Népújság, 1992. augusztus (44. évfolyam, 150-170. szám)

1992-08-01 / 150. szám

Fulbright-program Románia és az Egyesült Álla­mok Bukarestben oktatási és tu­dományos Fulbright-irodát nyit, melynek célja az egyetemi cse­rék ügyintézése a két ország kö­zött. John R. Davis, Amerika bukaresti nagykövete és Adrian Dohotaru külügyi államtitkár­­helyettes július 30-án, csütörtö­kön egyezményt írt alá, amely nyolctagú bizottság létrehozását irányozza elő, az egyetemi­­ká­derek, diákok és kutatók Fulb­­right ösztöndíj-programjának ke­zelésére. A Fulbright-program a forra­dalom után látványosan fejlő­dött Romániában. Az előző e-­gyetemi év folyamán 60 román és amerikai részesült e program­ban, illetve négyszer többen, mint 19119-ben. Davis nagykövet az egyezmény aláírásának ünnepségén kidom­borította, hogy ez számos ösztön­díjat biztosít Hozzáfűzte, hogy nagy súlyt fektetnek az ösztön­díj­ elnyeréséhez szükséges nyílt versenyekre. Az 1948-ban kezdeményezett Fulbright-programban 130 ország több mint 180 000 tanára és di­ákja részesült. A program az amerikai J. William Fulbright szenátor kezdeményezte törvé­nyen alapszik. A Romániával való cserék 1963-ban kezdődtek, s hozzávetőleg 550 románt és 450 amerikait karoltak fel. A '80-as évek végén, amikor Romá­niában a megtorlások fokozód­tak, a programot csökkentették. Davis nagykövet szerint az e­­gyezmény elismerése annak a ténynek, hogy a múlt korlátaitól szabadulva, Románia jelenleg a tudományos kutatás minden te­rén nyitott. Egy hideg, egy meleg... — Romániai látogatásunk célja jelentést készíteni az ország vá­lasztások előtti helyzetéről — jelentette ki dr. Jan Cernogurski, az Európai Demokrata Unió (ED­U) küldöttségének vezetője, a Cseh és Szlovák Köztársaság volt miniszterelnöke, Szlovákia kül­ügyminisztere július 30-i, csütör­töki sajtókonferenciáján, össze­gezve az e témával kapcsolatos következtetéseket, rámutatott: a politikai csoportosulások egyön­tetű óhaja, hogy nemzetközi megfigyelők vegyenek részt a választásokon. Az országos meg­figyelők száma kevés a felgyű­lendő szavazóközpontok számá­hoz viszonyítva.­ Nincs egyenlő esélyük a választási kampány­ban részvevő pártoknak, mivel a kormányon levő és a parlament­ben többséget élvező párt téve­sen döntött a választási kam­pány finanszírozása és az ATV műsoridejének elosztása tekinte­tében. A továbbiakban pozitívan ér­tékelték a Demokratikus Kon­venció elnökjelöltjét, valamint azt, hogy Adrian Nastase kül­ügyminiszter nyíltan fogadta az EDU-küldöttségnek a romániai választások szabad és korrekt lebonyolítására vonatkozó javas­latait. A delegációt Ion Iliescu elnök is fogadta. Magyar—ukrán tárgyalások a k­isebbségekről A nemzeti kisebbségek prob­lémáival foglalkozó magyar—uk­rán vegyesbizottság javasolta kormányainak, hogy biztosítsa­nak sokkal aktívabb jelleget az emberi jogok védelméért külpo­litikai vonatkozásban elfogadott intézkedéseknek — közölték a bizottság Budapesten tartott első ülésszakának részvevői. A viták annak az Antall Jó­zsef magyar miniszterelnök és ■y­ "(ívesült ukrán elnök által ta­va­ly aláírt közös nyilatkozatnak megfelelően zajlottak le, amely a két állambeli etnikai kisebbsé­gek védelmére vonatkozik, s e­­gyedülálló Kelet-Európában. A dokumentum kihirdeti minden személy ama jogát, hogy saját maga döntse el nemzetiségét, s kéri egyben a kisebbségek etni­kai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését. Ugyan­akkor