Népújság, 1993. február (45. évfolyam, 21-40. szám)
1993-02-02 / 21. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3457 Frunda György és az Európa Tanács* Megyénk RMDSZ szenátora politikai pályájának kritikus pontjához érkezett: tagja lett annak a parlamenti csoportnak, amely Romániát képviseli az Európa Tanács különböző fórumain. Ő az, aki nem „jobb híján“, vagy a politikai alkudozás nyomán jutott az állandó küldöttségbe, hanem egyértelműen, egyéni képességei predesztinálták erre a „sorsra“. Társai, elvbarátai és ellenfelei körében egyaránt tiszteletet vívott ki (meg talán titkos utálatot!. Alapos tájékozottságával, világos, áttekinthető érvelési stílusával, higgadtságával nehéz ellenfél bármiféle politikai vagy jogi polémiában. Kétségtelenül, nála alkalmasabbat pillanatnyilag nem taoyon találhatott az RMDSZ. Ez akkor is igaz, ha akad jele annak, hogy a Politikus—jogász, vagy jogász—politikus megnyilvánulásaiban olykor túlteng a jogászi merevség, pongyolábban szabálytisztelet. Egy interjúban például azt mondta: „Amikor egy parlament előn megyek, akkor nem követelhetek olyasmit, amit nemzetközileg még nem fogadtak el“. Miért? Ezen el lehetne vitatkozgatni, dehát most csak a példa kedvéért említettem... Mert Frunda György — pályájának kritikus övezetében — a rugalmasságnak és merevségnek nem éppen az imént érzékeltetett dilemmájává kell megbirkóznia. Még csak küldött-társai politikai vagy jogi szemléletével sem. A szóban forgó parlamenti csoport tagjainak egy része jobbára ismeretlen a közvélemény előtt, a többi túlságosan is ismert (Adnan Paunescu, Iuliu Furo). Frunda György alapvető dilemmája, hogy kit és mit képvisel majd az Európa Tanács-beli munkája során. Az RMDSZ-t? Ez úgyszólván lehetetlennek látszik, hiszen mostanság nem győzik mindenfelölről hangoztatni, hogy ennek a küldöttségnek EGYSÉGESNEk kelllennie az FT-beli fellépései során. Vagyis egyfajta konszenzust várnak el tőlük, pártérdekek fölötti szolidaritást. Amit, nyilván, a FDSZ kormánypolitika képviseleteként képzelnek el. A többi párt esetében ez nem „nagy ügy", hiszen elhatároztatott, hogy a „szennyest“ lehetőleg itthon mossák ezután: a hatalom legitimitását a választási eredmény nyomán nem lehet megkérdőjelezni és külfölddel sem megkérdőjeleztetni. Egyebekben pedig már nincs értelme a külföldhöz fohászkodni. A belső erőviszonyok olyanok, amilyenek, a kormány bukásáig, az időleges parlamenti egyensúly megbomlásáig pedig amúgy is helyi csetepatékban merül ki a politikai harc. A kölcsönös ócsárlást leszámítva, dehát ez csupán stíluskérdés, aminek kevés a politikai nyoma-MAKKAI JÁNOS (Folytatás a 3. oldalon) A Lapzártakor értesültünk, hogy Fran'ig GyörffY RMDSZiSZfinátor te3-nno St^sbour^ban megfogalmazta első különvéleményét, amelyben egy kis ebb'térji törvény kidolgozását szor_ palmozta. Tettenérték a zsarolót! Január folyamán T. I., egy marosvásárhelyi mészárszék tulajdonosa, több névtelen levelet kapott, amelyekben halállal, lakása felgyújtásával fenyegették meg, ha nem tesz le 100 000 lejt egy bizonyos nap, egy bizonyos helyre. Az utolsó, január 26-án keltezett levél arra késztette a megfenyegetett embert, hogy segítséget kérjen a rendőrségtől, így január 27-én este 23 órakor T. I. elment a megjelölt helyre és letette a szatyrot, amiben 150 000 lej volt (mivel a feladó időközben megemelte az összeget), majd a levélben megjelölt kerülő úton hazaindult. .Néhány perccel később az éjszaka sötétjéből megjelent egy alak, aki felvette a pénzzel teli szatyrot és kincsét magához szorítva biztos léptekkel elindult haza. öröme azonban rövid ideig tartott, mivel a törvény emberei: Damaschin Joan hadnagy, Palásán Florin