Népújság, 1993. január (45. évfolyam, 1-20. szám)

1993-01-05 / 1. szám

nogg«l! Régen hívószáma: 0950 Városi tanács: 21-114, 21-291 Ör Zy' Tudakozó más helységekben Tűzoltók: 21-113 Wz-s lakók számára; 21-515 23-os gy­ógyszertár: 20 771 W­/ Rendőrség: 21-204 26-os gyógyszertár; 21-817 W/ Kórház, sürgősségi: 20-681 Taxiállomás: 20-519 Egy tanárnő panaszkodik „Úgy érzem, egy lépés előnyöm van.. . Adi Gyöngyvér vagyok. 1982-ben végeztem Kolozsváron német-magyar szakot. 1982. szeptember 1-től minisztériumi kinevezéssel Régenben tanítot­tam a 6-os számú általános is­kolában 1992. október 15-ig, ak­­kerültem a régeni Elméleti L­íceumba áthelyezéssel (detalá­­lással) a területi tanfelügyelőnő kérésére, többnyire parancsára. Nem szívesen változtatok mun­kahelyet, nehéz szívvel hagy­tam ott a kilenc év alatt meg­szokott közösséget. De a líceum­ban eltöltött tanítási év a­­latt megszoktam és megszeret­tem a nagyobb diákokkal való foglalkozást. Ez a munka színe­sebb, magasabb szintű, sok a filológia-jellegű­ osztály, a diá­kok hozzáállása, érdeklődése egészen más. Tehát maradni szeretnék. A jelenlegi tanü­gyi törvény szerint csak úgy véglegesíthetem magamat, ha erre az állásra verseny vizsgá­zom. 1992. nyarán a tanfelügye­lőség nem hirdetett versenyvizs­gát. De mivel német főszakos vagyok, 10 év régiségem van, II. fokozati vizsgát tettem idén németből — világos volt szá­momra, hogy maradok. Ehelyett: Géczi Dalma kolleganő, aki 1992-ben végzett Bukarestben orosz-német szakot, minisztériu­mi kinevezést kapott szeptem­berben a marosvásárhelyi Uni­­rea líceumba. De nem akart in­gázni, mivel régeni. Áthelyezést kért Rügenbe, meg is kapta szeptember 16-tól az Elméleti Líceumba. A tanfelügyelősé­­gen úgy érveltek, hogy volt egy lyuk (üres állás), volt egy sza­bad ember, s "vele bedugták a lyukat! ! ! Mintha tárgyakkal és nem emberekkel, azaz diákokkal dolgoznának. Az osztályomnak (XI. E) IX-ben Kael Mária kol­leganő volt a némettanára és osztályfőnöke, X-ben én vol­tam, XI-ben megint más lett volna. Másnap tisztáztam a tanfelügyelőségen a helyzetet, mert úgy éreztem és érzem, hogy egy lépés előnyöm van. Megkaptam az áthelyezést, és Géczi Dalma került a 6-os álta­lános iskolába, szintén detalá­­lással. Ebbe nem tudott be­letörődni a kolleganő. Bukarest­be utazott, és­­(két hét leforgása alatt) megszerzett egy második minisztériumi kinevezést a Ré­geni Elméleti Líceumba, szep­tember 23-i dátummal — egy o­­lyan állásra, melyet szeptember 1-től velem már betöltöttek. Miért nem jelentkezik a líceum­ban és miért nem kéri az állást, amihez papírforma szerint most már joga van? ? ? Mert esetleg érzi, hogy nincs hozzá erkölcsi joga? Miért nem várta meg a nyarat, hogy egyenlő félként verseny vizsgázhassunk? Géczi Dalma tanárnő állás­pontja: — Egyáltalán nem óhajtom hogy a sajtó foglalkozzon ezzel az üggyel, ön kitől tud minder­ről? Az történt — s ez világos —, hogy 1992-ben végeztem ,ki­nevezést kaptam a marosvásár­helyi Unirea líceumba, majd Rügenbe, a 2-es elméleti líceum­ba. Jövőre jogom lesz ehhez az álláshoz. Most ideiglenesen a 6-os általános iskolában tanítok. Kinek van igaza? Reméljük, a kialakult