Népújság, 1992. december (44. évfolyam, 236-251. szám)

1992-12-01 / 236. szám

4. OLDAL — NÉPÚJSÁG Akadozik a lengyel hitelmechanizmus Lengyelország ténylegesen csupán ötödét használta fel idén márciusig annak a 2,2 milliárd dolláros hitelcsomagnak, ame­lyet a Világbank folyósított ta­­valyelőtt és tavaly — jelentette be a lengyel állami számlákat felügyelő legfelsőbb ellenőrzési kamara A jelentés ennek okát abban látja, hogy a lengyel vállalatok egyelőre képtelenek alkalmaz­kodni a feltételekhez, amelyeket a Világbank és a lengyel pénz­­intézmények támasztanak számá­ra. Ezért — írja a francia AFP hírügynökség — kilátásba he­lyezi, hogy rövidesen „megfe­lelő jogi kereteket“ hoznak létre a hitelmechanizmus működése érdekében. A kamara jelentése egyúttal felkéri a pénzügyminisztériu­mot, hogy vizsgálja meg a világ­banki hitelekhez kapcsolódó a­­dósságszolgálatnak az állami költségvetésre tett hatását, fo­kozza ennek ellenőrzését és ke­ressen kedvezőbb lehetőségeket a kölcsönök felhasználására. (MTI) Az oldalt szerkeszti: PETER­EI ISTVÁN Két ingatlan­társaságot fuzionál a Bank Austria A Bank Austriához tartozó Immotrust Immobilienverwer­­tungs és az LB—Immobilien An­lagen ingatlantársaságok 1992. szeptember 30-án 1991. december 31-ig visszamenőleges hatállyal Immotrust Anlagen Aktiengesell­schaft néven fuzionáltak. Az új részvénytársaság alap­tőkéje a Bank Austria adatai szerint 540 millió schilling lesz. A társaság továbbra is a tezau­­rálási elvhez tartja magát, azaz a nyereségeket nem osztja föl. A társaságnak Bécsben, illetve Bécs környékén, továbbá egyes tartományi székhelyeken vannak érdekeltségei. (APA) Mint azt a lap kiadója ál­lítja, az első román pénzügyi reklámlap. Több mint 100 000 példányszáma eljut az ország minden részére. A vidéken a­­lakult reklámfelvevők kiren­deltségei megkönnyítik a gaz­dasági ügynökök dolgát. Ezen­túl a Maros megyei ügynökök­nek nem kell a fővárost tár­csázni, feladhatják hirdetésü­ket a NÉPÚJSÁGNÁL is, naponta 8—14 óra között A hétfői számban közlendő hirdetéseket a megelőző hét szerdájáig (déli 12 óra), a csütörtöki számba pedig hét­főn 12 óráig fogadunk el. A hirdetési díj négyzetcentimé­­terenként 125—800 lej között változik, annak függvényé­ben, hogy a megrendelők az első vagy belső oldalakon, il­letve egy- vagy kétszínű nyo­másban kérik reklámok meg­jelentetését. A hirdetés feladható szemé­lyesen a Népújság kiadóhivata­lánál, (Dózsa György utca 9 szám, II. emelet, 72-es szoba) vagy telefax útján a 954/ 31-854-es­­ számon. A fizetés készpénzben csekkel, a vidé­kiek számára akár bankátu­talás révén is. A lépiítsápás is feladhatja reklá ki­hirdetését a ROtv.«M­AI __ m ms££ országos lapilapba Me­­önnyítjük a Maros megyei ügynökök dolgát. A reklám kifizetéséért nem kell felutazzanak a fővárosba A szöveget naponta 8—14 óra között kell átadni a Népúj­ság hirdetési osztályán. Itt fi­zethetők CEC-kel, vagy kész­pénzzel a reklám­díjak is. Címünk: Népújság, Dózsa György utca 9, II. emelet, 72- es szoba. Telefon (fax): 0954- 31 854. A jövő a családi gazdaságoké? A két német állam egyesítése két olyan mezőgazdaságot egye­sített, amelyek talán nem is le­hettek volna elütőbbek egymás­tól; a régi NSZK tartományai­ban az olyan