Népújság, 1991. augusztus (43. évfolyam, 150-172. szám)

1991-08-01 / 150. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP | XI­III. évfolyam 150 (12154) sz. | 1991. augusztus 1. csütörtök | Ara: 3 lej No, tisztelt állampolgár, most aztán kapkodhatod a fe­jed! Kivonulás, visszavonulás, húzd meg, ereszd meg, röp­ködnek a vádak és viszont­­vádak, csűrik-csavarják a ma­gyarázkodást és kimagyaráz­kodást. Ülök hát a marton és szo­morúan szemlélem azt a po­litikai bohóckodást, amivel az ország politikai pártjai sze­rencséltetik a közvéleményt. Ember legyen a talpán, aki képes eligazodni ebben a zsib­vásárban. Szó sincs itt arról, hogy mi az ország politikai érdeke. Szó sincs arról, hogy valójában milyen módon lehetne a leg­­zökkenőmentesebben tőkésíteni a gazdaságot és végre műkö­désbe helyezni a piacgazdál­kodás emeltjűit. A „gazdasági alkotmánynak“ is nevezett pri­vatizációs törvény parlamenti vitája kapcsán a felelősségtel­jes politizálás helyett a vá­lasztásokra kacsintó politikai magamutogatás ellenszenves rituáléját figyelhetjük. Fo­kozódó bizalmatlansággal Beadunk bohóckodni? Mert, sajnos, degenerált de­mokráciánknak ez a legveszé­lyesebb, legkárosabb következ­ménye. Egyetlen politikai erő sem mondhatja, hogy állás­­foglalásaival híveket szerez. Együttesen és folyamatosan azt érik el, hogy az állam­polgárok tömegesen idegened­nek el a politikától, válnak érdektelenné a közélet kérdé­sei iránt. És történik ez éppen akkor, amikor igazán meg kellene tanulnunk a po­litikai pluralizmusra é Dűlő demokratikus játékszabályo­kat, amikor a legnagyobb szükség lenne arra, hogy ért­sük, megértsük és vállaljuk a modernizáció, a civilizálódás, a piacgazdálkodás meghonosí­tásának terheit, nehézségeit Ebben a legkevésbé sincsenek segítségünkre a politikai pár­tok. Ellenkezőleg, zömmel a legolcsóbb politikai és szociá­lis demagógiához folyamodva ágálnak a közvélemény előtt. Első pillantásra úgy tűnhet hogy a megszólalók egytől­­egyig a piacgazdálkodás, a privatizáció szakértői. Mon­dandójukat aprópénzre váltva azonban, soványka eredmény­re jutunk. De hogyan is jut­hatnánk többre, midőn — a kormányzatot leszámítva és az RMDSZ-t kivéve — egyetlen párt sem volt képes össze­függő, részletremenő privati­zációs elképzelést kidolgozni. Pedig megtehették volna, hi­szen 1989. december óta foly­vást a magánszektor kialakí­tását szorgalmazták. Mulasztá­suk a kérdéshez való viszo­nyulásuk komolyságát tükrözi. Egyben azt, hogy az ilyen, vagy olyan átmenettől függet­lenül, legfontosabb számukra a politikai hatalom. A mos­tani parlamenti ide-oda vonul­­gatással is egyéni politikai (mukkai) (Folytatás a 3. oldalon) Ki ad kenyeret a végzett fiataloknak! Nemrégiben kormányhatározat jelent meg az 1991-es promóció munkahelyi besorolására. Hogy megy? — A határozat közzététele óta további 25 főiskolát végzett fia­talt kértek a gazdasági egységek, így most már 170 ilyen munka­hely került be a nyilvántartá­sunkba. — Magáncégek is igényeltek friss diplomásokat? — Nem. Úgy tetszik, hogy a privát cégeknél még nem mérték fel a kormány által felkínált e­­lőnyöket, mert mindezidáig e­­gyetlen felsőfokú végzettségű munkaerőt sem kértek. Az az érzésem, hogy nem értették meg kellőképpen, miszerint ők maguk kell, hogy az alkalmazásról gon­doskodjanak és senki sem szab­ja meg számukra