Népújság, 1992. április (44. évfolyam, 64-84. szám)

1992-04-01 / 64. szám

ílEdlEnTOi A Románia libera lapban olvastuk, hogy a Demokratikus Konvenció megválasztott új konstancai polgármestere, Cornel Neagoe beiktatása után a polgármesteri hivatal épületében azonnal felállította a sajtóirodát. A polgármester úr a helyi újságírókat feljogosította arra, hogy hozzáférjenek minden irathoz, tudjanak a hivatal minden tevékenységéről, és ehhez nem kell külön engedélyt kérniük. Ugyanakkor kinevezte a hivatal szóvivőjét, aki minden pénteken sajtótájékoztatót tart a polgármesteri hivatal tevékenységéről... Demokraták és revizionisták? Mostanság mindenféle nemzetközi találkozón szóba kerül a kisebbségek, így a nemzeti kisebbségek ügye. Némelyik ilyen találkozó jellemző tünete, hogy ha valaki a szervezők, esetleg a „domináns elem“ véleményével ellentétes álláspontot fogalmaz meg, mindjárt a legkülönfélébb jelzőkkel illetik., Ilyen volt Párizsban a kisebbségek jogaival foglalkozó nem- kormányzati francia szervezet védnöksége alatt tartott kollokvium. A keleteurópai kisebbségek és kihatásuk a bevándorlásra Európában témakörrel. Romániából a nemzetközi jog szakemberei és történészek vettek részt. Úgyszintén részt vett a franciaországi Román Közösség számos tagja — jelentette a Rompres. Amint az egyik román részvevő kijelentette, több magyar származású felszólaló a valóságnak meg nem felelő térképekhez folyamodva, hamis módon ismertette Erdély legutóbbi két évszázados történetét és a magyar kisebbség helyzetét. A romániai részvevők, akárcsak a Franciaországban letelepedett román szakemberek, úgymond objektív, történelmi és jogi adatokkal elutasították ezeket az áltásokat, hangsúlyozva, hogy a kinyilvánított álláspontok egy revizionista propaganda előfeltételeiből indultak ki, mi több, a demokrácia és a jogállam feltételei között nem létezik semmilyen ellentét a nemzeti állam és a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása között, amit Románia alkotmánya is előír. Ezekhez az érvekhez csatlakoztak a kollokviumon jelen levő szerb és cseh küldöttek is. A Rompres híradásában szó sem esik arról, hogy mit mondott a „másikfél“, így valóban meg lehet „vitatni“ bármilyen kérdést — természetesen a demokratikus dialógus jegyében. .. A kisebbségek jogaival foglalkozó csoport szakemberei következtetéseikben megállapították, hogy a kelet-európai országok új alkotmányainak előírásai alapot szolgáltatnak a kisebbségek jogainak garantálásához, s hogy a problémák hasonlóképpen vetődnek fel egyes nyugati országokban is. Ilyen összefüggésben pozitív utalás történt Románia alkotmányára és a helyhatósági választások lebonyolítására, hangsúlyozva annak lehetetlenségét, hogy a kisebbségek problémáit a határok módosításának és az európai államok felmorzsolásának gondolata alapján vessék fel. Vagyis tudományos konferen■ cia, avagy kollokvium címén továbbra is az agyrémekről folyik az elfogult „eszmecsere“. VÉGRE! Lelkiznek a nagyok. És nem akárhogyan. Hát ezt is megértük Persze, lehet, hogy nem is elvan nagyok. (Csak képzelik magukat). Mindenesetre, ahogy egymásnak estek. . . Most már nem tréfa. S nem babra megy a játék. Van valami a dologban. Valami észbontó. Mondhatnám, ha lenne bennem csöppnyi sajnálat. .De nincs. A pillanat mindent megér. Hasznára lehet ennek azországnak. Akárhogy