Népújság, 1991. július (43. évfolyam, 128-148. szám)
1991-07-02 / 128. szám
Környezetvédelmi világproblémák A „rossz ózon“ A freonoknak jelentős szerepük van a légköri üvegház-hatás erősítésében is, a széndioxid mellett a legfontosabb tényezők a Föld éghajlatának lassú melegedésében. Ennek a lényege, hogy e gázokon keresztül a Nap sugarai szinte zavartalanul eljutnak a felszínre, ezzel szemben az onnan kiinduló, nagyobb hullámhosszú energia egy részét e gázok és a vízgőz elnyelik s visszasugározzák a felszín felé, így a Föld átlaghőmérséklete fokozatosan növekedik, s az előrejelzések szerint a jövő század közepére magasabb lesz, mint az ember történelme során bármikor. A felső légkör „életmentő“ ózonja a felszín közelében egyáltalán nem kívánatos, ■ mennyiségének növekedése egyre nagyobb gondot okoz, ui. egy bizonyos töménységen túl, mérgező! Európában az elmúlt száz évben mennyisége megkétszereződött, napjainkban is évi egy százalékkal nő. Ez azért van, mert a nitrogénoxidokkal és szénhidrogénekkel szennyezett levegőben, a napfény hatására olyan kémiai folyamatok (fotokémiai reakciók) mennek végbe amelyek ózon (és egyéb oxidáló vegyületek) képződését idézik elő. Ezekből aztán sok ember egészségét veszélyeztető, ma már Európában is létező fotokémiai szmog (füstköd) keletkezett. Az ilyen szmogot tehát a magas ózontartalom jellemzi, de a szennyezett légkörnek látható tünete is van, mégpedig az, hogy a látótávolság derült időben is csekély, a légkör barnás el- szineződésű. Az ózonnak itt olyan nagy a szerepe, hogy a szmog erősségét, súlyosságát az ózonkon- | centrációval (töménységgel) jellemzik. Az ózon na- |gyon erős oxidáló anyag, a tiszta levegőben a tö- | ménysége 20—40 ppb (1 ppb ózon azt jelenti, hogy 1 egységnyi térfogatú levegőben egymilliomod tér- ^ fogatrész van jelen). A fotokémiai füstködben 1 80—120 ppb-nél magasabb koncentrációban található. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szererint 50—100 ppb koncentrációig nem ártalmas. A ^ magas ózontartalom nemcsak az emberre mérgező, de károsítja a növényeket is, pl. a leveleken el-színeződések, elváltozások jelennek meg, csökken a fotoszintézis intenzitása, gátolja a gyökerek lége zését, ezzel jelentős termésveszteséget okozva. A tűlevelű erdőkre is nagy veszélyt jelent, idő előtti ^ levélhullást s a fák pusztulását idézi elő. Tehát ^ Isten őrizzen az „ózondús" levegőtől! A fotokémiai szmog természetesen a nagy ipari $ központokban keletkezik, de a légmozgások mész- ^ szire elsodorják, s a városoktól távol is elvégzi ^ egészségkárosító hatását. Ilyen esetben könnyezést, köhögést, torokfájást, légzési nehézségeket, egyeseknél asztmás rohamokat vált ki. § GUB JENŐ | ! Agrárszakemberek! MIT ÍGÉR A JÖVŐ? ^ : Napjainkban mind gyakrabban vetődik fel a kérdés: van-e szükség az új körülmények között agrárszakemberekre? A kérdésre sokan és kellő megfontolás nélkül sietve válaszolnak is: _ nincsen, hiszen a földműves tudja mit kell csináljon, szakember nélkül is. Az igaz, hogy a földművesek általában tudják, mit kell tenniük, úgy a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben, azonban azért, hogy a gazdaságaikban meghonosítsák a legkorszerűbb termelési eljárásokat, hogy úgy a terméseredményekben, mint a világpiac által megkövetelt áruminőséget is előállíthassák, ma már több kell, mint a régen besulykolt termelési módszerek. Ennek a többnek a megvalósítására, közvetve éppen az agrárszakemberek a hivatottak. Tehát ezen szakemberekre tovább is szükség van, talán fokozottabb mértékben is, mint eddig, de csak az olyan „menedzsment típusú mezőgazdákra, akik nemcsak a növénytermesztéshez és állattenyésztéshez értenek, hanem az új