a bizottság úgy döntött, hogy ez év őszén új határátke­lőhelyeket fognak megnyitni Ma­gyarország és Ukrajna között. Vagyonvita a vasútnál A Román Vasutak Nemzeti Társaságának sajtóirodája a Rom­­pres hírügynökséghez közlés vé­gett eljuttatott közleményben rámutat, hogy a vasúthoz tarto­zott bármilyen épület, helyiség, illetve terület vita tárgyát ké­pezi, következésképpen nem el­adható. Ugyanazon forrás kéri a megyefőnökségektől, polgármes­teri hivataloktól, a Kereskedelmi és Turisztikai Minisztériumtól, hogy függesszék fel az illető ja­vak bármilyen eladási akcióját. Annak dacára, hogy a javak­­birtoklóit értesítették, azok to­vábbra is folytatják elidegeníté­süket, a legutóbbi példa lévén, hogy a Kereskedelmi és Turisz­tikai Minisztérium illegálisan a­­dott el nyolc szállodát Eforie- Nord üdülőhelyen — írja a köz­lemény. A Rompres egyik szerkesztőjé­vel folytatott megbeszélésén Gheorghe Adam, a Feroviarul szakszervezeti szövetség elnöke rámutatott, hogy a vasút vagyo­nához szállodák, villák és üdü­lőházak, líceumok, kórházak, templomok tartoznak és a giu­­lesti-i színház. A szakszervezeti vezető kije­lentette, hogy 1990-ben az RV vagyonának leltározását célzó bi­zottságokat alakítottak Vasile Pascu igazgató alárendeltségében. Az igazgató elhagyta a vasutat, anélkül, hogy visszaadta volna a javak helyzetével kapcsolatos dokumentumok egy részét — mondotta Gheorghe Adam. Je­lenleg számos ilyen irat megta­­lálhatatlan, ami nehezítette és késleltette a kellő intézkedése­ket. Kávé-kóstolás és po­stika "“"Bűn lobogó vízben főzni a ká­vét és még nagyobb bűn újból felfőzni. A kávé gyógyszer. Ah­hoz, hogy megőrizze gyógyító tulajdonságait, forrázatként kell elkészíteni — mondotta Emilio Echeverri, a Kolumbiai Kávéter­melők Szövetségének európai képviselője a Cesar Pardo villá­ban, Kolumbia bukaresti nagy­követe által a fővárosi Latin- Amerika Házában szervezett csü­törtöki találkozón. Romániai látogatásának céljai­ról szólva, a kolumbiai vendég rámutatott, hogy helyreállítani óhajtja a román kávéfogyasztók és a kolumbiai termelők közötti hagyományosnak tekintett kap­csolatokat. Emilio Echeverri rámutatott, hogy országa Brazília után a világ második kávé-exportálója, s ennek nagy részét a nyugat­európai piacra szállítják. A kolumbiai kávé megkóstolá­­sát követően a jelenlevőket tá­jékoztatták, hogy hamarosan Ro­mánia fővárosában is megnyit­nak egy Cafe Columbiana egy­séget, ahol a felszolgált kávét hagyományosan fogják elkészíte­ni. MAROS MEGYEI NAPILAP | XIIV. évfolyam 150 (12410) sz. | 1992. augusztus 1. szombat 4 oldal, ára 7 lej A piacgazdálkodás újabb intézményét hozták létre Szerdai ülésén a kormány az értékpapírok forgalmáról és egy Országos Értékpapírügynökség létrehozásáról szóló tervet foga­dott el, amely a Gazdasági és Pénzügyminisztérium keretében fog működni. Az ügynökséget a Gazdasági és Pénzügyminiszté­rium által kinevezett­ szakértő­­bizottság vezeti. Célja ellenőriz­ni és igazolni, egyben szavatol­ni az értékpapírok, valamint a tulajdonosszelvények kibocsátá­sának és forgalmának érvényes­ségét Az Országos Értékpapír­­ügynökség nem rendeli magát alá a börzének, hanem hiteles intézménykerete lesz az értékpa­pír-forgalomnak, kezdete az ér­tékpapír-piac kialakulásának. ti PSZP az országhoz Az „Országhoz intézett felhí­vásban­­ a Polgári Szövetség Pártja felkéri az állam alapvető intézményeit, a