Népújság, 1994. június (46. évfolyam, 106-127. szám)

1994-06-01 / 106. szám

' MAROS ' MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 Markó Béla Ion Iliescu elnöknél Markó Béla, szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke e hét elején találkozott a román politikai élet több fontos sze­mélyiségével. Hétfőn Teodor Me­­lescanu külügyminiszterrel tár­gyalt az oktatási­ törvénytervezet­ről, a kisebbségi törvénytervezet­ről, valamint az Erdély-szerte ész­lelhető, a magyar kisebbség el­len irányuló provokációkról, konk­rétan például, a Marosvásárhe­lyen folyó Antonescu - szoborállí­tási munkálatokról. Kedden délelőtt 11 órakor Ion Iliescu államfő fogadta az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttséget, amely­nek tagjai Takács Csaba ügyve­zető elnök, Szabó Károly szená­tor,­ a szenátusi frakció vezetője, Vida Gyula, az RMDSZ képviselő­­házi csoportjának vezetője, Asz­talos Ferenc, az oktatásügyi bi­­­­totság alelnöke voltak. A találkozó az RMDSZ kérésére jött létre, mivel — mondta Mar­kó Béla —, a képviselőház a napokban megkezdi az oktatási törvénytervezet­ vitáját, amely olyan cikkelyeket tartalmaz a kisebbségi oktatással kapcsolato­san, amelyek a magyarság szá­mára elfogadhatatlanok, mert (e­­gyebek mellett) nem teszi lehe­tővé a kisebbségek számára az önálló iskolahálózat kiépítését. Markó Béla elmondta, hogy a napokban tárgyaltak a felelős politikai erőkkel az oktatási tör­vénytervezettel­­ kapcsolatosan, mert immár nem szakmai viták­ról van szó, hanem politikai döntésről. . Ion Iliescu államfőnek megvan­­ a lehetősége, hogy a politikai é­­letb­en nyomatékos véleményt mondjon e kérdésről. Az államfővel történt találko­zón szóba került az, hogy Erdély­­szerte provokációs folyamatok ta­­­pasztalhatók, és ebbe a folya­matba illeszthető bele az a pro­vokatív szándék is, hogy Anto­nescu szobrokat állítsanak. A Marosvásárhelyen felállítan­dó Antonescu-szoborral kapcso­latosan az államfő álláspontja már ismeretes, de Iliescu elnökök és mindazoknak a felelős ténye­zőknek közbe kellene lépniük, akik ezen változtathatnak. Nincsenek illúzióink, de az, hogy a találkozónak lesz-e konk­rét eredménye, néhány napon belül kiderül, mondta Markó Béla. A szövetségi elnök kifejezte abbéli reményét, hogy az Euró­pa Tanács számára sem mellé­kes az, hogy mennyire rendező­dik a kisebbségi kérdés, és ha Romániában továbbra is hatnak az integrációs érdekek, akkor fontos, hogy teljesítse az ország az Európa Tanács feltételeit, nem bújhat ki a felelősség alól. A tegnap délután a Demokra­tikus Konvenció Végrehajtó Bi­zottságával is tárgyalt az RMDSZ szövetségi elnöke. A részletekre Visszatérünk. MÓZES EDITH . .. *■­­ , „Nincsenek illúzióink“ A 3. OLDALON: Borbély László nyílt levele Ion Iliescu elnökhöz az Antonescu szobor-ügyben ­mől jut eszembe Látványban nincs hiány. Nem­rég azt jeleztem, hogy elefántok masíroznak Marosvásárhely­ főte­rén. Azóta ugyanonnan óriás hőlégballon is égnek emelkedett- Minimaraton is volt meg-szemét­­szobrok a rózsás park ,közepén. Na és, akkor mi van? .Semmi, ér­tek egyet önnel, kedves olvasó. Az igazi meglepetés az lenne, h­a a lehető legnormálisabb dolgo­kat látnánk a megyeközpont és a többi település utcáin, bejára­tánál. Például kétnyelvű felira­tokat, román és magyar nyelvű helységnévtáblákat és cégjelzé­seket. Csakhogy nálunk az alb­­normalitás uralkodik. Ami ter­mészetes, azt kézzel-lábbal, tűz­­zel-vassal megpróbálják távol tartani. Azok, akik ,,cirkuszt a népnek“ alapon olykor úgy fel­tüzelik magukat hazafias szóla­maikkal, úgy felfuvalkodnak, hogy már-már azt képzelik, megdicsőülten a mennybe száll­nak, mint