főhadnagy és Pop Florea alhadnagy elfogta és megbilincselte, annak ellenére, hogy megpróbált ellenállni. A tettes a 18 éves marosvásárhelyi Porkoláb Sándor, a Prieteniei utca 12/10-ből a törvény előtt felel majd bűntettéért, a zsarolásért. Részletesebben az esetről a február közepén megjelenő Árgusban számolunk be. A NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGÉHEZ! Mottó: „Ebben a lerobbant gyárban lenni, vagy az utcán, szinte egyremegy“. M. Gy. Két dolog késztetett arra, hogy leírjam a véleményemet személyes tapasztalatom alapján, és hozzászóljak a Mihály István mérnök úr „Máthé Évikének“ címzett irományához. Nem hagyhatom szó nélkül, mivel „ismerem a céget“ és a valóságot. ... Először is, mint a Prodcomplex vállalat volt dolgozója, 1974-től 1992-ig alkalmam volt megismerni a korrupció, a hatalommal való visszaélés, a zsarolás, a nyalás (így), a gyűlölet (a magyarság elleni gyűlölet) különböző formáit, mely jellemezte ezt a vállalatot a műhelytől az igazgatóságig. Ez akkor sem volt másképp, mikor engem is „kipenderítettek“ sokszáz, talán ezer bajtársammal együtt. (Közülük a legtöbb becsületes, jó szakember.) Ezért nyolcvan százalékban igazat adok Milotay Gyulának, a január 15-én megjelentekkel kapcsolatban, amihez semmi köze a riporternek, aki „.. .miközben többször járt a vállalatnál, s többször meg is írta tapasztalatait, a vezetőség sorozatosan félrevezeti a jóhiszemű újságírókat“. Hogy környezetünket „csak a piszok“ veszi körül, ezért mindannyian felelősek vagyunk, Mihály úr. Abban én nem látok semmi rosszat, ha ezt meg is írják, vagy Uram bocsá’, el is mondják. Sajna, valóság... Másodszor nem értek egyet Mihály István mérnök úrral, akkor, amikor rágalmazza és megpróbálja lejáratni, alpári támadást intéz a Népújság egyik legkiválóbb szerkesztője ellen, teljesen alaptalanul. Ha a lap hűséges olvasója tenne, bizonyára ismerné a szerkesztőt, őszinte írásairól. (Mint ahogy én is csak úgy ismerem.) Lehet, hogy a Románia Mare-t olvassa, mert „Vadim-típust“ vél felfedezni Maros megye napilapjának egyik szerkesztőjében. Ezen én nem is csodálkozom, hiszen még vannak Iuliu Ioan Furók ebben az országban (és az önök vállalatánál főképp) szép számmal. Vagy talán Lungu igazgató úr „súgott“ az iromány megszerkesztésekor? Hiszen tudjuk, egy jó páran, hogy ő közel áll a Vátrához. Az egyik paszszussal azonban egyet lehet érteni teljes mértékben a Mihály úr által írt levélből. Éspedig azzal, hogy az az év kínszenvedés volt (vajon kinek?), és ez annak tulajdonítható, hogy a hatalmat az önhöz (és Lunguhoz) hasonló személyek vették át. Befejezésül próbáltam én is nagyon tömören fogalmazni, azzal a reménnyel, hogy ennek a pár sornak is helyet szorítanak a lapban. Írásom célja nem a támadás, lejáratás, még nem is nosztalgia a volt vállalatom iránt, csupán a szomorú igazság, hogy tényleg (?) „elkótyavetyélik“ a vállalatot. „LENTRŐL“ ez így látszik, Mihály úr. Többet is írhatnék, de ezzel én is úgy érzem, besétálnék, (mint ahogy egyszer már besétáltam) az Önökhöz hasonlók „sajátos csapdájába“. Tisztelettel: KOVÁCS LAJOS, a vállalat volt dolgozója és a Népújság olvasója MIHÁLY ISTVÁN MÉRNÖKNEK, LOCO Lírám, én is olvastam az Inkriminált Prodcomplex cikkét Máthé Évának. Az abban írtakkal lehet egyetérteni, felháborodni stb., avagy nem; tájékozottság, vérmérséklet, egyéni vagy közösségi reagálás dolga. Lévén, hogy sok ottani beteggel találkozom, hallottam én is a gyár problémáiról. Engem, személy szerint, az ön replikájának néhány kifejezése döbbent meg: ......egy veszélyes szélhámos. .. ön olyan Vadim típus; .. .hátha van önben annyi becsület.. Kérem! — ezt a hangot eddig csak a Cuvintul likerben