Népújság, 1991. szeptember (43. évfolyam, 173-192. szám)
1991-09-03 / 173. szám
Vége a vakációnak! Tegnap újraindult a paramenti küzdelem. Az évad z érfoltnak, egyben nehéznek ígérkezik. Törvényhozásunknak az év végéig, de legkésőbb január közepéig végleges formába kell öntenie az alkotmányt, választási meg önkormányzati törvényt kell alkotnia sürgősen, ha a hatalom még valóban az idén meg akarja fedezni a helyhatósági választásokat, és egy sereg más törvényjavaslat előterjesztésre készül a kormány. Legfontosabb természetesen az alkotmány, valamint a demokratikus intézményrendszer helyi kereteit megteremtő önkormányzati törvény. Most látjuk meg, „hány pénzt ér" a Front, nyitottabbá vált-e a nemzetiségi jogodat illetően, vagy megpróbálja még azt a keveset is visszavenni, amire a konjunktúra folytán kér abban, a tézisek vitája terén nagylelkűen rábólin. Túl sok megértésre, készségre nem számíthatunk, de — újra csak a konjunktúra miatt — bizonyos tekintetben esélyeink javulásával számolhatunk Az úgynevezett privilégiumokra előszeretettel hivatkozó hangadók Ugyanis aligha tekinthetnek el attól a csekélynek nem mondható változástól, hogy Moldova Köztársaság függetlenné nyilvánította magát. Ez — persze sok egyéb mellett — azzal jár, hogy a Pruton túliakra még az itthoninál is bonyolultabb nemzetiségi problémák megoldása vár. Már csak azért is, mert ott a szomszéd a nagyorosz birodalom... Másfelől a Bukovinában élő románok törekvéseire, érdekeire is tekintettel kell lenniük, ezek pedig módfelett hasonlatosak a romániai magyarokéhoz. . . ima) Az alkotmányjogász elégedetlen Albert Blaunstein professzor, alkotmányjogi szakértő harmadik alkalommal jár Romániát , és pályafutása alatt tanácsosként a világ mintegy 30 országának alkotmánya kidolgozásában vett részt. Jelenleg Borisz Jelcin elnök tanácsosa az Orosz Födratív Köztársaság Alkotmányának kidolgozásában. Románia Alkotmányával kapcsolatos kifogásait ismertetve, Albert Braunstein kijelentette, hogy ez „nem nyújt egy rómán Alkotmányt a románoknak", mivel megpróbáltak átvenni egész sor elemet több európaisám jelenlegi Alkotmányából, ám tartva szem előtt a rontania átmenet sajátosságait. Braunstein professzor véleményét asszisztense, Mario Oriani Ambroni, a jogtudományok doktora, a Philadelphia Constitution Foundation alelnöke egészítette ki. Úgy értékelte, hogy ezen Alkotmánnyal 20—30 évig fog tartani a demokráciához vezető út, mivel csaknem minden szakasza homályos, félreértelmezhető Ambrosini ugyanakkor kijelentette, hogy a jelenlegi alkotmánytervezet nem részletezi kellőképpen, illetve egyáltalán nem jelennek meg olyan aspektusok, mint amilyen a decentralizálás, a hadsereg működése, a gazdasági átmenet és az alkotmányos garanciák, hogy ezen alaptörvényt ne lehessen megszegni. Éltető emlékezés „Petőfi Sándor faluját újból megünnepelhetjük Fehéregyházán. Kölcsey szobrát voltuk a múlt héten Szatmáron. Kazinczy szülőfalujában emlékeztünk a nagy elődre. És előkerült a névtelenségből Budai Ézsaiás, a tudós prédikátor teológus. Ide sorolható be a széki Bertalan-nap, a tatárok által kiirtott ősökre való emlékezésapja. Ennek az emlékezés-sorozatnak a jegyében gyűltünk össze ma is; az önmagunkhoz való hűség profán evangéliumának szellemében fogadjuk meg Krisztus szavát: EZT CSELEKEDJÉTEK AZ. 1.N EMLÉKEZETEMRE Éltető emlékezés ez a jövőt ígérő múltra... TŐKÉS LÁSZLÓ Ünnep a Régicsúp tövében Messzire ellátszott a mogyorózdi torony alja szombaton, nem csupán a környező falvak műkedvelői, az ózdiak közti idegenbe szakadtak, elszámatattak, rokonok látogattak el a Dégicsap alatt szerényen meghúzódó kis településre, mely azonban minden bizonnyal már az I .padkorban létezett, és melynek templomában négyszáz esn .vidok óta hangzik a Tebemsed leztunk —, hanem eljött a sok-sz. irodalomkedvelő Háromszákc Szatmarig, Temesvártól Csilszeredéig, Bukaresttől Budapestig. Téthiány miatt csak vázlatát adhatjuk a hármas