Népújság, 1993. május (45. évfolyam, 84-104. szám)
1993-05-01 / 84. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3457 Hogyan folyósítják a nyugdíjakat? Állami társadalombiztosítási is 10VR nyugdíjak: az 1993. máusi nyugdíjakat május 12. és 17. között speciális szelvényekkel, amelyek a következőket taralmazzák: a felső részen a 125/ 1993-as és a 178/1990-es kormányhatározatok értelmében Indexált és kompenzált nyugdíjaikat. Az alsó részén az 1993. márciusi és áprilisi hátralékos indexálást. A 49/1991-es törvény szerinti veterán pótlék, az 1993. áprilisi járandóságokat május 3. és 12. között, normális szelvényeken, amelyek tartalmazzák a 125-ös kormányhatározatban előírt hátralékos Indexálást. A májusi járandóságokat 1993. június 3. és 12. között, a 178/1993-as kormányhatározatba foglalt Indexálással és kompenzációval együtt. Mezőgazdasági nyugdíjak: az áprilisi járandóságok kifizetésére május 3. és 12. között kerül sor a megszokott szelvényen, a 125/1993-as kormányhatározat értelmében márciusra megállapított 6 százalékos indexelési hátralékkal. A májusi járandóságokat június 3. és 12. között fizetik ki a 178/1993-as kormányhatározatban kijelölt indexelésnek és kompenzációnak megfelelően. Munkanélküli segély és jövedelempótló támogatás: a március 16. és április 15. közötti időszakra járó összegeket normális szelvényekkel, május 3. és 12. között, amelyek a 124/1993-as kormányhatározatban foglalt indexelt összegeket és a március 1. és 15. közötti hátralékokat tartalmazzák. Az április 16. és május 15. közötti időszakra járó összegeket június 3. és 12. között, s ezek magukban foglalják a 177/1990-es kormányhatározatban foglalt indexeléseket és kompenzációkat. Szakszervezet- Kormány vita Végkimerülésig Csütörtökön kilenc órán át figorozta egymást a miniszterelnök, a szociális védelmi miniszter, az igazságügyi miniszter és a szakszervezeti vezetők: Miron Mitrea, Bogdan Hossu, Victor Ciorbea és Bratianu úr. Csontig ment a vagdalkozás. A vita sokszor oda fajult, hogy Vácároy úr kijelentette: ő azonnal elhagyja a tárgyalótermet. Sokszor elhangzott a vád: a szakszervezetek politikai okokból elégedetlenkednek. De lássuk, mit rs akarnak ők? Biztosítékot arra, hogy május 1.-je után azok is megkapják a minimális bért, a 29 000 lejt, akiknek munkaadó vállalata nem tudja minden esetben biztosítani ezt az összeget; hogy aki valóban igen jól, eredményesen dolgozik, az munkája szerint legyen megfizetve, tehát ne legyen fizetéskorlátozás; hogy a kormány nagyobb összegeket szenteljen a tanügynek és igazságügynek, mint a költségvetésből előirányzott összegek; hogy a kormány ne adózza meg a szociális juttatásokat... Ha az politika, hogy harcolnak a nagy népi éhenhalás ellen, akkor persze, hogy politizálnak. .. A szakszervezeti vezetők azzal vádolják a kormányt, nem őszinte, nem tekinti reális vitapartnernek őket. Átejtések sorozatát követi el. Néhány héttel azelőtt azt mondotta a miniszterelnök: 17 000 lejen felül egy banit sem adhatnak a minimálbér emelésére, mert nincs hozzá alap. Akkor milyen alapokat szedtek elő, hogy most 29 000 lej lett a minimálbér? Tehát lehetőség mindig van, valószínűleg arra is lenne, hogy nagyobb legyen ez az összeg. Valamikor, a vita hatodik órájában Vácárosy úr azt mondotta az egyik szakszervezeti veetőnek: ne folytassa a popuista szöveget, mert úgy sem közvetíti már a rádió a vitát. Márpedig közvetítette, este háromnegyed 11-ig, az utolsó szóig Ez a különbség az RTV és a Rádió között... (máthé) A Cseresznyés-per újabb fordulója ítélethirdetés május 17-én Tegnap, április 30-án tárgyalta a Legfelsőbb Bíróság az 1990. márciusi véres események nyomán súlyos emberölési kísérlet vádjával elítélt Cseresznyés Pál esetét. Cseresznyés Pál védőügyvédje ez alkalommal Frunda György szenátor volt. A szenátor úr szerint ilyen vaskos vádiratot még nem látott 20 éves ügyvédi pályafutása alatt. Mint mondotta, a vádirat 45 (!) oldalas, melynek több mint kétharmada valóságos történelemlecke. A vádiratban kizárólag a magyarokat teszik felelőssé az 1990. március 20-i események miatt. (Március 19-e mintha nem is lett volna, sz. m.) A vádirat lényege, hogy nem magyarellenes pogrom történt, hanem a békés románok védték Erdélyt. A pénteki tárgyaláson Frunda György szenátor negyven (40) perces védőbeszédet mondott. Szót kapott Cseresznyés Pál is, aki a marosvásárhelyi börtönviszonyokról nyilatkozott. Az ügyben május 17-én hoznak ítéletet. A