Népújság, 1992. június (44. évfolyam, 110-126. szám)

1992-06-06 / 110. szám

­ Rovásírásos templomfelirat Berekeresztúron Lám, a Népújság idei 22-es, illetve 95-ös számaiban közölt két, a kibédi rovásjelekkel fog­lalkozó cikkünk máris jó gyü­mölcsöt termett. A Segesváron élő jeles művelőd­és­történ­ész, Dávid László — A középkori Udvarhelyszék művészeti emlé­kei (1981) című könyv szerzője — e sorok írójának 1992. május 18-án írt levelében — többek kö­zött — a következőket írja: „Nem tudtam, hogy a bereke­­resztúri rovásjelekről nincs tu­domása a tudományos kutatás­nak vagy szakirodalomnak... Kérem tehát számon venni és e­­setleg másutt is közölni, hogy Berekeresztúr templomában is van egy három jegyből álló ro­vásírás. Lehet, hogy a szöveg tovább is folytatódott, csak sé­rült, lekopott és mára e jelek maradtak fenn... Én a rovásje­leket 1974. október 15-én láttam és másoltam le.“ Dávid László váratlan és sze­rencsés jelentkezése — amiért itt mondunk köszönetet — arra ösztönzött, hogy a helyszínen is tanulmányozzuk a feliratot. Ezért 1992. május 26-án meglá­togattuk a műemléknek nyilvá­nított berekeresztúri református templomot. Béres Gábor, a falu jelenlegi lelkésze — aki készség­gel állott a rendelkezésünkre — tájékoztatott a templom építés­történetéről, ugyanakkor számos művelődéstörténeti jelentőségű feliratra, freskótöredékre hívta fel a figyelmünket. A templom 1385-ben épült, és századokon keresztül a környék hét gyülekezetének volt a köz­pontja. Mára a falu lakossága Az oldalt szerkeszti: FERE­NCZI ILONA mintegy 150—160 személyre, csap­pant. A falu közigazgatásilag Nyárádmagyaróshoz tartozik. Valószínűnek látszik, hogy a templom tornyának belső felét a XVI. század végén, illetve a XVII. század elején újravakol­ták, ugyanis első emeleti, lőrés­­sel ellátott „szobájában“ számos, e korból származó felirat, év­szám, száguldó lovakat és lovast ábrázoló rajz található. A lőréses ,ablaknyílás bal fe­lőli falmezőjén bukkantunk rá arra a négy — tehát nem há­rom — betűből álló rovásfel­iratra, amelynek rajzát itt kö­zöljük. A felirat első jele (jobbról balra haladva) a székely rovás­írás B betűjének felel meg. Megformálása eléggé szokatlan, ugyanis két szárának hossza megközelítőleg sem egyforma: e­­gyik 6 cm-es, a másik pedig 4 cm-es. A második jel minden kétséget kizáróan rovásírásunk A (A) betűjével azonos. Magas­sága 5 cm. A harmadik jel szintén nem okoz különösebb nehézséget: a rovásírás L betű­jét rejti magában. Magassága 4 cm. Jobb felőli szára kissé meg van törve. A negyedik jelet ro­vásírásunk G betűjével azono­síthatjuk. Magassága 3,5 cm. Bal felé hajló felső szára rövi­­debbre sikerült. A felirat olvasata: BALG, az­az BALOG. Itt magánhangzóug­ratás történt, ugyanis kimaradt az O betű. Feliratos rovásírásos emlékeinkben igen gyakori ez az eljárás. Megfejtésünk helyességét az is valószínűsíti, hogy a nyugati falmezőbe vésett nevek között (a bal felőli részen) a BALOG sze­mélynév is előfordul. A felirat korának megállapí­tása nem okoz különösebb ne­hézséget: tőle jobbra az 1583-as évszáma látható, a falmező fel­ső részén az 1599-es évszámot találjuk, a lőrés közvetlen kö­zelében pedig az 1619-es évszám olvasható, így a feliratot a XVI. század végén, esetleg a XVII. század elején keletkezett rovásírásos emléknek minősít­hetjük. Más, a rovásírás vonzáskörébe tartozó betű-, illetve betűcsoport is előfordul még a négy falme­­zőn, ezek azon­b­an­­ egyelőre további tanulmányozást igényel­nek. Csak érdekességképpen em­lítjük meg: az egyik Hi­ fait felirat­­ betűjét a rovó rovás­írásos t-vel jelölte. Béres Gábor emlékkönyve (pontosabban: füzete) több olyan látogató bejegyzését is őrzi, a­­­­kik menet közben felfigyeltek a­­ templom rovásjeleire (pl. a szo­­vátai Borbély Levente). Figyel­mességük, jó ráérzésük minden­képpen igazolódott. A székely (magyar) rovásírás újabb emlékével gazdagodtunk tehát: ezúttal a Nyárádmente hallatott magáról, amelynek né­pe már századokkal ezelőtt ki­váló értékekkel gazdagította művészet- és művelődéstörténe­tünket, így Maros megyében, a régi Marosszéken nem három, hanem négy feliratos (epigráfiai) rovásírásos nyelvemlékünk van: a bonyhai a berekeresztúri, a ki­bédi és az erdőszentgyörgyi. R.ADULY JÁNOS í fejtörő Ki volt? Vízszintes: 1. ... a Csendes Don írója, 8. Hangosan jajgat és sir, 9. Szemétre dob, 11. France, francia író, 14. Mindig lé (két szó), 15. V.