Népújság, 1992. június (44. évfolyam, 110-126. szám)
1992-06-06 / 110. szám
Rovásírásos templomfelirat Berekeresztúron Lám, a Népújság idei 22-es, illetve 95-ös számaiban közölt két, a kibédi rovásjelekkel foglalkozó cikkünk máris jó gyümölcsöt termett. A Segesváron élő jeles művelődéstörténész, Dávid László — A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei (1981) című könyv szerzője — e sorok írójának 1992. május 18-án írt levelében — többek között — a következőket írja: „Nem tudtam, hogy a berekeresztúri rovásjelekről nincs tudomása a tudományos kutatásnak vagy szakirodalomnak... Kérem tehát számon venni és esetleg másutt is közölni, hogy Berekeresztúr templomában is van egy három jegyből álló rovásírás. Lehet, hogy a szöveg tovább is folytatódott, csak sérült, lekopott és mára e jelek maradtak fenn... Én a rovásjeleket 1974. október 15-én láttam és másoltam le.“ Dávid László váratlan és szerencsés jelentkezése — amiért itt mondunk köszönetet — arra ösztönzött, hogy a helyszínen is tanulmányozzuk a feliratot. Ezért 1992. május 26-án meglátogattuk a műemléknek nyilvánított berekeresztúri református templomot. Béres Gábor, a falu jelenlegi lelkésze — aki készséggel állott a rendelkezésünkre — tájékoztatott a templom építéstörténetéről, ugyanakkor számos művelődéstörténeti jelentőségű feliratra, freskótöredékre hívta fel a figyelmünket. A templom 1385-ben épült, és századokon keresztül a környék hét gyülekezetének volt a központja. Mára a falu lakossága Az oldalt szerkeszti: FERENCZI ILONA mintegy 150—160 személyre, csappant. A falu közigazgatásilag Nyárádmagyaróshoz tartozik. Valószínűnek látszik, hogy a templom tornyának belső felét a XVI. század végén, illetve a XVII. század elején újravakolták, ugyanis első emeleti, lőréssel ellátott „szobájában“ számos, e korból származó felirat, évszám, száguldó lovakat és lovast ábrázoló rajz található. A lőréses ,ablaknyílás bal felőli falmezőjén bukkantunk rá arra a négy — tehát nem három — betűből álló rovásfeliratra, amelynek rajzát itt közöljük. A felirat első jele (jobbról balra haladva) a székely rovásírás B betűjének felel meg. Megformálása eléggé szokatlan, ugyanis két szárának hossza megközelítőleg sem egyforma: egyik 6 cm-es, a másik pedig 4 cm-es. A második jel minden kétséget kizáróan rovásírásunk A (A) betűjével azonos. Magassága 5 cm. A harmadik jel szintén nem okoz különösebb nehézséget: a rovásírás L betűjét rejti magában. Magassága 4 cm. Jobb felőli szára kissé meg van törve. A negyedik jelet rovásírásunk G betűjével azonosíthatjuk. Magassága 3,5 cm. Bal felé hajló felső szára rövidebbre sikerült. A felirat olvasata: BALG, azaz BALOG. Itt magánhangzóugratás történt, ugyanis kimaradt az O betű. Feliratos rovásírásos emlékeinkben igen gyakori ez az eljárás. Megfejtésünk helyességét az is valószínűsíti, hogy a nyugati falmezőbe vésett nevek között (a bal felőli részen) a BALOG személynév is előfordul. A felirat korának megállapítása nem okoz különösebb nehézséget: tőle jobbra az 1583-as évszáma látható, a falmező felső részén az 1599-es évszámot találjuk, a lőrés közvetlen közelében pedig az 1619-es évszám olvasható, így a feliratot a XVI. század végén, esetleg a XVII. század elején keletkezett rovásírásos emléknek minősíthetjük. Más, a rovásírás vonzáskörébe tartozó betű-, illetve betűcsoport is előfordul még a négy falmezőn, ezek azonban egyelőre további tanulmányozást igényelnek. Csak érdekességképpen említjük meg: az egyik Hi fait felirat betűjét a rovó rovásírásos t-vel jelölte. Béres Gábor emlékkönyve (pontosabban: füzete) több olyan látogató bejegyzését is őrzi, akik menet közben felfigyeltek a templom rovásjeleire (pl. a szovátai Borbély Levente). Figyelmességük, jó ráérzésük mindenképpen igazolódott. A székely (magyar) rovásírás újabb emlékével gazdagodtunk tehát: ezúttal a Nyárádmente hallatott magáról, amelynek népe már századokkal ezelőtt kiváló értékekkel gazdagította művészet- és művelődéstörténetünket, így Maros megyében, a régi Marosszéken nem három, hanem négy feliratos (epigráfiai) rovásírásos nyelvemlékünk van: a bonyhai a berekeresztúri, a kibédi és az erdőszentgyörgyi. R.ADULY JÁNOS í fejtörő Ki volt? Vízszintes: 1. ... a Csendes Don írója, 8. Hangosan jajgat és sir, 9. Szemétre dob, 11. France, francia író, 14. Mindig lé (két szó), 15. V.