ennek a felté­teleit, vagy követelményeit. Mi erre vonatkozólag legfönnebb azt a praktikus ajánlatot tehet­jük, hogy a legjobb előmenetelű és a munkahelyhez közel lakó ifjak felé orientálódjanak. Kü­lönben ez esetben is érvényesek a SOEDC-es törvénynek a kom­petencia függvényében való al­kalmazásra vonatkozó előírásai. Még csupán annyit jegyeznék meg, hogy a kormányhatározat csak azokra vonatkozik, akik si­keresen letették a diplomavizsgát. — Tessék mondani, mennyire önállóak e tekintetben a gazda­sági tényezők? — A munkaadók teljes auto­nómiával rendelkeznek annak meghatározását illetően, hogy hány és milyen üres állást hir­dessenek meg főiskolai abszol­vensek számára. Ami bennünket, a terület munkaügyi hivatalokat illeti, nem avatkozunk bele a vállalatok, cégek életébe, mind­össze tájékoztatjuk a fiatalokat az elhelyezkedési lehetőségekről. — Mi lesz az orvosi, gyógy­szerészeti és művészeti fakultá­sok végzettjeivel? — Őket a tanügyi, az egész­ségügyi és a kulturális intézmé­nyek hálózata veszi át, alkalma­zásukról az illetékes minisztéri­umok fognak gondoskodni, saját pénzalapjaik függvényében. Kö­vetkezésképpen rájuk nem vo­natkozik az említett kormányha­tározat.­­ Ne haragudjon, hogy ismé­telten megkérdem: ön úgy látja, hogy a gazdasági alanyok érdek­lődést mutatnak a frissen vég­zettek iránt? — Sok helyen erőfeszítéseket tesznek a személyzet korcsopor­tok szerinti szerkezetének javí­tása érdekében, hiszen a műsza­ki-hivatalnoki személyzet elöre­gedett. A fiatalok a jövőt kép­viselik, a piacgazdaság kö­vetelményeihez való gyors alkal­mazkodás esélyét jelentik. Ennek dacára egyes vezetők pontosan az átmeneti nehézségeket és a helyzet bizonytalanságát hozzák föl ellenérvként, amikor az új­onnan végzettek foglalkoztatását ajánljuk. — Mit tud mondani a líceu­mok végzettjeiről? — Becslés szerint mintegy 1100 AJTAY LÁSZLÓ (Folytatás a 4. oldalon) Közlemény Felkérjük a Maros megyei RMDSZ-tagokat, hogy az 1991. július 28 án történt Bákó megyei természeti katasztrófa káro­sultjainak megsegítésére szánt anyagi támogatást juttassák el székházunkba, Bolyai tér 30 szám alá, naponta de. 9-től 2 óráig, du. 5-től 7 óráig. Az első küldeményt szeretnénk 1991. augusztus 5-én eljut­tatni az ottani rászoruló családoknak. Köszönjük szíves segítségüket. AZ RMDSZ VEZETŐSÉGE Holt egyszer egy szoborpark Talán igaz se volt. De mégis. Nyomai vannak. És őrzi halvá­nyuló képét az emlékezet. Ma is fel tudnám idézni a nagy tam­­tamos, sleppes, protokollos avató ünnepséget, amikor a megyei első titkár, meg szolgálatkész, hajlon­gó kísérete szobortól szoborig járt, hallgatta az alkotók, az ifjú művészjelöltek magyarázatait s adta értékes útmutatásait, tette hozzáértő, mindentudó megjegy­zéseit. Hat évvel ezelőtt volt ez Görgényszentimrén, a dendroló­­giai parkban. Húszegynéhány kompozíció, fá­ba faragott nagy méretű, modern térszobor állt már akkor az ar­borétum hatalmas fái alatt a park napfényes pázsitján. Két nyári alkotótábor termése, az ország képzőművészeti főisko­lásainak munkái. Dicséretes foly­tatásra érdemes kezdeményezés eredménye. Távlatokban egy o­­lyan gazdagon kiaknázható, ide­genforgalmi vonzerejű látnivaló, amivel kevés megye rendelkez­het. A kastély, az arborétum s a folyamatosan gyarapodó szo­boregyüttes, igazán látványos ku­riózum, az erdészeti múzeum