Népújság, 1994. február (46. évfolyam, 21-40. szám)

1994-02-01 / 21. szám

•MAROS MEGYEI NAPILAP­­Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 Előzetes egy találkozóhoz Nem hagyható figyelmen kívül az RMDSZ véleménye Január 13-i lapszámunkban jeleztük, hogy a Demokratikus Konvenciónak Iliescu elnökkel folytatott tárgyalásán Markó Bé­la szövetségi elnök felvetéseire Iliescu elnök azt javasolta, hogy külön is szeretne találkozni az RMDSZ vezetőivel. A múlt heti halasztás után előreláthatólag ma kerül sor az RMDSZ küldöttség és Iliescu elnök „napirend nél­küli“ eszmecseréjére. Ott lesz Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, a szenátusi cso­port elnöke, Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójá­nak elnöke és Kolumbán Gábor, az SZKT alelnöke. A találkozó előestéjén Markó Bélát kérdeztük a közvetlen ta­lálkozóhoz fűzött reményeiről. — Milyen probléma­csomag­gal indulnak Cotroceni­be? — Az elmúlt hónapokban az RMDSZ több olyan dokumentu­ma is elkészült, amelyeket az államelnöknek is át akarunk adni. Elsősorban a Nemzeti ki­sebbségekről és autonóm közös­ségekről szóló­­törvényterveze­tünkre gondolok, de ezen kívül az RMDSZ Ügyvezető Elnöksé­gének illetékes főosztályai több memóriumot is elkészítettek ok­tatási kérdésekről, művelődési intézményeink helyzetéről, és ezeket is átadjuk Ion Iliescunak. Ugyanakkor célunk az, hogy nyomatékosan fölhívjuk az ál­lamfő figyelmét arra, hogy­ bár az Európa tanácsi feltételek kö­­zött szerepel a romániai ma­gyarság legsúlyosabb problémá­inak megoldása, és bár az Eu­rópa tanácsi fölvétel óta majd­nem négy hónap telt el, ezekből semmi nem teljesült. El kell mondanunk, hogy a zetelaki, oroszhegyi, maros­vásár­helyi elítéltek helyzete nem ol­dódott meg- holott maga az ál­lamfő is ígéretet tett arra, hogy a tavalyi év végéig megkeresik a megoldást erre. El kell mon­danunk, hogy a törvényhozásban semmi sem történt ezeknek a feltételeknek a teljesítéséért, az oktatási törvénytervezet tovább­ra is a képviselőház szakbizott­ságában „nyugszik“, tárgyalnak róla, úgymond a szöveget ké­szítik elő a plénumbeli vitára. A kisebbségek anyanyelvén va­ló oktatásra vonatkozó fejezet nem kielégítő, és a kormány nem nyújtotta be azokat a mó­dosító javaslatokat, amelyek ezt a fejezetet számunkra megfele­lővé tennék. A mi módosító javaslataink nagy részét a bi­zottság visszautasította... — Az államelnök kitérhet az iménti kérdések elől, azzal, hogy a törvényhozásra tartoznak. . . — Természetesen, ezt is mondhatná az elnök, ha nem tudnánk mindannyian, hogy az államfő szerepe éppen az, hogy minden pillanatban a társada­lom különböző rétegeinek, a po­litikai élet különböző törekvé­seinek az egyeztetésére és e­­gyensúlyteremtésre törekedjék. Ion Iliescu a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front je­löltjeként lett elnök, és továbbra is ennek a kormánypártnak a meghatározó személyisége. Te­hát nemcsak államfői hatáskör MÓZES EDITH (Folytatás a 3. oldalon) bari termelésünk „lázgörbéje" A mai naptól-laptól megkezd­jük annak a grafikon-sorozatnak a közlését, amely — a Maros Megyei Statisztikai Igazgatóság­tól kapott tájékoztatás szerint — a területi-közigazgatási