hadsereget, az egyházat, az adminisztrációt, a szakszervezeteket, a szellemi és polgári csoportosulásokat, a po­litikai pártokat, működjenek e­­gyütt, hogy a következő hóna­pokban biztosítsák az egyetértés és tolerancia légkörét. Másrészt a dokumentum úgy értékeli, léteznek olyan politikai erők és személyiségek (elsősor­ban a jelenlegi elnököt nevez­zük meg), akik, mivel félnek a szankciótól, félnek a változások­tól is, s minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megakadályoz­zák azokat. A PSZP szerint e­­zen erőkre és személyiségekre fog hárulni az egész felelősség az ország nehezen ellenőrizhető konfliktusok útjára taszításáért, amelyek késleltetik Románia visszatérését a demokráciára. A PSZP aggódik a volt szov­jet tömb konzervatív erőinek of­­fenzívája miatt, amelyeknek ér­dekük fűződik a jelenlegi ka­tasztrófáért felelős politikai re­­zsimek helyreállításához, s úgy értékeli, hogy Romániában a ré­gi struktúrák nem tűntek el. ■ M­int ismeretes, a közelmúlt­ J0 ban kegyeletteljes megem­lékezésre gyűlt össze Ko­­ronka és Szék­elybocx. A környék­ről, sőt, az ország távolabbi ré­széről is eljöttek. Meghívottként főtiszteletü­k. Tőkés László püs­pök, — aki két alkalommal is szolgált —, ott volt Nicolae bán­sági metropolita őszentsége kül­dötte, Micu püspökségi titkár, a temesvári December 17-e Tár­saság és a református gyüleke­zet küldöttei, a Letartóztatot­tak Szövetsége, ill. a Forradalom Áldozatai és Sebesültjei és Hoz­zátartozói Egyesülete képviselői szintén Temesvárról, a Maros megyei RMDSZ, a Kisgazdapárt, lelkipásztorok, képzőművészek, színművészek, Maros megyei szenátorok és parlamenti képvi­selők és sok érdeklődő. Azok, a­­kik TAKÁCS LÁSZLÓ SZILÁRD és ifj. BODONI SÁNDOR már­­tíromságát idézték és méltatták, óhatatlanul politizáltak is akkor, amikor ezekben, az ember dol­gában egymásba maró időkben, a lutheri „Itt állok, másként nem tehetek“-et a politikai cselekvés szférájába helyezték az: Ezt tesszük, másként nem tehetünk! — egyetlen alternatívába. Mert áld ma távol marad ettől a küz­dőtértől, az jóvátehetetlent kö­vethet el. Hisz igazunkat kell ki­mondani! Érte tenni! Hazai pillanatkép — igaz, sö­tét tónusú­ — körvonalazódott. Tartalmilag változatos, hatásá­ban gazdag színskálájú. Pál apostolnak a Filippibeli­­ekhez írott, levele II. részének 4—5. versét: „Ne nézze ki ki a maga hasznát, hanem mindenki nézze a másokét is. Annak oká­­ért az az indulat legyen benne­tek, amely volt a Krisztus Jé­zusban“ — • szinte társadalmi ér­vényű intésként értelmezte, han­goztatta, amikor így fogalma­zott a Püspök úr: ,,Vessétek el az önzést! Az önzés a szeretet ellentéte. Az önzés szétszakít! ... Akinek lelkéből évtizedeken át próbálták kiirtani a keresz­tény erkölcs értékeit és megfosz­tani igyekeztek hitüktől, nyel­vüktől, kultúrájuktól, s mindezek által önmaguktól, keresztény hit hiányában, azok hajlamosabbak az önzésre" Kerekes Károly parlamenti képviselő szerint nem öncélúak e rendezvények. E megemléke­zések kapcsán, képletesen szól­va , akár egy röntgen­felvétel, mutatott rá honunk társadalma kóros gócaira. „A történelem megköveteli, ápoljuk a hősök em­lékét, vigyázzunk, soha senki ne ejtsen foltot rajta. Tanúi va­gyunk annak, hogy a forradalom élő hőseit megalázzák. Érdeme­iket kisebbítik... A visszaren­deződésben mai napig sem von­ták felelősségre a gyilkosokat!