Népújság, 1991. október (43. évfolyam, 193-215. szám)
1991-10-01 / 193. szám
DRÁMAI FORDULAT! ús?7898*A?és vett a feánvászlátoatás?! Gelu Voican Voiculescu rendkívüli parlamenti felszólalásában leleplező adatokat közölt a múlt heti államellenes összeesküvés hátteréről. Közvetlen öszszefüggések a Szocialista Párttal, a Románia Mare és Európa folyóiratokkal, valamint Iosif Constantin Dragannal. Virgil Magureanu, a SRI igazgatója kétségbe vonta G. V. Voiculescu adatainak hitelességét. La- punk holnapi számában" teljes terjedelmében kö-zöljük G. V. Voiculescu felszólalását. A szenátus és képviselőház együttes illése • Sok kérdés, halovány válaszok A belügyminiszternek, a nemzetvédelmi miniszternek, az RHSZ igazgatójának és a főügyésznek a múlt heti feszült eseményekre vonatkozó tájékoztatóit követően ,különböző politikai pártokat képviselő szenátorok és képviselők szólaltak fel. A szónokok kivétel nélkül elégedetlenségüket fejezték ki a képviselőház székházának elmarasztalandó védelmével kapcsolatosan, és megelégedésüknek adtak hangot a képviselők méltó viselkedésmódja kapcsán a tüntetőknek a palotába történt behatolásaalkalmával. Ilyen összefüggésben kérdéseket intéztek a végrehajtó hatalomhoz, megpróbálva tisztázni egyes homályosabb aspektusokat, közülük egyik a csendőrosztagoknak a képviselőház védelmével való felhagyásának körülményeijsre vonatkozott. Ugyanakkor kérelték, hogy az RHSZ és a Belügy-minisztérium mélyítse el az eseményeket, kiváltó okok és körül- 5 mények kivizsgálását, a követ- 5 rkeztetéseket pedig terjesszék a parlament elé. A felszólalók általában hangsúlyozták azon gondolatot hogy a múlt heti események lefolyása .« idején durván megszegték a jog- | állam elveit, merényletet kö- 5 vetve el az állam alapvető intéz- 5 ményei — elnökség, parlament, «5 kormány — ellen, és parancsoló ^ hangnemben körnek minden szük- 8 séges intézkedés meghozatalát, hogy ilyen cselekmények ne ismétlődhessenek meg. Ezen gondolat alátámasztása végett újból hangoztatták aggodalmukat Románia külföldi képe és ennek " különböző területeken jelentkező következményei kapcsán. Petre Roman: az NMF-nek kell kormányt alakítania! A Nemzeti Megmentési Front igazgató tanácsával tartotttalálkozója alkalmával Ion Iliescu, Románia elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a többi politikai csoportosulásokkal folytatott tanácskozások helyzetéről. Petre Roman, a Front országos vezetője megjegyezte, hogy az igazgatótanács által kapott mandátuma az, hogy megerősítse: az NMF a többségi párt a parlamentben, az a párt, amely kezdeményezte hazánkban a demokratikus és a reformfolyamatot és következésképpen szerinte bármilyen kormány formulát a Nemzeti Megmentési Front kell hogy alakítson. DEMOKRáCA A BUNKÓ ÉS GUMIBOT ÁRNYÉKÁBAN? 5 Az újabb keletű országos forrongás ismételten világossá tet- t te, hogy a román társadalom ^ egy általános választás után, a ^ széleskörű törvényalkotói munika dacára sem képes a demokratikus jogállami keretrendszer- 5 be illeszkedő működésre. Hoszúszóra nyúlna részletre menően 5 szemügyre venni, hogy kik, milyen erők és érdekek hatalmij harca játszik rá a változások 5 spontánul bontakozó folyamatára. Tény, hogy ezt az országot nem a törvények, nem az elindított reformfolyamatok logikája vezérli, hanem az IndulathuHát; mókát több^kevesebb sikerrel ^ meglovagoló különböző színezetű 5 mozgalmak, majdhogynem vaktárban (majd csak lesz valahogy!)