mezőgazdasági közösségek, falvak, községek, esetleg a társult termelő és értékesítő egységek egész gazdasági tevékenységét képesek lesznek ellátni. Erre azonban minden agrárszakembernek fel kell készülnie. Elsősorban el kell felejtenie nagyjából mindazt, amit eddig tett a volt kollektív gazdaságokban. A jövő szakemberei az új körülmények között, az egész termelési és értékesítési folyamatnak tanácsadói kell hogy legyenek, tehát a fő feladatuk: a tanácsadás. Az agrárszakember helyzete talán gyökeres változáson kell hogy átmenjen, mert ezután a gazdának saját érdekében a szaktanácsért magának kell az agrárszakemberhez fordulnia, termelési, értékesítési és más, a termeléssel kapcsolatos problémájának szakszerű megoldásáért. Úgy képzelem el, olyan viszony kell kialakuljon a földműves és az agrárszakember között, mint eddig az állattenyésztő és az állatorvos között volt és van, kinek ha beteg lett a tehene, azonnal az állatorvoshoz fordult segítségért. A faluban, a községben vagy a termelő közösségben alkalmazott szakembernek kis laboratórium kell, ahol a legszükségesebb vizsgálatokat elvégezheti, pl. a talajvizsgálatot, ha kell parcellánként, hogy a gazdákkal közölhesse, milyen és mekkora mennyiségben alkalmazza az istálló-, illetve a műtrágyákat, hogy az adott esetben a maximális termést érhessék el, kiküszöbölve a felesleges kiadásokat. Meg kell állapítania — a növényvédelmi állomásokkal szorosan együttműködve —, milyen növényi és állati kártevők lépnek, vagy esetleg léptek már fel, hogy tanácsot adhasson a hatásos védekezésre, mivel, mikor és milyen mennyiségben alkalmazza a növényvédelmi eljárást. Fontos művelet ez, ismerve azt, hogy a kártevők 40—100 százalékos kárt is okozhatnak, ami nagy anyagi veszteséget jelenthet a gazdáknak. Fontos eljárás a modern mezőgazdaságban a vegyszeres gyomirtás. Az agrárszakember szeme és füle kell hogy legyen a faluközösségnek. Állandóan figyelnie kell a bel- és külföldi piacot, hogy napirenden legyen, pl. milyen új mezőgazdasági gépek, eszközök, növényvédő szerek, gyomirtó, állattápok jelentek meg és milyen a mezőgazdasági termények kereslete, ára stb., hogy ezen kérdésekkel rendszeresen tájékoztathassa a gazdákat. Tehát a piackutatás is elsőrendű feladat. Az iméntiekkel talán sikerült indokolnom, hogy továbbra is szükség van a szakemeberek munkájára a falvakban, községekben, a termelő közösségekben legalább még 2-3 évig, amíg a magángazdálkodás megerősödik. Addig természetesen a helyi önkormányzatok alkalmazottai kell maradjanak a szakemberek és a javadalmazásukat az állami költségvetésből kell biztosítani. Közben mindinkább oda kell jutni, hogy a javadalmazásuk szorosan kapcsolódjék a munkájuk következtében megvalósított termelési, értékesítési eredményekhez, hogy a gazdatársadalom magáénak tekinthesse az alkalmazott szakembert, kinek hasznos tanácsaiért szívesen áldoz fel abból a többletjövedelemből, melyhez a szaktanácsadásai maradéktalan alkalmazása folytán jutott. Végső soron a szakemberek alkalmazása a faluközösségek, termelési és értékesítési társaságok, és nem utolsósorban a gazdakörök hatáskörébe kell jusson, így lenne olyan gazdája a szakembereknek, kiknek felelősséggel tartoznának és akihez bizalommal fordulhat minden ilyan földműves, aki a szakember javadalmazásából részt vállal. Abban az esetben, ha a szakember fizetett alkalmazottja lesz a gazdáknak, igényeket is támaszthatnak vele szemben, és csak abban az esetben maradhat meg munkakörében, ha jó eredményeket mutat fel. CSERNATONI LAJOS nyug. agrármérnök Német életmentők Marosvásárhelyen Elfogadtatni ezt a marosvásárhelyi modellnek nevezett preklinikai sürgősségi szolgálatot az új egészségügyi