Népújság, 1993. március (45. évfolyam, 41-62. szám)
1993-03-02 / 41. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3457 Botrány a fogyatékossági igazolványok körül • 30 százalékuk kétes • Újravizsgálnak minden fogyatékosnak minősített személyt 18 évtől nyugdíjas korig • Az igazgatók az állásukkal ját szanak Egy kormányfelmérés tagadta a sajtóban megjelent azon információkat, hogy Romániában hárommillióan rendelkeznek fogyatékossági igazolvánnyal. A valóságos szám 56 000 körül van. Ennek a harminc százalékát gyanúsnak nyilvánították. Elhatározták, hogy ellenőrzik az összes kibocsátott igazolványt. A Munkaképesség Ellenőrző Intézet újra kell hogy vizsgálja az összes 18 év és nyugdíjkor közötti személyt. Abban reménykednek, hogy e rostálás nyomán azoknak a személyeknek marad meg az igazolványa, akik valóban jogosultak rá. A kormány által végzett felmérésből kiderül, hogy a fogyatékossági igazolvány tulajdonosai között sok igazgató, főmérnök sőt építőtelepvezető is van. Mivel a törvény értelmében fogyatékos személy nem tölthet be vezető állást, a következőkben a közintézmények, minisztériumok intézkedni fognak a II. és II. csoportba sorolt hátrányos helyzetű személyek nyugdíjazása érdekében. Ahogy hírlik, egyes igazgatók, attól való félelmükben, hogy elveszítik vezető funkciójukat, máris önként lemondtak az igazolványról, amely eddig annyi előnyt biztosított számukra. (Románia libera, febr. 24) MINDENNAPOS VENDÉG Jubilál a Marosvásárhelyi Rádió százfőnyi közössége, számos állandó és alkalmi munkatársa és velük együtt a sokezer hallgató. Harmincöt évvel ezelőtt, 1958 március 2.-án csendült fel először a Stúdió szignálja, s azóta naponta ismét megszólal, szeretettel fogadott vendég számtalan lakásban. Miközben olvasóink nevében is köszönjük a népszerűsége csúcsán működő, közkedvelt közszolgálati médiumot, nem az ünnepi pillanat kínálta emelkedett gondolatokat tesszük közzé, hanem azokról a sajátosságokról, azokról a gondokról szólunk, amelyek a három nyelven sugárzó területi rádió munkáját ma meghatározzák. Úgy illenék, hogy a születésnapot ülők mindenike szót kapjon. Egy újságcikkben sajnos csak felvillantani tudjuk néhányuk szakmaszeretetről, hivatástudatról tanúskodó vallomását. Hány éves valójában? Tevődhet fel a kérdés, hiszen a Marosvásárhelyi Rádiót 1989. december 22.-i újjáalakulásáig a diktatórikus hatalom öt évre elnémította. — Harmincöt éves — mondja határozottan MELINTERERBAN igazgató. — Amikor egyik pillárdról a másikra betiltották működésünket, a rádió nem halt meg. Mindnyájan hittük, hogy sc-czfr még feléled. Így lett Ma több hallgatónk van, mint ba-rajkor. Sokan mind a három ízrerven hallgatják adásainkat Visszajeleznek és megerősítik meggyőződésünket, hogy sikerült megújulnunk. Igyekszünk egységesen pártatlan, objektíven tájékoztató, valóban közszolgálati médium lenni. Mindenre és mindenkire nyitottak a műsoraink, közvetlenül kötődünk a hallgatókhoz, sok a direkt adásunk. A stúdió munkatársainak több mint fele új, tehetséges és bátor fiatal, előítélet nélkül nyúlnak minden kérdéshez. Sas- RÁDIÓS ÉVFORDULÓ nos seregnyi a nehézségünk is, a megoldásra váró probléma. A nekünk kiosztott három adóállomás, a marosvásárhelyi, a Csíkszeredai és a brassói kis erősségű, adásterületünkön nagyobb tájegységek maradnak lefedezetlenül. Műszaki ellátottságunk nem éri el az 1985-ös szintet. Nincs riportkocsink. Kinőttük a szalagtárat, új épület kellene, minderre semmi remény. Még azt sem oldottuk meg teljesen, ami elsősorban tőlünk függ: a rádiónál nélkülözhetetlen szigorú szakmai fegyelmet. Erre is kihat a sajátos hazai demokrácia. A felelősség most nagyobb, mint amikor megszabták mit szabad, mit nem — vallja JÁSZBERÉNYI EMESE szerkesztőségi főtitkár, a magyar adások vezetője. Nem irányítanakföntről, minden szóért