helyzethez mások is hozzászólnak. Újra hodákiak és marosoroszfalviak (Rusii Munk­) az RMDSZ-nél Ezúttal a régeni RMDSZ szék­házában találkoztam velük. Nem botokkal érkeztek, hanem ké­réssel és „háziszőttes“ pálinká­val. Mikor odaérkeztem, belép­tem a még mindig parányi szék­házba, ahol békésen pattogott a tűz, jó meleg fogadott. Bent idős, fekete ruhás, ünneplőbe öltözött férfiak egy körbejáró, félliteres üvegből iddogáltak sorjában, békésen üldögéltek a hosszú asztal két felén levő pa­don és... mindenki románul be­szélt. Ha bemenetel előtt nem vetettem volna egy pillantást az RMDSZ-fel­iratra, azt hittem volna, hogy a szövetség ré­geni székháza elköltözött, így semmi kétségem nem volt afe­lől, hogy jó helyen járok. Aztán kiderült, jelen van egyetlen RMDSZ-tag is aki az asztalion foglalatoskodott. Őtőle tudtam meg, hogy még mindig a ma­gyarországi kárpótlási űrlapok­kal bíbelődnek. Mert a hodáki­­ak és más Görgény-völgyi fal­vak lakói közül sokan késve tudták meg — hallomásból — hogy a magyar állam kárpótol­ja őket, ha a magyar hadsereg­ből hurcoltattak el orosz fogság­ba. Egytől egyig idős parasztok voltak. Mint mondották: nyug­díjuk majdnem semmi sincs, hát nekik is jól fogna 1—2 fo­rint. A duruzsoló kályha közelében idős falusi néni gyantúzoknit kötögetett. Látszott rajta, hogy igen jól érzi magát a takaros, tiszta, meleg szobácskában. Az öt vékony tűt szaporán mozgat­ta kérges keze. Mikor megtudta, hogy újságíró vagyok, maga mellé tessékelt, helyet szorítva a padon , megkért. Mama drá­­gá­l, érdeklődném meg neki, hogy a sok fizetés- meg nyug­­díjemelés után azok a fővárosi urak nem gondolnak arra, hogy a sokgyermekes anyáknak járó szociális segély összegét meg kéne emelni? Mert neki bizony öt gyermeke van ,s most is ha­vonta csak ötszáz lejt van, csak­úgy mint 1989 előtt. Vajon nem emelték fel a segély összegét, s neki tévesen kézbesíti a posta? Mondottam, de nem­ drága, én a Népújságba írom a cikkeimet, magyarul. De ő megnyugtatott: az nagyon jó lesz, írjam csak meg abban nyugodtan a választ, mert neki van magyar rokona (ha jól emlékszem: veje), aki neki el szokta mondani, hogy mit ír a Népújság. Hát kedves MIHOC ANGEL­­ néni, Rubni Munti-ból! Üzenem, hogy bizony a bukaresti urak­nak esze ágában sem volt, hogy emeljék a sokgyermekes anyák­­nak juttatott kicsinyke összeget. Mert a bukaresti uraknak min­dig valami egészen más, nagyon fontos dolga van Jó lenne, ha a sokgyermekes anyák is alapí­­tanának valami szövetséget, hogy az képviselje jogaikat, harcolná ki a nevetségesen kevés juttatás emelését. Hát Isten áldja! Kí­vánok minden jó érzésű falus­társának boldog új évet! Rendőrségi hírek • November 20-án az éjszakai rendőrjárőr tetten érte Mesaros Gheorghe régeni lakost, aki Mera Alexandru házából ellopott 10 000 lejt és ruhaneműket. • November 10-én a Zsigmond testvérek, Zoltán és György a régeni Fogarasului utcában azzal töltötték az éjszakát, hogy a ga­rázsokból benzint és egyebeket loptak. • Furea Marcel nemrég szabadult ki a börtönből, mert édes­anyja 60 000 lejjel kiváltotta. De alig egy hónapot volt szabadlábon, s most újra a sitten ül, mert a régeni Unirii negyedben, akárcsak