! folytatott küzdelme tartja az ál- 5 landó vergődés állapotában. Az utóbbi napok heves kitöré r sekkel tarkított változásai csak látszólag mutatnak előrelépést a korábbi helyzethez képest. Mert, igaz, hogy megbukott a népszerűtlenné vált Petre Roman kormány, szűkült a nehe■ zen átlátható célokat követő el- 51 nők mozgástere, egyben közelebb sodródott (mert önerőből aligha tehették volna) a hatalomhoz az önmagát demokratikusnak nevező ellenzék, ámde van két mozzanat, amely a demokratikus kibontakozás szempontjából majdhogynem értéktelenné teszi az iménti, esetleg pozitív irányúnak mondható átrendeződést. Mindenekelőtt: bármit is hoz-hozhat a most kierőszakolt változás, nem tekinthetünk el attól, hogy a bunkó semmilyen körülmények között nem lehet eszköze a demokratikus építkezésnek. Egyetlen társadalmi rétegnek, csoportnak sem engedhető meg, hogy (bármilyen) szándékának bunkóval, a vad erőszakkal szerezzen érvényt. Petre Roman megbuktatása így — akár tetszik nekünk, akár nem — teljességgel törvénytelen, bárhogy is igyekszik az elnök és a parlament ilyen-olyan állásfoglalásokkal a törvényesség látszatát őrizni. A jogállamiság logikájához, de még inkább annak szelleméhez igazodva, a parlament akkor járna el helyesen, ha külön döntéssel visszahelyezné jogaiba a Miron Cosma által leváltott kormányt, majd — alapos mérlegelés nyomán — lefolytatná a bizalmi szavazást előkészítő folyamatot. Ezen persze már túlléptek az események, a zavarodott habozás, az, hogy engedtek a bunkó „demokráciájának“, nehezen helyreállítható tekintélyvesztést jelent a törvényhozói testületnek. Bizonyára Nicolae Manolescunak van igaza, aki rövid átmenetre, a két hónapon belül megtartható, előrehozott parlamenti választások lebonyolítására vállalkozó kormány megalakítását sürgeti. Az ennek ellentmondó érv, miszerint be kell fejezni az alkotmányozás folyamatát, nem megalapozott. A törvénykezés és általában a törvényesség hitelvesztése az esetleg mégis elfogadásra kerülő alkotmány hitelességére is árnyékot vet. De ha az „elvi“ érv nem elegendő az új választások kiírása mellett, attól már (makkai) (Folytatás a 2. oldalon) Állást foglal az RMDSZ elnöksége Közlemény Az RMDSZ Elnöksége 1991. szeptember 28-án rendkívüli értekezletet tartott Kolozsvárott Elemezte a valóságos politikai helyzetet és a kormányalakítással kapcsolatban a következő alapelveket fogalmazta meg: Az új kormány programjában irányozza elő: 1. a pártállam restaurációjának megakadályozását, a politikai és gazdasági életet megbénító , totalitárius struktúrák felszámolását; 2. a helyhatóságok önkormányzatának garantálását, a rádió és televízió pluralizmusának szavatolását és kormányzati befolyástól való függetlenítését, olyan törvényes rendelkezések alkalmazását, amelyek megakadályozzák hogy a sajtó a társadalmi és nemzeti uszítás, a hazugság, a rágalmazás és a zavarkeltés eszköze legyen; 3. a nemzetiségi jogok törvényes kereteinek megteremtését, az ezek gyakorlásához szükséges intézmények létrehozását, beleértve a nemzetiségi minisztériumot; 4. a közegészségügyi, az oktatás és kultúra kérdéseinek kiemelt feladatként való kezelését, az újonnan megalakult kormány terjessze sürgősen a parlament elé az egyházak által kidolgozott kultusztörvény-javaslatot; 5. a gazdasági reform reális alapon való kiteljesítését, a privatizáció felgyorsítását, a kereskedelmi társaságok privatizációjára vonatkozó törvény és a földtörvény módosítását; 6. a gazdasági reform társadalmi védőintézkedésekkel való társítását, s ennek megvalósításáért, külföldi hitelek felhasználását; 7. a pénzügyi zárlat részleges feloldását és ennek kiegészítéseként a csődtörvény előkészítését, és következetes alkalmazását; 8. a munkanélküliség megfelelő eszközökkel való kezelését; 9. az infláció fékezésére irányuló gazdasági intézkedések érvényesítését, a megkülönböztetett állami támogatást, a több változatban elkészített társadalmi-gazdasági előrejelzést, a politikai döntések előkészítéséhez, a reformfolyamat szabályozásához. Az Elnökség megbízta Domokos Gézát Szőcs Gézát, dr. Csapó Józsefet és Tokay Györgyöt, hogy az RMDSZ képviseletében a fenti irányelvek figyelembevételével részt vegyenek az új kormány megalakítását célzó tárgyalásokon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Elnöksége Beiktatták Gyulafehérvár érsekét A templom védőszentjének, Szent Mihálynak napján, vasárnap, szeptember 29-én, hálaadó szentmise keretében