mi felelünk. Ez komolyabb, elmélyültebb felkészülést, nagyobb önkontrollt feltételez. Ügyelnünk kell a nyelvi tisztaságra, gondot fordítanunk az önművelésre. A rádiós munka megállíthatatlan taposómalom, a rohanásban sajnos ez az igyekezet nem mindig valósul meg, az élő adások izgalma miatt is elég gyakori a hiba. Én 1962- ben kerültem a rádióhoz, azelőtt diákként három évig inaskodtam a kolozsvári rádiónál. A fiatalokat most egyből be kellett dobnunk a mélyvízbe, menet közben kell rájöjjenek a szakma titkaira. Merészek, de sok még bennük a műfaji tisztázatlanság, talán kényelmesebbek is, mint mi voltunk egykoron. — "Mi a legjellemzőbb munkátok egészére? A nyitás. — Megnyíltak a szellemi határok, tematikailag, műfajilag fogékonyak vagyunk minden újra. Figyelünk országra, világra. Folyamatosan jelen vagyunk a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában, s ami szintén elképzelhetetlen volt korábban. Rendszeresen irodalmi, zenei műsorokat küld nekünk a BBC magyar szerkesztősége. Riportereink, szerkesztőink Budapesten Pécsett, Szolnokon, Nyíregyházán is megfordultak tapasztalatcse- NAGY MIKLÓS KMI (Folytatás a 3. oldalon) Hagyjuk a politikát másnak Ma éljünk csak a mulatságnak ... fogalmazta meg a III. Bethlen Kata bál mottóját Gáspárik Attila háznagy. Kitűnő szándék, csak megvalósíthatatlan. Egy-kettőre kiderült az est fénypontja: a hazugságverseny során Mulatni is igazán csak a politikával, a politikán lehet. De hazudni, azt tudunk. Amit az is jelez, hogy a divatos műfaj amatőrjei, a bálozók jócskán rávertek a hivatásosokra, a hazugságversenyre benevezett két újságíróra. Hiába, mindannyiunkat jó iskolába járattak. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy politikusok nem vettek részt a vetélkedőn. A hagyomány különben, hála a szervezők kitartó igyekezetének, élükön a mindvégig jókedvű, figyelmes Demeter Varga Irénnel, valóban újra kezd gyökeret ereszteni Marosvásárhelyen. Igaz, a bál nem akkora esemény, mint az Apolló szájában rendezett egykori fényes farsangi estélyek, de mindinkább azzá lesz, amint terjed a híre, milyen jól szórakoztak hajnalig, reggelig, akik befértek a barátságos Maros vendéglőbe. „Bár lészen, ha már nem lészen“ hirdették az elődök. Ez a veszély most nem állt fenn, még ugyancsak úr itt a fagy. De mi is lett volna, ha olvad? Honnan annyi cseber, hordó, hogy a gavallérok abban vigyék mulatságba hosszú ruhás, topánkás hölgyeiket, mint gáláns őseik a (runk) (Folytatás a 2. oldalon) « •n .. ® S 5“ « 55 m !»;• £*''20*32“8 2 ^ W M *CQ '13 1 CO 13 T3 h os 2 5 2 2 S o a *)* o* r* Az 1993-as költségvetési tervezetben 221,8 milliárd lejt szánnak a mezőgazdaságnak, ami az idei költségvetési kiadások 8,8 százalékát jelenti. Az alapokat főképp a következőkre fordítják: a társadalomvédelmi programba foglalt mezőgazdasági élelmiszertermékek (kenyér, vaj, tej, importból származó kenyérbúza) árkülönbségének fedezésére. Az importált takarmányokra és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kedvezményekre (176,0 milliárd lej), a kártevők és a betegségek leküzdésére (6,5 milliárd lej), az állatok szaporítására és szelekciójára (6 milliárd lej), a marhavész leküzdésére, az állategészségügyi igazgatóságokra, állatorvosi körzetekre, kórházakra és laboratóriumokra (8,5 milliárd lej), lecsapolásra és a talaj eróziójának megelőzésére (5,2 milliárd lej). Ugyanakkor alapokat irányoznak elő a talajjavítási rendszerek karbantartási és javítási költségeinek részleges fedezésére, valamint az öntözőrendszerekben a víznek a forrástól a szivattyúállomáshoz való pumpálásához szükséges villamosenergia költségeinek fedezésére (34 milliárd lej, ami 25,5 milliárd lejjel több mint 1992-ben). Egyszersmind államilag támogatott áron műtrágyát, rovarirtókat és állati használatú gyógyszereket bocsátanak a