Népújság, 1991. április (43. évfolyam, 64-84. szám)

1991-04-02 / 64. szám

Gyorsuló erózió Avagy némi hatásvadászattal: botrány a csúcson. Bárhogy igyekezett Adrián Se­verin úr, vagy próbálják meg mások pártkeretekben tartani , a botrány a levegőben lóg. Va­­caru szenátor úr, talán zavaro­dottságában, az elrontott húsvéti vakáció miatt fa­akozik. Nem lehetett várni m. . két hetet a Front-többségből való kilépéssel? -a- kérdezi tőle szokatlan naivi­tással. Úgy látszik sürgős volt Barbu Popescu és Constantin Balcan honatyáknak „független­né“ válni, akárcsak Birladeanu úrnak letenni a garast. Gyorsul az erózió. Egyelőre csak az világos, hogy a kormányzás nehezedő körül­ményei folytán a hajszálerek re­pedésekké szélesednek, a hata­lom várható át- meg újrarende­ződésére mutatnak a jelek. Egy­ben kezd fölöttébb zavaros len­ni, hogy a kormánypárton belül ki kinek a szövetségese. A sze­nátus elnökének eddig is voltak ugyan kritikus fellépései, a mos­tani azonban igen kényelmetlen pillanatban érintheti érzékenyen a kormányt és a kormánypárt új vezetését. Vagy éppen a még na­gyobb kellemetlenségek megelő­zését szolgálja Birladeanu úr „diverziója“? Hevesebb társadal­mi viharokat vél látni a horizon­ton? És vállalja a frontális üt­közést a Front-kormányzattal — a tavaly májusi választások ered­ményétől függetlenül — elérke­zettnek látva a koalíciós kormány­zás idejét? Az elhangzott Vádak meglehetősen kemények: nem tárják fel reálisan a helyzetet, elhanyagolják a termelőszférát, fennáll a személyi diktatúra ve­szélye, a kormány befolyása alá akarja vonni a parlamentet, és a többi, Adrian Severin reform­minisz­ter türelmét és mértéktartását veszítve övön aluli érveket ve­gyít replikájába. Birladeanu úr múltjára hivatkozni nem volt valami szerencsés „húzás“, de hát, ha valakit szépnek s egy­ben (politikai) prostituáltnak mondanak... " A mostani — a Front-konven­ció utó- és az árliberalizálás elő­­rezgésének is tekinthető — konf­rontáció két elemre bontható. Az egyik a párton belüli csatá­rozás, miután a vezetésből ki­szorultak bizonyos közelebbről nehezen meghatározható erők. Ne tévesszen meg bennünket, hogy itt is meg ott is a demokráciá­ra, a piacgazdálkodásra hivat­kozva hadakoznak — igazi befo­lyáshoz jutva a tettek mutatnák meg igazán, hogy ki kicsoda és valójában merre tart. A hivat­kozásokban, az érvelésben igaz­ságok és féligazságok egyaránt elhangzanak, attól függően, hogy az erények és gyengeségek kinek­­kinek éppen mennyi kapaszko­dót kínálnak. A huzakodást szem­lélve nehéz eldönteni: gyanakvás vagy jogos elővigyázatosság-e azt kijelenteni, hogy egyik irányzatért sem merném tűzbe tenni a kezem. Ki mondja azt, amit valójában gondol? Annyi csalódás után, ki méltó a bizalomra? Mert újra csak az a helyzet, hogy hiszünk vagy nem hiszünk. Tudni ugyanis sen­ki sem tudhatja, hogy mit ígér­nek a kínálkozó (valódi vagy látszólagos) alternatívák... Futó gondolat: vajon a tőke­érdekeltségeknek, esetleg a geo­politikai érdekütközéseknek mi­lyen szerepe lehet a hatalom mostani bomlásában? A konfrontáció másik vonulata — számomra legalábbis — azért érdekesebb, mert az előbbinél alaposabb hatalmi átrendeződés lehetőségét vetíti elénk. Teljes­ségében ma még beláthatatlan következményekkel. Úgy tűnik, a második árlibe­ralizálással immár nem késlel­tethetők vagy fékezhetők a to­vábbi reformlépések. Avagy in­kább a következmények: egyes társadalmi rétegek életszínvona­lának drasztikus romlása, súlyos­bodva a munkanélküliség elke­rülhetetlen felfutásával. Mindezt valóban könnyebb „koalícióban“ felvállalni, hiszen a kormányzás­ba vont parlamenti ellenzéki pár­toknak, a kötelező szolidaritás folytán, nem lesz lehetősége po­litikai tőkét gyűjteni a nehezedő gazdasági-társadalmi körülmé­nyekből. A Fronttal közösen lesz­nek kénytelenek levezetni a leg­fájdalmasabb reformműtéteket. (makkai) (Folytatás a 2. oldalon) MAROS MEGYEI NAPILAP XLIV. évfolyam 64 (12068) sz. | 1991. április 2. kedd | Ara 2 lej *Árverezés nélkül is lehet?! Szerettünk volna egy árvere­zésen részt venni. Először is, mert számunkra újdonság, má­sodszor, mert sokan vártak erre az alkalomra, hogy bebizonyít­sák, mire képesek, hogyan lehet­­és kellene kereskedni. Nem u­­tolsó sorban pedig azért, mert a­­nyilvános árverések során lát­hatja a közvélemény, hogy mit, hogyan és kinek tesznek pénzzé, érvényesül-e a korrekt, méltányos eljárás a privatizációban... Nos, a kérdéssel, hám, mikor lesz árverezés Marosvásárhelyen, a­ É­slőrm­e­steri­ hivatalt kerestük fel eze akor. Mivel kiderült, hogy nem sok beleszólásuk van az ügy­(bodolai) (Folytatás a 2. oldalon) Király-vita a képviselőházban Pénteken a napirendnek meg­felelően a mezőgazdasági társa­ságokról és más mezőgazdasági társulási formákról szóló tör­vénytervezet vitáját a mezőgaz­dasági társaságok igazgatásának és ügykezelésének problémáit szabályozó XV. fejezetével foly­tatták.­­ Az ülés végén Ionel Blaga IMF-képviselő­­ kemény vádbe­­s­zédet mondott a Mihály exki­­­rály genfi sajtóértekezletéről, arról, hogy nem állampolgár­iként, hanem uralkodóként szán­dékszik Romániába jönni. En­­­nek kapcsán a monarchiát tá­mogató és ellenző vélemények hangzottak el. ROMÁN javaslat Adrian Nastase román kül­ügyminiszter lengyelországi hi­vatalos látogatásának végén tar­tott sajtóértekezletén többek között a következőket mondotta: szükséges lehet egy közép- és kelet-európai konzultatív tanács létrehozása, a nyugat-európai ti­ntához hasonlóan. Biztosítom ö­­nöket, nem a Varsói Szerző­dés felújítására, hanem kizáró­lag egy konzultatív szerv meg­teremtésére gondolok. ­ Megkérdeztük: !Lesz-e, és mikor, fogászati magánrendelő? ! Ezzel a kérdéssel kerestük­­ meg dr. Sita Ivant, a megyei e- e­gészségügyi igazgatóság ágazati­­ felügyelőjét. íme a válaszok:­­ — Lesz. Marosvásárhelyen ez­t idáig tíz személy jelentette be ; ilyen jellegű igényét Megyei­­ szinten megadtuk az elvi bele­lj­egyezést. Ezután következik a­­ szakminisztérium jóváhagyása.­­ Tudomásom szerint, valameny­­­­nyi kollega rendelkezik ezzel is­ . — Mégis, még mindig nincse-' « nek rendelők ... 