Népújság, 1994. február (46. évfolyam, 21-40. szám)
1994-02-01 / 21. szám
•MAROS MEGYEI NAPILAPKiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 Előzetes egy találkozóhoz Nem hagyható figyelmen kívül az RMDSZ véleménye Január 13-i lapszámunkban jeleztük, hogy a Demokratikus Konvenciónak Iliescu elnökkel folytatott tárgyalásán Markó Béla szövetségi elnök felvetéseire Iliescu elnök azt javasolta, hogy külön is szeretne találkozni az RMDSZ vezetőivel. A múlt heti halasztás után előreláthatólag ma kerül sor az RMDSZ küldöttség és Iliescu elnök „napirend nélküli“ eszmecseréjére. Ott lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi csoport elnöke, Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke és Kolumbán Gábor, az SZKT alelnöke. A találkozó előestéjén Markó Bélát kérdeztük a közvetlen találkozóhoz fűzött reményeiről. — Milyen problémacsomaggal indulnak Cotrocenibe? — Az elmúlt hónapokban az RMDSZ több olyan dokumentuma is elkészült, amelyeket az államelnöknek is át akarunk adni. Elsősorban a Nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szólótörvénytervezetünkre gondolok, de ezen kívül az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének illetékes főosztályai több memóriumot is elkészítettek oktatási kérdésekről, művelődési intézményeink helyzetéről, és ezeket is átadjuk Ion Iliescunak. Ugyanakkor célunk az, hogy nyomatékosan fölhívjuk az államfő figyelmét arra, hogy bár az Európa tanácsi feltételek között szerepel a romániai magyarság legsúlyosabb problémáinak megoldása, és bár az Európa tanácsi fölvétel óta majdnem négy hónap telt el, ezekből semmi nem teljesült. El kell mondanunk, hogy a zetelaki, oroszhegyi, marosvásárhelyi elítéltek helyzete nem oldódott meg- holott maga az államfő is ígéretet tett arra, hogy a tavalyi év végéig megkeresik a megoldást erre. El kell mondanunk, hogy a törvényhozásban semmi sem történt ezeknek a feltételeknek a teljesítéséért, az oktatási törvénytervezet továbbra is a képviselőház szakbizottságában „nyugszik“, tárgyalnak róla, úgymond a szöveget készítik elő a plénumbeli vitára. A kisebbségek anyanyelvén való oktatásra vonatkozó fejezet nem kielégítő, és a kormány nem nyújtotta be azokat a módosító javaslatokat, amelyek ezt a fejezetet számunkra megfelelővé tennék. A mi módosító javaslataink nagy részét a bizottság visszautasította... — Az államelnök kitérhet az iménti kérdések elől, azzal, hogy a törvényhozásra tartoznak. . . — Természetesen, ezt is mondhatná az elnök, ha nem tudnánk mindannyian, hogy az államfő szerepe éppen az, hogy minden pillanatban a társadalom különböző rétegeinek, a politikai élet különböző törekvéseinek az egyeztetésére és egyensúlyteremtésre törekedjék. Ion Iliescu a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front jelöltjeként lett elnök, és továbbra is ennek a kormánypártnak a meghatározó személyisége. Tehát nemcsak államfői hatáskör MÓZES EDITH (Folytatás a 3. oldalon) bari termelésünk „lázgörbéje" A mai naptól-laptól megkezdjük annak a grafikon-sorozatnak a közlését, amely — a Maros Megyei Statisztikai Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint — a területi-közigazgatási egység elmúlt évi gazdasági és társadalmi életének alakulását tükrözi. Elsőként hadd emlékeztessünk arra, hogy a kormányfő (igaz, országos viszonylatban) a termelés hanyatlásának örvendetes megállításáról és lassú növekedésről beszélt Hogyan illeszkedtünk be az 1993-as ipari tevékenységünkkel ebbe a folyamatba? A mellékelt koordináta ■endszerben a viszonyítási alap, az 1992. évi fizikai termelés havi átlaga 100-zal egyenlő. Mint átható a januári mélypontot augusztusban szinte hajszálponossággal „sikerült“ megismételik és évzáráskor sem álltunk okkal jobban az ipari termelés mennyiségét illetően. A júniusi 7 százalékos csúcs pedig a márius-áprilisi kiugrással együttem sem tudta ellensúlyozni ayár derekán bekövetkezett viszzaesést. A pihenőszabadságok ímének lejártával ugyan mint fellendült valamelyest a munka, ám ez a csoda sem tarott 31 napnál tovább. Kérdés: tanultunk-e annyit az év mérlegéből, hogy képesek legyünk megelőzni a teljesítmény elszomorító mértékű — az egyéni és családi jövedelmekre s így az életszínvonalra is kiható — hullámzásának megismétlődését? A helyzet azonban még a globális adatok alapján szemléltetettnél is súlyosabb. Mert ha azt nézzük, az elmúlt évben 180 százalékkal több gyógyszert gyártottunk Marosvásárhelyen, mint 1992-ben, akkor annak látszata kellene hogy legyen a patikák felhozatalában. Vagy kit vigasztal, hogy a bútortermelés 166 procenttel