törvény megalkotásakor, elősegíteni elterjedését az egész országban — hangzott el a végső cél azon a szerdai megbeszélésen, amelyen a marosvásárhelyi, valamint a németországi Weilburgi Sürgősségi Szolgálat képviselői ismertették tevékenységüket a meghívottakkal és ünnepélyesen testvérkapcsolatra léptek. A vendégek vöröskereszt szervezetük tevékenységéről szóltak. Meglepetésként hatottak annak a fiatalembernek a szavai, aki a németországi alternatív katonai szolgálat kínálta lehetőségként a katonaság letöltésének színhelyéül a sürgősségi szolgálatot választotta. Mint mondotta, nem vallási, humanitárius meggyőződésből tette. Michael Gerold, a Weilburgi Vöröskereszt rektora kitért a sürgősségi szolgálat mellett végzett munkájáia: az idősek, betegek, hátrányos helyzetűek gondozása, szállítása, megsegítése terén. Liebhart doktor a Maros megyei Vöröskereszt szervezet alelnöke a nemzetközi vöröskereszt-szervezet megalakulásáról és tevékenységének fontosságáról beszélt. A weilburgi csapatot dr. Valentin Kelbling vezette, aki német állampolgárként Kolozsváron végezte az orvosi egyetemet Raed Arafat doktorral együtt. Legkedvesebb tanáruk biztatására, s a kolozsvári intenzív terápián szerzett tapasztalatok birtokában, Kelbling doktor célja egy hatékony, jól működő preklinikai sürgősségi szolgálat létrehozása volt. Ezt a típusú szolgálatot, amely sok német nagyvárosban működik, a 20 000 lakosú Weilburgban tavaly júniustól szervezte meg. Mint mondja, ott sem fogadták kitörő örömmel, kifogásolták a szirénázást, valamint azt, hogy például egy órát kezelik a beteget, mielőtt kórházba vinnék. Megalakulásuk óta 1 400 esetben hívták őket, s több mint 200 közúti balesetben. A mentőszolgálat évi 1 milliárd márkába kerül. Megéri-e? — tették fel sokan a kérdést, amire alapos felmérés alapján megszületett a válasz is, a „nyereség“ évi 37 milliárd márka. Arafat Raed doktor a marosvásárhelyi sürgősségi szolgálat tevékenységéről szólt, kiemelte a prefektúra, a megyei egészségügyi igazgatóság, a mentőállomás és az intenzív teráp-' 3 se gítségét. 1. Megtudhattuk, hogy a hívások § 70 százaléka indokolt. 10 száza- lékuk félig-meddig, a többi e-gyáltalán nem az. A helyi sür- gősségi szolgálat önkéntesei 1990. § szeptemberétől 800 alkalommal nyújtottak segítséget súlyos vagy életveszélyes helyzetben levő be- | legeknek. Mindezt az orvosi e- gyetem nagyon lelkes hallgatói 5 és néhány fiatal orvos segítsé- i gének köszönhetően. Elhangzott, hogy a lakosság egészségügyi műveltsége az elsősegélynyújtást illetően sajnos nagyon alacsony J szinten van. 5 A megbeszélésen jelen levő § Filipescu Ileana alprefektusnő ~ minden támogatást megígért, sőt még egy helikopterről is szó esett...* Végül Kelbling doktort kérdez. 5 tűk, hogy mit jelent a gyakor- 5 latban a testvérkapcsolat. — $ Tapasztalatcseréket szervezünk. Mi is fogadjuk a marosvásárhelyieket, csapatunk tagjaiból is jönnek majd segédkezni. Ez al-kalommal gyógyszert hoztunk a sürgősségi szolgálatnak. (bodolai) . RBPOJSA 0 -8 OLDAf c 030888833080088888800030038008338838330838833838883883833338388» Gazdasági kislexikon korlátolt felelősségű TÁRSASÁG — KFT (Societate cu raspundere limitata — SRL; angolul: limited company — Ltd; németül: Gasellschaft mit beschränkter Haftung — G.m.b.IL; franciául: société à responsabilité limitée — SARL). Ez a gazdasági társaságok legfiatalabbika. Németországban alakult ki a XIX. század utolsó harmadában, jogilag 1932-ben szabályozták először. Ezután viharos gyorsasággal terjedt el, úgyszólván az egész világon. A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű, az üzletrészekben kifejeződő törzsbetétekből álló, törzstőkével működik. Ennek a társaságnak