egység elmúlt évi gazdasági és társa­dalmi életének alakulását tük­rözi. Elsőként hadd emlékeztessünk arra, hogy a kormányfő (igaz, országos viszonylatban) a ter­melés hanyatlásának örvendetes megállításáról és lassú növeke­désről beszélt Hogyan illesz­kedtünk be az 1993-as ipari te­vékenységünkkel ebbe a folya­­matba? A mellékelt koordináta ■endszerben a viszonyítási alap, az 1992. évi fizikai termelés ha­vi átlaga 100-zal egyenlő. Mint átható a januári mélypontot augusztusban szinte hajszálpon­­ossággal „sikerült“ megismétel­ik és évzáráskor sem álltunk okkal jobban az ipari termelés mennyiségét illetően. A júniusi 7 százalékos csúcs pedig a már­­ius-áprilisi kiugrással együtte­­m sem tudta ellensúlyozni a­yár derekán bekövetkezett visz­­zaesést. A pihenőszabadságok ímének lejártával ugyan m­­int fellendült valamelyest a munka, ám ez a csoda sem tar­­ott 31 napnál tovább. Kérdés: tanultunk-e annyit az év mérlegéből, hogy képesek legyünk megelőzni a teljesít­mény elszomorító mértékű — az egyéni és családi jövedelmekre s így az életszínvonalra is kiható — hullámzásának megismétlődé­sét? A helyzet azonban még a globális adatok alapján szemlél­­tetettnél is súlyosabb. Mert ha azt nézzük, az elmúlt évben 180 százalékkal több gyógyszert gyártottunk Marosvásárhelyen, mint 1992-ben, akkor annak lát­szata kellene hogy legyen a pa­tikák felhozatalában. Vagy kit vigasztal, hogy a bútortermelés 166 procenttel meghaladta az egy évvel azelőttit? Gazdagab­ban el voltak ennek következté­ben látva a szaküzletek? Tett valami árengedményt a szállí­tó? Nem és nem! Folytathatnánk a sort a kínálatát mennyiségben megkétszerező, szövöttáruból és helyettesítő anyagokból dolgozó konfekcióiparral, amely jelentős mértékben szintén a külföldi piacot szolgálja. Csak úgy érde­kességképpen: a bútor 86, a nitrogéntartalmú műtrágya 59, a lábbeli közel 56, a háztartási üvegáru majdnem 53 és a szi­getelt villamoshuzal több mint felét exportáltuk. (ajtay) (Folytatás a 3. oldalon! Kedves olvasóink! Tekintettel arra, hogy január 25-től az újságpapír árát váratlanul 60 százalékkal emelte a gyár, azaz egy 8 oldalas laphoz szükséges papír ára immár 25,5 lej, február elsejétől — megértésüket kérve — kénytelenek vagyunk a lap szabad­eladási árát 60 lejre emelni. Az előfizetési díj április 1-jéig változatlan marad. XLVI. évfolyam 21. (12 788.) sz., | 1994. február 1.,­­ kedd | 8 oldal,­­ előfizetőknek: 50 lej ) szabadeladásban: 60 lej } ________________| Ütköznek a szakszervezeti vélemények Az RSZSZOSZ-Frájia katali­zátor kíván lenni az országot a politikai, gazdasági és társadal­­mi válságból kilendítő koalíciós kormányt célzó akcióban — mondotta Victor Ciorbea szövet­ségi elnök, heti sajtóértekezletén. A szakszervezetek, természetük­nél fogva, szereplői a politiká­nak. Revindikációikkal gazdasá­gi és társadalmi politikát, de nem tiszta politikát folytatnak. Épp ezért, egyes szakszervezeti képviselők részvétele a kormány­zásban természetes —■ fogalma­zott az elnöke. * A szakszervezeti akciók egybe­hangolásáról, valamint az RSZSZOSZ-Frátia, az OSZT és az ALFA Kartell közti nézetel­térésekről Miron Mitrea elmond­ta: „Nagy aggodalommal olvas­tam én is az OSZT és