megtekintésével is párosítható, ezért már érdemes beiktatni a társasutazások útvonalába, beil­leszteni a látnivalók sorába, be­kapcsolni a hazai és a nemzet­közi turizmus vérkeringésébe. Persze, áldozni is kell még rá, de megéri, megtéríti a befekte­tést. Ez volt a kezdeti, a logikus el­képzelés. A folytatás azonban, mint sok más jó ötlet esetében, elmaradt. A kiszámíthatatlan és legtöbbször beszámíthatatlan dik­tatórikus politika, kulturális irá­nyítás ezt is veszni hagyta. Pénz­hiány vagy ki tudja mi miatt, a táborozás megszűnt, a szo­bor­­par­éról többé nem beszéltek. Il­letve egy időn túl különös hírek kezdtek keringeni. A szoborállo­mány folyamatosan, módszeresen fogyatkozik. Télről télre, tavasz­ról tavaszra kevesebb van belő­le. Hát csoda? A tél kemény, a fa kevés, s ha ilyen jól égő, nagy darab ingyen rönköket hazavi­hetünk, felapríthatunk, mint ezek a szobrok, miért ne tennénk? Gondoltam, szóbeszéd, gondol­tam túlzás, nem lehet igaz. Ha­mis hír, vaklárma az egész. Most mégis utánanéztem. S mint min­dig, nem zörög a haraszt, ha... Haraszt, térden felül érő gyom, vadon nőtt növényzet bőven van a görgényszentimrei dendrológiai parkban. Lehangoló látvány. I­­gaz, nem újdonság. Amíg ide ér az ember, a hangulata már a porban hever. A kastély ugyanis, a ritkaszép műemléképület, nagy korok, történelmi események ta­núja, siralmas állapotban fogad­ja, bár látszik, hogy nem várja a látogatókat. Málladozó, omló, átnedvesedett falak, leopott ajtók, ablakrámák, a lakatlanság be­nyomását keltő folyosók, termek. Az arborétum kapuja zárva, az erdészeti múzeum ajtaja zárva Az épület egyik szárnyán állvá­nyok, távolabb jövés-menés, gaz­dasági gépek. A parkba a bolt­íves folyosón keresztül zavarta­lanul lehet belépni. Mintha itt NAGY MIKLÓS KIND (Folytatás a 3. oldalon) 2&W eg­­ •et«? « * * W A Nemzetközi Valuta Alap elégedett­ sürgősségi esetek és kompenzá­ciók alapjából. A következő 300 millió dollárt külön fogják átu­talni — mondotta Khan. Kiábrándított, hogy a gazdasá­gi teljesítmények nem érték el a várt szintet, de ez semmi eset­re sem a hatóságoknak tudható be. — mondotta Khan. Románia gazdasági hanyatlását főképp külföldi tényezők okozzák, ne­vezetesen a külföldi tőkeberu­házások hiánya és a volt KGST-n belüli kereskedelmi cserék összeomlása — tette hoz­zá. Hivatalos kimutatások szerint Románia ipari termelése 1991 első felében 17 százalékkal csök­kent a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva. Ennek dacára Románia tisz­teletben tartja vállalásait, hogy 1991 végéig 10-15 százalékosra korlátozza az inflációt.­­ Románia 19 hónappal a kom­­­­munista rezsim bukása után­­ gyorsan halad a piacgazdaság fe­­­­lé — jelentette ki a Nemzetkö­zi 7s Valuta Alap egyik hivatalos­ 3 sága a Reuter hírügynökségnek 15 adott interjúban. Meghoztak 3 minden szükséges politikai in­­­­tézkedést és a kormány reform­­- programja a jó úton halad —­­ jelentette ki Mohsin Khan, az I­­MVA igazgatójának asszisztense.