Népújság, 1993. december (45. évfolyam, 236-256. szám)
1993-12-01 / 236. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 A liberális kisebbség-szemlélet A Liberális Internacionálé budapesti világkonferenciája keretében több kerekasztal-megbeszélést szerveztek. A kisebbségi jogokra vonatkozó megbeszéléseken, a liberális pártok és a kisebbségi szervezetek egyetértettek abban, hogy a liberálisok is hozzájárulhatnak a kisebbségek identitásánál a védelméhez. Ez irányban szimbolikusnak értékelték, hogy a munkálatokon nagy számban voltak jelen a Liberális Internacionáléhoz nem tartozó kisebbségi szervezetek. Teljes volt a konszenzus azzal kapcsolatosan, hogy az identitás védelme a többséggel való közreműködést is kell hogy jelentse. A magyarországi bolgárok képviselője kijelentette, hogy nem lát semmi különbséget az egyéni és a kollektív jogok között. Egy kisebbség csakis akkor őrizheti meg anyanyelvét, érvényesítheti kultúráját, ha saját intézményekkel rendelkezik. Ezért az állam támogatására van szükség, ami azonban nem jelenthet beavatkozást ez utóbbi részéről. A kerekasztalt követő sajtóértekezleten Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke kijelentette, hogy a, vajdasági magyarok nem óhajtanak elszakadni Szerbiától, de szükségesnek tartják az autonómiát. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint az 1989-es romániai események után nem következett be jelentős haladás a kisebbségi jogszolgáltatásban. Az új alkotmány diszkriminatív látásmódot tükröz, mivel nemzetállamként határozza meg Romániát — mondotta. A Liberális Internacionálé világkonferenciája alkalmával, OrNvtalis a oldalon! inton:Kravcsuk egyezkedés Bill Clinton amerikai elnök félórás telefonbeszélgetést folytatott Leonyid Kravcsuk ukrán elnökkel, amelynek során Kravcsuk vállalta, hogy folytatni fogja az ország denuklearizálását — közli az AFP, Dee Myers amerikai elnöki szóvivő nyilatkozatát idézve. . Az őszintének és nyíltnak minősített beszélgetés során az ukrán elnök kijelentette: jóváhagyás végett az 1994 márciusában megválasztásra kerülő új parlament elé terjeszti ismét a Start szerződést a Liszszaboni Jegyzőkönyvvel együtt Az amerikai elnök, aki előzőleg elmarasztalta a problémával kapcsolatos kijevi fejleményeket, most megelégedéssel nyugtázta Kravcsuk elnök elhatározását. Leonyid Kravcsuk többek között tájékoztatta az amerikai elnököt, hogy kész együttműködni az USA-val és Oroszországnál az ukrajnai nukleáris fegyverek leszerelésének meggyorsításáért — közölte a Fehér Ház szóvivője. A PFSZ megkezdte a berendezkedést A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) hirdetéseket közölt két Jeruzsálem palesztin napilapban s ebben figyelmezteti az elfoglalt Gháza lakosságát, hogy az izraeli hadsereg kivonulása után átveszi az egész terület fölötti ellenőrzést — közli a France Presse. A közlemények szerint az állampolgárok nem vásárolhatnak, adhatnak el vagy tulajdoníthatnak el földterületeket, s bármilyen előzőleg aláírt szerződés semmisnek és érvénytelennek nyilvánul. Az 1987. június 5. óta elfoglalt területek a palesztin nép tulajdonát képezik. ■őz AFP megjegyzi, hogy az izraeli hadsereg ez év december 17-én kell megkezdje és a jövő év április 13-án kell befejezze a Gházából és Jerikóból való kivonulást KÖVETKEZŐ LAPSZÁMUNK DECEMBER 3-ÁN, PÉNTEKEN JELENIK MEG. A lemaradás újratermeléséről Az illúziók melegágya a tehetetlenség. S minthogy nálunk az utóbbi háromnégy évben semmi sem mozdult igazán biztató vagy reménykeltő irányba, bőviben vagyunk az illúzióknak és illúziókeltőknek. Azt is mondhatom, hogy ahány illuzionista, annyi agyrém Itt van mindjárt a legveszedelmesebb: a sikertelenségek okainak áthárítása. Mert sűrűn felbukkanó hivatkozás, hogy Románia