Népújság, 1993. április (45. évfolyam, 63-83. szám)
1993-04-01 / 63. szám
Újabb érdekszövetség alakult A Magánmezőgazdászok Patronátusa A Marosszentgyörgyi Állattenyésztési és Kísérleti Állomás gyűléstermében nemrég többórás, parázs vita nyomán létrejött — hivatalosan is — a magánmezőgazdászok patronátusa. Az érdekszervezet életrekeltését az átmeneti időszak gazdasági, társadalmi objektív tényezői határozták meg. A politikai fordulat beálltával megszűnt a parasztság azon fantom-érdekszervezete, amelyet a Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségének neveztek (volt UJCAP). Nos, a patronátus az említett érdekszövetség helyébe lépett — pontosabban — magára vállalta azt is, amit valójában nem végzett a volt UJCAP. A másik objektív tényező: politikai, gazdasági stb. szempontból ’89 óta a mezőgazdaságban dolgozók — sajnos — magukra maradtak, beleértve a családi és más jellegű mezőgazdasági társulásokat is. Ugyanis jelen pillanatban a mezőgazdaságban tevékenykedőknek nincs egy olyan intézményük, szervezetük, amely képviselje őket a felsőfokú vezetésben. Hatmillió földművelő nem tud közvetlen kapcsolatot teremteni a kormánnyal, a parlamenttel, más központi intézményekkel. Az állami mezőgazdasági vállalatok érdekeit a saját minisztériumuk képviseli. Az iparban dolgozókét pedig a szakszervezetek. Ezen szervezetek: KILYÉN ATTILA (Folytatás a 2 oldalon) ----------------MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3457 Ion Iliescu elnök megalapozatlan vádadnak minősíti a Kovászna és H Hargita megyei prefektusok kinevezésével kapcsolatos RMDSZ állásfoglalást .A Hargita és Kovászna megyeiprefektusok kinevezésével kapsolatos RMDSZ állásfoglalásokra az elnöki hivatal terjedelmes közleménnyel reagált. Ebben visszautasítja és alaptalan vádaknak minősíti az RMDSZ kijelentéseket, megállapítva, hogy „Az RMDSZ szövetségi képviselői tanácsának 1993. március 27-i Nyilatkozata teljesen ellentétben áll a romániai politikai iealitásokkal, hangvétele, tartalma és a teljesen alaptalan súlyos állításai révén. E Nyilatkozatzándékosan és rosszhiszeműen meghamisítja a hazai magyar kisebbség helyzetének képét. Azon ismert és elismert tény, hogy az alkotmány és az ország törvényei minden jogot biztosítanak a romániai kisebbségekhez tartozó személyek számára, politikai megszervezésük és képviseletük, társadalmi és szellemi kifejezésük tekintetében, bármely alaptól megfosztja a nyilatkozatban levő állítást, miszerint a magyar honpolgárokat „másodrendű állampolgároknak" tartják. Maga az RMDSZ léte és tevékenysége, mint etnikai alapon megszervezett politikai párt, a magyar származású lakosság szabad választása és képviselete, mind a parlamentben, mind pedig a helyi adminisztráció szerveiben, inkluzíve, fontos vezető tisztségekben, a magyar kisebbséghez tartozó személyek korlátlan szakmai és gazdasági tevékenysége, mind állami, mind pedig magántőkével rendelkező egységekben, mutatja, hogy teljes összhang létezik az ország törvényes előírásai és a társadalmi realitások között, mindkettő a honpolgárok alapvető jogának tiszteletben tartására törekedve, függetlenül ezek etnikai, szociális származásától, illetve vallási hovatartozásuktól. A jogállamban, ahol minden honpolgár egyenlő a törvények előtt a köztisztségeket nem lehet etnikai kritériumok alapján fenntartani. Románia parlamentjének harminckilenc szenátora (Folytatás a 3. oldalon) Ej, ráérünk Ma már világszerte az oktatás humanista, kulturális és nemzetközi hivatásáról, szerepéről beszélnek. Mi teszi szükségessé e hármas feladatmeghatározást?! Mindaz, ami szemünk láttán, fülünk hallatán itthon és a nagyvilágban történik, és amiről az írott és beszélt sajtó valóságos információ-áradatot zúdít ránk. Például arról, hogy maholnap feléljük bolygónk természeti tartalékait, hogy az emberiség rombolja életfeltételeit, természeti és társadalmi