Népújság, 1991. június (43. évfolyam, 85-106. szám)

1991-05-02 / 85. szám

Szép gesztus volt az RMDSZ részéről, hogy szombaton egybe­hívta az anyanyelvi tantárgy­­verseny megyei szakaszának leg­jobbjait, és megjutalmazta őket. Ne tessék itt sandán gyanakod­ni a mostanság divatossá váló szponzorosdi emanációjára­l, csupán Bocskay Vince szovátai szobrászművész volt a „szpon­zor“, hiszen az általa készített Petőfi-nagyplakettből ajándékoz­tak egyet-egyet az elsőknek, a többi gyerek pedig könyvjuta­lomban részesült. Hadd soroljuk fel őket: Király Noémi, Fekete Tímea, Biblia Csilla, Németh Zoltán, Varga Szia Andrea hato­dikosok; Markó Eszter, Adorjá­­ni Adél, Szász Márta Adél hete­dikesek ; Virginás Andreas Maro­si Sándor, Papp Ildikó, Vincze Orsolya nyolcadikosok; Szabó Zoltán, Mihály Judit kilencedike­sek; Nagy Enikő, Fazakas Atti­la, Asztalos Zsolt tizedikesek; Incze Emma, Zörgő Gyöngyvér, Bölöni Csilla tizenegyedikesek, Béres Károly, Márkos Katalin, Gyorvási Judit tizenkettedikes diákok. És miért ne jegyeznék fel tanáraik nevét is, hiszen mos­tanság oly alacsony (ismét!) a pedagógusok ázsiója: Farkas Má­ria, Szabó Ilona, Klára József, Csepreghy András, Ferenczy Marietta, Takács Ilona, Péterfy Katalin, Lozsádi Klára, Seress Anna, Komjátszegi Réka, Kovács Margit, Bóni János, Márton Ka­talin, Kozma Béla, Szabó Lász­ló, Nagy Pál. A díjakat Farkas Ernő tanár és Szepesi László RMDSZ alel­nök nyújtották át. Magyari La­jos versét (Leányfalusi elégiák) Gyéresi Júlia, Ady Endre köl­teményét (A muszáj-Herkules) Mátyás Zsolt szavalta, mindket­ten másodéves színészjelöltek. És igen, szándékosan hagytam utolsónak azt, akivel kezdődött ez a bensőséges kis ünnepség, mert végre egy tudós kutató szólt a diákokhoz és tanáraikhoz, ezúttal a szépíró veretes szöve­gével: köztudott, hogy Spiel­mann Mihály szépíróként Sebes­tyén Mihály néven jegyzi novel­láit, s talán a közíró is inkább erre a névre „hallgat“; nos, vég­re egy ilyen ember köszöntötte a „jövendő táltosokat“ — szöve­gét legszívesebben végig ide má­solnám. Abból indult ki, amit a nagy előd, Apáczai Csere János írt: „A tudomány gyökere kese­rű, gyümölcse pedig gyönyörűsé­ges“. Az írás pedig ma különös felelősséggel is jár. És nem sza­bad elkallódnia egyetlen tehet­ségnek, nem szabad elvesznie e­gyetlen tálentumnak sem. „... hinnünk kell, hogy a díjakon túl, taps és kitüntetés nélkül is, értelme van az ittlétnek, a ma­gyar nyelvnek, a betűnek, szó­lásnak és a szólás utáni szabad­ság sem lesz újra illúzióvá. Le­gyen a szabadság is alkotó álla­pottá. Legyen a jövő erdélyi magyarságának is lételeme“. Jó volt ott lenni, diáknak, tanárnak, szülőnek. Kedves vol­na, ha az anyanyelv mellett más tárgyakra is hasonló rokonszenv­­vel figyelmezne Szövetségünk. Mindenképpen megérné. Ez a mozzanat mindenesetre azt lát­szik igazolni, hogy mégsem oly merev az a „merevd­éesz“... (b. d.) Keserű, de gyönyörűséges... A képviselők szavazata változtat a kormánym­ódosító javaslaton Kedd délelőtt a képviselők gyűlése titkos szavazás alá bo­csátotta a Petre Roman minisz­terelnök által hétfő délután is­mertetett kormánymódosítási ja­vaslatokat. A szavazatok megszámlálása­­ után megállapították, hogy a miniszterelnök által javasolt sze­mélyek közül kettő nem kapta meg a szükséges szavazatokat: Dinu Patriciu (NL­P — ifjúsági szárny) és Radu Berceanu (NMF). A többi módosítást jóvá­hagyták. A 111. oldalon POLGÁRMESTERI HIVATALOK TÁJÉKOZTATÓJA MAROS MEGYEI NAPILAP I XLIII. évfolyam 85 (12089) sz.­­ 1991. május 2. csütörtök Ara 2 lej Hogyan alapítsunk KFI-t?