Népújság, 1991. szeptember (43. évfolyam, 173-192. szám)
1991-09-03 / 173. szám
f orjnAE - wmtKArt Gavra úr légvárai (Folytatás az oldalról) megtéveszteni, akiket az imént még óvni-segíteni látszott. A csomagolás úgy fest, hogy a PMR törvényjavaslatot készül benyújtani a szolgálati lakások áruba bocsátásáról és — most jön a lényeg, azaz, a csel —, azoknak a lakásoknak az eladásáról mostani lakóiknak, amelyeket államosítottak. Mert, mondja Gavra úr, forradalom utáni parlamenti képviselő, a szóban forgó lakók nem tehetnek arról, hogy nevezett lakásokat ők lakják. Körmondat bezárva. Hanem elfelejti közölni nézőivel és hallgatóival, hogy kik jutottak a nagy százalékban kényelmes, államosított lakásokhoz, kik kapták a kivándorlók, kitoloncoltak, kiüldözöttek lakásait. Szóljunk neki: nem Kovács János vagy Popa Gheorghe munkásemberek, hanem pártállami, szekuritáté és milícia főhivatalnokok. Mihelyt kihajtották belőlük a tulajdonosokat, állami pénzen alaposan kitatarozták és beköltöznek,ok, akik — mondja G. úr, — nem tehettek róla, hogy ők a lakók. Tehetünk mi arról, hogy ilyen parlamenti képviselőink vannak? Ha PUNR-tag lennék, azért csak megkérdezném ennek a pártnak a vezetőjét, aki a nép képviseletéről beszélt a minap is, hogy egyetért-e Gavra úrral, azok tulajdonossá nyilvánításával, akik fő haszonélvezői voltak az országot tönk szélére juttató diktatúrának? Bár Radu Ceontea szenátor — tudtommal — még mindig abban a tömbházban lakik, ahol annak előtte, mégsem egyszerű a válasz. Gavra képviselő ugyanis utóbbi javaslatával nem csak szavazópolgárokat kíván toborozni, hanem számít azegykori főhivatalnokok maradék befolyására Hacsak nem egyenesen azok előretolt figurája, akik hatalmi nosztalgiáikat leplezve, populista maszlaggal etetik az ütődöttnek nézett állampolgárt. Kíváncsi vagyok, hogy a kormányzat meddig hagyja tenyészni ezt a hitelét rontó demagógiát, amikor vállalkozik a közvetlen konfrontációra? Az eddigi béketiltó késlekedés fölött hosszan ellatolgathatnánk, de ne hamarkodjuk el. Hagyjuk még feltisztulni a frontvonalakat. Az új parlamenti évad hiteles válaszokat hozhat szaporodó kérdőjeleinkre. Egyebek között arra is, hogy hány embert képes elbűvölni Gavra úr hatásvadászó populizmusa, és elérheti-e rejtett céljait. Amennyire igyekvő ember... El is néznék neki mindent — amúgy sem tudok változtatni a dolgok során —, de nem tehetem, mert (In fata natiunii!) a szeme se rebben! Városunk, környezetünk tisztaságáért (Folytatás az I. oldalról) hangosabb lett a politika berkeiben, mint a környezetszennyeződés aggasztó gondjainak feltárásában. EGYÜTT A SZAKEMBEREK Hogy miért volt rendkívül érdekes és hasznos ez a tanácskozás? így egy helyen a szólás jogával talán először “gyűltek öszsze ilyen szép számban azok a kutatók, szakemberek, akik városunk, környezetünk tisztaságáért „ügyködnek“, és azok is, akiknek tenniök kellene érte, de anyagi eszközök hiányában, avagy néha kényelemből, máskor az ismereteket nélkülözve, nem működnek hatékonyan. Témákra lebontva a címet, a szimpóziumon előadások, ismertetések hangzottak el az ivóvizünk forrásairól, a víz tisztításáról, elosztásáról, a szennyvíz kezeléséről, a szemét elhordásáról, tárolásáról, és „feldolgozásáról.“ A Friedrich Ebert Alapítványt Cornelia Pazel, a szemét elhordásával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó szakember, valamint Joachim Hans Pärzich, hidrológiai munkákat tervező berlini mérnök képviselte. Mindkettőjük tanulságos, érdekes előadásban számolt be a németországi helyzetről, tapasztalataikról, a németországi követelményekről. A hazai szakemberek — Sárkány Kiss Endre hidrobiológus, Niculae Munteanu mérnök Székely István vegyész, Rott Lios vegyész, Kovács Péter mérnök dr. Tőkés Béla orvos, dr. Dienes Sándor professzor, Marius Salcudeanu mérnök, Szabó László mérnök — kilenc előadást tartottak elgondolkoztató