Népújság, 1992. augusztus (44. évfolyam, 150-170. szám)

1992-08-01 / 150. szám

A jóga lélekző és légző tudománya Mivel a „HAT-HA“ és a „RADZSA“ jógánál a lényeg a lélekzés-légzésre esik, azért a gyakorlatok ismertetését is ezzel kezdem. Habár a mindennapi jógagyakorlatoknál a hat-ha jóga légzéseit — lélegzésféléit — alkalmazzuk, mégis úgy gondolom, hogy az élet megnyilvánulásának — keletkezésének — a szempontjából, a rangsorban a „RADZSA“jóga lélekzése az elsődleges. Ha megfigyeljük a „RADZSA“-jógánál lélekzésről, míg a „HATHA“-jógánál légzésről beszélünk. Mind a kettőnek különböző értelme és oka van. A „RADZSA“-jóga szerint az egész világ keletkezése és elmúlása egy „lélekzési ciklus“, amely: keletkezés, lét, elmúlás és lappangásból áll. Egy végtelenségig megismétlődő — önmagába visszatérő — örvénylés, ritmus. A „RAZSDA“-jóga magyarázata szerint a világ a létenergia kilehetődése folytán keletkezett, így mi is a kilehetődésnek vagyunk az eredményei, következményei. A „HAT-HA“-jóga szerint, az életünk az első lélegzetvétellel született, és az utolsóval múlik el. Ez kimondottan a fizikai életünk tevékenységére vonatkozik, melyről annak idején fogunk részletesen szólni. Visszatérve a „RADZSA“-jóga szemléletére, a kilehelt életenergiát, melyet belehelünk és amely a fizikai testet teremtő és fenntartó létalap, „PRÁNÁNAK“ nevezik. Amint a belélegzett „PRANÁT“ felvettük, a közönséges légzéssel egyidejűleg, ezt a légzési ciklusok ismétlődésével, elhasználódása alkalmával pótoljuk. A „RAZSDA“-jóga művelői értik a prána felhalmozásának a módszerét, illetve majdnem anynyi életáramot vesznek fel, amennyit felhasználni óhajtanak. A „RAZSDA“-jóga lélegzése alkalmával kétféle életáramot: negatív és pozitívat veszünk fel. A negatív életáramot a bal orrlyukunkon, a pozitívat a jobbon. A negatív életáramot „IDA“nak, a pozitívat „PINGALÁ“-nak nevezik. Az egész testünket életáram-vezetékek hálózzák be, melyeket „NADTNAK“ neveznek. Tehát „IDA NÁDI“ és „PINGALA NÁDI“. A két fő áramvezetéken: Idá- és Pingalá-nádin belélekzett életáram, a gerincvelőben találkozik az úgynevezett „SZUZSUMNA“-ban. Innen árad szét a számtalan nádin az egész szervezetbe. A belélekzett életáramot, amely most egyesült a gerincvelőben, a jógi bevezeti a legalsó életáram-körbe, „CSAKRA“-ba, és innen fokozatosan próbálja — különböző hangú lélekzések segítségével — felszállítani egészen a legfelsőbb életáram-körbe, az agykéregbe. A szervezetünknek hét erőkörközpontja van, éspedig: 1. Az első, a legalsó, az őserő központ, mely a nemi szervek tájékán helyezkedik el, az úgynevezett „MULADHARA CSAKRA“. 2. Következik a vastagbél tájékán levő „SZVADISTANA CSAKRA“. 3. A harmadik a köldökkel egy magasságban a „MANIPURA CSAKRA“. 4. A szív tájékán az „ANAHATA CSAKRA“. 5. A garatnál a „VISUDHA CSAKRA“. 6. A hatodik az orrgyöknél helyezkedik el, az „ADZSANA CSAKRA“. 7. Az utolsó, a legfontosabb a „SZAHASZRARA CSAKRA“, mely az agykéregre fejti ki életáram-hatását. Ezt a csakrát a jóga ezerágú lótuszvirággal körülvéve ábrázolja. A fenti hét erőközpontnak — csakrának — hét magánhangzó kilégzés felel meg növekvő sorrendben: ú, ó, a, á, é, ű, i. Az i-vel történő utolsó kilégzést a jógi háromszor ismétli meg. A belélegzett életáram — bioenergia — a gerincvelőből, a magánhangzó-lélekzések rezgőfrekvenciája folytán, a felfeléhaladás alkalmával — amíg a legfelsőbb áramkörbe — jut, tölti fel a csakrákat, és alakítja át az ősenergiát — mely a nemiszervben nyugszik —, finom szellemi erővé, amit a jóga „DJASZNAK“ nevez. A hét csakrán átvezetett nemi erő kifinomítása, átalakítása teszi képessé a jógit az általunk úgynevezett csodákra. A jógi ezeket a lélekzéseket átéléssel, figyelem-összpontosítással végzi. A figyelem-összpontosítással végzett csakra-lélekzést „KUNDALINI“ lélekzésnek, jógának, nevezik. Ennek a szimbóluma az összetekeredett kígyó, melynek a farka a szájában van. A csakralégzés közben a kígyó kiveszi a farkát a szájából és lassan kezd felfelé kúszni, a nemi szervtől az agykéregig. Ezt a jógát űzik — a hat-ha jógával összekötve a nagy jógik: GURUK, RISIK és MAHARISIK. SZ BARTIS ÁRPÁD (Folytatjuk) Minden 1/2-e Szeptemberben bezár a londoni állatkert, 166 évi fennállás után. Évi kétmillió fontos ráfizetéssel működik, a kormány 1988-ban tízmilliót adományozott, de ez nem elég. Egymillió látogatóra volna szükség évente, de ennek csak huszonöt százaléka jött be. A Regent’s Park elsősorban gorilláiról és ritka pandamackóiról híres. A kilencven alkalmazottat és a sok száz állatot máshol helyezik el. Tizenkilencedik századi óvszert vásárolt egy svéd gyűjtő, potom 3 300 fontért a londoni Christies’s cég árverésén. A műszer Franciaországból származik, báránybélből készült és erotikus rajz díszíti, mellesleg mintegy 20 cm hosszú, s használója valószínűleg selyemzsinórral rögzíthette. Mostani gazdája erotikus- és pornómúzeumában kívánja kiállítani. Heti kis (pénz)tárcánk (les tintába a tollat! Nem a képzavarról fecsegek itt, csak tetszetős a cím, a helyi rádióból szüremlett ránk (xerox) — itt most a negatív definícióról esik szó !kő, apadó kútba). Ennek a rodellje: nem vagyok ez meg amaz, sem ez, sem amaz — tehát találd ki, mi volnék... Namármost, olvasom, találja ki ön, hogy mik vagyunk. Ismeri ön a lift működési elvét? Akkor miért rontja el naponta? Tudja, hogyan működik a villanycsengő? Érdekes, mégis mindig nyomogatja. Van fogalma, miben áll a hűtőszekrény hűtése? Áramot rezsóztat, mégis hideget csinál a melegből, hm? Hogy jön ez össze? Tessék? Hogy ön nem tudós? Tessék csak várni egy pindurkát! Tudja-e ön hogyan működik a kvarcóra? Kapásból, persze, egyből tessék megmagyarázni, tudománynépszerűen. Hogy ön nem Lőrincze Lajos? Hát ezt meg honnan veszi? A negatív definíció jegyében? Ahá. Kedves fejem (egészem), hogyan működik a telefonja? Rosszul? Nem erre vagyok kíváncsi-Jáncsit mi a működési elve? Hát a rádióé? Azt sem? A tévét, azt remélem, tudja, nem? Azt sem? A benzinmotor? A számítógép? Newton harmadik tétele? Miért van nap és éj? Miért élünk és halunk? Tessék? Hogy a hozzám hasonló dikók gyötörhessék az arra érdemeseket? Köszönöm. Végre egy pozitív válasz. — Apu, mi az, hogy izé... na . .. lízing? — Hagyj békén, fiam, nem látod, hogy cikket írok?! Most éppen zsákutcát nyitok a levegőben, de tisztázni szeretném: mindezeket magam sem tudom, ám mindezekkel együtt, vagy mindezek ellenére én sem vagyok hülye. Néha belevágom tollamat az éles tintába, ennyi. Aki tudja, hol lehet megint kapni (tintát), tartsa meg az információját. Ezen a nyáron nekem már nem telik több rá. (különi) Kastélyaink 17/A A görgényszentimrei várkastély Mint sok más korabeli társa, romjaiban áll a magaslaton. Kővári László írta: „Volt idő a haza felett, midőn alig nézhetett szét a honfi, hogy tekintete ne találkozott volna a folyamok felett elvonuló hegyláncok csúcsain álló lovagvárakkal, a falakból kiemelkedő erődített kastélyokkal.