5 — Az egyik ok, hogy megle­­­hetősen nehéz megfelelő helyi­­­ségre sz JUtak.Egy fogászati ren­­­­delőhöz bizonyos­­ feltételek­­ szükségesek. Ez lenne az egyik­­ ok. A másik: a berendezés, a­­ műszerek beszerzési nehézsége.­­ A fővárosban nemrégiben nyílt egy ilyen szaküzlet, épp most készülök oda, hogy tájékozód­jam , mit, mennyiért lehet kapni. Remélem ez az üzlet nagy segítséget jelent majd a megyénkbeli privatizálódni ó­­hajtó fogorvosok, technikusok­­ számára. — Egyéb akadályozó tényező? — Nincs. Természetesen bizo­nyos szakszervek engedélye is szükséges a megnyitáshoz, de hát ez minden magánvállalko­zás esetében szükséges, s mint látjuk, meg is kapják, ha a fel­tételeknek eleget tesznek. • — Mégis, ön szerint mikorra várható el?A tendezek meg­nyitása? — Gondolom, néhány hónap múlva, úgy a nyár folyamán, — ez — Románia kormányának hatá­rozata értelmében 1991. április 8. munkaszüneti nap. A közélel­mezési egységek vasárnapi prog­ram szerint működnek, az e­­gészségügyi egységek pedig, az egészségügyi minisztérium által kiszabott program szerint fog­nak működni, biztosítva az or­vosi ellátást. Az intézkedés nem érvényes az állandó üzemelteté­sű, valamint azon egységek ese­tében, amelyek működése nem szakítható meg. A fent említett egységek alkalmazottai a ledol­gozott időt fokozatosan pótolják be a törvénynek megfelelően. A PIAC DIKTÁLJA Arról, hogy a következő hír jó-e avagy rossz, döntsenek ö­­nök. Maros megyében a múlt esztendőben összesen 2800 hek­táron termett zöldség. Ebben az évben mostanáig 400 hektá­ron vetettek zöldségmagvakat. Az már valóban sajnálatos, hogy például Szováta—Balavásár— Héderfája útvonalon egyetlen, nagyobb, figyelemre méltó kerté­szet van ... Kibéden a Madaras Domokosé, aki 68 éves. A falu­ban létrejött kollektív kertésze­tét egy negyed évszázadon át vezette. 1988-ban ellött nyugdíj­ba, már ha az azóta eltelt éve­ket nyugdíjas éveknek lehet nevezni. Szóval, az akkori évek- KILYÉN ATTILA (Folytatás a 3. oldalon) I Levél Románia elnökéhez Romániában, szülőföldünkön­­ élő több mint kétmillió magyar­­ egyik öregje fordul önhöz so­­r­saival. Ezt indokolja az is, hogy • a népfölkelés által megdöntött­­ diktatúra után Ön fontos sze­­­­repet töltött be az elmúlt év el­­­ső hónapjaiban, jelenleg pedig , mint az ország első embere irán t nyit, határoz és dönt huszonhá­­­­rom millió állampolgár jövőjéről,­­ még akkor is, ha van választott­­ parlamentünk, ön által kineve­­­­zett miniszterelnök, illetve kor­­­­mány. Bíztam és hittem abban,­­ hogy azok az elvek, principiu­­­­mok, melyeket annak idején I meghirdetett, valóra válnak. Bízo­t­tam ebben azért is, mert az a­­ hír járta, hogy megszabadult, I felszámolta önmagában, a ma­­ már csaknem világviszonylatban I is csődöt mondott- megbukott I kommunista ideológiát és ilyen I értelemben fogja majd irányíta­­­­ni azokat, akik ön köré csopor­­­­tosultak. Hittem ezt azért is,­­ mert hallottam, hogy a pszichopa­­­­ta diktátorn­ak nem volt mindig­­ kedvelt embere, gondolom, azért,­­ mert önnek többször volt saját­­ véleménye, amit viszont a dik­­­­tátorok nem tolerálnak. Az él­­j­telt most már több mint egy év­­ alatt csalódtunk, de én csak a­­ magam nevében beszélek, csa­­­­lódtam, ön felvázolta az új, az­­ igazi demokrácia alapelveit­­ minden állampolgárra vonatkoz­­t­­atva, s ha nem tévedek még a­­ román—magyar barátság eszmé­­­­jét is felvetette, azzal, hogy­­ hagyjunk fel a múlt csak kárt­­ okozó acsarkodásaival és kezdü­j­­ünk hozzá egy új, igazabb jövő­­ kimunkálásához.