­­ Az elmúlt évi 54-es törvény szellemében létrehozott kisvál­lalkozásoknak és haszonszerző tevékenységet kifejtő családi társulásoknak előreláthatóan mintegy 95—98 százaléka korlá­tolt felelősségű társasággá (kft) alakul át megyénkben. Hogy az újabb keletű 31-es számú (1990. évi) törvénynek megfelelően csak f. év június 18-ig működ­hetnek a mostani kisvállalkozá­sok és családi társulások, nem jelenti azt, hogy e dátum után­ bezárul minden lehetőség korlá­tolt felelősségű társaságok meg­szervezésére és engedélyezésére. Csupáncsak arról van szó, hogy aki nem siet eleget tenni nap­jainkban e törvényszabta köte­lezettségnek — márpedig az ügy­intézés szakaszainak jogszerű i­­dőtartamait összeadva legkeve­sebb 30 napra van az érdekel­teknek szüksége ahhoz, hogy célt érjenek — és netalán kifutnak a határidőből, akkor a kilátás­ba helyezett büntetéseket elke­rülendő június 19-től fel kell függeszteniük tevékenységüket mindaddig, amíg bejegyzik cé­güket a kereskedelmi regiszter­be. Mi szükséges tehát a jogi szer­­­r­élyiség titulus megszerzéséhez?­­ Mindenek előtt a vállalkozónak : ki kell dolgoznia a társaság a­­­­lapszabályát (statútumát) és —­­ amennyiben nem egyszemélyes­­ magáncég — a társasági szerző-­­ dést (románul: contractul de so-­­­cietate). Hangsúlyozni szeretnénk,­­ hogy az Igazságügyi Miniszté-­­ rium nem tipizálta ezeket az­­ okiratokat és tudomásunk szer­­­rint nem is áll szándékában rá­­j­­uk vonatkozó modelleket kiad-­­­ni. Amiből az következik, hogy­­ meg kell keresni azt a jogvég-­­­zett szakembert, aki elvállalja a kft egyedi alapszabályának és szerződésének a megfogalmazá­sát, vagy legalábbis a követel­ményeknek megfelelő stilizálá­sát. Sajnos, a megyei prefektú­­ra épületében levő kereskedel­mi és iparkamara, illetve annak lajstromozási hivatala mellett még nem hoztak létre egy o­­­­lyan irodát, amelyhez hasonló­­ kéréssel lehetne fordulni, de­­ még címeket sem tudnak adni, s kihez, hova menjenek segítségért­­ a vállalkozók. Csak annyit vá­­­­laszoltak érdeklődésünkre, hogy­­ ügyvédekhez, jogászokhoz. .. A következő lépés a fenti i­a- t­­­tok hitelesítése az állami jegyző-­­ i­ségen. Ennek elvégzéséért 1000 , 1 lej illetéket szükséges befizetni. ] [­­ AJTAY LÁSZLÓ : I I I J ! (Folytatás a 4. oldalon) 1 ­ Melegvíz-ügyi válságstáb alakult SAJTÓÉRTEKEZLET A KÖZÜZEMNÉL Botrány a láthatáron? Mint már értesülhettek olva­sóink, a pénteki tüntetést köve­tően hétfőn tanácskozást tartot­tak a közüzemnél a polgármes­teri hivatal (Suciu Victor pol­gármester úr is ott volt), a la­kótársulások, a CEC, a törvény­­széki végrehajtók, valamint a szakvállalat (RAGCL) képviselői. Kedd reggel Mircea Marian, a közüzemek főmérnöke sajtótájé­koztatón ismertette az itt hozott határozatokat. 1 90 milliós gázszámlánk van, amire naponta 1 százalék ké­sedelmi kamatot fizetünk. Ez na­pi 90 000 lej kidobott pénz. Öt­­venmilliós hitelt kértünk a banktól 12 százalékos kamattal, hogy a dolgozóinkat kifizethessük. Hát kb. így állunk... Olyan körülmények között amikor a lakosság 30 800 000 lejjel tartozik nekünk a melegvízért és 5 600 000-re, a hidegvízért Ilyen szempontból országos har­madik helyen állunk. Olyan kö­rülmények között, amikor még nincs masszív munkanélküliség ,és az állam is szubvencionál. — Mibe kerül a meleg víz és a fűtés? — Az előállítási költség 662 fej gigakalóriánként, ennyit fizet­nek a gazdasági egységek. A la­kosság 220 lejben „veszi“. Az árkülönbözetet az állami költség­­vetésből fedezik. Még az idén, jövőtől már nem. Nos, ahhoz, hogy ebben az évben szolgáltatni tudjunk, még szükség van 220 millió állami támogatásra. A polgármesteri hivatal ezt meg is ígérte. — Mi volt akkor ez a csiki­­csuki. Nincs meleg víz, van me­leg víz ... — A polgármesteri hivatal fel­függesztette az általunk hozott határozatot, hogy beszüntessük a melegvíz-szolgáltatást. Azon meg­gondolásból, hogy felkínáljunk még egy lehetőséget a késleke­dőknek. — Akkor tehát lesz továbbra­­ meleg víz? — Jelen pillanatban sincs min-­­­denütt. A Rovinari negyedben (4,4 millió tartozás) és Maros­(Folytatás a 3. oldalon)­­. Az ökológiai katasztrófa iskolapéldája Ludason Biztosak vagyunk benne, hogy az utóbbi időben minden arra járó megrökönyödve szemléli a Ludas melletti „pocsolyák“ bor­zalmas környékét. Amint az is­meretes, a tavak a Maros régi medrének lezárásával keletkez­tek az újonnan épített E—15-ös országúttól határolva. I Csendes, szép vidék. Némi be-­­­fektetéssel a környék lakóinak ! és az átutazó számos autósnak ! kellemes szórakozó helyévé le­­­­hetett volna varázsolni. (A Pro­­ Natura tavaly nyáron javasolta­­ ezt a megoldást) Nem így tör­­­­tént.