti ál­lomások külön munkadíjakat kér­nek a kollektívektől (társulások­tól) és más díjakat a magánter­melőktől. Mert hát ez terjedt el falun, ami bizony valósággal fel­borzolta a kedélyeket, főleg a­zokét, akik a magángazdálko­dásra vágynak. Nos, itt az elején tisztázzunk egy dolgot: az árak egységesek, de... jelen pillanatban a mező­gépészeti állomások az üllő és a kalapács közé kerültek. Tob­eriu Stefan: — A tavaly nyárhoz viszonyítva valóban meg­változtak a gépeinkkel végzett munkadíjak. Az 1990. december 16-án kibocsájtott 98-as számú kormányrendelet értelmében meg­változott a motorina és az alkat­részek ára. Ezen árakat jóvá­hagyta a Pénzügyminisztérium és a Termelőszövetkezetek Or­szágos Szövetsége. Decemberben és januárban az említett árakat kértük az általunk végzett mun­kálatokért. Az emberek többsége még nem tudja, hogy minden egyes mezőgépészeti részlegün­kön kifüggesztettük a különböző gépekkel végzett munkálatok dí­jait. Az érdekeltek tehát a me­zőgépészeti állomásokon részle­tesen tájékozódhatnak ezekről a díjakról, árakról. És, hogy tisz­tán lássák a munkáinkat igény­lők, a tröszt helyzetét is: a nyá­ron, egy hektár földet 284 lejért szántottunk (25 cm mélyen) és boronáltunk meg. Ebből a 284 lejből 40 lejt költöttünk motori­­nára hektáronként és 98 lejt alkatrészekre, stb. A december­ben jött rendelkezés szerint u­­gyanez a munkálat már 840 lej­be kerül. Ennyit kapunk a mun­káltatótól, hektáronként. Nos, mi ebből a 840 lejből — egy hek­tárra számítva — elköltünk olaj­ra és motorinára 557 lejt!!! Hát KILYÉN ATTILA (Folytatás a 7. oldalon) Rendezetlen örökség (II.) Kiéleződnek az érdekek Vasile Dol­ei: — 1990. október 10-én felszólítást kaptam az If­júsági Alapítványtól, hogy há­rom napon belül hagyjuk el az épületet. Ez azt jelentette volna, hogy 52 alkalmazott egyik nap­ról a másikra munka nélkül ma­rad. Hivatalosan csak törvény­­széki tárgyalás utáni határozat­tal latolgathatnak ki. Ameddig nincsenek pontosan megfogal­mazott törvények, vagy­­nincs egy felsőbb hivatali szerv, amely vállalja a felelősséget az ifjúsá­gi házért, nem írhatok alá sem­milyen átadási papírt, mert eset­leg a törvény előtt felelősségre vonhatnak. Kb. 42 millió lej ér­téket képez az épület. Ezzel nem lehet játszani. A 150-es törvényerejű­ rende­let 2 cikkelye világosan kimond­ja: .Az ifjúsági alapítványok va­gyonát a volt megyei és buka­resti kommunista ifjúsági szer­vezetek vagyonából, illetve pénz­alapjából hozzák létre, valamint az adományokból és más törvé­nyes jövedelemforrásokból“. Marcu Traian: — Értesültünk arról, hogy az ifjúsági államtit­kár táviratban kérte a prefektú­­rát, oldják meg az ifjúsági ház miatt felmerülő problémákat. Felmentünk a megye vezetősé­­ g * ANKÉT * Én­ géhez, ahol kérésünkre kurta választ kaptunk: a Maros megyei Ifjúsági Alapítvány nem érdemli meg az Ifjúsági Házat, mivel fenntartásáért nem vállalhat ke­zességet. Filipescu Ileana: — A prefek­­túra átadja majd az Ifjúsági Há­zat az Alapítványnak, mert ez egy közhasznú ifjúsági létesít­mény. Egy a feltételünk: az e­­gyetemisták is költözzenek oda az Apollóból tevékenységi köre­ikkel. A KISZ vagyonát már át­adtuk nekik. Azonban a pénzt nem arra használják fel, amire igazán kellene. Vasile Dorel: — Tulajdonkép­pen az ifjúsági komplexumot nemcsak a KISZ-alapból építet­ték, hanem az RKP és több gyár adományából. A munkálatokat közmunkával végezték. Nem he­lyeslem, hogy a sok helyről ösz­­szegyűlt pénzzel és annyi fiatal ingyen­ munkájával felépített if­júsági ház haszonélvezője csak egy kis létszámú közösség le­gyen. Filipescu Ilean­a: — Az Ifjúsá­gi Alapítvány képtelen a fiata­lok közéletét megszervezni. Van egy igazgató és néhány nem ép­pen bizalomgerjesztő fiatal. E­­gyesek közülük nem dolgoznak sehol, másoknak tele van a mun­kakönyve a gyakori munkahely­változtatás jeleivel... Vasile Dorel: — Szerintem az Ifjúsági Alapítvány vezetői azért akarják átvenni az ifjúsági há- VA­TDA GYÖRGY (Folytatás a 8. oldalon) Cd Cd C3 O Ed LEI Cd £

Next