Népújság, 1994. augusztus (46. évfolyam, 150-171. szám)

1994-08-02 / 150. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 TABAJDI CSABA A határklauzáról A Magyar Nemzet július 30-i száma Tabajdi Csabának, a mi­niszterelnöki hivatal államtitká­rának nyilatkozatát közli. A magyar miniszter a határon­­ túl élő magyarok helyzetéről el­mondta, hogy nagyon fontos e­­redménynek számít az, hogy megalakulhattak a határon túli magyarok törvényes demokrati­kus szervezetei, amelyek parla­menti képviselőket állíthattak, pártokat alakíthattak. Például Romániában az RMDSZ, nagy­ság szerint, a negyedik parlamen­ti párt. Mind a magyar—szlovák, mind a magyar—román kapcsolatok legkényesebb problémája a ki­sebbségek helyzete. A határkér­déseket viszonylag könnyű ren­dezni, noha a felek ama kije­lentése, hogy nincs területi köve­telésük egymással szemben, fél­reértéseket és ellenséges indula­tokat szül. Sokan úgy vélik, hogy mi végleg lemondunk ama terü­letekről, amelyek az első és a második világháború utáni béke­­rendszerekben a nagyhatalmak döntése nyomán a szomszédos államokhoz kerültek. Semmi e­­gyebet nem teszünk, mint hogy újból megerősítjük azt, amit meg­állapítottak a két békeszerződés­ben. Ha egyes szomszédaink a bizalomerősítés jegyében kérni fogják ezt, a magyar kormány kész e lépésre. A magyar hivata­losság a továbbiakban elmondot­ta: a jelenlegi kormányzók fél­reérthetetlenül kijelentették, hogy csupán olyan alapszerződésekbe egyeznek bele, amely megfelelő­garanciákat tartalmaz a magyar­ság számára. Bár nem akarom bírálni az előző kormányt, el kell ismernünk, hogy a radikális na­cionalista vonal megjelenése, az utóbbi évek kétértelmű nyilatko­zatai, a kisebbségi problémák el­­túlzása miatt, nemzetközi megíté­lésünk nem pozitív irányba ha­ladt. Úgy kell eljárnunk, hogy a nyugatiak és szomszédaink szá­mára egyaránt világos legyen, a­­mikor a határon túli magyarokat illető bántalmakat sérelmezzük, ezek mögött nem rejtőzik titkos határmódosítási politika — össze­gezte a miniszter. (Rompres) Apadóban Petőfi népe? ELFOGULT BESZÁMOLÓ A KÉTNAPOS MEGEMLÉKEZŐ RENDEZVÉNYRŐL A segesvári­ fehéregyházi csata, Petőfi Sándor halála 145. évfordulója alkalmából a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szerve­zésében kétnapos megemléke­zés-sorozatra került sor. A kegyeletes főhajtás minden mozzanatánál jelen voltam, a lehangoló élménytől ha nem is az eksztázisig, de minden­képpen a derűlátásig terjedő­­hullámhosszon váltakozott­­épült a hangulatom-benyo­­másom. Mindezt most meg­osztom az olvasókkal. Találkoztam pár lelkes, ügybuzgó emberrel, akik­ nél­kül a csata és Petőfi emlé­kezete nem élne olyan hőfo­kon, mint ahogy él, s mint ahogy végül bebizonyosodott ezúttal is. Az jelesül, hogy a 145 éve halott költőzseni szelleme hat, nemcsak vege­táló megmaradásra, de épí­­­­tésre-gyarapodásra buzdít, Ispánkat, délután 4 óra. Az emlékmű előtti útszakaszon rendőrök hada. Figyelmesek, vigyázzák a forgalmat. Arra már úgy tűnik, nincs megbí­zatásuk, hogy a szemben ép­pen most munkalázban égő kombájnosokat párperces nyugvásra intsék. Alig halla­ni Gáli Barna segesvári RMDSZ-elnök szavait, Gábos­­né szavalatát még annyira sem. Elhelyezik a koszorúkat. 