a megalakulására vonatkozólag is a közkereseti társaságokkal kapcsolatban ismertetett előírások érvényesek, azzal a kiegészítéssel, hogy a korlátolt felelősségű társaságnak a társasági szerződésében meg kell határoznia az üzletrészek megoszlását is. A társaságnak a szerződésen kívül, alapszabályt is kell alkotnia, egyszemélyes társaság esetén magától értetődően, csak ezt. A társaság tagjainak száma legfeljebb ötven lehet. A törzstőke összege legkevesebb százezer lej, s a természetbeni bevitel ennek legfeljebb 60 százalékát teheti ki. Az üzletrészek névértéke nem lehet ötezer lejnél kisebb. Az üzletrészek a társasági tagok között átruházhatók, társaságon kívüli személyekre azonban csak a törzstőke legkevesebb háromnegyed részét képviselő társasági tagok hozzájárulásával. A társaság működéséért a törzstőkén túlmenően teljes vagyonának erejéig felel. A tagok felelőssége viszont csak a törzsbetét befizetésére vagy a tárasági szerződésben vállalt egyéb mellékszolgáltatások teljesítésére korlátozódik. A mondottakból kitűnőleg a korlátolt felelősségű társaság lényegileg betéti társaság beltag nélkül, vagy azt is mondhatjuk, hogy részvénytársaság részvény nélkül. Mint a gazdasági társaságok általános jellemzésénél említettük, a korlátolt felelősségű társaság a kis- és középvállalatok kedvelt formája, főképpen azért, mert a kockázat — mint láttuk — korlátozott. A társaság legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet évente legalább egyszer kell összehívni, s amely a tagok és üzletrészek abszolút többségével határoz. Minden üzletrész egy szavazatra jogosít. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetén a közgyűlés hatáskörét ez a tag gyakorolja. Mint az önálló vállalkozásokról szóló szócikkünkben említettük, azoknak az állami vállalatoknak egy részét, amelyeket nem ilyen formában szerveztek meg, állami egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá is átalakíthatják. Ez esetben a közgyűlést az állami megbízottak tanácsa helyettesíti. A társaság ügyeinek vitelére a tagok vagy kívülállók közül kinevezett egy vagy több ügyvezető jogosult. Az alapszabály egy vagy több felügyelőbizottsági tag megválasztását írhatja elő. Ha a társaság tagjainak száma több mint tizenöt, felügyelőbizottság létesítése kötelező, állami tulajdonban levő korlátolt felelősségű társaságok ügyvezetőit az illetékes szakminisztérium hozzájárulásával választják meg. A felügyelő bizottság feladatát a társaságoknál a pénzügyminisztérium képviselői látják el. A korlátolt felelősségű társaság a részvénytársaságoktól eltérőleg kötvényeket nem bocsáthat ki. Mivel — mint láttuk — egyszemélyes ilyen társaság is létezhet, a tagok számának egy személyre való szűkülése nem vonja maga után a társaság feloszlását. A társaság cégében fel kell tüntetni működési körét és jellegét. Utóbbit az előzőkben tárgyalt gazdasági társaságoktól eltérően nem kell teljesen kiírni, elég betűszóval jelölni. Tehát: Lapkiadó korlátolt felelősségű társaság, vagy Lapkiadó kft Mellesleg mondva, az eddigi tapasztalatok szerint, a társaságok nem nagyon tartják be betű szerint a cégjegyzékről szóló törvény erre vonatkozó előírásait. Gyakran találkozunk eléggé általánosan megfogalmazott működési körrel, vagy csupán fantázianévvel. Hadd jegyezzük meg, hogy nem csak a korlátolt felelősségű, hanem általában minden más gazdasági társasággal, vagy akár egyéni céggel való, különösen jelentősebb üzleti kapcsolat létesítése előtt ajánlatos a céghivatalnál a jövendő üzletfél adatainak megtekintése. Egyebek mellett főként arra kell nagy figyelmet fordítani, hogy a jegyzett társasági tőkét teljes egészében befizették-e? Dr. csákány Béla ny. egyetemi tanár