kisüzemek vannak jelentős túlsúlyban, amelyeket szinte kizárólag egyetlen család üzemeltet. Az öt új kelet-német tartományban ezzel szemben olyan nagyüzemek találhatók, amelyeket döntő részben terme­lss­övetkezetek működtetnek, s amelyek a jövőben vagy „igazi“ szövetkezetek tulajdonába kerül­nek vagy bérgazdaságként üze­melnek tovább. Az üzemek át­lagos nagysága a régi NSZK- ban 19 ha, a volt NDK-ban vi­szont meghaladja a 4 000 hek­tárt. Ilyen körülmények között he­ves vita alakult ki arról, hogy a két mezőgazdasági szerkezet közül hosszú távon melyik lesz életképesebb. A nagyobb szervezetek költségelőnyei Még ha a szervezeti formát és a nagyságot, de főleg a munkás­létszámot tekintve bizonyos mó­dosításokra is lesz szükség a kelet-német nagyüzemeknél, nagyságuk alapján jelentős költ­ségelőnyeik vannak a nyugat­német családi gazdaságokkal szemben, ami meggyőző verseny­­előnyt biztosít a számukra. Az ilyen érvelés ellenzői csu­pán arra hivatkoznak, hogy nem csak a régi NSZK-ban és Nyu­­gat-Európában, de az új világ­ban is a családi üzemek domi­nálnak a mezőgazdaságban. Szá­zalékos arányuk az Egyesült Államokban, Kanadában és A­­usztráliában is mintegy 95 szá­zalék. Közülük mintegy 90% az egy személy vagy egyetlen csa­lád által vezetett üzem, további 5—10% a több család társulása és 3—5% az egyéb jogi formájú üzem. A családi gazdaságoknak nem kell a „kisüzemre“ korlátozód­niuk. Az USA-ban például 157 ha a családi gazdaságok átlagos üzemnagysága. Jelentős részü­ket melléktevékenységként irá­nyítják. A családi parasztgazdaságok sikerének­­ lényeges okát sze­retnénk itt megemlíteni: NÉMETORSZÁG — A nagyobb üzemek költ­ségelőnyeit általában jelentősen túlértékelik — állítja az egyik fél. Érveiket a következőkre a­­lapozzák. Az amerikai Techno­lógiai Mérési Hivatal (CTA) 1986-ban készült elemzésében részletesen megvizsgálta az ü­­zemnagyság és a termelési költ­ségek közti összefüggést. Kimu­tatták, hogy az átlagköltségeket tekintve a családi gazdaságok érték el a minimális költség­szintet. A nagyobb, néhány bér­munkást foglalkoztató üzemek­ben a termelési költségek már nem csökkennek. Ennek ellené­re ezek az üzemek nagyobb nyereséget érhetnek el.­­ A mezőgazdasági termelés­ben az új, költségtakarékos ter­melési eljárások révén termelé­kenység-növelést lehet elérni. Ez elsősorban a munka termelé­kenységének növelésére értendő, amit a mezőgazdaságban még a többszörösére lehet növelni, el­térően más ágazatoktól. Ebből következik, hogy a munka ter­melékenységének növelése egyet jelent azzal, hogy megnő a me­zőgazdasági üzemet üzemeltető család munkakapacitása. Ennek megfelelően olyan , helyzet áll elő, hogy növekvő üzemet is költségmegtakarításokkal tudnak üzemeltetni.­­ Ehhez járul sok esetben az is, hogy a családtagoknak nem kell a bérmunkásokra megálla­pított díjtételeket kifizetni, te­hát lényegében „olcsóbb“ mun­kások, mint a bérmunkások.­­ Ennél azonban sokkal je­lentősebbek a szervezési előnyök. A vállalatoknál mindig konflik­tus­helyzetet teremt az, hogy a vállalkozó a maximális nyere­ség elérésére törekszik, a mun­kavállalóknak pedig ettől eltérő­­érdekeik is lehetnek. Ezt a ter­mészetes érdekellentétet csak megfelelő ösztönző és bérezési rendszerrel lehet feloldani. A szükséges ellenőrzési és felügye­leti feladatok ellátása azonban sok pénzbe, úgynevezett „tran­zakciós költségbe“ kerül. A csa­ládi üzem sokkal áttekinthetőbb, ezért ott a tranzakciós,­költségek is kisebbek.