11 .ehangoló, hogy ha a kiskő­rösiek küldöttsége nem len­ne jelen, csak a koszorúzók, a „hivatalosságok" és termé­szetesen a rend őrei állapíta­nák meg elkeseredetten, hogy vandál kezek újból Petőfi kő­arcába vágtak baltával vagy doronggal. A balgák, akik azt hiszik, hogy ilyen aljas tettel ártani tudnak Petőfi szelle­mének. .. Zeyk Domokos emlékművé-­ nél, amelyet szépen-méltókép­­pen gondoznak a héjjazsfaiviak. LAZÁR LÁSZLÓ (Folytatás a 3. oldalon) Bányászsztrájk Augusztus 1-től a Tg. Jiu-i Ligni­tal önálló Ügyvitelei Egység (ÖÜE) Bányász Szakszervezetei Szövetsége felújította a munka­konfliktust a Tg. Jiu-i ÖUE Igaz­gatóságával. A Tg. Jiu-i Polgár­­mesteri Hivatal és a rendőrség jóváhagyásával augusztus 5-ig minden­­nap 10-től 14 óráig til­takozó gyűlést szerveznek a pre­­fektúra terén. A szövetség szak­­szervezeteinek revindikációi azo­nosak a július 28-án általános sztrájkot kirobbantó Rovinari-i Bányász Szakszervezetek Föderá­ciójának követeléseivel. Konkré­tan a követelések többek között a bérszint 165 000 lejre való eme­lését célozzák, mely szint egysé­ges a 11 megyében működő ÖUE 74 000 alkalmazottjára nézve. A követeléssel szemben a csütör­tökön, szombaton és vasárnap lezajlott találkozón az ÖUE veze­tősége a jelenlegi bérek csupán 7 százalékos emelését, 15 száza­lékos hűségdíjat és a Bányász Nap alkalmával 100 000 lejes pré­miumot javasolt. Amit a kereskedelmi döntőbíróságról tudni kell A Gheorghe Nannal,­ a Maros Megyei Kereskedelmi,­ Mezőgaz­dasági és Iparkamara elnökével, valamint a kamara jogügyi ta­nácsosával, Vladimir Nancaval folytatott beszélgetés során ér­dekes dolgokat tudtunk meg kez­deményezéseikről. Mint elmondták, a közelmúl­tig csak Románia Kereskedelmi és Iparkamarája mellett műkö­dött ilyen jellegű igazságszolgál­tatási szerv, a Bukaresti Nem­zetközi Ítélőtábla. S hogy a gaz­dasági egységek számára hozzá­férhetőbbé tegyék ezt a tevé­kenységet, lehozták megyénk színvonalára is, megszervezve a belső és a nemzetközi vitás­ peres ügyek rendezésére hivatott ke­reskedelmi döntőbíróságot. U­­gyanakkor szervezett jogi kere­tet kívánnak létrehozni annak a fakultatív jellegű békéltetésnek, amely által feloldhatók bizonyos, az üzleti élettel járó nézetkü­lönbségek, s ekképpen megelőz­hető az ügyeknek bírósági pe­rekké fajulása. A Maros megyei kamara az országban az elsők között tette meg ezeket a decentralizáló lé­péseket, így vezetőtestülete el­fogadta a kereskedelmi döntő­­bíróság megszervezésének sza­bályzatát, a bírósági eljárás, va­lamint a fakultatív békéltetési eljárás szabályait. Megalakult a döntőbizottság és véglegesítették a bírák névsorát. Eszerint a szervezeti keret máris adott a tevékenység megindítására. (ajto.v) (Folytatás a 2. oldalon) A pápa a gyermekhez való jogról (MTI-tud.) A pápa vasárnap állást foglalt a mesterséges meg­termékenyítés, a béranyaság és más olyan módszerek ellen, a­­melyek úgymond nem elősegítik, hanem helyettesítik a természe­tes nemzést. II. János Pál a nyári hőség miatt a Rómához közeli, Gastel Gandolfo-i nyaralójában