környezetét, hogy elferdült az emberi gondolkodás és ítélőképesség, hogy felfordult értékrendünk, hogy fejlődési válságban vagyunk és egyebekről. Tehát, az oktatás-nevelés szerepének újragondolására, átfogalmazására van szükség. Nálunk is! Mert mifelénk sem szerezte meg azt a neki járó anyagi és szellemi arra még f? elsőbbséget, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az oktatás valóban termelőerővé váljék. Gazdasági tervezete, amely lehetővé teszi, hogy aszellemi és anyagi befektetések hosszabb távon megtérüljenek. Hogy mennyire nem tekintik fontosnak hazánkban a közoktatást, bizonyítja pl. a pedagógusok szakszervezetének közelmúltbeli általános sztrájkja is, az, hogy nincs még oktatási törvényünk, illetve mindennemű módosító javaslatokkal együtt nagyon rossz törvénytervezetünk, hogy a tanügyben dolgozóknak még mindig nincs működési alapszabályzata és sorolhatnánk még. .. Az európai oktatás perspektíváiról, feladatairól szólva, az oktatási miniszterek, az e téren dolgozó szakemberek azt szorgalmazzák, hogy alakítsuk ki az emberek tudatában az újhumanizmus eszményét, mely érzelmeket, óhajokat, vágyakat, a közös gondolkodás és cselekvés igényét elegyíti. Benne helyet kap a béke- és biztonságvágy, nemzetközi megértés, környezetvédelem, az emberi jogok tiszteletben tartása, az emberi méltóság szavatolása, a hátrányos helyzetűek joga az oktatáshoz-képzéshez, az oktatás kulturális dimenziója — ez utóbbi a kultúra sokféleségét jelenti, azt, hogy a többnyelvű kultúrájú országokban alapvető emberi jogként tekintsék a nemzeti kisebbségek által igényelt anyanyelven történő oktatást, illetve kötelezőnek ennek biztosítását, továbbá azt, hogy az iskolai számítógépek, oktatási szoftverek, a képrögzítők és továbbak korábmvilágában meg kell őriznünk tanulóinkban szellemi és érzelemviláguk egyensúlyát, mint a JÁRAY FEKETE KATALIN (Folytatás a 3. oldalon) A székelyföldi RMDSZ szervezetek álláspontja A Kovászna és Hargita megyei magyar lakosságot képviselő valamennyi területi RMDSZ-szervezetnek, a két megye helyi önkormányzatainak és az RMDSZ parlamenti képviseletének 1993. március 29-én, Sepsiszentgyörgyön összeülő küldöttei, elemezve a két megyében a legutóbbi prefektus-cserék nyomán kialakult helyzetet, Románia elnökéhez, Románia kormányához és a Nemzetközi Emberjogi Szervezetekhez intézett alábbi nyilatkozatot tették közzé: NYILATKOZAT * A területi RMDSZ-szervezetek és a helyi önkormányzatok egy- söntetűen a két megye és a ro-mániai magyarság elleni újabb súlyos etnikai diszkriminációnak minősítik a legutóbbi kormány- intézkedést, miszerint a 84,6, illetve 75,2 százaléka magyar többségű Hargita és Kovászna megyékben román prefektusokat neveztek ki. Tekintettel a prefektusi hivatalok hatáskörére és hosszú évtizedek tapasztalataira, leszögezzük, hogy az intézkedés egyenes folytatása a Ceausescukorszak nemzetiségellenes és a tömbmagyarságot bomlasztó politikájának, valamint a tavalyi kudarcba fulladt kísérletnek, am melynek során ismételten próbálták megtagadni a romániai magyarságtól azt a jogot, hogy saját soraiból származó tisztségviselői legyenek. A sorozatos ígérgetések ellenére, a kormány a szélsőséges román nacionalista erők nyomásának engedve, olyan újabb politikai manőverezésbe kezdett, amely veszélyezteti a térség stabilitását és a román és nem-román etnikumú lakosság békés, a demokratikus átalakulásokat célzó és azokat felvállaló mindennapi életét. A nemzetállami szemléleten alapuló jogsértő politikának ez az újabb egyértel A SZÉKELYFÖLDI RMDSZ TERÜLETI SZERVEZETEK (Folytatás a 3. oldalon) Kilátás a holtpontról (2.) Ott maradtam, hogy sürgető igénye napjainknak a kisebbségtöbbség, kisebbség hatalom viszonyát jellemző bizalmatlanság átgondolása. Máris hallom a nálam is szkeptikusabbakat, próbálkozzam valami könnyebbel. Nem kétséges, meglehetősen kilátástalannak tűnik elkezdeni a