Népújság, 1993. december (45. évfolyam, 236-256. szám)

1993-12-01 / 236. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 A liberális kisebbség-szemlélet A Liberális Internacionálé budapesti világkonferenciája ke­retében több kerekasztal-megbe­szélést szerveztek. A kisebbségi jogokra vonatkozó megbeszélé­seken, a liberális pártok és a kisebbségi szervezetek egyetér­tettek abban, hogy a liberálisok is hozzájárulhatnak a kisebb­ségek identitásánál a védelméhez. Ez irányban szimbolikusnak ér­tékelték, hogy a munkálatokon nagy számban voltak jelen a Li­berális Internacionáléhoz nem tartozó kisebbségi szervezetek. Teljes volt a konszenzus azzal kapcsolatosan, hogy az identitás védelme a többséggel való köz­reműködést is kell hogy jelent­se. A magyarországi bolgárok képviselője kijelentette, hogy nem lát semmi különbséget az egyéni és a kollektív jogok kö­zött. Egy kisebbség csakis akkor őrizheti meg anyanyelvét, érvé­nyesítheti kultúráját, ha saját intézményekkel rendelkezik. E­­zért az állam támogatására van szükség, ami azonban nem je­lenthet beavatkozást ez utóbbi részéről. A kerekasztalt követő sajtóér­­tekezleten Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének elnöke ki­jelentette, hogy a, vajdasági ma­gyarok nem óhajtanak elszakad­ni Szerbiától, de szükségesnek tartják az autonómiát. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az 1989-es romániai események után nem következett be jelentős ha­ladás a kisebbségi jogszolgálta­tásban. Az új alkotmány diszkri­minatív látásmódot tükröz, mivel nemzetállamként határozza meg Romániát — mondotta. A Liberális Internacionálé vi­lágkonferenciája alkalmával, Or­­Nvtal­is a oldalon! i­nton:Kravcsuk egyezkedés Bill Clinton amerikai elnök félórás telefon­beszélgetést folyta­­tott­ Leo­nyid Kravcsuk ukrán elnökkel, amelynek során Krav­csuk vállalta, hogy folytatni fogja az ország denuklearizálását — közli az AFP, Dee Myers a­­merikai elnöki szóvivő nyilatko­zatát idézve. . Az őszintének és nyíltnak minősített beszélgetés során az ukrán elnök kijelentet­te: jóváhagyás végett az 1994 márciusában megválasztásra ke­rülő új parlament elé terjeszti ismét a Start szerződést a Lisz­­szaboni Jegyzőkönyvvel együtt Az amerikai elnök, aki előzőleg elmarasztalta a problémával kapcsolatos kijevi fejleményeket, most megelégedéssel nyugtázta Kravcsuk elnök elhatározását. Leonyid Kravcsuk többek kö­zött tájékoztatta az amerikai el­nököt, hogy kész együttműködni az USA-val és Oroszországnál az ukrajnai nukleáris fegyverek le­szerelésének meggyorsításáért — közölte a Fehér Ház szóvivője. A PFSZ megkezdte a berendezkedést A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) hirdetéseket közölt két Jeruzsálem­ palesztin napilapban s ebben figyelmez­­teti az elfoglalt Gháza lakosságát, hogy az izraeli hadsereg kivonu­­lása után átveszi az egész terü­let fölötti ellenőrzést — közli a France Presse. A közlemények szerint az ál­lampolgárok nem vásárolhatnak, adhatnak el vagy tulajdoníthat­nak el földterületeket, s bármi­lyen előzőleg aláírt szerződés semmisnek és érvénytelennek nyilvánul. Az 1987. június 5. óta elfoglalt területek a palesztin nép tulajdonát képezik. ■őz AFP megjegyzi, hogy az izraeli hadsereg ez év december 17-én kell megkezdje és a jövő év április 13-án kell befejezze a Gházából és Jerikóból való kivo­nulást KÖVETKEZŐ LAPSZÁMUNK DECEMBER 3-ÁN, PÉNTEKEN JELENIK MEG. A lemaradás újratermeléséről A­z illúziók melegágya a te­hetetlenség. S minthogy nálunk az utóbbi három­négy évben semmi sem mozdult igazán biztató vagy reménykeltő irányba, bőviben vagyunk az il­lúzióknak és illúziókeltőknek. Azt is mondhatom, hogy ahány illuzionista, annyi agyrém Itt van mindjárt a legvesze­delmesebb: a sikertelenségek o­­kainak áthárítása. Mert sűrűn felbukkanó hivatkozás, hogy Ro­mánia