Népújság, 1992. február (44. évfolyam, 22-42. szám)
1992-02-01 / 22. szám
Kétféle vélemény A kormányszóvivők szokásos heti sajtókonferenciáján a helyi közadminisztrációval foglalkozó főosztály két államtitkára, Mircea Teodor Vaida és Doru Viorel Ursu válaszoltak arra az állásfoglalásra, melyet az Amerikai Egyesült Államokban székelő Nemzetközi Republikánus Intézet tett közzé a romániai helyhatósági választások előkészítésével és várható lebonyolításával kapcsolatban. A román fél szerint az intézet közleménye mindenekelőtt hasznos tapasztalatokból eredő általános tanácsokat tartalmaz, melyekre érdemes odafigyelni, mert ezek elősegítik a kampány jobb megszervezését, hatékonyabbá tételét. A lehetőségek szerint a román kormány figyelembe veszi ezeket a tanácsokat. Doru Viorel Ursu szerint az intézet jelentésében viszont vannak olyan kitételek, melyek egyes megkérdezettek eltúlzott, tendenciózus, megalapozatlan kijelentéseire épülnek, és ezek általánosításából a jelentés összeállítói elhamarkodott következtetéseket vontak le. Doru Viorel Ursu szerint a román parlament és a kormány képes lesz a nemzetközi standardoknak megfelelően lebonyolítani a helyhatósági választásokat. A sajtókonferencián Mircea Teodor Vaida különvéleményének adott hangot, rámutatva, hogy egyáltalán nem tartja felületesnek és elhamarkodottnak az intézet megállapításait. Igenis, sok probléma vetődik fel, a demokratizálódási folyamat még éppen csak elkezdődött Romániában, s a folyamat során számtalan akadály nehezíti az előrelépést. ÚJABB MENET A CSERESZI NYÉLZBARABÁS ELLENI PERBEN Szót kapott a védelem A jó bíró holtig tanul — mondhatnánk tanulságképpen a tegnapi ülés után. Ugyanis a Király István elleni tárgyalás tömeghangulatának hatásából tanulva, keretes szöveg hirdette a Cuvintul liber lapban a pénteki tárgyalás időpontját és témáját. Hogy ki hallgatott a hívó szóra? Nos, valószínű, egy buzgó osztályfőnök, avagy bizonyos ifjúsági szervezet irányítói, ugyanis a terem egy osztálynyi tizenéves gyermekkel telt meg, akik vihogva, nyerítve, fiatalos hozzáállásukat adva működtek közre a tárgyalást vezető bíróval. Hogy ki engedte el óráról ayermekeket, vagy ki küldte a tárgyalásra? A teremből valaki megjegyezte ,hogy ami folyik, az élő történelemóra, de az sem kizárt, hogy valakik a hazafias nevelés eszközének szánták. Mert hiába volt a védelem tiltakozá-sa, hogy diákoknak, kiskorúak- nak nincs mit keresniük a tárgyalóteremben, a máskor ilyen szempontból oly szigorú bíró ügyet sem vetett a kérésre. A pénteki tárgyaláson a védelem még megmaradt három tanúját hallgatták ki, akik valamennyien Barabás Ernő vádlott munkatársai voltak az IMATEX- ben. A „legfigyelemreméltóbb“ a marosvásárhelyi törvényszék „állandó tanúinak egyike, Vuta Aurel vallomása volt, aki „minuciózusan“ kidolgozott sztorival állt elő. Nem hiányzott belőle a magyarok által szállított kampósbotoknak, és Király István állítólagos rádiónyilatkozatának az említése sem. (Egyébként a Király István elleni perben is ő volt az egyik koronatanú.) A törvényszéken járatos ember magabiztosságával felépített vallomása azonban társa (akivel azon a márciusi napon állítólag együtt kocsikázott a Tudor — főtér és felszellőztetés végett a tour-retour Somostető útvonalon). Pop Crinisor vallomásával dugába dőlt. Az egykoron az IMATEX-ben, ma régeni „magánpincérként“ dolgozó görgényi illetőségű Pop Crinisor éppen az ellenkezőjét vallotta annak, amit társa közös útjakról mondott. Az időpontokat és helyszíneket