Népújság, 1993. augusztus (45. évfolyam, 150-170. szám)

1993-08-03 / 150. szám

XLV. évfolyam S22?i, I 'Iff tfflMft WOFÉfa I ISN­EröűSáCr^1­8 oldal, ára: szabad eladásban: 80 lej előfizetőknek: 25 lej Már a következő ül­ésszak­oi felvehetik Romániát az Európa Tanácsba Vénne egy lelkes látogató! Románia látványos eredmé­nyeket ért el a törvényhozás folyamatában és a demokrácia gyakorlásában, és semmi sem a­­kadályozhatja meg, hogy szep­temberben az Európa Tanács tagja legyen — jelentette ki Jaakko Laaksa (Finnország), az Európa Tanács parlamenti cso­portjának elnöke, a román par­lamenti csoportok képviselőivel való hétfői találkozóján. látogatásának célja: a politi­kai, gazdasági és társadalmi realitások megismerése, ami na­­gyon fontos Románia teljes jo­gú felvételi kérésének megvita­tásában. A vendég ama szemé­lyiségek egyike, aki határozot­tan támogatja a felvételt. A találkozón véleményt cse­réltek az ET-nek az új Európá­ban betöltött helyéről és szere­péről, Románia helyzetéről, a nemzetközi élet aspektusairól. A vendég óhaja, hogy Romá­niát mielőbb felvegyék eme eu­rópai szervbe, s erre vélemé­nye szerint már az első üléssza­kon sor kerülhet. Kidomborítot­ta Csehország és Szlovákia fel­vételi kérésének megvitatásakor felmerült problémákat, aláhúz­va, hogy Szlovákia esetében Ma­gyarország aggályoskodott. Úgy értékelte, hogy a magyar szél­sőséges megnyilvánulások foko­zódnak, s ez mind Magyarorszá­gon, mind ama szervezetekben, melyeknek tagja, nehézséget okoz. A román parlamenti tagok ki­vétel nélkül szorgalmazták Ro­mánia felvételét, úgy értékelve, hogy ez bármelyik párt politi­kája fölött áll. Végre egy lelkes látogató — tehetjük hozzá az iménti Rompres tudósításhoz. flór LAAKSA úr, saját bevallása szerint, az ország realitásainak megismerése végett jött, már megérkezésekor mindent tudni vél. Inkluzive a magyar szélső­ségességről! A MEGYEI FÖLDOSZTÓ TANÁCS FŐ FELADATA Az állampolgári óvások megoldása és a birtokbahelyezés • A teljes földterület, amit ki kell osztani: 296 952 hektár • A­­miből birtokba helyezve 284 513 hektár • A kiosztott birtokle­velek száma 4 680 darab 5 330 hektárra • Előkészületben levő birtoklevelek száma 1198. Pénteken, július 30-án a pre­­fektúra kistermében ülésezett a 18/1991-es Törvényt alkalmazó Megyei bizottság, Ioan Vasile Racolța prefektus vezetésével. A bizottság elhatározta a földkü­lönbözetek, valamint erdőterüle­tek ügyében benyújtott óvások megoldásának időleges beszünte­tését, egyes különleges esetek kivételével. Úgyszintén elhatározták, hogy a továbbiakban a megyei bizott­ság figyelmét a kérésekre, va­lamint azokra az óvásokra kell irányítani, melyekben a már érvényesnek nyilvánított terüle­tekre kérik a birtokbahelyezést egyszersmind a birtoklevelek kitöltésére és kiosztására. Ilyen értelemben a helyi földosztó bi­zottságok, mint Nyárádtő, Ná­das, Mezőzáh, Mezőcikud, Teke­újfalu, Ákosfalva és Dicsőszent­­márton, melyeknek engedélyez­ték egyes előzőleg érvényesnek elfogadott nyilvántartások (ane­xe) újraértékelését, kötelesek a munkákat legkésőbb október el­sejéig benyújtani újraérvényesí­­tés végett. Felülvizsgálták , és jóváhagyták a nyilvántartások­ban (anexe) végzett módo­sításokat a következő helyi ta­nácsoknál: Sármás, Bala, Kü­­küllőszéplak, Héjjasfalva, Koz­matelke, Sárpatak, valamint e­­gyes, a lakosságtól érkezett ké­rések és óvások esetében. A me­gyei bizottság szakemberekből álló munkacsoportot szervezett, mely felülvizsgálja a marosvá­sárhelyi földosztó bizottság te­vékenységében jelzett számos szabálytalanságot. IOAN