tagolású ünnep „hivatalos“ részének. Az 1909- ben épült mostani impom ízűknek bizonyult, a kintrel étitekből (akik recsegő erőszót bár, mégis jobban hallhatták, mint a bentiek, a szót), akár öt gyülekezet is kitelt volna Domokos Géza köszöntőjét az EMKI -titkár Kötő József tolmácsolta -igét hirdetett dr. Tőkés Lászó Királyhágón túli református püspök, szavalt a templomban és a sírnál Boér Ferenc színművész; a falu költő-fiáról (a szegény Költő-Tiborcz-ról), a tucóskoc (faluja múltját és kultusát kutató) Horváth Istvánról csakúgy szó esett, mint a falu történeté- ; ről. Pál Antal Sándor szól*. Ma*agyarózd múltjáról Pozsony Be-renc a Magyarózdi toronyalja 5 szerzőjének szinte páratlan vál- lalkozásáról („Gyűjtő és adat- ; közlő, kutató és faluközösség szervesen egymásba simul, sál folklorista nem töri meg a vizsgált emberközösség egyensúlyát, » mert ő is hozzá tartozik, ő is benne él, s belülről alkotta meg egyedi, írói falurajzát.“) Fodor Sándor a közeli ismerős, a fia- 5 talabb kortárs szemével vizsga- 5 lódva rajzolta meg Horváth Ist-ván frappáns portréját meleg- hangú beszédében. (Nyelvi tisz- taságát, kifejezőerejének pontos- ságát, ízes magyar nyelvét; a földműves ember bölcsességét, olthatatlan tudásszomját, az emberi tudás tiszteletét; s min-tdenek fölött hűségét szerettem benne: .......amellyel szülőföldjeihez, szülőfalujához, népéhez ragaszkodott, és vallotta, mi mindent köszönhet ennek a Dégiesap tövében meghúzódó, szerénységében is tündöklő falu- 5 BÖLÖNI DOMOKOS ! (Folytatás a 2. oldalon) ! !=■ IVAROS MEGYEI NAPILAP "■■■- - ■ ■ | | XLIII. évfolyam 173 (12117) sz. | 1991 .szeptember 3. kedd | Ara: 5 lej | r Szimpózium * i Városunk, környezetünk tisztaságáért Fi.Ml NY VOLT még akkor is, ha negatív megj- . gondolkoztak, elszomorító követ* *- keztedéseket őriz meg róla az í emlékezet. Kár, hogy mindazt, 5, ami a Friedrich Ebert Alapítvány, valamint a Pro Európa Liga szer* ‘vezte háromnapos szimpóziumon elhangzott, nem látta, nem hal;■ lotta városunk valamennyi lakója, és mindazok, akik mertek felellös tisztséget vállalni Marócvársárhely, valamint a megye élén . A téma — Városunk tisztasága— sokunk gondja, elsősorban azoké, akik évtizedekkel ezelőtt még láttuk, milyen volt Marositvásárhely és sajnos látnunk kell, hogy milyenné lett manapság, ti. Az egykori kisváros szinte miniyen lakójában még éberen élt a rendezett környezet igénye. Mi ?t az úton, útfélen gyűlő szemét, azt egyre szaporodó rágcsálók, a szennyesen kanyargó Maros, a ködös időben fullasztó ammóniaszagú levegő, a frissen festett házakat újra belepő por, a tömbházak rendezetlen környezete láttán, ha nem is mindig mondják, de magukban nem a legkedvezőbb véleményt alkotják rólunk, a hozzánk érkezők Mi meg lassan már észre sem vesz- szűk s, ha néha el-elmorfondí roznak, szót emelnek egyesek, az illetékesek a pénztelenséget, a szegénységet szokták emlegetni. Még az ökológusok „kirohanásai“ is sajnos a legtöbbször következ- . mények nélkül maradnak A decemberi események után a tele- vízióban naponta tájékoztattak a levegő-, a víz szennyezettségéről, s országos viszonylatban. Aztán, am , hogy „rendeződtek“ a dolgok, ez a fajta hírközlés úgy eltűnt, mint-ha sosem lett volna, s az ökológusok egy részének véleménye ! * BODOLAI GYÖNGYI : (Folytatás a 2. oldalon) 5 . Ballai Ágnes szervező, Horváth Arany, Tőkés László beírja nevét az emlékház könyvébe. (BÁLINT ZS. felv.) n au* * m m m e & * * a * a m SMam*. ' - r . mm - M M * • - — Mmmmmmmma/msarammmmm m m m k mmmraaaWMMMMMMXPM P MMMt Pl Gavra úr légvárai Gavra úr (PUNR) beindította a parlamenti és választási programot. A demagógia lovára pattanva kaptat(na) a hatalomra. Elvétette az időpontot — nem parlament: választások vannak soron! — és remélhetőleg, a közvélemény észreveszi, hogy sánta lóra tett. Ugyanis: illuzórikus javaslatokból kínál pártja potenciális szavazóinak légvárakat. Azt hiszi, éppen eleget szédítették az állampolgárt