százados szembenállás, a gyanakvás, az előítéletek, a vélt vagy valódi sérelmek hordalékhegye alól kiásni a megértés, a bizalom csíráit. További nehézsége, egy ilyenszerűkísérletnek, hogy gyakran alantas napi politikai érdekek keresztezik az esetleges jószándékok útját. Ha pedig valami módon tisztulna a légkör, nyomván beszűrődnek a történelmi „elszámolás" felhangjai. Mit lehet hát tenni? Úgy gondolom, alapvetésként két felismerésnek kellene érvényt szerezni. Először annak hogy a történelmi idő túlhaladja a konfrontáció szakaszát, következésképpen történelmi kényszer rátalálni az együttműködés útjaira. Másodszor és az iméntit erősítendő, az európai közeledés, a politikaigazdasági integráció körülményei között nincs és nem is lehet perspektívája a szembenállásnak, a mégoly mély történelmi gyökerű ellentéteknek. Ezek továbbéltetése, szándékos fenntartása azokat fogja sújtani a legjobban, akik képtelenek az egységesülő Európa szellemiségéhez igazodni. Ez az a két körülmény tehát, amely kiindulópontja lehetne a kapcsolatok jövőre orientált átgondolásának. Ne szegje kedvünket, hogy ennek malegfeljebb halovány jelét láthatjuk, azt is ritkán adódó ünnepélyesnek mondható alkalmakkor. És az se térítsen el a kérdés következetes végiggondolásától, hogy — sajnálatos módon — az ország elnöke az egyike azoknak, aki feltűnő módon képtelen a rögeszméktől, előítéletektől megszabadulni. Ő az, aki rendre mellékvágányra téríti a romániai magyarság képviselőivel tartott találkozók „napirendjei“, csipp-csupp „konkrétuméiba" fojtva az érdemi dialógus lehetőségét. Ezzel szemben éppen ő lenne, lehetne hivatott a kapcsolatok új alpvetéséhez keretet teremteni. Például abból a felismerésből kiindulva, hogy a kisebbségek létbiztonságát csak jogi és intézményes feltételek szavatol'' hják. Ennek határozott felvállalása és az elnöki tekintéllyel is megerősített érvényesítése hitelesíthetné azokat a pozitívnak tekinthető kormányzati lépéseket, — például a nemzetségügyi államtitkárság létrehozása vagy az RMDSZ konzultálása a román—magyar alapszerződés kidolgozásában —, amelyek a kellő koherencia hiá- MAKKAI JÁNOS (Folytatás a 3 oldalon) XLV évfolyam 63 (12574) sz., 1993. április 1., csütörtök 8 oldal ára, előfizetőknek: 20 lej, szabadeladásban: 25 lej Amerikai búza-hiteles Románia kormánya és az AEA közötti búza-hitelezésről szóló tárgyalások, március 29.-én az utolsó szakaszhoz érkeztek, amikor az amerikai nagykövetségen az US Commodity Credit Corporation nevében John R Davis jr. nagykövet és Florin Georgescu államtitkár aláírták az amerikai hitelvonal megnyitását. Az egyezmény szerint, Románia 67.000 tonna búzát kap, ami a lakosság kenyérszükségletéhez igényelt mennyiség egy részét fedezi. A hitel 5 évre szól és 3 százalékos kamatlábbal kell majd törleszteni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közlése szerint a hitelezett mennyiség harmadát, mintegy 22.300 tonna búzát, a magánpékségek rendelkezésére bocsátják. ■| A marosvasárhelyi Tudor negyedben Csecsemőhulla a milonzacskóban Kedden délután a Pandurilor -sétány közepén levő grundon ahol három éve iskola épül, a szennyvízlevezető csatorna nyílása körüli betongyűrűben a játszó gyerekek gyanús nejlonzacskót fedeztek fel Egy kisgyerek feje látszott ki belőle. A betongyűrűn vérnyomokat láttak. Az arra járó Huza Doina, aki, éppen hazafele igyekezett, értesítette a rendőrséget. Az operatív csapat kiszállt a helyszínre, s az újszülött holttestét átadták a törvényszéki orvosnak, aki mindenekelőtt megállapítja, hogy halva született e a csecsemő, vagy élt még egy ideig. Ha az első eset áll fenn — nyilatkozták a rendőrségen —, akkor nem lesz kivizsgálás, mert az eset nem számít bűncselekménynek. Ha a másoéleset forog fenn, akkor a rendőrség meg kell hogy keresse az újszülött hozzátartozóit, és meg kell állapítsa a csecsemő halálának körülményeit. (maths)