adatokkal. A marosvásárhelyi vízmű, a Marosfeeresztúron működő szennyvíztisztító állomás, valamint a városi szeméttelepen tett látogatás — ez utóbbi megdöbbentő látványt jelentett a vendégek számára —, a hiányosságok, a súlyos környezetszennyezés konkrét tényének feltárása élénk vitáira adott alkalmat. A németországi szakemberek véleményét is megismerhettük arról, hogy hasonló gondjaikra hogyan sikerült megoldást találniuk. KAPCSOLATTEREMTÉS KÖZÖS Jövőnk ÉRDEKÉBEN Mint Smaranda Enache aszszony bevezetőjében megfogalmazta, saját problémáink feltárásán, a megoldási lehetőségek keresésén kívül, a külföldi és a nehéz anyagi feltételek mellett, szerény eszközökkel dolgozó hazai szakemberek közötti kapcsolatteremtés volt a háromnapos tanácskozás célja. Közös jövőnk? — tette fel a kérdést beköszöntő beszédében Elke Sabiel asszony, a Friedrich Ebert Alapítvány képviselője ■— a természeti katasztrófák, a Föld ökológiai pusztulása, ha továbbra is így haladunk tovább. Mindezek megelőzése, a tömegkatasztrófa elkerülése érdekében egyetlen kérdő megoldás létezik, a panaszkodásról a tettekre való minél sürgősebb áttérés, amely Kelet és Nyugat között csakis közös, összehangolt munkával lehetséges Elke Sabiel asszony szavainál maradva a szimpózium eredményességéről akkor beszélhetünk igazán, ha a közösen számbavett hiányosságok, a természet ellen naponta elkövetett bűnök ismeretében városunk, környezetünk tisztasága érdekében megtörténnek az első, valóban eredményes lépések. Addig is ilyen figyelmesen, körültekintően, udvariasan, civilizáltan szervezett tanácskozásokra a közeljövőben is nagy-nagy szükségünk lenne. Közelebb a tagsághoz ismételten ez az igény fogalmazódott meg az RMDSZ megyei intézőbizottságának múlt hét végi ülésén. Ezt a célt szolgálja a hónap első felében sorra kerülő körzeti közgyűléssorozat, amelyen a megyei vezetőség képviselői is részt vesznek marosvásárhelyi szakemberek társaságában. A megbeszéléseken különleges figyelmet szentelnek a földtörvény alkalmazásának, a falusiakat foglalkoztató más időszerű kérdéseknek. A gyűlésekkel egyben aktivizálni szeretnék a helyi RMDSZ-szervezeteket, melyeknek a tevékenységében az utóbbi időben lanyhulás mutatkozott. Javítani akarják az információáramlást a megyei és a körzeti szervezetek között. Ennek szükségessége az intézőbizottsági ülés többi napirendi pontja megvitatásakor is felvetődött. A jelenlevők megbeszélték a helyhatósági választások előkészítésével kapcsolatos problémákat, a parlament elé terjesztendő választási törvénytervezet jellegét, főbb előírásait s az ezekből következő gondokat, tennivalókat, az RMDSZ lehetséges viszonyulását a tervezethez. A továbbiakban az RMDSZ II. kongresszusán elfogadott Alapszabályzat alkalmazásához szükséges megyei alapszabályzat kidolgozása került szóba, majd az intézőbizottság állásfoglalást fogadott el azzal a nyilatkozattal kapcsolatban, amelyet egyes székelyföldi területi szervezetek képviselői tettek közzé az elmúlt napokban. A gyűlésen felvetődött az a gondolat, hogy az RMDSZ hozzon létre tanulmányi alapot a gyenge anyagi körülmények között levő diákok megsegítésére. • * ünnep a Régi-csáp tövében (Folytatás az I. oldalról) nak.“). Czine Mihály irodalomtörténész professzor (akit májusban Farkaslakán hallhattunk, Tamási népéhez beszélni) tágabb összefüggésbe helyezve költőt és életművét, mindenekelőtt magyar „rokonairól“, Veres Péterről, Sinka Istvánról, Gulyás Pálról tett utalásokkal hozta közelképbe előbb, hogy aztán Jeszenyinre, Lorcára vezesse gondolatainkat, hiszen nem új a Nap alatt, amit Horváth István is tett: népe kultúráját toronymagasba emelve mutatta fel az emberiségnek — a költészet, a nyelv oltárán. „Gyönyörködik az Űr a maga népében“ — utalt a szónok Tőkés püspök úr igehirdetésére, s így fejlesztette tovább a képet: „Gyönyörködhet az Űr ennek a tájnak a népében. A mnagyarózdi