vesszük. Vége a tapintatos mellébeszélésnek. Veszekednek, arsarkodnak, mert muszáj. Mert elfajult az ügy, és kézlegyintéssel nem lehet már az ilyesmit elintézni. Ha én kommunista, te is kommunista, te sem leszel elnök, én sem leszek elnök. Meg akarják mutatni egymásnak, ki a legény a gáton. Iliescu elnök tovább nem tudta türtőztetni magát. Félretett törvényt, szégyent. Elment a saját maga alapította párthoz. Panaszkodni, puhatolózni. Szóval, miheztartás végett. Jelölik-e vagy sem egy újabb fordulóra. Sok minden kiderül, de ez nem. Vagyis... Nem bólogatnak. A díszes reklám mosoly eltűnik az arcokról. VARUNK Az ex-miniszterelnök Frontvezér nem hagyja magát. Úgy számlgálja, tartozik. És fizet. A vádakat nem vágja zsebre. Romlásba kommandírozta pártját, helyrehozhatatlan károkat okoz, rossz hírünket kelti a világban. Az ember jobb híján mosolyog. Unos-untalan hallott érvek. Más is? Eddig azt mondták, hogy az ellenzék képes ilyesmire. És spéciei a kisebbségi magyarok zagyváinak össze-vissza s torzítják ez ország ábrázatát. Egyáltalán még maradt rontanivaló? Minap a híres világlátott színi-direktor nyakonlegyintette a lelkes kérdezőt. A világ annyit törődik velünk, mint macska a vasárnappal. Körülbelül. Petre Ronymn és ellenfelei válogatott sértésekkel győzködik egymást. Igazán drukkolhatunk. Hiszen annyi minden megvilágosodhat. Együtt indultak 1989 decemberében. Most meg elválnak útjaik, bár még összetartja őket, hogy mindenki másnál jobban tudják, valójában mi történt akkor. Hogy kik lőttek? Hogy kik csúfolták meg a forradalmat? Hogy miért dugitossák azóta is a gyilkosokat? Mi pedig türelmesen várunk a válaszokra. A most folyó Front-bomlás is közelebb visz ezekhez egy lépéssel. PAKOT FÜLÖP ! « 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000006» A politikai kozmetikáról Nyilvánvaló, hogy európaiszalonképesítésünk átfogó és vaskos forgatókönyv szerint alakul. Ennek alapvető céljai között szerepel az ellentétek és ellentmondások bizonyos tűréshatárok közé való szelidítése. A mostanság felélénkült ebbeli buzgólkodás magyarázatát a gazdasági-pénzügyi nehézségek, az európai intézményrendszerbe való, gyorsabb beilleszkedés igénye motiválja. Mondhatnánk: nemes, minden erőfeszítést megérő igyekezet. És az is lehetne, ha az említett szelidités az ellentétek és ellentmondások valóságos oldódásával vagy feloldásával járna Nem ez történik Horn jó szokás szerint a LÁTSZAT átkozmetikázása fontosabb és „praktikusabb“, mint a LÉNYEGBELI változás és változtatás. Emez ugyanis csak (Európának) túlságosan szembetűnő forrongások árán lenne elérhető, ami viszont ÉPPEN nem kívánatos. Sem itthon, sem külföldön! így aztán a beavatottak és akinek „esze van“ belföldön és külföldön, szépen behunyja fél szemét és jó farizeushoz illően vizet prédikál, miközben bort iszik. Vagyis eljátsszák a „nincs itt semmi baj, csak amolyan átmeneti funkciózavarok“ című jelenetet, amibe beleférnek a köznapi politikai-gazdaságiszociális konfliktusaink. Kevésbé a Miron Cosma féle partizánakciók. De — íme! — túl lehetünk ezen is, ha Európa éppen behunyt fél szemével fordul felénk! Azaz, nem veszi észre, hogy meggyalázták a demokráciát, a jogállamiságot, hogy valaki, valakik bíztatására, cipőtörlő rongynak tekintette az ország alkotmányos intézményeit, hogy mindehhez az állam fő és kevésbé fő, de felelős intézményvezetői külön-külön és együtt is jó képet vágnak. A „szalonképesedés“ olyan fontos, hogy a gyalázatot is érdemes eltűrni? Aki tudjál .