-minek.... v.-mit kockáztatva, 16. Arab férfinév, 17. ... a világ első űrhajósa. Függőleges: 1. Emberi tömeg, 2. A kimonó öve, 3. Könnyelmű viselkedés, 4. Jogában áll, 5. Vízijármű része, 6. Oxigén és titán, 7. Bélésanyag, 10. Európai főváros román neve, 12. Ibsen műve, 13 Találja. Készítette: Nagy Elek Tibor. NÉPÚJSÁG - 3 OLDAL Magánkezdeményezők TÍZPARANCSOLATA A jelenlegi és leendő magánkezdeményezők érdekében közöljük a „kezdeményező hitet", amely az alapelveket összegezi e téren. A „hitet" Jose C. Pascal, a Miami Bakery Corp cég társtulajdonosa dolgozta ki, és a következőket tartalmazza: — A kliensnek mindig igaza van. Ha ön úgy tekinti, hogy a kliens téved, olvassa el az előző mondatot. — Ön nem engedheti meg magának hogy rosszul fizető kliensei legyenek. Inkább kliensek nélkül, semmint rosszul fizetők — Egy jó hitelhírnév biztosítja a cég jövőjét. Tartsa mindig tiszteletben vállalásait hitelezőinél és szállítóinál. — Egy ügylet mindig az eladásra kell összpontosuljon. A folyamatos eladás jelenti az ön ügyleteinek a lelkét. Nulla eladás egyenlő nulla üzlet. — Önnek mindig arra kell törekednie, hogy a legjobb legyen a kiválasztott területen. Ha nem, akkor miért köt üzleteket? A piacon már nincs helye a műkedvelésnek. — Úgy kezelje alkalmazottait, ahogyan ön szeretné, hogy kezeljék, ha alkalmazott lenne. Teremtsen lehetőséget rá, hogy használják intelligenciájukat, s majd elcsodálkozik az eredményeken. —Vegye magát körül olyan professzionistákkal, akikben megbízhat. Keressen magának egy jó könyvelőt, ügyvédet és biztosítási ügynököt. Az olcsó tanácsok gyakran nagyon költséges kellemetlenségekhez vezetnek. Őrizkedjen a szélhámosoktól. — Irányozzon elő mindig ..gondolkodási időt“. Tanuljon, olvasson, tervezzen, tekintsen a jövőbe. Döntse el, hol akarja cégét látni a jövőben. Ha nem, valószínűleg cégének nem lesz jövője. — Győzze meg önmagát arról, hogy nincs visszaút. Ha ön azt hiszi, hogy van, akkor rá is áll, amikor a helyzet bonyolódik . Minden mindenkor elégtelen. Soha ne legyen elégedett cégének termékeivel, minőségével vagy szolgáltatásaival. Az ügylet olyan, mint egy verseny. Ha lelassítasz, a vetélytársak megelőznek. Jól csak a szívével... 1977-ben, a Nemzetközi Gyermekév alkalmával rendezték meg először a kis színjátszók találkozóját. Belgium, Svájc, Dánia, Ausztria és Luxemburg után most Magyarországlesz a népszerű rendezvény színhelye. Július 12—16. között Békéscsaba ad otthont az európai gyermekszínjátszó-találkozónak, mely mottóként változatlanul A kis herceg szerzője, Antoine de Saint-Exupéry sorát őrzi híven: „Jól csak a szívével lát az ember“. Kéményseprők a magyar fővárosban Menő szakma a kéményseprőké Budapesten. A „helyzet magaslatán“ 180 feketeruhás dolgozik, harmincan az iskolapadban tanulnak. Egy szerencsehozó átlagos bruttó keresete 12 500 forint, ez azonban nincs arányban a szakma veszélyességével, felelősségével. Mégis szép, mert változatos, és munkaidő után egyébbel is lehet foglalkozni, ázsiója emelkedőben! Kastélyaink is. A nagyernyei kastély Nagyernye a hajdani Marosszék legészakibb faluja, nevét az ERNYEI nevű főúri családról kapta, amely az Árpádháziak korában nagy szerepet játszott, s István nevű tagja 1303- ban az ország nádoraként