“ Okleveleink és hiteles történeti adatok a honfoglalás korától kezdve beszélnek a végvárakról, kastélyokról. Szent István a vármegyék szervezése után kezdeményezte királyi várak építését. Ezt az építőtevékenységeit csak a tatárjárás szakította félbe, de utána már a földvárak helyett kőerődítések, kővárak, végvárak épültek. A XV. században a várak a hadászati követelményeknek megfelelően épülnek. Az ismertek közüla Cenk hegyén álló Brassóvia-várát, Déván a kúp alakú tetőn Déva-várát, a Görgény vize felett kiemelkedő dombon Görgényszentimre várát sorolnám. Valamennyi királyi, fejedelmi várként ismeretes, az erdélyi történelem nevezetes eseményeinek színhelyei voltak, azokat a történelem vihara és az emberek kapzsisága romba döntötte, s anyagát elhordták új építkezésekhez, létezésüket és helyüket romos falmaradványok igazolják, illetve jelzik. A XVI és XVII. század fordulóján és későbbis, a vár- (kastély )-építkezés fellendül. Bethlen Gábor, I. Rákóczii György és mások építőtevékenysége jelenti Erdély épitőművészetének fénykorát. Ebben az időben épült a legtöbb castellum, melynek magyaros formája, a kastély, nagyúri otthonit jelent. A fejedelmek, vajdák építőkedvét átveszik azok főtanácsárai, a vezető családok, s építtetik kastélyaikat szerte Erdély területén. Hogy még csak egynéhány nevet soroljunk fel: a Bánffyak, Hallerek, Bornemisszák, Telekiek, Lázárok építenek szebbnél-szebb kastélyokat. A görgényszenttimrei várkastélyt már 1364-ben említik okirataink, birtoklói között erdélyi fejedelmek, vajdák sorait ismerjük, s a XVI. században Izabella királynő kapja jegyajándékul Címere a várépület falát díszítette, ezt I. Rákóczi Ferenc görgényi várának leltárkészítői 1652- ben még látták és feljegyezték. A görgényi várról M. Visconti 1699-ben készített egy rajzot, s a kép, valamint az említett leltár (leírás) alapján fogalmunk lehet annak nagyságáról, épületeinek kialakításáról, felszereléséről, anyagi gazdagságáról és berendezéséről. A magaslaton álló várat külső és belső kőfal vette körül, s a domb oldalán végighúzódó emelkedő út vezet el a kősziklába ásott mélyárok (ez betöltődött) feletti deszkaházhoz, a kapu-bástyához. A három öl magasságú közfalban lévő belső ókapunál láncos, emeléses hídon át lehetett a várba jutni. A kapuközben álló „ágasra“ kötve csüngött a jelzést adó rézharang. A leltár hat bástyáit sorol fel, ezek a deszkahíd melletti kapu-bástya, Harcsafark-bástya, kerekbástya, a Veres-bástya, új-bástya és a pataki- (víz felöli) bástya, de a leírás alapján azok elhelyezése csak feltételesen azonosítható a képen látható tornyokkal. A leltár felsorolja a filegóriákat, boltházakat (boltozatos helyiségek), tárházakat (anyag, szőtt pokróc és lőszertároló helyiségek), tornácokat, kamrákat, palotákat (ebédlő, lakószobák), pincéket, le-feljáró grádicsokat (lépcsőket), folyosókat. A leltár számbaveszi a kőfalakat, az azokon lévő kilövőnyílásokat, az ott elhelyezett harci eszközöket, a Harcsai árk-bástyában lévő „kapuhelyeit“ (házat) az óralábbal és a köteleken függő órát mozgató súlyokkal. A leltárkészítő megjegyzi azt is, hogy a kerek-bástya melletti réztarackot Ferdinand császár öntette 1545-ben, továbbá, hogy a konyha melletti (harci) folyosón négy ágyút számolt össze, amelyek közül kettőt