“ Borbély László képviselő, egy fájdalmas felismerés megfogal­mazásában a lojális honpolgár JÁRAY FEKETE KATALIN (Folytatás a 2. oldalon) „Senki rovására. Mindenki javára!“ Ismét ártámogatást szüntetett meg a kormány Az 1992. július 27-i 411. szá­mú határozat értelmében, fz év augusztus elsejétől a kormány beszünteti a városközi gép­jár­mű­ves és vasúti utasszállítás bér­letrendszerének állami támoga­tását. A határozat előirányozza, hogy a kis jövedelmű családokból származó tanulók és diákok szá­mára a városközi szállítási bér­­letdifferenciát a költségvetésből fedezik a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium jóváhagyásával, az Oktatási és Tudományügyi Mi­nisztérium által a társadalom vé­delmére vonatkozóan kidolgozott program keretében. Az 1992. jú­lius 31-én érvényes és az ezt kö­vető időponttól megemelt város­­közi szállítási bérletek közti kü­lönbséget alkalmazottaiknak fe­dezhetik a gazdasági közegek. A határozat hatályba lépésétől a gépjárműves és vasúti szállí­tásért - a Szállításügyi Miniszté­rium illetékes a bérletdíjak megállapítására, a Gazdasági és Pénzügyminisztérium jóváha­gyásával. A kisebbségek lényünk részét képezik“ nyilatkozta CAIUS DRAGOMIR, a Nemzeti Megmentési Front el­nökjelöltje, amikor a FSN kon­venció egyik szünetében villám­interjút készítettünk vele. A ro­konszenves bonviván — bár ál­landóan körüldongták hódolói — készségesen válaszolt kérdéseim­re. — Mi a véleménye a romániai magyarságról? — A kisebbségek lényünk ré­szét képezik. Ugyanolyanok, mint mi. Mindig mondtam, és a Vii­­torul—Azi programjában is ki­jelentettem, hogy nem kell kü­lönleges módon kezelni őket, csak annyira, ahogyan magun­kat, mert ők részei a román­ságnak. Ugyanúgy, ahogy a ro­mániai magyar kultúra a román kultúra része. Nincs különösebb gondunk a kisebbségekkel. (Több­szöri rákérdezéssel sem sikerült megtudnom Caius Dragomir úr­tól, hogy ha a magyarok „részei a románságnak“, mi lesz a nem­zetiségi identitásunkkal? Talán a választási kami­ányben erre is­­hajlandó lesz válaszolni. Mi­heztartásunk végett!) — Mi a véleménye Kolozsvár polgármesteréről, Gh.J­unarról? — Annyira jelentéktelen vala­ki, hogy nem látom be, miért kellene egyáltalán beszélni ró­la. Ha mégis úgy adódna, és ta­lálkoznék vele, azt mondanám neki, hogy abban a városban el­eddig elképzelhetetlen feszültsé­get teremtett, amelyre egyálta­lán nem volt szükség. — Mit gondol, mindannak ő az értelmi szerzője, vagy csak­ báb valaki vagy valakik kezé­ben? — Ezt nem mondhatnám meg ebben a pillanatban, de a kez­deményező és a gépiesen végre­hajtó között nincs óriási különb­ség. A politikában semmiképpen sem szabad elfogadni a báb sze­repét. — Ha megválasztják, Petre Romant nevezi ki miniszterelnö­kévé? — Logikus, hogy a többségi párt adja a miniszterelnököt. Ha Petre Roman továbbra is az ma­rad, ami — és én remélem, hogy úgy lesz —, vagyis a párt vezé­re —, és ha ez a párt többség­ben lesz, természetesen automa­tikusan miniszterelnöknek java­solom. Mi több, az a jó, ha az elnök és a kormányfő egy és u-ugyanazon párt tagja. — Így akarna elégtételt szol­gáltatni Román úrnak? — Biztosíthatom, hogy legyen szó bárkiről, politikai partner­ről vagy pártvezérről, ha elnye­rem az elnöki méltóságot, nem fognak a saját érdekeik érvé­nyesítésére felhasználni. Senki által nem hagyom magam irá­nyítani, m­ég a legközelebbi­­ po­litikai partnerem sem fog befo­lyásolni döntéseimben. MÓZES EDITH

Next