ahhoz, hogy most már a legolcsóbb populista propagandába is kész belekapaszkodni. Kiket céloz meg Gavra úr (In fata natiunii)? Egyszer a tegnapi, a mai és a holnapi elesetteket. Akiket annakelőtte — amit puszta megszokásból forradalomnak nevezünk —, akiket tehát annakízecirkecsontokkal és szárazkenyérrel etetett az a totalitarista diktatúra, amelyet G. képviselő úr minden éjszaka visszaálmodik. Ezt abból gondolom, hogy mindeddig egyszer sem sikerült azon kapnom Gavra képviselőt, amint demokráciáról, pluralizmusról beszélt volna. Kerülte, mint Janajev Gorbacsovot... Szóval az elesetteket most azzal szédíti, hogy pártja nevében a korhatár előtti nyugdíjazást fogja szorgalmazni a parlamentben. Vagyis azt, hogy engedjék nyugdíjba vonulni azokat, akik bizonyos számú évet ledolgoztak. A dolgozó társadalom derékhadát! Jól hangzó ígéret a munkahelyek bizonytalanná válása idején, hiszen jobb szegény nyugdíjasnak lenni, mint még távlattalanabb munkanélkülinek G. úr hozzáteszi, hogy javaslatára a kormány eddig a pénzalapok hiányára hivatkozott. Mintha egyébként zseniális ötletet adott volna elő. Olcsó és alpári választási fogás. Meg átlátszó. Még csak közgazdásznak sem kell lennünk ugyanis ahhoz, hogy belássuk, a társadalom a mainál is válságosabb helyzetbe kerülne az ereje teljében lévő szakemberek tízezreinek nyugdíjazásával. Így szolgálja Gavra úr a hazáját, amelyről annyi felemelőt tud mondani, ha éppen úgy adódik. Röviden áltatja aztán a tsznyugdíjasokat, akiket barátai, a mezőgazdasági igazgatóságokon tengődő barátai, jó esztendeje rémisztgetnek, hogy nyugdíj nélkül maradnak, ha nem kollektív gazdálkodnak. Most elmarasztalja a kormányt az elmaradt rendezetlen kifizetésekért (ez az igazság máz), egyben nyugdíjemelést követel. Hát nem egy rokonszenves ember, aki csupa jót akar a szegény népnek. .. A következő lépése már nehezebb. Nem elég a demagógia. Körmondatban azokat próbálja (makkal) (Folytatás a 2. oldalon) i Saidati, tanaklés cím szerint? Ezt azért írtam így, mert Tae most nagyszerű novellájában, a 5. Rendes feltámadásban is valahogy 5 így parancsolják rendbe a feltámadottakat, sorba, sorba, rang és cím szerint. Ha ott is ez van, illetve, ha még mindig aktuális a dolog, akkor mi már jócskán fel vagyunk támadva, szocialista rendszerünkben naponta fel-feltámadtunk; de ez a demokratikus ' jogállam eme félresikerült Jon- J csor-képű társadalmára is a légii. multilaterálisabban jellemző. Hogy úgy (ne) mondjam: LÉNYEGÜNK — A SOR. Mert mehetsz bárhová, barátom a ' csontvázasságban, mindenütt be ' kell állnod a sorba: a mindennapi beszerzésénél, a közhivatalokban, a rendelőkben, a sörözőkipben, s újabban ■— pénteken és hétfőn is így volt ez, nem lehet telt már közlekedni a folyáson — , a tanügynél is, mert éppen az áthelyezési vagy kinevezési kéréseket-dossziékat vették át, iktatták, szóval az őszi nagy pizsamaosztás ügyében-reményében gyűlt is össze a sok-sok „káderjelölt“, ezeknek nem kell Gábriel arkangyal parancsa, állják a sort kitartóan, mert megszokták már a „feltámadást“, tudják a rendet, 5« így megy ez a rendőrségen is, útv levél és egyéb ügyekben, így v megy ez mindenütt, és nem is lesz soha másképpen — majd, 5? ha kiállottukt a sorunkat és kidőltünk belőle, ha feldobtuk a $ talpunkat, beadván a (slussz, 5» kulcsot, ott fogunk rostokolni a ^ koporsorban, rendben, fegyelme 5, tetten, rang és cím szerint, elöl !!azok, hátul a... ahol már nem számít, mi, az Énekes Ferencek, és még arra sem nyílik lehetőségünk, hogy leakasztván síposon* 5 tunkat, jó kis bunyót kavarjunk, vagy legalább kiszóljunk a trombita helyett lézercsengőt kezelik Angyal elvtársnak, hogy: nekünk ij többet ne trombi... azaz bocsi^ nat, minket többé ne lézergesse nek... mi így akarunk örökké$ válni a sorban, a sorban, a sor- ban, a ssss... (Hé, maga ott, mit « furakodik előre megint? Mars a helyére, baromi...) KUCZUGZI BALÁZS Z/////////////Z///J'//Z/AW////Z///,///Z//,,A |