­­ Utalni kell a családi gaz­daságon belüli hatékony ösztön­zési és ellenőrzési rendszer kü­lönlegességeire is. Ahol nincs vagy csak részben van kollektív szociális biztosítási rendszer, ott ez a „privát“ biztosítási rend­szer a család minden tagja szá­mára megfelelő védelmet és tá­mogatást biztosít az iskolázás évei alatt, betegség, baleset, munkanélküliség vagy öregség esetén. Ez a rendszer azonban csődöt mond abban az esetben, ha a családtagok külön utakon járnak. (folytatjuk) A VILÁG VALUTÁI USA- Font Német­ország Valuta dollár sterling márka Nepál nepáli rúpia 46,62 92,42 33,15 Nicaragua cordoba 5,37 10,66 3,82 Niger CFA-frank 139,72 475,12 170,44 Nigéria naira 18,45 36,54 13,11 Norvégia norvég korona 5,57 11,04 3,96 Németország német márka 1,40 2,78­­ Nyugat-Szamoa taja 2,44 4,84 1,73 Olaszország líra 1076,94 2134,50 765,74 Omán ománi riál 0,38 0,76 0,27 Pakisztán pakisztáni rúpia 25,05 49,65 17,81 Panama­i balboa 1 1,98 0,71 Paraguay guarani 1515,99 3004,70 1077,92 Pápua Új-Guinea kína 0,95 1,89 0,68 Peru új so! 1,29 2,56 0,91 Portugál­ . escudo 122,78 243,35 87,30 Románia lej (q) 383,87 760,83 272,94 Ruanda frank 134,46 266,50 95,60 Saint Christopacr EC-dollár 2,7 5,35 1,91 Saint Lucia EC-dollár 2,7 5.35 1,91 Saint Vincent EC-dollár 2,7 5,35 1,91 Salamon-szigetek dollár ,2,91 5,77 2,06 San Marino olasz líra 1076.94 2134,50 765.74 Sao Tőmé és Principe dobra 240 475.68 170.64 Seychel­les-szigetek rúpia 4,86 9,65 3 46 Sierra Leone leone 495,00 981,10 351,96 Spanyolország peseta 91,29 180,05 64,91 Sri Lanka rúpia 43,61 86,45 31,01 Suriname gulden 1,78 3,53 1,26 Svájc frank 1,25 2,49 0,89 Svédország korona 5,14 10,19 3,65 Szaúd Arábia riál 3,74 7,42 2,66 Szenegál CFR-frank 239,72 475,12 170,44 Szingapúr dollár 1,59 3,16 1,13 Szíria font 21­41,62 14,93 Szomália shilling 2620,01 5192,85 1862,91 Szudán dmár 10 19,82 7,11 Szváziföld l­langeni 2,74 ■ 5,43 1,94 Tajvan dollár 25,15 49,85 17.88 Tanzánia shilling 319,60 633,45 227,24 Thaiföld baht 25,12 49,80 17.86 Togo CFR-frank 239,72 475,12 170,48 Tonga paanga 1,39 2,75 0,98 Törökország , lira 1040,62 13954,50 5006,62 Trinidad és Tobago dollár 4,25 8,42 3,02 Tunézia dinár 0,81 1,60 0,57 Tuvalu ausztrál dollár 1,39 2,75 0,98 Uganda új shilling 1182.27 2343,25 840.62 Üj-Zéland­ Új-zélandi dollár 1,84 3,66 1,31 Uruguay peso 3170-99 6302,75 2261,08 Vanuatu­­vatu 112,26 222,50 79,82 Vatikán lira 1076,94 2134,50 765,74 Venezuela bolivar 68,21 135,20 48,50 Vietnam dong 10870 21514,35 7728,91 Zaire • zaire 661958 1312000,0 470673 Zambia kwa-ha 17.8,5 353.80 126,92 Zimbabwe • dollár 4,86 9,63 3,45 Zöld-foki-sziret«... zöld-foki-szigeteki escudo 62,63 124,15 44,53 Megjegyzések: EC-dollár = East-Caribbean dou CFA­ frank = Communauté Fratee use Africaine frank CFP frank = Communauté Francaise Pacifique frank (a) szabad árfolyam; (c) kereskedelmi árfolyam; (g) pénzügyi ár­folyam; (m) piaci árfolyam; (o) hivatalos árfolyam; (q) konverti­bilis árfolyam; (t) turistaárfolyam; (v) lebegő árfolyam. Vég

Next