az ürességtől nagyra dagadt hőléggömb. Közben mind­egyre kiderül, hogy könnyűnek bizonyulnak ezek a nehézfiúk, mindig tudniuk kell tehát, mer­ről fúj a szél, egyébként ész és kormány nélkül röpködnének ide-oda. Az információkat azon­ban idejében megkapják, a leg­több esetben legalábbis, tudat­ják velük, mit kell tenniük. Ha most az kell újra,­hogy az eset­leges magyar nyelvű feliratok ügyével vagy talán egy Antonies­­cu-szoborral izgassák az embere­­ket, akkor azt teszik. Ha ez lejár, ak­ad majd más■ Fő, hogy az or­szág ,a hatalom alapvető bajai­ról, hibáiról ismét és ismét elte­reljék a figyelmet. Ami nem is NAGY MIKLÓS KlIND (Folytatás a 3. oldalon) FEHÉR KERESZT PIROS MEZŐBEN A svájci csoda manapság, ha DEMOKRÁ- GIÁRÓL, EMBERI vagy AKÁR NEMZETISÉGI JOGOKRÓL E­­SIK, SZÓ, A SVÁJCI PÉLDA KERÜL TERÍTÉKRE A LEGHA­MARABB. Hogyan vált ez a mindössze 42 288 négyzetkilométer területű, a világ térképén alig kivehető parányi ország modellé a min­denkori forrongó Európa és a Föld többi országa számára? Miből áll az annyit emlegetett svájci csoda? Hol van lehetséges, hogy az egymással békétlenség­ben élő nagyhatalmak közé éke­lődve Svájc évszázadokon át meg tudta őrizni semlegességét, belső egyensúlyát? Történelme során voltak ugyan belviszályok, csú­fos belháborúk a kis államocs­­kák, kantonok között, de nemze­tiségi okok miatt sohasem csapott össze a határain kívül ősi ellen­ségnek számító három nagy eu­rópai nemzetiség, a német, a francia és az olasz. Akik ma már gondolkodásukban, életmódjuk­ban, egymáshoz való viszonyuk­ban német, francia vagy olasz BOROLAI GYÖNGYI (Folytatás a 4. oldalon) MOLDOVA IS TÁRSULT Moldova Köztársaság megkap­ta a társult tagsági státust. Osló­ban az észak-atlanti gyűlésen, s ilyképpen a 14. kelet-európai or­szág, amely részesül ebben. E döntést az észak-atlanti gyűlés állandó bizottsága hozta, miután 1993. októberében K­oppenhágá­­ban elhalasztottak egy ilyen döntést az első szabad és korrekt választások utánra. Kezdődik a násztánc Ellenzéki szerepre készül a FIDESZ A választások második forduló­jának eredményeivel kapcsolatban Göncz Árpád államfő hangsú­lyozta, hogy a politikai csopor­tosulásoknak most erkölcsi köte­lessége összpontosítani erőfeszíté­seiket és energiájukat a gazda­sági problémák megoldásáért. Vé­leménye szerint a választások be­bizonyították, hogy Magyarorszá­gon létrejött a demokratikus in­tézményrendszer. Pető Iván, a Szabad De­mokraták Szövetségének elnö­ke azt követően, hogy üd­vözölte a szocialistákat, a vasárna­pi parlamenti választá­sok második fordulóján elért győzelmüket, kijelentette, nem lehet közös kormányzásról be­szélni a Szabad Demokraták kül­döttségének ülése és az MSZP kongresszusa előtt. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy a koalíció csak akkor kötelező, ha nem lé­tezik abszolút többség. Abban az esetben, ha egy párt megszerzi a szavazatok több mint a felét, a­­ koalíció már nem kötelező, hanem csak lehetőség. — Szerintem kevés lehetőség van arra, hogy a választások má­­­sodik helyezettje, az SZDSZ koa­lícióra lépjen a Magyar Szocia­lista Párttal , — közli az MTI. Ki­ncze Gábort, "■ az SZDSZ mi­niszterelnöki jelöltjét idézve. A koalíció megalakításáért a párt jobb eredményeket , kívánt vol­na elérni a választásokon, mely erősebb pozíciót biztosítson ne­ki. A végső döntés az SZDSZ küldöttek június 5-re tervezett tanácskozásán születik meg — hangsúlyozta Kuncze. A Magyar Szocialista Párt va­lóban egy népszerű, baloldali párt, amely képes megalapozni az új nemzeti szövetséget és együtt kíván működni az ország vala­mennyi józan erőivel — jelentet­te ki Horn Gyula MSZP-elnök. A jövőbeli