és a hozzá hasonló lapokban használták — hangsúlyozom az azAK-ot. Minálunk ez nem volt divatban! Ilyen szintre süllyedtünk?! Megértem a dühét — elvégre emberek vagyunk —, de, Uram! — lehet civilizáltan és csiszoltan is káromkodni! Talán még annyit, hogy válaszával kapcsolatban, még én is tudnék írni néhány általánosabb dologról, de az már egy másik témához kapcsolódik, itt most helye nincs. DR. BOROS CSABA, nem mérnök (és önnek nem ellensége) Marosvásárhely, 1993. jan. 26., reggel, újságolvasás közben. A NYILVÁNOSSÁG JEGYÉBEN Január 15-i lapszámunkban „ELKÓTYAVETYÉLIK A PRODCOMPLEX VÁLLALATOT?“ címmel interjút közöltünk MILOTAY GYULÁVAL, a vállalat egyik volt dolgozó jával. Ehhez érkeznek a hozzászólások. Az alábbiakban ebből teszünk közzé kettőt. A vitát NEM tekintjük lezártnak. Közúti statisztika Amint a megyei rendőrség közlekedésrendészeti osztályától értesültünk, az elmúlt év folyamán megyénkben 89 210 gépkocsit tartottak nyilván, amiből 18 886-ot magánszemélyek jegyeztettek be 1992-ben. Ugyancsak tavaly 1 300 közlekedési baleset volt, ebből 58 halálos kimenetelű, 178 súlyos sérülés történt, 1045 gépkocsi pedig megrongálódott. Az okok között első helyen a gyalogosok figyelmetlensége szerepelt Ez év januárjában 11 súlyos baleset történt, az eredmény10 halott. Szaporodnak az olyan esetek is, amikor a gépkocsivezető cserbenhagyja áldozatát. Ilyen történt január 12-én Szovátán és 16-án Marosvásárhelyen, a volt November 7 utcában. •r*a — * 8 rN — «3 n * o j·s^'KS ih ’S w ? -a *J «HM a2 s !U “* ‚D « t« r › d-ce « 1 3 _4 S5 2 X N 3 © ^ rX Markó Béla elítéli a Doina Cornea ellen folyó eljárást NYILATKOZAT Megdöbbenve vettük tudomásul, hogy Doina Cornea asszony ellen bűnügyi eljárást indítottak, és február 8-ára beidézték a bukaresti ügyészségre államellenes tevékenység vádjával. Három esztendeje folyik a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás kiemelkedő személyiségeinek akadálytalan rágalmazása, miközben a volt rendszer kiszolgálói továbbra is ott vannak a különböző hatalmi intézményekben, és a temesvári, bukaresti, kolozsvári, szebeni, marosvásárhelyi és más helységekben áldozatok gyilkosai szabadon járnak. Doina Cornea asszony megvádolása újabb bizonyítéka annak a visszarendeződési folyamatnak, amelynek célja a jogállam kiépülésének megakadályozása, és az ezért küzdő demokratikus erők megfélemlítése. Doina Cornea asszony mellett állunk az ország megújulásáért folytatott küzdelmében, és követeljük az ügyészségtől, hogy azonnal szüntesse meg az ellene beindított bűnügyi eljárást. Kötelességünknek tartjuk a nemzetközi közvélemény figyelmét is felhívni a történtekre. Marosvásárhely, 1993. január 29. MARKÓ Béla, az RMDSZ elnöke Míg a fasisztákból és Ceausescu talpnyalóiból szenátorok lesznek... Ahelyett, hogy az állam igazságszolgáltatási és bűnüldöző szervei a mérhetetlenül elharapódzott korrupció ellen harcolnának, a Ceausescu diktatúra főhivatalokba befurakodott szekuritátés és más talpnyalóit lepleznék le, feltűnő buzgalmat mutatnak az ellenzékkel szembeni nyílt vagy álcázott fellépésben, íme a DOINA CORNEA asszony ellen folyó vizsgálattal kapcsolatban mit közöl a Bukaresti Ügyészség sajtóirodája: A Doina Corneanak a Bukarest municipiumi ügyészségre való beidézésével kapcsolatosan a médiákban megjelent hírek szerint, az ügyészség sajtóirodáját a következők közlésére hatalmazták fel: 1991. októberében három megkeresést nyújtottak be Románia főügyészéhez, amelyben rámutattak, hogy 1991. szeptember 27-én este, Doina Cornea asszony a televízión keresztül az államhatalom törvényes struktúráinak megdöntését célzó, bujtogató üzenetet tett közzé. (Folytatás a 4. oldalon)