politikai-gazdasági felzárkózása Európa nemzeteihez n emezek értetlenkedése, gyakran a volt szocialista „testvérek“ kirekesztő, rosszhiszemű háttérbe szorító magatartása miatt késik, akadozik. Ebben a gondolatmenetben Romániát méltatlanul hosszú ideig tartotta parkolópályán az Európa Tanács, a nemzetközi pénzintézetek túl szigorú feltételekhez kötik a kölcsönöket, segélyeket, az Európa Közösséghez — most már Unióhoz — való közeledést lealacsonyító akadályfutássá teszik, ésatöbbi. Újabban a NATO-hoz fűződő viszony látszik felmelegíteni az iménti „érveket“. Az aktuális illúziókeltőket egy csöppet sem zavarja, hogy miközben az álcázottan kormánypárti lap első oldalon vezércikkben méltatlankodik a „Visegrádi négyek“ meg a Közép-európai Kezdeményezés, úgymond, elzárkózó magatartása miatt, a negyedik oldalon maga a hadügyminiszter vezeti le pontról pontra a NATO-hoz való csatlakozás logikáját... Talán a történészek dolga lenne kideríteni, hogy miből táplálkozik az illúziókeltésnek ez a legjobb esetben is szkizofrén reflexe. A realitások mellőzése, végső soron pedig a valós helyzettel való szembenézés állandó elodázása. Az európai integráció természetesen versenyként is felfoghat. Még magyarázni sem kell, hogy a totalitarizmus béklyóitól szabadult országok szeretnék minél távolabb tudni magukat a múlttól. Ha ez pusztán az emberi választáson, akaraton állna... A valóságos folyamatoknak azonban bonyolult összefüggésekben gyökerező dinamikája van. Ezen kifogni sem illúziókkal, sem politikusi fifikával nem lehet. Legfeljebb igazodni a világos politikai akarattal. Ezzel szemben az illúziókeltés, a sikertelenségek okainak áthárítása éppen a politikai akaratot alátámasztó önbizalmat rombolja, a dolgok változtathatóságába vetett reményt emészti fel. Azzal áltatni tehát a közvéleményt, hogy Románia ugyan megfelel az európai integráció követelményrendszerének, de felzárkózását mások rosszindulatú gáncsoskodása késlelteti, éppen a pozitív motivációtól fosztja meg a társadalmat. Ebből az egészségtelen klímából pedig bőségesen táplálkozhat az idegenellenes szélsőséges propaganda, a restauráció délibábját dédelgető nem- MAKKAI JÁNOS (Folytatás a 3 oldtalmn* XLV. évfolyam 230. (12 747.) sz., 1993. december 1., szerda 8 oldal, ára: szabad eladásban: 45 lej előfizetőknek: 40 lej Külön ünnepel a Demokratikus Konvenció A romániai Demokratikus Konvenció ünnepi nyilatkozata. A romániai Demokratikus Konvenció kegyelettel hajt fejet elődeink harca és áldozata előtt, amely az 1918-as nagy egyesülésben csúcsosodott ki. Az 1918- as egyesülés a román nép történelmének legjelentősebb pillanatát jelenti, megkoronázva a modern és demokratikus Románia létrehozásáért tett erőfeszítéseket. Az RDK tagjai és szimpatizánsai szimpóziumok szervezésével, koszorúzásokkal, istentiszteletekkel, népgyűléssel, jubileumi mítingekkel tisztelegnek a nemzeti ünnepen, de nem vesznek részt azon rendezvényeken, amelyek célja a nem létező egyetértés benyomását kelteni és nem vállalnak szolidaritást az országot a csőd szélére sodró jelenlegi hatalommal. A Demokratikus Konverzió december 1-jén 13.00 órakor Bukarestben szervezi meg a nagy egyesülés ünnepét. POLITIKAI POLÉMIÁVAL TARKÍTOTT ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A PARLAMENTBEN ROMÁNIA NEMZETI NAPJÁN Tegnap a szenátus és a képviselőhöz együttes ünnepi ülésén emlékezett az 1918 as Egyesülés 73 évvel ezelőtti aktusára. A nemzeti megbékélés sűrű felemlegetése sem tudta eloszlatni erre az alkalomra az elmúlt hetek vitái által keltett konfrontációs légkört. Ezzel szemben, az előző évek tapasztalataihoz képest, csaknem hiányoltak a kifejezetten magyarellenes felhangok. Ilyen tekintetben a legélesebb fogalmazvánnyal a PÚNK felszólalója állott