tárgyalás részleteire keddi lapszámunkban Viszszatérünk. (mézes) f'mm'mm üdes a belseje - ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! (Folytatás a S.oldalon) — Azért nagy dolog, hogy felzárkózunk Európához... Megkérdeztük az „utca emberét“: Mit szól, és hogyan próbál alkalmazkodni a dráguláshoz? hlb. 1 * 1 —Deák Károly, laboráns: Hogy mit szólok hozzá? Csak annyit, hogy katasztrofális. Hogy fogok alkalmazkodni, nem tudnám megmondani előre. De nem látok semmi kiutat... Kenyérsorban álló néni: Nem tudok ezekre a kérdésekre válaszolni. Szintén a sorban álló őszhajn, szemüveges idősebb férfi: Ne is mondjon asszonyom semmit, ez az ember nem az újságtól van! Ugyanonnan, valaki másként én uram kapálni és hagyjon minket békén... Gábor J., valutabeváltó egység előtt „állingáló“: Lelkem, engem nem érdekelt Csökken a lej értéke — nő a dollárét Én csak dollárban és márkában gondolkodom. Cs. I. nyugdíjas: Uram, azt írja meg, hogy ez a Vácárolókormány egy sapka sz.. .t nem ér! Egy kézzel adnak és kettővel vesznek, hát miféle dolog ez? Nagy G., villanyszerelő: Ceaușescu idejében hiz-isten jobb volt. Hogy fogok alkalmazkodni? Ha nem csurran, cseppen... Tudja, hogy van, még egy maszek manka, még egy termék a gyárból. .. Mi tagadás, ez van? A mai világban, ha az állam amúgyis megfej téged, miért ne lopnánk mi is a gyárból?! Kakassy Margit, laboráns: Még nem tudom, hogyan alkalmazkodom, de hogy nem tetszik, az biztos. Puskás Győző, sorsjegyárusi Nem is tudom, mit mondjak... Készítette: CZUCHER ERVIN (Folytatás a 3. oldalon) XLV. évfolyam 84. (12 595.) sz., 1993. május 1., szombat 4 oldal, ára: szabadeladásban: 15 lej előfizetőknek: 10 lej. Állásfoglalás Az RMDSZ ismételten kinyilvánítja, hogy a kormány 105/1993. március 24-i rendelete, melynek értelmében román nemzetiségű prefektusokat nevezett ki Hargita és Kovászna megyékbe, diszkriminatív, kisebbséget , sértő, általunk elfogadhatatlan intézkedés. A prefektus a 69/1991-es helyi közigazgatási törvény értelmében a közrend területi felügyelője-ként olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását. A prefektusok személyének kiválasztásával a kormány a Gyulafehérvári Határozat elveit elutasítva, azok szellemével ellentétesen cselekedett. A prefektusok kijelölésekor a Román Alkotmány 101. szakasza 2. bekezdésének értelmében a kormánynak együtt kell működnie az érdekelt két megye lakosságát legitim módon képviselő társadalmi szervezetekkel, amit ez esetben jogsértő módon elmulasztott. Döntésével a kormány figyelmen kívül hagyta a két megyében élő hagyományos szokásjogot, azt az elvet, amelyet az Európai önkormányzati Charta joggyakorlatként fogad el. Ugyanakkor a prefektus személyének kiválasztása és kinevezése elengedhetetlenül feltételezi a helyi közösség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak, joggyakorlásának és lelki életének alapos ismeretét és elfogadását. A fentiek értelmében egyértelmű a következtetés: a prefektusok kinevezésekor a kormány nem egyszerű közigazgatási, hanem a kisebbségi közösségek érdekei ellen ható, hangsúlyozottan politikai döntést hozott. , Az RMDSZ a következő lépéseket tette és teszi, a kialakult helyzet okán: 1. Dokumentációt állítottunk össze a döntés diszkriminatív voltáról, amelyet, tiltakozásunkkal együtt eljuttattunk nemzetközi szervekhez, szervezetekhez, legutóbb az Európa Tanács Jogügyi Bizottságának küldöttségéhez." 2. Hivatalos óvást nyújtottunk be a Kormányhoz a döntés ellen, az Alkotmány jelzett szakaszára való hivatkozással. 3. Rendezvénysorozatot szervezünk — ellenzéki erőkkel karöltve — a hatalom diszkriminatív intézkedései ellen való tiltakozás jegyében. 4. Tárgyalásokat kezdeményezünk a kormánnyal, a kérdés rendezése érdekében. Az RMDSZ kinyilvánítja ugyanakkor, hogy a két megyeire kinevezett román prefektus által kialakult helyzet nem csupán az illető megyék ügye, de az egész romániai magyarságé. A tiltakozást, különböző formában, folytatni kell minden sdeten. A két megye önkorra■anyzati konferenciát kilátásba helyezték a megyék önkormányzati képviselőinek, tanácsosoknak, polgármestereknek — április 30-tól kezdődő lemondását. Lévén, hogy ez az időpont sajnálatos módon egybeesik a kormány által bejelentett ártámogatás megvonása bevezetésének időpontjával, és mivel ez utóbbi minden bizonnyal jelent Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége TAKÁCS CSABA ügyvezető elnök (Folytatás a 2. oldalon) .