ALFA Kartell egyes vezetőinek nyilat­kozatát, miszerint az RSZSZOSZ, Frátia és a két konföderáció kö­zött szakadás következik be, a­­mennyiben részt veszünk a kor­mányzásban. Szerintünk a meg­levőnél nagyobb szakadás nem következhet be. Mások az okok. Az ALFA Kartellel nem tudunk közös nevezőre jutni a privatizá­lás tekintetében, ők a Mebo­­módszert szorgalmazzák,­­ ami viszont szerintünk a nép becsa­pása. Az OSZT-vel pedig anncs mit tárgyalnunk, a szövetség ve­­­zetősége sorban lemondott. Meg­lepő az OSZT-vezetőknél, hogy őket nagyon zavarja a szakszer-­ vezeti törvénytervezetben álta­lunk támogatott képviseleti kri­­térium.“ A Kfs-NN­PP elutasítja a Mi bármikor készek vagyunk részt venni az új kormányfor­mával kapcsolatos tárgyalásokon, amennyiben az RTDP meghív­ó jelentette ki Ion Diaconescu, sajtóértekezleten. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy párt­ja elutasítja a nemzeti egység­kormányt, „mivel az azt jelen­tené, hogy eltévedünk a kor­ nemzeti egységkormányt munista mentalitásnak kiszól­­gáltatott tömegben”. Az MNA-val aláírt Memoran­dumról Radu Vasile szenátor, szóvivő kijelentette, hogy a KD­­NPP szorgalmazza a dokumen­tum parlamenti megvitatását, te­­kintettel a benne foglalt nép­szerűtlen intézkedések társadal­mi kihatására. FÓRUM - Első kézből A magyarság az autonómia különböző formáiban gondolkodik Jövőjéről Szombaton Első kézből címmel szervezett Fórumot az RMDSZ marosvásárhelyi körzeteinek El­nöki Testülete, melyen meghí­vottként jelen volt Duray Mik­lós, a Szlovákiai Együttélés Moz­galom elnöke Markó Béla szö­vetségi elnök, Tőkés László püs­pök, az RMDSZ tiszteletbeli el­nöke. Fülöp Dénes, a Vártemplom lelkészének üdvözlő­ szavai után Gaál Márton, a ma­rosvásárhelyi RMDSZ körzetek Elnöki Testületének elnöke el­mondta, a fórum célja az volt, hogy megismerjük egymás gond­jait, a szlovákiai magyarok sor­sát, gondjait. Markó Béla szövetségi elnök bemutatta Duray Miklóst, aki — mint mondotta — azon kevesek közé tartozik, akik ’89 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát medencében élő magyar közös­ségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell vál­toztatni. A Kutyaszorítóban cí­mű könyvében a magyarság fáj­dalmáról szól, ezért volt vesze­delmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániá­ban is és másutt is. Mert a könyv a zsarnokságról szól, a­­zokról, akik kisebbségben, el­nyomatásban élnek. Mondaniva­lója máig érvényes. Másként jött létre a Szlovákiai Együttélés Mozgalom, másként az RMDSZ, de, bár a helyzetek különbözők, a megoldások általában közösek, és mindezek a magyar közössé­gek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonó­mia különböző formáival alapoz­hatják meg biztonságosan a jö­vőt. Rév-Komáron, a Kolozsvári Nyilatkozat ezt az elvet látják követendőnek a maguk és min­den jogfosztottságban élő nem­zeti közösség, etnikai közösség számára. MEGBOCSÁTANI LEHET, DE FELEJTENI NEM SZABAD Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Az el­lenzékiség az a vörös fonál, a­­mely végigvezet a felvidéki ma­gyarság politikai életén. A fel­vidéki magyarság hajlandó len­ne az elnyomóknak az elnyoma­ (mózes) (Folytatás a 3. oldalon)

Next