­ A területet sikerült egy­­ valóságos ökológiai katasztrófa­­ tragikus színhelyévé változtatni­­ rövid idő alatt. A tettesek is­­­­mertek. A Ludasi Cukorgyár el­sősorban és a húsipar hizlaldá­­­­ja egyszerűen a tóba engedte­­ szennyvizét! Elpusztult többszáz mázsa hal és elpusztult a vizek növény- és állatvilága. Ha esős­­­­re fordul az idő, a Maros is komoly veszélybe kerül. Mi több, a kibírhatatlan szag és szúnyo­gok milliói miatt Ludas lakói e­­gész nyáron szenvednek, a la­kások szellőztetése szinte lehe­tetlen. A pocsolyák környéke könnyen fertőző betegségek for­rásává válhat. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ami itt megtörtént, az a zóna lakosainak súlyos megsértése és mindannyiunk szégyene, annál is inkább, mert egy nemzetközi útvonal közvetlen szomszédsá­gában terül el. Mi a véleménye ezen tragikus tényekről a Luda­­si Cukorgyár vezetőségének? Tisztelt urak! Értsék meg vég­re, a természetvédelmi törvények tiszteletben tartása még önökre nézve is kötelező, áthágásukért pedig felelni kell! Addig is jó volna, ha a lap hasábjain vá­laszolnának a fent leírtakra. • A Romániai Természetvédelmi Mozgalom Maros megyei Pro- Natura szervezete nevében, nyo­matékosan kérjük a prefektúrát, hogy egy kijelölt szakemberek­ből álló bizottság vizsgálja ki a károkat, példásan büntesse meg a felelősöket és próbáljuk meg, ha még lehetséges egyáltalán, helyreállítani itt a természet rendjét.­­ A MER Pro-Natura szervezete, Pokorny László, Iuliu Gh­. Lungu „Cukros" összeállítás — levelekből SZÁMOLNAK „NYÍLT LEVÉL a Zamur RT (Marosvásárhelyi Cukorgyár) I­­gazgatóságának!“ „Többedmagammal tanulmá­nyoztuk a Népújság 1991. márc. 15—i számában megjelent felhí­vásukat, majd m­árc. 22-én is. Gyönyörűen ecsetelik az édes­­gyökér-termesztők magas jöve­delmét.“ .. Gyönyörűen kiszá­mítják a költségeket a Nyeresé­get ,no meg aztán 80—90 000 lejes jövedelmünkről is írnak ...“ „Most pedig engedtessék meg, hogy mi is számoljunk!“ ... „In­duljunk ki, a 35 t/ha átlagter­mésből. Ennek összköltsége 31 000 lej. Ezért kapunk: — 1500 lejt/t; — 10 kg cukrot/t; — jó minőségű vetőmagot (nem közös érdek?); — 500 kg ’répaszeletet (ugyanannyit önök is). Mi azon­ban csak a 30 t/ha-t vesszük alapul, ez inkább valós. E­zért kapunk: — 45 000 lejt; — 15 t répaszeletet, mint önök; 300 kg cukrot. Ez pénzben átszá­mítva: — 300 kg cukor X 32 lejjel 9 600 lej — 15­­ répaszelet X 0,10 lejjel 1 500 lej — önök által megha­tározott pénzösszeg 45 000 lej. Összesen: 56 100 lej Ebből levonva a ter­mesztési költségeket 31 000 lej Marad: 25 100 lej Mint ismeretes az európai át­lagszint szerint 100 kg cukorré­pa 14,5 kg cukrot ad. Értesülé­seink szerint önök 17 kg-ot is vontak ki. Mi csak így számo­lunk: 100 kg cukorrépa egyenlő 11 kg cukorral; 1000 kg cukorrépa e­­gyenlő 110 kg cukorral; 30­­ cu­korrépa egyenlő 3300 kg cukorral. Ebből a 3300 kg cukorból az RT vezetősége nagylelkűen fel­ajánl 300 kg-ot. Nekünk, akik kockáztatunk s önöknek minden kockázat nélkül megmarad 3000 kg. Hol élünk?“ ... „Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy 1 (egy) t cukorrépa feldol­gozása önöknek belekerül: — 1000 lej X 30 t.. .30 000 lej — 3000 kg X 32 lej .. .96 000 lej — 15 t répaszelet X 0,10 lej ................ 1 500 lej Összesen: 97 500 lej Ebből levonva a cu­kor előállításának költ­ségét 30 000 lej Marad: 67 500 lej“ „Tehát nem mi, még önök sem érik el a nekünk előirányzott (Folytatás a 2. oldalon)

Next