politikai-gazdasági fel­zárkózása Európa nemzeteihez n emezek értetlenkedése, gyakran a volt szocialista „testvérek“ ki­rekesztő, rosszhiszemű háttérbe szorító magatartása miatt késik, akadozik. Ebben a gondolatme­netben Romániát méltatlanul hosszú ideig tartotta parkolópá­­lyán az Európa Tanács, a nem­zetközi pénzintézetek túl szigorú feltételekhez kötik a kölcsönöket, segélyeket, az Európa Közösség­hez — most már Unióhoz — va­ló közeledést lealacsonyító aka­dályfutássá teszik, ésatöbbi. Ú­­jabban a NATO-hoz fűződő vi­szony látszik felmelegíteni az iménti „érveket“. Az aktuális illúziókeltőket egy csöppet sem zavarja, hogy mi­közben az álcázottan kormány­­párti lap első oldalon vezér­cikk­ben méltatlankodik a „Visegrá­di négyek“ meg a Közép-európai Kezdeményezés, úgymond, elzár­kózó magatartása miatt, a ne­gyedik oldalon maga a had­ügyminiszter vezeti le pontról pontra a NATO-hoz való csatla­kozás logikáját... Talán a történészek dolga len­ne kideríteni, hogy miből táp­lálkozik az illúziókeltésnek ez a legjobb esetben is szkizofrén reflexe. A realitások mellőzése, végső soron pedig a valós hely­zettel való szembenézés állandó elodázása. Az­ európai integráció termé­szetesen versenyként is felfog­hat. Még magyarázni sem kell, hogy a totalitarizmus béklyóitól szabadult országok szeretnék minél távolabb tudni magukat a múlttól. Ha ez pusztán az em­beri választáson, akaraton áll­na... A valóságos folyamatoknak azonban bonyolult összefüggések­ben gyökerező dinamikája van. Ezen kifogni sem illúziókkal, sem politikusi fifikával nem le­het. Legfeljebb igazodni a vilá­gos politikai akarattal. Ezzel szemben az illúziókeltés, a siker­telenségek okainak áthárítása éppen a politikai akaratot alá­támasztó önbizalmat rombolja, a dolgok változtathatóságába ve­tett reményt emészti fel. Azzal áltatni tehát a közvéleményt, hogy Románia ugyan megfelel az európai integráció követel­ményrendszerének, de felzárkó­zását mások rosszindulatú gán­­csoskodása késlelteti, éppen a pozitív motivációtól fosztja meg a társadalmat. Ebből az egész­ségtelen klímából pedig bősége­sen táplálkozhat az idegenellenes szélsőséges propaganda, a restau­ráció délibábját dédelgető nem- MAKKAI JÁNOS (Folytatás a 3 oldtalmn* XLV. évfolyam 230. (12 747.) sz., 1993. december 1., szerda 8 oldal, ára: szabad eladásban: 45 lej előfizetőknek: 40 lej Külön ünnepel a Demokratikus Konvenció A romániai Demokratikus Kon­venció­ ünnepi nyilatkozata. A romániai Demokratikus Konven­ció kegyelettel hajt fejet elő­deink harca és áldozata előtt, amely az 1918-as nagy egyesü­lésben csúcsosodott ki. Az 1918- as egyesülés a román nép törté­nelmének legjelentősebb pilla­natát jelenti, megkoronázva a modern és demokratikus Romá­nia létrehozásáért tett erőfeszí­téseket. Az RDK tagjai és szim­patizánsai szimpóziumok szer­vezésével, koszorúzásokkal, is­tentiszteletekkel, n­épgyűléssel, jubileumi mítingekkel tiszteleg­nek a nemzeti ünnepen, de nem vesznek részt azon rendezvénye­­ken, amelyek célja a nem létező egyetértés benyomását kelteni és nem vállalnak szolidaritást az országot a csőd szélére sodró jelenlegi hatalommal. A Demokratikus Konverzió december 1-jén 13.00 órakor Bu­karestben szervezi meg a nagy egyesülés ünnepét. POLITIKAI POLÉMIÁVAL TARKÍTOTT ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A PARLAMENTBEN ROMÁNIA NEMZETI NAPJÁN Tegnap a szenátus és a képviselőhöz együt­tes ünnepi ülésén emlékezett az 1918 as Egyesülés 73 évvel ezelőtti aktusára. A nemzeti megbékélés sűrű felemlegetése sem tudta eloszlatni erre az alkalomra az elmúlt hetek vitái által keltett konf­­rontációs légkört. E­zzel szemben, az előző évek tapasztalataihoz képest, csaknem hiányoltak a ki­fejezetten magyarellenes felhangok. Ilyen tekin­tetben a legélesebb fogalmazvánnyal a PÚNK felszólalója állott