előbbi letartóztatása előtt, benzint és pótkerekeket lopott. Ezúttal bizonyára már édesanyjának sem lesz pénze, hogy kiváltsa, és a rendőrség sem lesz elnéző. A Gazeta de Mure? 49-es Bn számában, az olvasói le­velek rovatában jelent meg Macoviciuc Stefana régens lakos levele, aki azért panaszo s­kodik, mert a Jerm­­eni negyed­ben állítólag máshol lakó csa­ládok garázsokat építenek egy arra nem megfelelő helyre, és ezzel a zónában levő óvoda ud­varát is megkárosítják, elront­ják. Az említett levél szerint a lakók — akik ellenzik az­ épít­­kezést — kihallgatáson voltak többek között Balázs Lajos al­polgármesternél, aki hazudott a lakóknak. A levélből az derült ki, hogy két tömbháznyi régens embert érint ez a konfliktus­helyzet. Tisztázásáért Balázs Lajos alpolgármesterhez fordul­tunk. A levél sajtóban való meg­jelenésével majdnem egyidőben a garázsok ügye a városi tanács elé került. Kiderült, hogy az említett helyre más senki nem akart építkezni, csak azok a családok, melyek ennek érdeké­ben engedélyért fordultak a ta­nácshoz. Ahhoz, hogy elég hely legyen az építkezésre, az óvoda vezetőségével az építők kiegyez­tek abban, hogy az egyik olda­lon elvesznek, a másik oldalon meg hozzátesznek az óvoda ud­varához egy háromméternyi széles sávot. Ehhez az óvoda G­RAZSHÁBORÚ jóváhagyást kért és kapott a Maros megyei tanfelügyelőségtől. A legutóbbi tanácsülés alkal­mával (novemberben) a teljes régens tanács kiszállt a Radnót­­fája negyedbe, hogy a helyszí­nen tisztázza a vitás kérdést. Kiderült hogy a garázsápítok egytől egyig kispénzű, egyszerű emberek. Azt mondották a ta­nácstagoknak, most miután a fontos urak és elvt­ársak ahol akartak, s ahogy akartak (akár engedély nélkül is!) garázst épí­tettek maguknak, akkor most őket — akik bejárták a hivata­los jóváhagyások megszerzésének rögös útját! — most miért akar­ják megfosztani attól a jógák­tól, hogy az összekuporgatott pénzekből­ vett, zsíroskenyéren éléssel kikoplalt autójukat fe­dett, tolvajoktól valamennyire védett helyen tartsák? A tanácstagok mindent mér­legre téve úgy döntöttek: a ga­­rázsépítőknek igaza van, nem lehet tőlük megvonni az enge­délyt csak azért mert a gará­zsokkal szomszédos tömbházak egyes lakói nem értenek egyet az építkezéssel. Ami sokkal nagyobb gond ma Régenben, hogy a gázbevezetési folyamat során egyre többen szereznek soron kívül, ,föntről“ jóváhagyást a munkálat elvég­zésére, s így az eredeti sorrend­elképzelést nem nagyon lehet betartani. A rakoncátlan protek­ciósok folyton fel-feltúrnak egy egy utcát, s így lassan gödör gödröt ér a városban. NEPTU­S/W - fi OÍJ­AB jó lenne a város érdekeit is szem előtt tartania A Régeni Népújság utolsó számában csupán néhány mon­datban jeleztük, hogy míg Régen város az alkalmi látogató szá­mára most is a megszokott, nyu­galmas kisvárosi ábrázatát mu­tatja, addig a felszín alatt kemény politikai harc­ folyik nemcsak a funkciókért, hanem elsősorban a gazdasági hatalo­mért. A városi tanács egyik őszi gyűlésén például a régeni pia­cok jövedelmének megosztásáért folyt a harc. A piac­ügy furcsasága ott kezdődik, hogy még a helyható­sági választások előtt a volt alpolgármester, jelenlegi