­­ Bajban van az ország, kilátás­­­­talansággal a jövőt illetőleg,­­ nemzetiségre való tekintet nél­­­­kül. Súlyos a gazdasági helyze­­­­tünk, mérhetetlen a korrupció,­­ morálisan is beteg mai társa­­­­dalmunk. Igaz, ezeknek legfőbb f­okozója az abszurd, több mint­­ negyven éves múlt, embertelen­­­­ségével, hazugságaival, mindent­­ és mindenkit kizsákmányoló­­ módszereivel, egy elmebeteg a­gyának torzszüleményeként. Ezt nehéz, nagyon nehéz megváltoz­tatni, idő kell hozzá és sok hoz­záértés s végre valóban a dol­gozókért — fizikai és szellemi — való ésszerű és körültekintő, politikai, társadalmi és gazdasá­gi tevékenység. Igaz, valami el­indult. A törvényhozás műkö­dik, megszületett a felemás földtörvény, melynek belátha­tatlan következményei lehetnek, megindult a privatizáció, a­­melyből egyelőre a spekulánsok és a titkos alapokkal rendelke­zők dőzsölnek, az árliberalizáció következményeit csak ezután é­­rezzük meg mindnyájan. Taná­csot ezek megoldására nem az egyszerű polgár, hanem az ön állítólagos kiváló gazdasági ta­nácsadói adhatnak, ha vannak. Én mint magyar nemzetisé­gű román állampolgár a saját gondjainkat, bajainkat akarom feltárni, felhívni figyelmét egye­sekre, annak ellenére, hogy nemzetiségi érdekképviseletünk, erre hivatottjai megtették, amit tehettek, több-kevesebb ered­ménnyel. Ezért csak a legfris­sebb eseményekhez fűzök né­hány gondolatot. A parlament két háza­ most mint alkotmá­­nyozó testület is működik. Első határozata már megvan. Romá­nia „egységes nemzeti állam“. Én ezt először jó 25 évvel eze­lőtt hallottam, s csak lassan jöt­tem rá, hogy e fogalom mögött mi rejlik, ma már tudom, illet­ve az illetékesek megmagyaráz­ták. De kérdem én- hol van ma a világon „egységes nemzeti ál­lam“? Mert Románia sem az, mert a nem hazug statisztika szerint, itt e hazában 20—25 “A nem román nemzetiségű él. A baj az, hogy e fogalomnak foly­tatása is következik. Miért nem elég az, hogy Románia földraj­zilag, határait illetőleg egységet képező állam. S minden olcsó Dr. PUSKÁS GYÖRGY (Folytatás a 3. oldalon) MIENEN CSONTVEZNIC­S KÖZÖTT Elsőnek Gyuri ereszkedik be. Az ingadozó létra fokozza léptei bizonytalanságát. Mi­előtt elbukkanna a mélyben, fürgén visszamászik: „Te jó ég, ott csontok vannak! Én rájövök, Menjen más előre!“ .. .De­­pechére, nincs visszaút. Követjük mi is. Mellettünk csontvázak sorakoznak. Hideg van, mint a kriptá­ban. .. Amiről az élők közül senki nem tudott Február végén az a szóbeszéd csapta meg a fülemet, hogy ké­rőnkén a helyiek felfedeztek egy kriptát. Tovább nem is mon­dom, mert számtalan változat létezett. A legbiztosabb, ha az SZUCN­ER ERVIN (Folytatás a 3. oldalon) A történész és a fu­ddonos

Next