— Ha a Miron Cosma-féle ,,kitüremlés“ be nem tervezett módon tűnt fel, az antiszemitizmus motívumának „lerendezése“ szervesen illeszkedik a szalon-, képesítés forgatókönyvébe. Mivel hónapokon át elhanyagolt, sőt szándékosan terjesztett fekélyről van szó, a drasztikus kezelés (látszatához) kellett folyamodni, hogy a jelenséget az európai tűréshatárok közé szelídítsék. A főrabbi egyenesen Ion Iliescu elnökhöz fordult az ügyben, aki ezúttal már hajlandó volt erélyesen elítélni az antiszemita, fasiszta megnyilvánulásokat, ügyészi eljárást helyezve kilátásba. Na végre, lélegeztek fel egyelőre inkább várakozással, mintsem megkönnyebbüléssel az ország jó többségét kitevő normális emberek. Azzal maradtak! Elnöki szó ide, elnöki szó oda, az, ügyészség a füle botját sem mozgatta, mint azt a normális ember joggal elvárta volna. Dehát a normális ember ritkán vagy sohasem jó farizeus, így MAKKUT JÁNOS (Folytatás a 3. oldalon) MAROS MEGYEI NAPILAP XLIV. évfolyam 64 (12324) sz. 1992. április 1. szerda 4 oldal ára 5 lej A liberálisok elhatárolódnak... Radu Câmpeanu Nemzeti Liberális Pártja megkezdte választási kampányát. A kedden tartott sajtóértekezleten egyebek között részletesen kifejtették a párt más politikai alakulatokhoz fűződő viszonyát. 1íz RMDSZ-szel kapcsolatban kifogásolta a szervezet egyes képviselőinek határokon kívül elhangzott kijelentéseit, amelyeket a nemzeti érdekekkel ellentétesnek mondott. Már ennyiből is nyilvánvaló, hogy Radu Câmpeanu és a Liberális Párt a következő parlamenti választásokon nem tart igényt a magyarsáig szavazataira, s ilyen mondvacsinált érvekkel próbálja a román közvélemény előtt érzékeltetni elhatárolódásukat az RMDSZ-től. Ez az elmozdulás pedig csak egyfelé mehet, a hangsúlyozottabb nacionalizmus felé. Valószínű azonban, hogy a Liberális Párt "ezt a vonatot már lekéste... Az egység leghalványabb esélye is elúszott! Azt hiszem, Petre Roman sem számított ilyen reakcióra, amikor vasárnap este nyilatkozott a konvenció „demokratikus voltáról“. Hétfőn a szenátusban kirobbant a botrány, mert az Iliescu-párti szenátor urak nemcsak a munkálatok demokratikus voltát kérdőjelezték meg, diktátori hajlamokkal vádolva a pártvezért, hanem még a szavazás korrektségét is kétségbevonták. Látni lehetett, micsoda kéjjel mondta Birladeanu, hogy exminiszterelnökünk még az ország alkotmányát sem ismeri, és nem tudja mit beszél, amikor a parlament feloszlatásának lehetőségét veti fel. Ezután sorra a mikrofonhoz lépett Vasile Vacaru szenátorba parlamenti frakció vezetője, Oliviu Gherman, a szenátus alelnöke, Mihail Cernescu, Gheorghe Dumitrascu, Gheorghe Damian, Miron Manescu, Ioan Tătaru, Ion Neagu, Mihai Teodorescu szenátorok, akiknek egybehangzó véleménye szerint Petre Roman antidemokratikus magatartást tanúsított a Konvención, és művi, „megszervezett többségi szavazattal“ érte el, hogy az általa benyújtott módosító javaslatot fogadják el.Elmondották, hogy a jövő, ma irányzat nem az 1989 decemberi forradalom ideáit követi, demagógnak nevezték ex-miniszterelnökünket, ergo ilyen körülmények között nem maradnak a kormánypárt parlamenti frakciójában. Ionel Achimioaie szenátor agresszíven