torony csakugyan jelkép lett. . Magyarázd a költői földrajznak az egyik legszebb, legfontosabb helye, ezért látszik olyan messze... Amit Horváth István fölmutatott csodálatos művében, amely csakugyan szerelmes vallomás egy népről, együvé cseng Adynak a szavaival: a magyarság szükség és érték az emberiség, és az emberiség csillagokhoz vezető útja számára“ Jakab Elvira Reményik-verset szavalt (Kövek zsoltára), Kocsis Anna néni keresetlen szavakkal mondott köszönetet a látogatásért , s a „körmenet“ a temetőhöz vezető úttal folytatódott. (Ezt az utat az alkalomra a falu saját erejéből köveztette ki.) Az emlékezés koszorúinak elhelyezése, a szászcsávási, istvánházi, ózdi énekesek a tömeggel együtt énekelték a Tebenned bíztunkat, majd Boér Ferec szavalt, őt meg kisgyerek követte. Sokan, sok százan olvashatták el Jékely Zoltán sorait az egyszerű terméskő síremléken: „Kire ficánkoló autó tiport/ Nyugtasson a falud, szegény Költő Tiborc!“ A harmadik stációnk — akárha feltámadást játszanánk — a szülőházhoz vezetett, ahol Tófalvi Zoltán EMKE-alelnök beszélt, D. Tőkés Lászlóval imádkoztunk, és Czine Mihállyal énekeltünk, utána megnéztük az emlékházzá avatott egykori meleg fészket, a kis parasztházat, mely alig-alig különbözik a Tamásiétól,a Bözödi Györgyétől. (Az emléktáblát Czine Mihály és Tőkés László leplezte le.) Délutánra maradt a meghirdetett műsor. Az ünnepi ebéd, melyen számos külföldi és magyar hivatalos személyiség is részt vett, a művelődési élet számos jelesen arra is alkalmat szolgált, hogy létrehozzák (az EMKE égisze alatt) a Horváth István Alapítványt és művelődési egyesületet, melynek elnöke természetesen az író-költő lánya, Horváth Arany lett. Ezt a nagy falutalálkozót sokan „hozták össze“ és segítették, mindenekelőtt a marosludasi RMDSZ, annak szervezői: Ballai Ágnes, Kovács Ildikó, Kovács Katalin, Máthé András elnök, György Árpád, Andrási Árpád. Kiss Ibolya amatőr festő Ludasról két szénrajzot adományozott, mindkettő a szülői házban látható (egyik magát a házat, a másik a lerobbant „kastélyt“, ábrázolja) A falu 1500 személy számára elégséges kaláccsal is előrukkolt, a szülői házat a falubeliek meszelték ki, tették rendbe a környékét is, úgyszintén a sírt a temetőben. Itt most csak Kocsis Irén, Pataki Erzsébet és a kisgazdák helyi vezetője, Horváth Ferenc nevét említhetjük, és természetesen mindőjük lelkipásztorát, Harangozó György lelkészt. „Azaikor Magyarózd népe kegyelettel emlékezik meg kiváló fiáról, egyben önmagát is megbecsüli, hiszen Horváth István neve immár örökre egybefonódott Magyarózdéval, amely lelkiekben gazdagon feltariszo nyálva engedte útjára, mely végső nyugalomra magába fogadta fáradt, megtört testét" — zárta szavait Fodor Sándor. Ez volt valóban a lényege e napnak: mai, modern peregrinációinknak ez lehet egyik fő célja: felmérni s megbecsülni értékeinket. „Ne hagyj, falum!“ — Ózd nem hagyja. Az Egri csillagok írójának új síremlékét augusztus 23- án avatták fel, az egri vár délkeleti fülesbástyáján; az 1922-ben eltemetett Gárdonyi Géza síremlékét Balatoni Tibor faszobrász készítette. CONSTANTIN SILVESTRI nemzetközi zenei fesztivál A zene poézise is Londonban él, és nemzetközi 5. versenydíjas zongorista az, aki 5. karmester és kamaramuzsikus is egy személyben, és aki fiharmó- 5, mánkkal együttműködve, meg- 5. alapította a C-tin Silvestri nemzetközi zenei fesztivált. Andar -Tnastasescu ő, aki — kicsitől a nagyig! — mindenkinek, egyszeerűen Anda Asszony. Mert úgy viselkedik, mintha régi, kedves ti ismerősként tért volna vissza 5 valahonnan. Megtalálni benne 5 mindazt, ami — emberre vonatkoztatva — a nagyszerű jelző 5 összetevője lehetne! És elsősorban azt, ami a nagyszerűséget fémjelzi: az egyszerűséget. Nos,, ide kívánkozik mindez most, amikor a záróhangversenyről szólünk. Mert ennek kapcsán őt idéznénk. A műsorfüzetben 5gyanis ezt írta: „Remélem, hogy