elő. Pattanásig feszítette viszont olykor a légkört az ellenzéki, illetve kormánypárti felszólalók politikai polémiája. A történelmi igazságtétel, a bukovinai és besszarábiai románok sorsa iránti kormányzati közömbösség kínált például lehetőséget a helyenként csöppet sem emelkedett szópárbajra. Alább közreadjuk (nem hivatalos fordításban) MARKÓ BÉLA szenátor, az RMDSZ elnöke felszólalásának teljes szövegét. MARKÓ BÉLA FELSZÓLALÁSA 1918-ban Kelet-Európa népei azzal a reménnyel üdvözölték a háború végét, hogy ezáltal véget ér egy hosszú történelmi lidércnyomás. A kontinensnek ezen a részén sokszor egymással összekeveredve különböző népek és etnikumok éltek egymás mellett. Az addig fennálló állami struktúrák mesterséges módon megbontottak egyes közös nvevvel és hagyományokkal rendelkező közösségeket, elnyomták sok nemzet azon soros igényét, hogy korlátozás nélkül megőrizze és fejlessze identitását és ez a körülmény az első világháború egyik kiváltó okává vált. A Gyulafehérvári Nengvü'és az erdélyi románok törekvéseinek adott hangot, azoknak a törekvéseknek melyek meg-ern-pztek más kelet eurónai népek óhajaival is. Az erdélyi románok kifejezésre juttatták azt a vágyukat, hogy Európában egy másfajta rend alakuljon ki, mely nem engedi meg, hogy a múltbeli történések megismétlődjenek. Ezek a románok — bizonyos alapvető élmények és tapasztalatok alapján —, egy sok tanulságot tartalmazó történelem következtében olyan határozatot hoztak, amely máig érvényes elveket tartalmaz, és ha ezeket mindenkor betartották volna, akkor nem került volna sor a népek jól ismert szenvedéseire. A demokráciára, vallásszabadságra, az erdélyi nemzetiségek jogaira vonatkozó ott megfogalmazott előírások nem elvont spekulációk eredményei, hanem azoknak a saját tapasztalatára épül, akik összeállítoták és elfogadták a dokumentumot. Ők, akik egy birodalomban addig kisebbségként éltek, és akkortól jogilag is egy többségi nemzet részeivé váltak, nagyon jól tudták, hogy mit jelent kisebbséginek lenni: apáiktól, nagyapáiktól, dédapáiktól örökölték azt az érzékenységet és egy olyan államot akartak teremteni, amely egvontó mértékben foggalkozik és gondoskodik minden állampolgáráról. Az általuk kidolgozott elvek ma is érvényesek. Érvényesek azért, mert a békés és méltányos egymás mellett élés feltése ot fogalmazták meg úgy, hogy azok a nemzetközi előírásoknak is megfelelnek. (Folytatás a 3. oldalon) „Balday, aki nem katánkozik meg, bennem* (Lukács 7-23} December 1., az Egyesülés napja évszázados könnyekből, verejtékcsöppek végeláthatatlan sorából született, az önfeláldozás eszméjének magasztosságából, királyi oltalom, királynőnk, Carmen Silva tündér jósága, hazaszeretete oltalmában. A magasztos lelkek bűvkörében acélosodott az akarat, mely felszabadította a nép hősies bátorságát, hogy egyesülvén, szenvedéseiben megváltsa önmagát. Isten kegyelme megpecsételte e magasztos sorsot. Dicsőség a nemzet hőseinek! Példájuk védőpajzs legyen és leendő életünk vezércsillaga! Dr. Ioan Harcia, az Egyesülés magasztos aktusának gyulafehérvári aláírója személyisége folytán a hazafias odaadás példaképévé vált. A szent megvalósítás kitartó harcosa volt. A hadifogságból visszatérve, nehezen leküzdhető viszontagságok között, más felvilágosult elmékkel együtt, mint George Emnescu, Octavian Goga és a Maros menti felvilágosult értelmiség egész közössége haladó eszmével ráéreztek az egyesülésre. Szenátorként, dr. Ioan Haigia határozottsággal részt vállalt Románia boldogságának előrehaladásában. Szüntelenül harcolt a köznép civilizációs szintjének emeléséért, fizikai és szellemi erőfeszítéssel. A boldogságot úgy értelmezte, mint a magyar honfitársakkal való barátságot. testvériség ILERVA Dr. HARCIA (Folytatás a 1. oldalon)