mezőgazdaság rendelkezésére, s e célra az idén 31,7 milliárd lejt fordítanak. A költségvetésből kiutalt alapokon kívül a kormány reformprogramja keretében a mezőgazdasági egységek kedvezményes kamatú bankhiteleket élveznek, amelyekkel a mezőgazdasági termelők traktorokat és mezőgazdasági gépeket vásárolhatnak, ideiglenesen kiegészítik a sertéstenyésztő és hizlaló és szárnyas tenyésztő kereskedelmi társaságok tökéletesítését, összegeket utalnak ki élelmiszertartalékok létrehozására a téli időszakra, valamint az 1992—1993-as mezőgazdasági kampány lebonyolítására. Az illető hitelnyújtáshoz szükséges 40 milliárd lejt a Pénzügyminisztérium biztosítja a külföldi hitelekből a 190 1992-es kormányhatározat értelmében, esetenként 13—15 százalékos kamattal. Az állami költségvetésből a mezőgazdaságnak kiutalt összegeken kívül Románia Nemzeti Bankja is programot dolgozott ki az agrártermelők pénzügyi támogatása végett kedvezményes kamatokkal nyújtott hitelek révén. TOVÁBBRA is gond a mezőgazdaság A PÉNZ BESZÉL? A tanügyminiszter tiltakozott Hamis az a hír, miszerint több mint 40 ezerrel csökkentik a tanügyi alkalmazottak számát — mutatott rá Liviu Maior tanügyminiszter az erre vonatkozó híresztelésekkel és a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatosan. Aláhúzta,hogy e félretájékoztatás politikai tőke kovácsolása érdekében történt, noha a szakszervezeti vezetők is tudják, hogy a költségvetési törvénytervezet nem ír elő ilyesmit. Ugyanakkor a miniszter alaptalannak vélte a tanügyi szakszervezetek egyes követeléseit, miközben a tantestület státusának a parlamenten való úgynevezett áthajszolása és az oktatási törvénynek a rendszerben való formális megvitatása nem az Oktatási Minisztérium beleegyezésével történik. Major miniszter kidomborította, hogy a tantestület képviselőinek javaslatait tartalmazni fogja mind az oktatási törvény, mind pedig a tanügyi káder státusára vonatkozó tervezet. Tisztességtelennek minősítve a problémákhoz való jelenlegi hozzáállást, a tanügyminiszter hangsúlyozta, hogy egyes szakszervezeti képviselők médiákban megjelent állásfoglalásának célja: amikor a költségvetési törvényt a parlament elé terjesztik, s amikor a kormányprogramot ismertetik, ezek egyes elöltársait a szakszervezetek győzelmének mutassák fel Muntakonfliktus a tanügyben Tiltakozó nag gyűlést tartott szombaton délelőtt az Építészeti Líceum dísztermében a Maros megyei tanügyi dolgozók Szabad Szakszervezete. Mint Curtic S Jean Petru elnök tájékoztatott, ez a gyűlés a tanügyiek munkakonfliktusának kezdetét jelenti, amelyet csütörtökön, március 4.-én, 11—13 óra között figyelmeztető sztrájk, majd március 11.-től kezdődően általános sztrájk követ. . Ez esetben közösen döntött, egyezségre jutott a két tanügyi érdekvédelmi szövetség: a Preuniversitatea és a Szabad Szakszervezet. Közös közleményben fogalmazták meg a munkakonfliktus okát: 1. 1993-ban a tanügy számára mélyen a szükségletek alatti költségvetést terjesztett elő a szakminisztérium. 2 42 300 tanügyi dolgozó válik munkanélkülivé a tanügyi normák növelésével és a kiszolgáló személyzet 15 százalékos csökkentésével. 3. A gazdasági hanyatlás időszakában a tanügyi költségvetésnek a beruházásokra és anyagi költségekre vonatkozó részét átutalták a helyi tanácsok költségvetésébe. 4. A Föderáció és a Tanügyi Minisztérium által aláírt kollektív munkaszerződést nem sikerült a gyakorlatban érvényesíteni. 5. A tanügyiek státusának problémája. 6. A tanügyi dolgozók véleményét csak formálisan kérték az új tanügyi törvény, valamint a román tanügy reformját illetően. 7. Nem tartották be a Kormány, valamint a két tanügyi szakszervezeti föderáció által aláírt egyezményt és kormányhatározatot a tanügyi dolgozók fizetésének 12 százalékos emeléséről. A közös közlemény ismertetését vita követte. *