reagált a helyzetre és kijelentette, hogy szégyen ilyesmit a szenátusban megtárgyalni, ez a párt belső problémája, amit már a konvención szóba kellett volna hozni. Mihai Teodorescu botosani-i frontos szenátor replikájában Achimioaie ellen intézett kirohanást. Abban viszont egyetértettek, hogy az álalános választásokat minél hamarább és az elnökválasztással egyidőben kell megtartani. Vasile Vacaru megüresedett helyére Petre Negrut szenátort választották, aki megköszönte a bizalmat, de kijelentette, hogy nem fogadja el a felajánlott tisztséget. A képviselőházban Petre Tur■lea is kilépett a FLN-ből, mert mint mondotta, „nem mocskolhatja be a nevét azzal, hogy egy Petre Roman által vezetett pártnak a tagja“. Ezre a pontot azzal tették fel, hogy egy újabb „frontvonalat“ jelentettek be. A decemberi forradalom eszméit követni óhajtók megalakították a „December 22“ Nemzeti Megmentési Frontot. Új párt, új szárny, új irányzat és szép lassan szétforgácsolódik az ország kormányzására „emanálódott“ politikai alakulat, mert ilyen körülmények között az egység leghalványabb esélye is elúszott. MÓZES EDITH » o((o tot»«o«nti)*otii«otoon*o«o«oeo*o*o»nio*o*n»o«o*ototo* Tovább tart a Frontfogyatkozás A szenátus keddi plenáris ülésének elején Sergiu Nicolaescu brassói NMF-szenátor bejelentette, hogy visszavonul az NMF parlamenti csoportjából. Nicolaescu szenátor azzal indokolta döntését, hogy az NMF nemrégi országos konvencióján elfogadott indítvány antidemokratikus. További két szenátor, Mircea Cupsa és Ilie Gitan is kilépett a Front frakcióból. Mint ismeretes, hétfőn másik 7 szenátor is kilépett az NMF parlamentii csoportjából. Kedden Vasile Vacaru szenátor bejelentette, hogy megalakítja a December 22 — Nemzeti Megmentési Front új parlamenti csoportját. L,VY&* g**X Április bolondja .. Gondoltam kitalálok valami képtelenséget, minél hihetetlenebbet, ha lehet, s amikor az olvasó már eléggé kiszörnyülködhette magát, bedobom az ilyenkor szokásos csúfondáros, bugyuta versikét, tréfa volt az egész, a népség, katonaság át van ejtve. Na hiszen!... Hamar rál hittem, semmi olyat nem tudok kieszelni, amit a valósság ne szárnyalna túl többszörösen is. Hát nem a bolondját járatják velünk évek óta, nap mint nap? Nincs átejtve népség és katonaság? Nem olyanokat mondanak nekünk, minden fórumon, hogy azt immár senki sem hiszi? Még azok sem, akik mondják. Nem úgy néz ki némelyik lap és tévéadás, mintha folytonosan április elsejei különkiadás lenne? Akkor meg minek törjem a fejem fölöslegesen. Akik ebből politikai stratégiát csináltak, úgyis megtréfálnak, becsapnak ma és holnap, akárcsak tegnap, tegnapelőtt. De a rigmust azért elmondom Április bolondja, felmászott a toronyba... Erről van szó. Mindenki oda igyekszik. Minél magasabbra, a többiek feje fölé. Illetve ne túlozzak, nem mindenki. Az ország 95 százaléka azon küszködik keservesen, hogy valamiképpen szinten tartsa magát, így azt se veszi észre, hogy a toronybaigyekvők rajta taposva törtennek felfelé. Mert higgyék el, a csúcsra feljutni se könnyű. Támaszték meg mindenféle lehetséges és lehetetlen eszköz, segítőtárs és sok nyaktörő mutatvány kell hozzá. Az ember, ha nem elég ügyes, körültekintő vagy gyakorlott, le is zuhanhat. Ha másért nem, amiatt, hogy aki már feljutott, konokul védi a fel- NAGY MIKLÓS KUND (Folytatás a 3. oldalon)