­­ A legfontosabb probléma az or­­­­szág gazdasági hanyatlása, de ez­­ nagyrészt külföldi tényezőknek­­ tudható be — mondotta. ^ Kijelentette, hogy az INA fel- 3 szabadított 600 millió dollárt a­­ romániai reformpolitika támoga­­­­tására fordított 900 millióból. § Ezen összeg magában foglalja a­­ kőolajimportra fordított mintegy 3 350 millió dollárt, amelyet Ro-­­­mánia márciusban kapott meg a / /////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////'. I­ Szeptember 1-jétől a benzin ára 30 lej­t körül lesz, s a jegyrendszer megszűnik A fővárosi benzinkutaknál az utóbbi napokban keletkezett vé­geláthatatlan sorok legalábbis két lehetséges okra vallanak: vagy fogytán a benzin, vagy ismét megdrágul. A helyzet tisztázásáért a Rom­­pres szerkesztője a kormányszó­vivőhöz fordult, aki a következő­ket mondotta: Tekintettel arra, hogy a pihenőszabadságok idő­szakában vagyunk, s az utóbbi idő­ben történt ármódosítások amúgy­­is kihatnak a családi költségve­tésre, a kormány továbbra is tá­mogatja a lakosságnak szánt ben­zin és motorolaj árát. Augusz­tusban tehát e két termék ára nem változik. Az 1991. május— augusztus időszakban el nem hasz­nált jegyek a jelenlegi árakon — 15 lej a benzin és 12 lej a motorolaj — érvényesek. Az elő­irányzott kvótákon felül a ben­zin ára literenként 30 lej, míg a motorolajé 24. Szeptember 1-jétől az árakat a világpiaci árakhoz igazítják. Ez körülbelül 30 lej lesz literenként, plusz-mínusz 10 százalék a világ­piaci árak alakulásától függően, s a jegyrendszer megszűnik. Itt az újabb csoda: Jobboldali kommunista párt! ■ FELTÁMADT AZ ÉVSZÁZAD SZÖRNYE? ■ HABÁR A SZERVEZŐK SZERINT EZ A KOMMUNIST­A PÁRT NEM... AZ A KOMMUNISTA PÁRT! ■ MÉGIS FOLYIK A RÉGI TAGOK REAKTIVIZÁLÁSA ■ MERT AZ ÚJ RÉP INDUL A VÁLASZTÁSOKON! ! A minap a Bukarestben meg­­­­jelenő STRADA című hetilapban­­ meghükkenve olvashattuk az új­­ Román Kommunista Párt tele­­­­fonszámát. Kíváncsian a hír hiv­­­telességére, feltárcsáztuk a­­ 30-40-45-ös számot, ahol egy­­ rendkívül készséges és udvarias­­ férfihang válaszolt a kérdéseink­­­­re. Egyelőre csak a beiratkozási­­ lehetőségekről, a fontosabb irány­­­­elvekről, valamint néhány adat­­­­ról faggattuk régi elvtársak elő­­■ retolt figuráját. Mert ők még a­­ háttérben várakoznak. Az alka­­­­lomra, hogy újra boldogíthassa­­ W////////////////W///////////W/////WI nak bennünket. Kitartásuknál csak szemérmetlenségük a na­gyobb. De nézzük, mivel képes trak­­tálni bennünket, alig több, mint másfél évvel a forradalomé­ u­­tán­ annak a pártnak a szóvivője, amely fél évszázad alatt egyetlen „sikert“ könyvelhetett el: a tel­jes, mindent átfogó csődöt. — Halló, 30-40-45? — Igen. — Igaz, hogy önök a Román Kommunista Párt? — Igen, az RKP információs irodája vagyunk. — Egy magyar nyelvű napilap­tól, a Marosvásárhelyen megje­lenő NÉPÚJSÁGtól zavarjuk. Haj­landók az RKP újjáalakulásáról nyilatkozni? — Sajnálom, de nem ismerjük az önök kiadványát, azonban meg vagyunk győződve, hogy egy komoly és tárgyilagos lap. Úgy van? — Kétségtelenül! — Ugyanis, két-három nagypél­dányszámú fővárosi újságnak már nyilatkoztunk és a valósá­got szinte teljesen elferdítve kö­zölték le az interjút. Az a be­szélgetés például, ami a Strada- SZUCHER ERVIN (Folytatás a 4. oldalon) 7////////////­////////OT////OT/"",w] Közlemény A Szociáldemokrata Párt Ma­ros megyei fiókja közli, hogy a folyó év augusztus 2-re meghir­detett mítinget, tekintettel a moldvai testvéreinket ért kataszt­rófára, elhalasztja. A míting megtartásának idő­pontját később közöljük. Szenvedéseikben együ­ttél­­ünk velük és részvétünket fejezzük ki a gyászoló családoknak. Az RSZDP Maros megyei taná­csa nevében AUREL FLORIAN

Next