-minek.... v.-mit kockáztatva, 16. Arab férfinév, 17. ... a világ első űr­hajósa. Függőleges: 1. Emberi tömeg, 2. A kimonó öve, 3. Könnyelmű viselkedés, 4. Jogában áll­, 5. Vízijármű része, 6. Oxigén és titán, 7. Bélésanyag, 10. Európai főváros román neve, 12. Ibsen műve, 13 Találja. Készítette: Nagy Elek Tibor. NÉPÚJSÁG - 3 OLDAL Magánkezdeményezők TÍZPARANCSOLATA A jelenlegi és leendő magánkezdeményezők érdekében közöljük a „kezdeményező hitet", amely az alapelveket összegezi e téren. A „hitet" Jose C. Pascal, a Miami Bakery Corp cég társtulajdonosa dolgozta ki, és a következőket tartalmazza: — A kliensnek mindig igaza van. Ha ön úgy tekinti, hogy a kliens téved, olvassa el az előző mondatot. — Ön nem engedheti meg magának­ hogy rosszul fizető klien­sei legyenek. Inkább kliensek nélkül, semmint rosszul fizetők — Egy jó hitelhírnév biztosítja a cég jövőjét. Tartsa mindig tiszteletben vállalásait hitelezőinél és szállítóinál. — Egy ügylet mindig az eladásra kell összpontosuljon. A folya­matos eladás jelenti az ön ügyleteinek a lelkét. Nulla eladás egyen­lő nulla üzlet. — Önnek mindig arra kell törekednie, hogy a legjobb legyen a kiválasztott területen. Ha nem, akkor miért köt üzleteket? A piacon már nincs helye a műkedvelésnek. — Úgy kezelje alkalmazottait, ahogyan ön szeretné, hogy kezel­jék, ha alkalmazott lenne. Teremtsen lehetőséget rá, hogy használ­ják intelligenciájukat, s majd elcsodálkozik az eredményeken. —Vegye magát körül olyan professzionistákkal, akikben meg­bízhat. Keressen magának egy jó könyvelőt, ügyvédet és biztosítási ügynököt. Az olcsó tanácsok gyakran nagyon költséges kellemetlen­ségekhez vezetnek. Őrizkedjen a szélhámosoktól. — Irányozzon elő mindig ..gondolkodási időt“. Tanuljon, olvas­son, tervezzen, tekintsen a jövőbe. Döntse el, hol akarja cégét látni a jövőben. Ha nem, valószínűleg cégének nem lesz jövője. — Győzze meg önmagát arról, hogy nincs visszaút. Ha ön azt hiszi, hogy van, akkor rá is áll, amikor a helyzet bonyolódik . Minden mindenkor elégtelen. Soha ne legyen elégedett cégé­nek termékeivel, minőségével vagy szolgáltatásaival. Az ügylet o­­lyan, mint egy verseny. Ha lelassítasz, a vetélytársak megelőznek. Jól csak a szívével... 1977-ben, a Nemzetközi Gyer­mekév alkalmával rendezték meg először a kis színjátszók ta­lálkozóját. Belgium, Svájc, Dá­nia, Ausztria és Luxemburg u­­­tán most Magyarország­­lesz a népszerű rendezvény színhelye. Július 12—16. között Békéscsa­ba ad otthont az európai gyer­mekszínjátszó-találkozónak, mely mottóként változatlanul A kis herceg szerzője, Antoine de Saint-Exupéry sorát őrzi híven: „Jól csak a szívével lát az em­ber“. Kéményseprők a magyar fővárosban Menő szakma a kéményseprő­ké Budapesten. A „helyzet ma­gaslatán“ 180 feketeruhás dolgo­zik, harmincan az iskolapadban tanulnak. Egy szerencsehozó át­lagos bruttó keresete 12 500 fo­rint, ez azonban nincs arányban a szakma veszélyességével, fele­lősségével. Mégis szép, mert változatos, és munkaidő után e­­gyébbel is lehet foglalkozni, á­­zsiója emelkedőben! Kastélyaink is. A nagyernyei kastély Nagyernye a hajdani Maros­szék legészakibb faluja, nevét az ERNYEI nevű főúri család­ról kapta, amely az Árpádházi­ak korában nagy szerepet ját­szott, s István nevű tagja 1303- ban az ország nádoraként mű­ködött. Orbán Balázs