még a bíró úrnak sem sikerült — bár nagyon igyekezett — mindig találtatni. Sőt, magyarázni kezdte a közönségnek, hogy nem tragikus az, ha valaki nem azt mondja, amit a másik. Tudosie Iuliana visszafogottabb hangú vallomása után a védelem tanúinak a kihallgatására került sor. Az első két tanúból a bíró a már említett hazafiasan nevelődő fiatalok röhincsélése közepette űzött gúnyt, a harmadik tanú vallomására elcsendesült a terem Hogy miről és hogy beszélt Pethő István? Arról és úgy, amit és ahogy mindannyian láttunk és hallottunk azon a napon. (Kodolai) • 734 « RMDSZ-hír Tegnap Románia legfelsőbb Bírósága letárgyalta a Király István marosvásárhelyi RMDSZ , Polgármester-jelölt ügyében a Románia főügyésze által beadott rendkívüli fellebbezést. Perrendtartási okok miatt a főügyész kérését elutasították, bár az elnöklő bíró hangsúlyozta, hogy erkölcsi okokból egy jelöltet nem lehet a választólistáról törölni. Ennek következtében Király István nem indulhat mint RMDSZ polgármester-jelölt Marosvásárhelyen. Az RMDSZ megyei elnöksége úgy határozott, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri listán Pokorny László független jelöltet támogatja. cs·® 9P#*p›s#»*!»9s·i»aAei»»9f Románia jövőjéért Bukarestben másodszor ülésez tett a ROMÁNIA JÖVŐJÉÉRT csoport, mely a román gazdaság újjászervezését tűzte ki céljául. A találkozón részt vett Theodor Stolojan miniszterelnök, kormánytagok, gazdasági szakemberek. A résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy a válságból való kilábalás egyetlen eszköze a román nép munkaereje, kiváló képességei. A résztvevők felhívást intéztek az ellenzéki pártokhoz, hogy vegyék be platformjukba az elévülhetetlen nemzeti értékek ápolásának gondolatát, hogy a jövőben bármilyen kormány is vezesse Romániát, ez a szempont képviselve legyen programjában. Theodor Stolojan úr rámutatott, hogy nemzetközi síkon csakis nemzetközileg kompetitív termékekkel tarthat lépést Románia a többi állammal, és rámutatott a kormány jelentős szerepére a gazdaság átalakítása folyamatában. Kerekasztalbeszélgetőink tárgyilagos és szubjektív véleményéből, érveiből és néhol magyarázkodásaiból körvonalazódott a pillanatnyi bándi közművelődési helyzetkép. Kiss Zoltán, a művelődési otthon igazgatója: Bándon nincs kultúrotthon! Ilatai Tibor, polgármester-jelölt: A gazdasági, tehát a mennyiségi fejlesztés, pillanatnyilag elakadt, ugyanakkor erőtlen a minőségi fejlesztés a kultúra terén. Simó Aladár, nyugdíjas tanár: A terevsző mindent megoldhat?! Ilatai Melinda: A legtöbb kollegám énp, hogy megtartja az óráit, s lehetőleg összevontan... Szekeres Izabella: Várni kéne, hogy helyrejöjjünk?! Kopeczny Rozália, RMDSZ-elnök: Egy település közösségének szerveződése összefügg a közművelődéssel! Nos, váltsuk aprópénzre a kiemelt gondolatokat! Kiss Tibor: Furcsállom, hogy továbbra is „fontról“ próbálnak irányítani. Sőt, a helyi vezetés egyes képviselői elvárják, hogy most is „füllentsünk“. Hogy úgymond „országos szinten jöjjön ki valami“, meg, hogy „ha nem elég, neked lesz kellemetlenséged!