elő. Pattanásig feszítette viszont olykor a légkört az ellenzéki, illetve kormánypár­ti felszólalók politikai polémiája. A történelmi igazságtétel, a bukovinai és besszarábiai románok sorsa iránti kormányzati kö­zömbösség kínált pél­dául lehetőséget a helyenként csöppet sem emel­kedett szópárbajra. Alább közreadjuk (nem hiva­talos fordításban) MARKÓ BÉLA szenátor, az RMDSZ elnöke felszólalásának teljes szövegét. MARKÓ BÉLA FELSZÓLALÁSA 1918-ban Kelet-Európa népei azzal a reménnyel üdvözölték a háború végét, hogy ezáltal véget ér egy hosszú történelmi lidérc­nyomás. A kontinensnek ezen a részén sokszor egymással össze­keveredve különböző népek és etnikumok éltek egymás mellett. Az addig fennálló állami struk­túrák mesterséges módon meg­bontottak egyes közös nvevvel és hagyományokkal rendelkező közösségeket, elnyomták sok nemzet azon soros igényét, hogy korlátozás nélkül megőrizze és fejlessze identitását és ez a kö­rülmény az első világháború e­­gyik kiváltó okává vált. A Gyulafehérvári Nengvü'és az erdélyi románok törekvései­nek adott hangot, azoknak a tö­rekvéseknek melyek meg-ern-pz­­tek más kelet eurónai népek ó­hajaival is. Az erdélyi románok kifejezésre juttatták azt a vá­gyukat, hogy Európában egy másfajta rend alakuljon ki, mely nem engedi meg, hogy a múlt­beli történések megismét­lődje­­nek. Ezek a románok — bizo­nyos alapvető élmények és ta­pasztalatok alapján —, egy sok tanulságot tartalmazó történelem következtében olyan határozatot hoztak, amely máig érvényes el­veket tartalmaz, és ha ezeket mindenkor betartották volna, akkor nem került volna sor a népek jól ismert szenvedéseire. A demokráciára, vallásszabad­ságra, az erdélyi nemzetiségek jogaira vonatkozó ott megfogal­mazott előírások nem elvont spekulációk eredményei, hanem azoknak a saját tapasztalatára épül, akik összeállítoták és el­fogadták a dokumentumot. Ők, akik egy birodalomban addig ki­sebbségként éltek, és akkortól jogilag is egy többségi nemzet részeivé váltak, nagyon jól tud­ták, hogy mit jelent kisebbségi­nek lenni: apáiktól, nagyapáik­tól, dédapáiktól örökölték azt az érzékenységet és egy olyan ál­lamot akartak teremteni, amely egvontó mértékben foggalkozik és gondoskodik minden állampol­gáráról. Az általuk kidolgozott elvek ma is érvényesek. Érvényesek azért, mert a békés és méltányos egymás mellett élés felt­ése­ o­t fogalmazták meg úgy, hogy azok a nemzetközi előírásoknak is megfelelnek. (Folytatás a 3. oldalon) „­Balday, aki nem kat­ánkozik meg, bennem* (Lukács 7-23} December 1., az Egyesülés napja évszázados könnyekből, verejtékcsöppek végeláthatat­lan sorából született, az ön­feláldozás eszméjének magasz­tosságából, királyi oltalom, királynőnk, Carmen Silva tündér jósága, hazaszeretete oltalmában. A magasztos lel­kek bűvkörében acélosodott az akarat, mely felszabadí­totta a nép hősies bátorságát, hogy egyesülvén, szenvedései­ben megváltsa önmagát. Is­ten kegyelme megpecsételte e magasztos sorsot. Dicsőség a nemzet hősei­nek! Példájuk védőpajzs le­gyen és leendő életünk vezér­­csillaga! Dr. Ioan Harcia, az Egye­sülés magasztos aktusának­ gyulafehérvári aláírója sze­mélyisége folytán a hazafias odaadás példaképévé vált. A szent megvalósítás kitartó harcosa volt. A hadifogságból visszatérve, nehezen leküzd­hető viszontagságok között, más felvilágosult elmékkel e­­gyütt, mint George Emnescu, Octavian Goga és a Maros menti felvilá­gosult értelmiség egész közössége haladó esz­mével ráéreztek az egyesülés­re. Szenátorként, dr. Ioan Haigia határozottsággal részt vállalt Románia boldogsá­gának előrehaladásában. Szüntelenül harcolt a köz­nép civilizációs szintjének emeléséért, fizikai és szel­lemi erőfeszítéssel. A bol­dogságot úgy értelmezte, mint a magyar honfitársakkal való barátságot. testvériség ILERVA Dr. HARCIA (Folytatás a 1. oldalon)

Next