iktatták hivatalába Bálint Lajos, római katolikus megyéspüspököt, akit a Szentatya a gyulafehérvári püspökség érsekségi státusának megadásával egyidőben érseki rangra emelt. Jelen volt John Bukowsky pápai nuncius, tizennyolc katolikus püspök, a hívek számlálhatatlan serege. Beszédükben köszöntötték az érseket, dr. Seregi István Magyarországról, Artenie Parp, Fehér megyei polgármester, dr. Alexandru Todea görögkatolikus bíboros, dr. Kovács Lajos unitárius püspök, Veres Attila és Székely József, a református egyházak képviseletében, Benkő Samu, az MTA tagja, Temrfli József, a nagyváradi katolikus egyházmegye püspöke. Jelen volt Rudas Ernő, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete és Domokos Géza, az RMDSZ elnöke. Gyulafehérvárt 1103—1558 között, kényszerű megszakítás után, 1716-tól napjainkig, a mindenkori erdélyi püspökök székhelye volt. A 289 plébánián 542 164 latin szertartású hívőt tartanak nyilván. 341 egyházmegyés papot, 23 szerzetest és 103 szerzetesnőt. A négy latin szertartású egyházmegye területén 1 200 000 római katolikus él (1 000 000 magyar és 80 000 német), a két óromániai egyházmegyének 300 000 híve vám SOK SIKERT! Municípiumunk három felsőoktatási intézetében is, tegnap, ünnepélyes megnyitóval, kezdetét vette az új egyetemi év: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, a Marosvásárhelyi Műszaki Egyetemen és a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán Reméljük, hogy politikailag „eseményszegényebb“ tanév elé néznek, általában, főiskolásaink. Egyébként a műszaki egyetemen, a mérnöki karon 135-en, az intézet újonnan alakult részlegén, a műszaki kollégiumban 50-en — mindkettő nappali oktatási forma —, a sziniakadémián pedig, a román tagozaton 14, a magyaron 12 színészjelölt, a rendezői szakon 4 román, illetve 3 magyar jövendőbeli rendező kezdte — bizonyára számukra is életük ez új, legszínesebb, legélménygazdagabb periódusát, éveit. Az OGYT-ben „startoló“ hallgatók számát nem ismerjük, mert amikor — igaz, telefonon érdeklődtünk, de így az előbbi kettőnél is, ahol készséggel segítettek ki az adatokkal —, nos, ez utóbbi rektorátusán, a következőkkel „fizettek ki“: Tessék személyesen kérni, mint hivatalos intézmény! Ezek nem olyan adatok, amelyek közszájon forogjanak!" Még kiderül, hogy hadititok! Köszönjük az értékes útmutatást, és ettől függetlenül, sok sikert az „ogyisoknak" is! Járay A VI. OLDALON ION ILIESCU: A kényes kérdésekben is közös nyelvet találhatunk MAROS MEGYEI NAPILAP XIIII. évfolyam 193 (12197) sz. 1991. október 1. kedd 18 oldal, ára 5 lej STRESSZBURG Hazajöttek hát, és milyen szomorúan, muramista, muramista. Egyik elkenődöttebb, mint a másik. Hallgatva őket, már nincs szükség azt is tudomásul venni, hogy az „egységpárt“ szerint a gyulafehérvári érsekség merénylet Erdély s az ország integritása ellen. Ez már csak hab a csókra, hiszen a delegáció gyászos hangú nyilatkozóinak szövegével egész havi bosszúságszükségleted fedezted... Holott a MINERIADA IV. mellett nyilván smafu az a sok-sok idióta rágalom, amit a rágalomgyárosok ötletbörzéjén naponta jegyeznek — magasan — azok az urak, akik különben nem kimondottan tökfejek, csak khm, befolyásolhatók. De sosem Aurópa irányába, arra nem, mert arra van Budapest is, és ott, tudvalevőleg, a titkos Erdélykormány grasszál. Petre Roman nem mondott le, csak durcáskodik, mint valami áprilisi menyasszony. Hát nem kabaré ez, urak? Hát nem az operettsláger illik-e leginkább ide? („Tanulj meg, fiacskám, komédiázni..Bizony, sokat fog még fájni a fejük uraiméknak, hogy olyan imidzst kozmetikázzanak ebből az országból, amilyen körülbelül Pepita Ofélia egy péhowardban. De a máz — különösen, ha a bányászbunkók mellett saját karommal is kapargatják — bizony nem soká tart. Mert itt és most minden úgy kong, mintha fej lenne. De, hogy valójában mi, azt (még mindig) nem lehet tud ni) A III. OLDALON A MAROS MEGYEI „IGAZSAGSZOLGÁLTATÁS" TÁRGYILAGOSSÁGÁRÓL