művében említést tesz arról, hogy a falu nevét a területén lévő sok víz­­forrás „ér“-től származtatva ERNYES nevet használt, mely név idővel ERNYEVE alakult át. A Nagy előnevet megkülön­böztetésként használták, mivel a koronkai völgyben létezett egy falucska, amelyik a Kisernye nevet viselte. Nagyernye a pápai tizedjegyzékek között szerepel, s 1334-ben papja — JOANNES SAC. DE ERNEE — négy régi banálist fizetett, mely összeg jelentős településre utal. Nagyernye részben a Maros szintjén s a falu keleti oldalán lévő magaslaton — dombolda­lon — épült. Többutcás falu. A magaslat lábánál vezet el a Marosvásárhelyt Régennel össze­kötő országút. A magaslat szé­lén áll a XIX. század elejéről származó Bálintitt kastély, s e­­lőtte terül el nagyméretű­ parkja, a romantikus idők divatos mű­­tavával, melynek vizét egy ér táplálja. A báró Bálintitt csa­lád Tövisről került Nagyernyé­­be, s kastélyát minden bizonnyal a l­csei barokk modorában é­­pítette. Az 1800-as évek után az erdélyi kastélyok legtöbbjét (Bonchida, Bonyha, Marosújvár, Abosfalva stb.)­­ átalakították a kor ízlésének megfelelően újgó­tikus — romantikus — formára, így az 1800-as években a Bá­­lintitt kastély homlokzatai is részben újgótikus képet kaptak Ez azonban nem volt maradandó, mert későbbi átalakítások so­rán a gótizáló zsalus ablakokat — amelyeket a barokk keretes ablakok elé raktak, — leszedték és más átalakítást is végeztek. Az eredetileg U alaprajzú kas­tély főhomlokzati hosszán, a balkéz felőli sarkot emeletesnek építették ki, s az emeleten a ri­­zalit tengelyében egy öntött­vas-konzolos erkély is készült, amelynek ajtónyílását később átalakították ablakká. A főhom­lokzat ablaknyílásainak elren­dezése nem szimmetrikus. A két dór oszlopos fedett veranda — amelyről a kastély főbejárata nyílott — a szimmetriatengely­ből kiesett a későbbi toldás és homlokzat-átalakítások során. Feltételezhető, hogy kezdetben a barokk kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezték, de a jobboldali emeletes rizalitról lemondtak, s földszintesen épít­kezve hozták létre az aszimmet­rikus homlokzatot. Erre enged következtetni az Orbán Balázs könyvében lévő nagyernyei lát­kép is. Szokatlannak tekinthe­tő az ikerablak-formákat össze­fogó — két ablak szélességű — szemöldökpárkány kialakítása. Az ablakok eredeti formája — az átalakítási nyomok szerint — félkörívekkel készült, de er­re engednek következtetni az oldalhomlokzat félköríves ún. vakablakai is. A homlokzatokat főpárkány, az ablakkeretek, könyöklő-, és szemöldök-párká­nyok díszítik. Az erkélyt tartó vaskonzolok a helyükön látha­tóak. A kastély berendezése nem volt fényűző. Könyvtára őrizte a XVI. századi kiváló mám­r humanista, Kovacsin’zi Farkas (kartcellár), levéltárát. Báró Bá­lintot József irodalmi tévékém­­­séget is fejtett ki, s 1895-ben Költemények címmel enciklo­­­­dikus kötetet adott ki a kor f­rancia, német és angol­ költői­nek válogatott — és általa lefor­dított — verseiből, melyek kö­zé saját verseit is beiktatta. A kastély nagyméretű parkja gondozott volt,s csónakázó tavá­ban arany­halak úszkáltak. A kastély mögötti részen, a szoci­álisan gondolkodó báró, zsellér­jeinek kisméretű fegyforma­ la­kóházakat építtetett. A második világháború után a kastély ter­mé­ben nyolcosztályos iskolát rendeztek be, s az mindmáig ott működik. KERESZTES GYULA Arany a tengerben! 1792-ben kalózok süllyesztették el az El Preciado nevű spanyol hajót, mely állítólag 47 tonna a­­ranyat­­és 147 tonna ezüstöt szál­lított. Korábban már 25 expedí­ció kutatta hiába a mesés kin­cset. Most egy argentin tenger­kutató csoport talált rá Uru­guay partjainál. A rakomány ér­tékén, mely meghaladhatja a másfél milliárd dollárt is, a ku­tatók és a montevideói kormány fele-fele arányban osztozik. A kincsek egy kilométerre vannak az uru főváros kikötőjétől, tíz méter mélyen...

Next