“ Miért csapjuk be magunkat?! De menjünk tovább! Anynyian mondják: Jó volna ez, az volna jó... S ha rákérdeztem, mit vállalnál?! A válasz: Hát. .. szólj, ha valamiben szükség van rám... — Tavaly ősszel nem szívesen vállalta el a tisztséget... — Nekem az igazgatáshoz hiányzott a gyakorlatom, a tapasztalatom. .. — Tudom, hogy itt a művelődésnek gazdag a hagyománya és számottevő ügypártolói voltak. .. Simó Aladár: A Bányai Dani által elnökölt önképzőkör munkájából alakult itt ki az eseménygazdag, változatos művelődési élet. Három — gyerek és felnőtt — kórus, tánckar, színjátszók működtek, úgy mentek Bándon a farsangi játékok, mint a Székelyföldön, lakodalmas, keresztelő, katonai bevonulót dramatizáltunk. És mindezek mellett 1 500 analfabétával hetente kétszer foglalkoztunk. Olyan népművelők voltak, mint Jánosi Gyuri, Rácz Jóska, Szabó Ilonka, Barabás Ilonka, Paizs Rózsika, a Járay-házaspár, újabban aztán a Böjtke, a Házasházaspár, Madaras tanárnő, Fazakas Béla... Aztán valami megszakadt. Tudom, hogy ma már az öntevékeny műkedvelő művészcsoportoknak számottevő vetélytársai vannak faluviszonylatban is. De kérdem én, a televízió mindent megoldhat?! Nagy most mifelénk az érdektelenség! Szekeres Izabella: így van, s valahogy mégsincs így! Csak magamról beszéljek, például. Annyi ötlet, gondolat fogalmazódott meg bennem! Aztán jöttek a bándi zűrzavarok. .. Álmaim most is vannak, de tenni értük nincs kedvem erőm. Ilatai Melinda: Szekeres tanárnő 1990-ben, a klubban, 130 munkából rendezett kiállítást. A szülők csak vasárnap jöttek megnézni, amikor kijöttek a templomból.. . Aztán, a ceausescu-időben nagyon értékelték a tanárnőt a kollegák. Olyan hangulatossá tette az iskolát a sok sajátos rajzzal-festménnyel. Most pedig, szemem láttára tettek tönkre rengeteg beüvegezettrámázott munkát. ■ Csak azért, mert ő Szekeres Izabella A gyerekek! Sem a tantestület, sem a vezetőség nem foglalt állást... Szekeres Izabella: Erről csak annyit, hogy egy személyem ellen indított nyílt támadásról volt szó, kollegáim részéről. Azért vittem törvényre a dolgot, hogy közölhessem a nyilvánossággal álláspontom. Különben nem ártana a tavalyi, bandi, februári eseményeket tisztázni! Harai Melinda: Szerettünk volna valami szépet csinálni a kicsiknek. A lakásunkat is felajánlottuk, csak jöjjenek és tanulják meg a darabot és a bábok mozgatását. Jöttek is a tanítók és a nagyobb gyerekek. A joray fekete katalin (Folytatás 8 2. oldalon: Nem elég lóra vágyni...! MAROS MEGYEI NAPILAP XLIV. évfolyam 22 (12282) sz. 1992. február 1. szombat 4 oldal ára 5 lej Aki nem fizet, azt kikapcsoják a hálózatból Három nappal ezelőtt még tizennégy olyan Maros megyei gazdasági egység szerepelt a RENEL országos villamossági önálló vállalkozás lajstromán, amelyet az 1588-as minisztériumi rendeletet alapján fölszólították: haladéktalanul tegyen eleget fizetési kötelezettségének Azóta a régeni Prolemn Rt., a dicsőszentmártoni Gecsat, a marosvásárhelyi Azomures, Prodcomplex, Electromures, Ilefor, Sacomet cég, a szederjei elektromos vontatási központ, és a meggyesfalvi Téglagyár törölte az adósságát s így nem kényszerült tevékenységének megszakítására. Nem kis meglepetésre kiegyenlítette tartozását a dicsői kombinát osztódása révén kialakult Carbidfox nevű vállalat is. Itt jegyezzük meg, hogy ennek a Küküllő menti ipartelepnek naponta mintegy 7,8 milliós, havonta pedig egymlliárd lejes villanyszámlát kell rendeznie! Tegnap délelőtt, amikor Dénes József mérnökkel, az áramszolgáltató vállalat műszaki igazgatójával beszéltünk, éppen a Közmű- és Lakásgazdálkodási önálló Vállalkozáshoz küldtek ki szakembereket, hogy a Gyár utcai telephelynek szakítsák meg (A) (Folytatás a 4. oldalon) Választhatunk! Néhány mondat erejéig szeretnék hozzászólni a folyamatban levő választási csatározásokhoz. Konkrétan: a Balavásár községbelihez, ezen belül is egy általam tapasztalt jelenséghez, a bizalmatlansághoz, a régi reflexek, beidegződések feléledéséhez. Községünkben is indul RMDSZ jelölt, kulcs jellel. Menyhárt István, kendi születésű, gépészmérnök. Kend Balavásár község legnagyobb faluja. 