koalíciós partnereket ille­tően Horn elsőként a Szabad Demokraták Szövetségét említet­te meg. . Az MSZP-nek a határokon túli magyarokkal szembeni álláspont­jára utalva Horn rámutatott, a szocialistáknak szívügyük ez a probléma. Magyarországnak kö­telessége lehetőségeihez mérten és bölcs módon támogatni a ha­tárain túl élő magyarokat. A Magyar Szocialista Párt hétfőn megkezdte a kormánykoa­líció megalakítására és a mi­niszterelnök kijelölésére vonat­kozó tárgyalásokat­­— mondotta Szekeres Imre, a magyarországi parlamenti választásokon győ­zelmet arató párt alelnöke. U­­gyanakkor nem erősítette meg, de nem is cáfolta azon híreszteléseket, miszerint Horn Gyula MSZP-elnök­­nek van a legnagyobb esélye, hogy kormányfőnek jelöljék, közli az MTI­. A vasárnapi választások ered­ményhirdetése után tartott sajtó­értekezleten Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének (FIDESZ) elnöke kijelentette, hogy csoportosulása belép az új parlamenti ellenzék soraiba és támogatni fogja a Liberális Gaz­daság elvét. A kormánykoalíció­ban való részvétel perspektívái­ra utalva, Orbán hangsúlyozta, ezirányú felkérés esetén a végső döntést a párt republikánus ve­zetősége hozza meg. RMDSZ-interpelláció a képviselőházban Szociális ügyben interpellált május 30-án Kerekes Károly a képviselőházban, arról, hogy az alkotmány 43. cikkelye értelmé­ben az állam kötelessége intézke­déseket hozni a gazdaság fejlesz­tése és a lakosság szociális vé­delme érdekében. Románia kormánya 1994-ben kiadott szociális védelemről szóló Fehér Könyvében előirányoz egy társadalmi segélyről szóló, tör­vénytervezetet azoknak a megse­gítésére, akik a gazdasági-társa­dalmi körülmények következtében akaratuktól függetlenül nem rendelkeznek a létfenntartáshoz szükséges feltételekkel. A Munkaügyi és Népjóléti Mi­nisztérium nyilvántartásából ki­derül, hogy 1994. május 30-án 207.686 olyan egyén létezett az országban, akinek a munkanél­küli segély megszűnte után sem­ (mózes) (Folytatás a 8. oldalon) ő nem is ő Bolhából nacionalista elefánt A Cuvântul liber című lapban megjelent egy cikk május 11-én, AURARIU VASILE aláírással. Arról van szó — többek között — benne, hogy az aláírót SÁROMBERKÉN elnyomják a magyarok, a családjával együtt. Nos, elöljáróban annyit, hogy Aurariu bácsi megboldogult felesége magyar volt, három fia van: Laci, Zoli, Tibi. Azért a bi­­zalo v'-''’. emlegetés, mert az apa is így nevezte őket beszélgetésünkkor. ANKÉTÜNK A 4. OLDALON XL­VI. évfolyam 108. (12 872.) sz. 1994. június 1., szerda­i oldal, ára: 80 lej Ecce homok! Lazsáltak a tudósítók Mármint a 24 ORE riporter­párosa vasárnap, Sáromberkén. A keddi lapban mégis beszámol­nak az évfordulós ünnepségről, de már a tudósítás elején nehez­ményezve jegyzik meg, hogy az ünnep programja csak magyarul volt kapható. Közben vidáman elírják Tónk Sándor nevét s a Szabó Vilmosét is, és Tonkot a­­mellett még megteszik az Erdély Egyesülése (!) nevű múzeum al­­elnökének­ is. Mielőtt a svédasz­talhoz járultak volna, az errigei polgármesterhez fordultak fel­világosításért. Hát jól el lettek tájékoztatva, nem mondom. Az­tán szerényen megjegyzik, hogy mivel csak ők ketten képviselték a román nyelven írott sajtót, lazsálniuk kellett, hiszen végig csak magyarul beszéltek azon a fránya ünnepségen. Hát ez nem szép attól a 999 más anyanyelvű­től, hogy a két tudósító ked­véért nem váltottak át! Jót lehet ezen nevetni. Re­mélem, enni tudtak, magyarul is. Aki pedig egyházi ünnepre üti be magát, ne követeljen szinkron­tolmácsot, mert nem minden is­tentisztelet és kegyelm­es megem­lékezés hasonlít a Crans Monta­na Nép Háza-beli­­piknikjére ... II. I­.

Next