polgár­­mester igen alacsony havi bérért kiadta a piacokat: a napi, a he­ti és a barompiacot, valamint a malmot — a polgármesteri hi­vatal adminisztratív osztálya vezetőjének, Pop Mihailának. Míg például Székelyudvarhelyen több mint ötmillió lejes évi bérért licitálták az egyetlen zöldség­piacot, addig Pop Miháilá, azaz az általa vezetett PRODCOM GOSPODARUL kft havonta 31000 (!) lejnyi bérért uralta a város három piacát, miközben a havi bevétel a hozzávetőleges becslések szerint mintegy 600 000 lej. Ugyanakkor nemrég még 21000 lej volt a malom bérleti díja. Nos a demokrata, a város javát szem előtt tartó tanácsta­gok nem nyugodtak bele a köz nyilvánvaló megkárosításába, és ennél sokkal nagyobb bérleti díjat javasoltak, amit valame­lyest lealkudott a konzervatív, a régi vezetőkből álló csoport érdekeit szem előtt tartó taná­­csoscsoport, így a bérlő cég ja­nuár 1-jéig havonta 200 000 lejt fizetett a három piacért (októ­ber, november, decemberre te­hát 600 000 lejt). És visszame­nőleg öt hónapra havonta 105 000 lej a malom bérleti díja. Január elseje után a bérlő az eddigi bevételről pontos szám­adatokat kéne közöljön a városi tanáccsal. Az idén ezen adatok szerint kellene megállapítani a havonta fizetendő összeget, ami valószínűleg sokkal magasabb lesz az eddig fizetettnél. Az oldalt szerkesztette: MÁTHÉ ÉVA Kikből áll az RMD­SZ-válaszcsíny? Nemrég tudósítottunk a rége­ni RMDSZ szervezet tisztújító gyűléséről. Régenben az a hír járja bizonyos körökben hogy a Népújság azért nem közölte a választmány teljes névsorát, mert annak tagjai szeretnék el­titkolni az összetételt. Nos, meg­nyugtatjuk a régeni magyarsá­got, hogy erről szó sincs, hely­­spórlás­ miatt maradt ki a be­számolóból a névsor, melyet most a Régeni Népújságban köz­­zéadunk. Valójában itt a helye, hiszen a névsor csakis a rége­­nieket érdekli: Márk Endre (nyugalmazott tanár), Darvas Ignác (tanár), Nagy András (mérnök); Iszlai Árpád (fogor­vos); Soós Ferenc (gyógyszerész); Hasszán József (munkás); Biró Albert (mérnök); Csorvási Szabó Gyula (munkás); Daczó Ferenc (technikus); Szász Gyula (nyu­galmazott tanár); Zsigmond La­jos (mérnök); Barabási Zoltán (mérnök); Blága József (orvos); Menyhárt József (tisztviselő); Mennyei János (tisztviselő); Sa­mu Pál (tanár); Sárkány Ernő (tanár); Rázmán Erzsébet (tanár); Böjte Lídia (tanár); Csurka Má­ria (nyugalmazott tisztviselő); Török Béla (orvos); Bozsoki Zol­tán (tanár); Bara Ernő (nyugal­mazott tisztviselő); Batiz Csaba (mérnök); Adi István (reformá­tus lelkész); Molnár Ferenc (nyu­galmazott munkás); Mátyás Csaba (munkás); Blága Pálma (orvosnő) és két hely fennma­radt Abafájának. Az ellenőrző bizottság tagjai: Bözödi Sándor (közgazdász); Henter József (jo­gász), László Ferenc (könyvelő). Atrium­ galéria Kétnyelvű, tetszetős reklám­tábla jelent meg Régen főterén, a városi tanács épületétől né­hány lépésnyire: Galéria de arta ATRIUM képzőművészeti galé­ria. Legközelebbi régeni Népúj­ságunk számára, reméljük bő­vebb felvilágosítást kapunk a képtárról, a kezdeményezésről.­­ Most csak annyit sikerült meg­­t­­udnunk, hogy a galéria egyik­­ házigazdája Baróthi Ádám kép- s­ző művész.

Next