99,5 m6-ban magyarok lakta település. Tehát a választásokon döntő szavunk lehetne, ha jelöltünkre szavaznának egységesen (a szavazatok kb. 30%-val rendelkezünk), így volna szép. Jó. Csak sajnos létezik egy bizalmatlan réteg. A bizalmatlanságot kiváltó legfőbb ok: Menyhárt István, úgymond kulák származása. Kérdem én ezektől a bizalmatlan emberektől: hiba az, ha valaki kulák származású, és hibás ő a származásáért? Minden létező jó és rossz tulajdonsága, adottsága fölé helyezzük a származást? Kérdem továbbá: hány kendi elnöke, alelnöke, titkára volt az utóbbi 20—25 évben a balavásári néptanácsnak? (Folytatás a 4. oldalon) PÁTER A bank szó nemrégiben még a huszonegyes kártyajáték asztalközépen tornyosuló aprópénzhalmazának képzetét keltette sokunkban, amit illett és kellett a kellő időben retirálni. Vajmi kevesen lehettek akkoriban, akik az eredeti jelentésére, a pénzintézményre gondoltak, hisz „javadalmazásunkból“ aligha futotta volna betétekre. (Igaz, most sem nagyon futja,különösen mióta a miniszterelnök bejelentette, márpedig huszonnégyezres minimálbér nem lesz!) Ám mégis, az utóbbi időben a mass media egyre gyakrabban és egyre többet használja ezt a szót. Nos, lássuk, mit mond az Értelmező Kéziszótár? „bank fn 1. A tervszerű pénzforgalomról gondoskodó állami hitelszervezet. (Tőkés gazdaságban, hitelek nyújtásával, és pénz adásvételével foglalkozó vállalat.“) Nos, maradjunk a megfogalmazás második variánsjánál, hisz letűnt az állami monopólium kora. Hajdanában kies városunkban több bank is működött (bizony, még szász bank is volt), csak aztán a győzelmes felszabadító szovjet hadsereg nyomában az államosítás is megérkezett. Ezért nem maradtak meg a bankok. Hanem most . Szatmárnémetiben, Zilahen, Kolozsvárott már készülődnek megnyitni az új magán pénzintézményeket (most csak a vidékiekről beszélek, mert ugye a fővárosban...). Kiszivárgott a hír, miszerint Vásárhelyen is készülőben van egy magánbank. A lokálpatrióta hiúságomat ugyancsak legyezgeti, hogy — amint hírlik — ez van a legelőrehaladottabb állapotban, már ami a nyitás közelségét illeti. Nagy az érdeklődés iránta, s mint hallom, már külföldi pénzintézmények is érdeklődnek. No persze, ez így van jól, hisz egy bank akkor erős és hitelképes, ha „kint“ is jegyzik. Amolyan jóindulatú konkurencia ez, ami rajtunk segíthet. No, nem kell arra gondolni, hogy megnyílik, és akkor szaladunk az előleggel a zsebünkben betétkönyvet lobogtatva. A bank hosszú távú üzlet, ami rövid távon nem, vagy csak igen kevés jövedelmet hoz. Ami viszont megnyugtató — a tervek szerint nem állami tőkére alapoz. Mist azzal az államival már valahogy úgy vagyunk, hogy... És rám is fővárosi vállalkozás lesz. Hanem helyi és magántőke ,aénú. Kiszivárgott az is, hogy elsősorban a most vajúdó magánparaszti gazdaságoknak és kisvállalkozásoknak szeretnének segíteni kölcsönök formájában. Nos, rájuk is fér a segítség! Ami szintén kiszivárgott, és nekem tetszik (bár nem lényeges dolog), hogy az új vásárhelyi pénzintézménynek a PATER nevet szánták. Nos, ha így lesz, talán a bizalmunk is nagyobb lesz iránta. Mert az atyai szó azonnal az atyai gondoskodást juttatja eszünkbe. Melyre kontroverzált világunkban ugyanugyan nagy szükségünk van! Nem mintha különösebben tékozló fiúk lennénk, hisz ez egyszerűen fizikai lehetetlenség, de mégis... (b. z.)