IACOB felügyeli Átszervezik a Valutaalappal tárgyaló csopor­tot­ Augusztus 2-án, hétfőn a kor­mányfő a Victoria palotában munkatalálkozót tartott a Nem­zeti Bank kormányzójával, a Kereskedelmi Bank elnökével, a Román Fejlesztési Ban­k kép­viselőivel, minisztériumi szakér­tőkkel. Megvizsgálták a pénzügyi zár­lat helyzetét és a Kereskedelmi Bank nemrégi ezirányú mérsék­lési intézkedéseit, nevezetesen a részleges zárlatoldó akciókat, a­­melyek révén a zárlat volumene most 1362 milliárd lej. A jelen­legi árak mellett úgy értékel­ték, hogy ez az első hatékony intézkedés Ugyanakkor megvitatták a pénzfegyelem megszigorításának lehetőségeit. Végezetül úgy döntöttek, hogy átszervezik a Nemzetközi Valu­taalappal tárgyaló csoportot az augusztus eleji tárgyalások fel­újításának perspektívájában, PtTÚFI-fimPSÉGÍK Segesváron és Szombaton délelőtt zajlott a költő nevével fémjelzett szavalóverseny (a zsűri tagjai: Kilyén Ilka elnök, Buzogány Erzsébet, Engel Mária, Simon­­fay Katalin, Sebestyén Anna). A benevezett 22 versenyzőből 12 jelent meg, nyolcan közü­lük versenyképesnek bizonyul­tak — a zsűri és a szponzorok hat díjat adtak. Első díjas és a verseny revelációja, az a­­radi Tapasztó Ernő (XI. o.), aki azonnal kapott egy ma­gyarországi meghívást is, má­sodik Lőrincz Gabriella, har­madik Csáki Rozália (mind­ketten nyolcadikosok) Székely­­keresztúrról. Díjazott a helyi RMDSZ, MADIS­Z és az F­MKE is, 1>l méter Annabella, Orbán Emese és Gaál Györgyi érde­melték ki az elismerést, ezek mellett ajándékkal kedveske­dett a három magyar egyház, lemezeket és könyveket kap­tak a versenyzők, Balás Jó­zsef gyergyóalfalusi művész Petőfi-metszetét és egy-egy példányt a Fehéregyházi Em­lékeztető friss számából. Délután ünnepi közgyűlése volt a Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesületnek. Gál Barna (RMDSZ), Gábos Dezső ld. (Folytatás az 5. oldalon) rtfpfllf Értelmiségi Nyári Egyetem A kultúra intézményesü­lcsi forma a demokratikus átmenetben Szeged városa a múlt héten színes kulturális programot kí­nált a Kultúra és modernizáció témakörből, a kultúra intézmé­nyesülési formáiról a demokra­tikus átalakulás körülményei között. ÁGH ATTILA professzor indító előadásában a politika és a kultúra találkozásáról, a mo­dern demokrácia definíciójáról, a kommunikáció szükségessé­géről szólt és arról, hogy vál­lalni kell a megmérettetést és végre értelmet kell adni a sza­vaknak. Az első nap másik szónoka KATONA TAMÁS államtitkár volt, aki hangsúlyozta, mennyi­­re fontos a baráti vita, mind a politikában, mind a kultúrában mennyire fontos a konstruktív együttműködés, de nem a dikta­túra alatt ránk erőltetett kény­szeregyüüttműködés, hanem­ az, amely a legkisebb megrázkódta­tással előre viszi térségünket az európai integráció felé. A kul­túra és nacionalizmus nem jár kéz a kézben. Nem a történelmi jogcímek mozgatják a politikát, hanem az, ha megértjük egy­mást szomszédainkkal mind a politikában, mind a kultúrában, és folyamatos munkára alapoz­va keressük meg a módját az érte­l­mes együtt­m­űködésnek. DUDÁS KÁROLY a vajdasági magyarok helyzetét ábrázolta, majd sorban szót kapott a szlo­vákiai magyarok képviselője, az erdélyi magyarság vágyait Gálfalvi György szólaltatta meg. SZFRFPVÁllalAs SZEREPTÉVESZTŐiS.’ A második nap előadásai a kul­túra közpénzből való finanszíro­zásának kérdései körül zajlot­tak, a témát azonban át-átszőtte a konferencia egyik visszatérő kérdése: az értelmiség szerepvál­lalása és szereptévesztése a ma­gyar közéletben. MARSCHALL MIKLÓS, Budapest főpolgármes­ter-helyettese szerint a magyar értelmiség azért hajlamos a sze­reptévesztésre, mert ebben nőtt fel, ebben szocializálódott: a politika helyett eddig át kellett» vállalnia bizonyos funkciókat. Ezt nevezik küldetéstudatos, „vá­­teszi“ értelmiségi szerepvállalás­nak ... Az ideológiagyártó ér­telmiség ideje lejárt, helyébe a szakmáját magas szinten mű­velni tudó szakértelmiség kell hogy lépjen. FEKETE GYÖRGY, a művelő­­dési tárca helyettes államtitkára kifejtette: Azt hiszem, most o­l­yan történelmi periódusban va­gyunk, amelyben egy létező, aktív értelmiségnek kell­enie­ MÓZES EDITH (Folytatás az 5. oldalon) A jellempróbákról laposabban belegondolva csak annyi marad, hogy fejcsóválva megkérdezzük: mit is remél reménytelen hely­zetében a kormány? Mert a kor­mányzópárt, a Szociális Demok­rácia Pártja (FDSN) nem lát­szik eléggé érzékelni, hogy a Vacaroiu kabinet képtelen meg­felelni a sokasodó, és ami még fontosabb, ellentmondásos kihí­vásoknak. Nem azt írom a ro­vásukra, hogy nem tudják tűr­hető mértékűre szorítani az inf­lációt; hogy nem mernek iga­zán hozzákezdeni a ráfizetéses ipari ágazatokban a szerkezet­­átalakításhoz; hogy az úgyneve­zett szociális védelem terén többnyire csak a létbiztonság látszatát képesek megteremteni! Ezek a főbenjáró gazdasági, pénzügypolitikai, szociális gon­dok oly nagyok és bonyolultak, hogy túlzott várakozás lenne kizárólag őket felelőssé tenni. A kormány lehetőségeit ugyanis a politikai akarat határolja be. S ha ez megvan, az eredményes kormányzáshoz még­­ mindig szükség lenne a politikai akarat törvényhozási megalapozására. Vagyis az akarat működtetésé­nek mechanizmusaira. Márpedig a pillanatnyi kormánytöbbség politikai akarata jobbára az al­kalmi­­ reformpropagandában me­rül ki. Iliescu elnök és Adrian Nastase pártja saját portáján belül sem képes eldönteni, hogy valójában merre kívánják for­dítani az ország szekerét. Így aztán az ingatag parlamenti többségtől sem várható, hogy egyértelműen nyilvánuljon meg, összeszedve erejét, megbízható háttere legyen a kormányzatnak. Miért varrjuk hát a bajok egé­szét az utolsó láncszem, a kor­mány nyakába? Ismétlem, túl­zott várakozás lenne olyan ered­ményeket várni a Văcăroiu ka­binettől, amire­­ az iménti ös­­­szefüggésekben elgondolva nem képes. A­mit ezzel szemben joggal a kormány szemére vethe­tünk, az az előbbieknél megfoghatatlanabbnak tűnő le­het, de kétségtelenül szerepe van a tartós tehetetlenségben. Mert MAKRAI JÁNOS (Folytatás a 3. oldalon) Hát ez érdekes kísérlet volt! Nem lesz nyugdíjas-bérlet Marosvásárhelyen A Helyi Közszállítási Önálló Vállalkozás­­ igazgatója, Csoci Mihai úr tájékoztatott: a csütör­töki, polgármesteri hivatallal folytatott tárgyalások eredménye az lett, hogy elhatározták : nem lesz továbbra nyugdíjas (50 százalékosan kedvezménye­zett) autóbuszbérlet Marosvá­sárhelyen. Eddig a hír. Ezen túl pedig a dilemma. Bizonyára em­lékezik ön is, kedves Olvasónk, hogy annak idején tanácsi ha­tározat született, miszerint kí­sérleti jelleggel bevezetik a nyugdíjas bérletet. Mi is az, hogy kísérleti jelleggel?! Talán nem tudta a tanács, hogy hány nyug­díjas van a megyeközpontban?! Hogy hányat kell szubvencionál­ni? No, de Uraim! Rendelkezé­sükre áll a statisztikai évkönyv, a statisztikai hivatal, a nyugdíj­­osztály, a posta, amely a nyug­díjakat kézbesíti ... Igazán ki lehetett volna számítani, hogy mire számítsanak. Most meg kiderül, hogy a kísérlet nem ve­zetett eredményre! Mégis, mire számítottak? Hogy a nyugdíja­sok nem fognak bérletet vásá­­ rol­ni (Folytatás az 5. oldalon)

Next