Bethlen fejedelem, s egyet Báthori Zsigmond öntetett. Felsorolja továbbá a lisztesházat, az élelmiszertartó kisebbnagyobb kamrákat (szalonna, füstölthús, zöldség, hagyma, fokhagyma, túró, stb.) pincéket (zöldség- és borpincéket, a boroshordók számát és űrmértékét) és az ecetesházat. A Harcsafarkbástya melletti pincénél megemlíti az ott látott Kovacsóczi Farkas címerét is (1593-ból). Részletesen írja le a tömlöcházat. A tömlöc a vár udvarán, a kősziklába mélyített (kivésett) veremszerű boltozatos helyiség, leeresztő nyílással és egy lélegzőlyukkal ellátva, (jelen sorok írója a vár felmérése alkalmával érezte annak hűvösségét). A leltár tudósít a vár építményeinek építőanyagáról (kő, tégla, vesszőből font és vályogozott fal), a vakolt és meszelt falakról, a gyalult deszkamennyezetekről, a deszka-, tégla- és földpadlókról, a helyiségek ablakainak számáról és kialakítási formájáról. Nem mellőzte az öszszesre megjegyezni az ingóságok akkori állapotát és tárgyi hiányait. A görgényi vár urai hosszú sorban követték egymást, s valamennyien építkezik ott. I Rákóczi György idegenből hozott mestereket építkezéseihez, köztük a velencei Augustino Serenát, aki a vár bástyáinak tervét készítette és kivitelezését irányította. A Veres-bástyát neki tulajdonítják. Báthori István 1572— 1573 között épít itt, és kőfaragó mestereket rendel a munkálatokhoz. Haller Gábor 1639 július 1 és 4 között — mint naplójában írta — a fejedelem rendeletére lerajzolta a várat és ahhoz egy bástyát is tervezett. A görgény szentimrei vár királyok (Hunyadi János), fejedelmek kedvenc találkozóhelye volt vadászatok alkalmával. A vár túlélte a XVII. század Básta-dúlásait. 1703-ban Rabutin császári generális foglalta el a várat, s 1708-ban a kurucok a túlerőben lévő és jobban felszerelt labancokkal vívott harcban alulmaradtak, s a győrök — Rabutin parancsára — a várat földig lerombolták. Ma már csak a domboldal peremén látható kőfal-maradvány, növénnyel-fákkal benőve. A keleti oldalon készített, menekülésre szolgáló alagútnak csak a bejárati részébe lehet bebújni néhány méternyire. A vár udvarán ma már csak egyetlen szoba nagyságú kápolna áll, azt a helyi római katolikus egyház tartja fenn. Az építkezés 1708 után sem szűnt meg. A vár építőanyagát leszállították a faluba, s abból a domb tövében romáink egy nagy kastélyegyüttest hoztak léte, amelynek ismertetését e sorozat folytatásaként fogom az olvasók elé adni. keresztes gyula NÉPÚJSAf1 - 3 OLHAI Az oldalt szerkeszti: FERENCZI ILONA Furcsa álom — Nem tudom, mi van velem, de álmomban majd minden éjszaka Sophia Lorent látom meztelenül. — Ezen könnyű segíteni. . . . folytatás a vízszintes sorban. Vízszintes. 5. A római Iuno. 9. „A“ nominális. 10. Zöldes színű, áttetsző ásvány. 11. Középkorú! 13. Handel vígoperája (1733). 14. Végtag 16. Duplán: női név. 18. Görög betű. 21. A lengyel pénznem röv. 22. Figyelmeztet. 24. Az isiász is ez. 26. Vízilabda. Függőleges: Akik nem látnak. 2. Kiejtett betű. 3. Az öröklődés funkcionális egysége. 4. Montand előneve. 5. Német úr. 6 .Zeusz pajzsa. 7. Zár. 8. Vasdarab! 12. Hely, munkás, part közös jelzője. 15. A Spanyol rapszódia szerzője. 17. Megjelenési tomna. 19. Kettőzve: a Szamoa szk. székhelye. 20. Olasz hírügynökség. 23. Ilyen pont is van. 24, 41,3 25. Falusi öregember. Készítette: NAGY ELEK TIBOR Múlt heti rejtvényünk megfejtése. Én még nem vagyok meg, de már köröznek.