meghaladta az egy évvel azelőttit? Gazdagabban el voltak ennek következtében látva a szaküzletek? Tett valami árengedményt a szállító? Nem és nem! Folytathatnánk a sort a kínálatát mennyiségben megkétszerező, szövöttáruból és helyettesítő anyagokból dolgozó konfekcióiparral, amely jelentős mértékben szintén a külföldi piacot szolgálja. Csak úgy érdekességképpen: a bútor 86, a nitrogéntartalmú műtrágya 59, a lábbeli közel 56, a háztartási üvegáru majdnem 53 és a szigetelt villamoshuzal több mint felét exportáltuk. (ajtay) (Folytatás a 3. oldalon! Kedves olvasóink! Tekintettel arra, hogy január 25-től az újságpapír árát váratlanul 60 százalékkal emelte a gyár, azaz egy 8 oldalas laphoz szükséges papír ára immár 25,5 lej, február elsejétől — megértésüket kérve — kénytelenek vagyunk a lap szabadeladási árát 60 lejre emelni. Az előfizetési díj április 1-jéig változatlan marad. XLVI. évfolyam 21. (12 788.) sz., | 1994. február 1., kedd | 8 oldal, előfizetőknek: 50 lej ) szabadeladásban: 60 lej } ________________| Ütköznek a szakszervezeti vélemények Az RSZSZOSZ-Frájia katalizátor kíván lenni az országot a politikai, gazdasági és társadalmi válságból kilendítő koalíciós kormányt célzó akcióban — mondotta Victor Ciorbea szövetségi elnök, heti sajtóértekezletén. A szakszervezetek, természetüknél fogva, szereplői a politikának. Revindikációikkal gazdasági és társadalmi politikát, de nem tiszta politikát folytatnak. Épp ezért, egyes szakszervezeti képviselők részvétele a kormányzásban természetes —■ fogalmazott az elnöke. * A szakszervezeti akciók egybehangolásáról, valamint az RSZSZOSZ-Frátia, az OSZT és az ALFA Kartell közti nézeteltérésekről Miron Mitrea elmondta: „Nagy aggodalommal olvastam én is az OSZT és ALFA Kartell egyes vezetőinek nyilatkozatát, miszerint az RSZSZOSZ, Frátia és a két konföderáció között szakadás következik be, amennyiben részt veszünk a kormányzásban. Szerintünk a meglevőnél nagyobb szakadás nem következhet be. Mások az okok. Az ALFA Kartellel nem tudunk közös nevezőre jutni a privatizálás tekintetében, ők a Mebomódszert szorgalmazzák, ami viszont szerintünk a nép becsapása. Az OSZT-vel pedig anncs mit tárgyalnunk, a szövetség vezetősége sorban lemondott. Meglepő az OSZT-vezetőknél, hogy őket nagyon zavarja a szakszer- vezeti törvénytervezetben általunk támogatott képviseleti kritérium.“ A Kfs-NNPP elutasítja a Mi bármikor készek vagyunk részt venni az új kormányformával kapcsolatos tárgyalásokon, amennyiben az RTDP meghívó jelentette ki Ion Diaconescu, sajtóértekezleten. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy pártja elutasítja a nemzeti egységkormányt, „mivel az azt jelentené, hogy eltévedünk a kor nemzeti egységkormányt munista mentalitásnak kiszólgáltatott tömegben”. Az MNA-val aláírt Memorandumról Radu Vasile szenátor, szóvivő kijelentette, hogy a KDNPP szorgalmazza a dokumentum parlamenti megvitatását, tekintettel a benne foglalt népszerűtlen intézkedések társadalmi kihatására. FÓRUM - Első kézből A magyarság az autonómia különböző formáiban gondolkodik Jövőjéről Szombaton Első kézből címmel szervezett Fórumot az RMDSZ marosvásárhelyi körzeteinek Elnöki Testülete, melyen meghívottként jelen volt Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Fülöp Dénes, a Vártemplom lelkészének üdvözlő szavai után Gaál Márton, a marosvásárhelyi RMDSZ körzetek Elnöki Testületének elnöke elmondta, a fórum célja az volt, hogy megismerjük egymás gondjait, a szlovákiai magyarok sorsát, gondjait. Markó Béla szövetségi elnök bemutatta Duray Miklóst, aki — mint mondotta — azon kevesek közé tartozik, akik ’89 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. A Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szól, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában is és másutt is. Mert a könyv a zsarnokságról szól, azokról, akik kisebbségben, elnyomatásban élnek. Mondanivalója máig érvényes. Másként jött létre a Szlovákiai Együttélés Mozgalom, másként az RMDSZ, de, bár a helyzetek különbözők, a megoldások általában közösek, és mindezek a magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan a jövőt. Rév-Komáron, a Kolozsvári Nyilatkozat ezt az elvet látják követendőnek a maguk és minden jogfosztottságban élő nemzeti közösség, etnikai közösség számára. MEGBOCSÁTANI LEHET, DE FELEJTENI NEM SZABAD Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Az ellenzékiség az a vörös fonál, amely végigvezet a felvidéki magyarság politikai életén. A felvidéki magyarság hajlandó lenne az elnyomóknak az elnyoma (mózes) (Folytatás a 3. oldalon)