működött. Orbán Balázs művében említést tesz arról, hogy a falu nevét a területén lévő sok vízforrás „ér“-től származtatva ERNYES nevet használt, mely név idővel ERNYEVE alakult át. A Nagy előnevet megkülönböztetésként használták, mivel a koronkai völgyben létezett egy falucska, amelyik a Kisernye nevet viselte. Nagyernye a pápai tizedjegyzékek között szerepel, s 1334-ben papja — JOANNES SAC. DE ERNEE — négy régi banálist fizetett, mely összeg jelentős településre utal. Nagyernye részben a Maros szintjén s a falu keleti oldalán lévő magaslaton — domboldalon — épült. Többutcás falu. A magaslat lábánál vezet el a Marosvásárhelyt Régennel összekötő országút. A magaslat szélén áll a XIX. század elejéről származó Bálintitt kastély, s előtte terül el nagyméretű parkja, a romantikus idők divatos műtavával, melynek vizét egy ér táplálja. A báró Bálintitt család Tövisről került Nagyernyébe, s kastélyát minden bizonnyal a lcsei barokk modorában építette. Az 1800-as évek után az erdélyi kastélyok legtöbbjét (Bonchida, Bonyha, Marosújvár, Abosfalva stb.) átalakították a kor ízlésének megfelelően újgótikus — romantikus — formára, így az 1800-as években a Bálintitt kastély homlokzatai is részben újgótikus képet kaptak Ez azonban nem volt maradandó, mert későbbi átalakítások során a gótizáló zsalus ablakokat — amelyeket a barokk keretes ablakok elé raktak, — leszedték és más átalakítást is végeztek. Az eredetileg U alaprajzú kastély főhomlokzati hosszán, a balkéz felőli sarkot emeletesnek építették ki, s az emeleten a rizalit tengelyében egy öntöttvas-konzolos erkély is készült, amelynek ajtónyílását később átalakították ablakká. A főhomlokzat ablaknyílásainak elrendezése nem szimmetrikus. A két dór oszlopos fedett veranda — amelyről a kastély főbejárata nyílott — a szimmetriatengelyből kiesett a későbbi toldás és homlokzat-átalakítások során. Feltételezhető, hogy kezdetben a barokk kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezték, de a jobboldali emeletes rizalitról lemondtak, s földszintesen építkezve hozták létre az aszimmetrikus homlokzatot. Erre enged következtetni az Orbán Balázs könyvében lévő nagyernyei látkép is. Szokatlannak tekinthető az ikerablak-formákat összefogó — két ablak szélességű — szemöldökpárkány kialakítása. Az ablakok eredeti formája — az átalakítási nyomok szerint — félkörívekkel készült, de erre engednek következtetni az oldalhomlokzat félköríves ún. vakablakai is. A homlokzatokat főpárkány, az ablakkeretek, könyöklő-, és szemöldök-párkányok díszítik. Az erkélyt tartó vaskonzolok a helyükön láthatóak. A kastély berendezése nem volt fényűző. Könyvtára őrizte a XVI. századi kiváló mámr humanista, Kovacsin’zi Farkas (kartcellár), levéltárát. Báró Bálintot József irodalmi tévékémséget is fejtett ki, s 1895-ben Költemények címmel enciklodikus kötetet adott ki a kor francia, német és angol költőinek válogatott — és általa lefordított — verseiből, melyek közé saját verseit is beiktatta. A kastély nagyméretű parkja gondozott volt,s csónakázó tavában aranyhalak úszkáltak. A kastély mögötti részen, a szociálisan gondolkodó báró, zsellérjeinek kisméretű fegyforma lakóházakat építtetett. A második világháború után a kastély termében nyolcosztályos iskolát rendeztek be, s az mindmáig ott működik. KERESZTES GYULA Arany a tengerben! 1792-ben kalózok süllyesztették el az El Preciado nevű spanyol hajót, mely állítólag 47 tonna aranyatés 147 tonna ezüstöt szállított. Korábban már 25 expedíció kutatta hiába a mesés kincset. Most egy argentin tengerkutató csoport talált rá Uruguay partjainál. A rakomány értékén, mely meghaladhatja a másfél milliárd dollárt is, a kutatók és a montevideói kormány fele-fele arányban osztozik. A kincsek egy kilométerre vannak az uru főváros kikötőjétől, tíz méter mélyen...