ti a C-tin Silvestri fesztivál hosszú életű és emlékezetes lesz, hogy ■t a zene örömét nyújtja majd a jó hallgatóságnak, életkorra, fog£ lalkozásra, meggyőződésre való tekintet nélkül mindenkinek, és 15 hogy sok barátot szerez majd Romániának“. És reménye már 15 most bizonyosság! Tanúsíthatja ezt, többek között. Maria Esther - Guzman péntek délutáni ráadásul gitár-matinéja, és este Mendel- Issohn Hegedűversenye, Ruha Istvá van érdemes művész előadásában. Mert a De la musique avant toute chose! — azaz— kívánalma mindenek előtt a muzsika! — fogalomrendszere kissé átrendeződött, és műsoruk által is lett példa egy lehetséges metamorfózisra: a Zene Poézisére. Benne, általa ünnepeltük Silvestrit, a 60 éves Ruha Istvánt és a Muzsikát. Európai módon és tartással. Mert ez utóbbi szellemében fogant a teljes fesztivál. Lásd műsorát, a hazai előadóművészek megválogatását, a háromnyelvű, mindennemű szóbeli tájékoztatót, megnyitót, beleértve a szintén háromnyelvű — román, angol, magyar — „kapuját“, a fesztiválnak információgazdag és kulturált grafikájú, borítólapú elegáns műsorfüzetet. Köszönet tehát az alkalomért, Tisztelt Anda Asszonynak és Csiky Boldizsárnak az alkalomért, hogy barátságunkat ennyien a zene közös hallgatásából eredeztethetjük, köszönet a külföldi és honi vendégművészeknek, filharmóniánk karmesterének, Robert Houlihannak és az együttes minden közkalomájának teljesítményéért. És, elsősorban köszönet a Nagyérdeműnek, a hallgatóságnak! Az ő értő érdeklődése adott értelmet a szándéknak, s tette örömteljes valósággá. Viszontlátásra! Szív szerint. JÁRAY FEKETE KATALIN lt szabályozások a városrendészetben 1991. augusztus 7-én megjelent a Hivatalos Közlönyben, az 50/ 1991-es Törvény, amely a városok területén az új építkezéseket, valamint a meglevő házak külalakjának módosítását, felújítását szabályozza. Az új törvény eltörli a régi rendszerben kidolgozott szigorú rendeletet, és szabad kezet biztosít a vállalkozóknak. Megkértük Togánel Ivánt, a polgármesteri hivatal titkárát, hogy röviden ismertesse az 50/ 1991-es Törvény néhány fontosabb vonását. — Milyen újdonságokat tartalmaz az említett törvény? — Kötelezővé teszi az építkezési engedély kiváltását. Ez nemcsak az új épületek esetében érvényes, hanem az ideiglenes bódék, fülkék, kereskedelmi célt szolgáló mozgó asztalok, kiállító felületek, reklámfalak, cégtáblák és reklámok kihelyezéséhez, sátor, kemping-táborok, lakókocsi-parkolóhelyek létesítéséhez is szükséges Bármilyen civil, ipari vagy mezőgazdasági jellegű épületet felépíteni, egyes külső elemeit módosítani csak ezen jóváhagyással és az engedélyezett tervrajz betartásával lehet. Törvényismertető — Vannak-e olyan építési műveletek, amelyekhez nem szükséges a jóváhagyás? — Igen, ezek a házfedelek, borítólapok, erkélyek javítása, bármely típusú kályhák lakása ésjavítása, belső és külső asztalosmunkák, festés-mázolás, az épületek technikai-higiéniai szerelékeinek kicserélése. Itt megjegyezném, hogyha a javítások alatt megváltozik, például a tetőzet formája, az építőanyag minősége, a borítólap, vagy az erkély eredeti alakja, az ajtók és az ablakok méretei, vagy a főúton levő épület homlokzatának színe és egyes díszítőelemei, akkor ezen munkálatok elvégzéséhez is jóváhagyást kell kérni. — Hol és hogyan kell az engedélyt beszerezni? — Az érdekeltek, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályán (Serviciul de urbanism) a következő iratokat kell elhelyezzék: egy kérvényt az engedélyre, az épület elhelyezésének rajzát, az építkezés tervrajzát, technikai adatait, — amelyet egy jogosított tervező készített —, a terület tulajdonjogi bizonyítványát (telekkönyvi kivonat), és a törvény szabta egyéb engedélyeket (víz-, gázszerelések, stb ). Az engedélyeztetési kérvényhez csatolni kell, egy városrendészeti bizonyítványt is, amit előzőleg. VAJDA GYÖRGY (Folytatás a 6. oldalon)