mondta el az egybegyűlt hívekhez inté­zett, szokásos vasárnapi üzenetét. A pápa rámutatott, hogy gyorsu­ló ütemben terjednek a termé­szetes folyamatokat helyettesítő technológiák, amelyek súlyos er­kölcsi problémákat vetnek fel. — A gyermek utáni jogos vá­gyakozást nem szabad a gyer­mekhez való olyan jognak tekin­teni, amelyet bármi áron ki le­het elégíteni. Az ilyenfajta hoz­záállás puszta tárgyként kezelné az emberi lényt. A tudománynak kötelessége támogatni a termé­szetes nemzési folyamatokat de nem feladata mesterségesen pó­tolni azokat — szögezte le a ka­tolikus egyházfő. — A mesterséges nemzési el­járásokkal megfosztják a szüle­tendő emberi lényt attól a jogá­tól, hogy egy igazi szerelmi ak­tus eredményeként és természe­tes biológiai folyamatok szerint jöjjön a világra. Az ily módon­ születő egyéneket pszichés, szo­ciális és jogi problémák fogják végigkísérni egész életükön — figyelmeztetett II. János Pál a mesterséges nemzési módszerek szerinte meglévő veszélyeire. A gyermektelenség megoldását a pápa az örökbefogadásban lát­ja, amelyet szerinte jobban kel­lene megszervezni és propagálni.­­A gyermektelen, de gyermek után vágyó szülők oly módon, is­ kielégíthetik ezen természetes ó­­hajukat, ha más, a család me­legétől megfosztott gyermekekre fordítják szeretetüket és gondos­kodásukat. A zene is hozzájárulhat ahhoz, hogy Európában, amely olykor hagyja magát elcsábítani az a­­nyagiasság és az élvhajhászat által, a népek közötti egyre na­gyobb megértés ne csak a­ gaz­dasági és politikai érdekekre tá­maszkodjék, hanem a közös szel­lemi és kulturális gyökerekre is. Mindezt II. János Pál mondta vasárnap este, amikor Európa különböző országaiból érkezett művészek koncertet adtak a Cas­­tel Gandolfo-i pápai nyaraló bel­ső udvarán. Az Ottorino Respighi Akadémia szervezésében a szom­bathelyi Pannónia szimfonikus ze­nekar szólistái és a nyíregyházi Bárdos Lajos kórus Bach H-moll miséjéből a Credót és a Magni­­ficatot adták elő, Kurt Redel vezényletével. A Magyarországról, Németor­szágból, Szlovéniából és Romá­niából érkezett művészekhez for­dulva a katolikus egyházfő ki­jelentette: Európa közös szellemi és kulturális gyökerei olyan „ö­­rök értékek, amelyek az igazi társadalmi haladás legszilárdabb és legbiztosabb fundamentumát tudják. - XLVL évfolyam 150. (12 917.) sz., 1994. augusztus 2., kedd 8 oldal, ára: előfizetőknek: Kio lej szabadeladásban: 126 lej Magáncivódásaim Szerepjátszók­ ­. Már rég tudom, hogy neki szűk a keret. Az RMDSZ. Ha a nyáj­­szellem irritálná s néha nagy igyekezetében el bitangokra vala­merre, nem szólnék. Esetleg csak annyit: majd visszatalál. Dehát erről szó sincs. Nem azért elé­gedetlenkedik és okvetetlenkedik állandóan, ő nem külön uta­kon jár, ő különb­. És ez nem ugyanaz. Akadékoskodik minden­hol mindenért, mintha csak ne­ki lenne igaza, mintha különb lenne másoknál. Hát nem az. Nem feltétlenül szükséges és egyáltalán nem rokonszenves aho­gyan el(ö) adja magát. Mindig, ott keresi a bajt, ahol nincs (vagy éppen elcsitult), ahol az előtte­­járók már régen hatástalanítot­ták. És ami ennél is rosszabb, károsabb, akkor követelőzik, ak­kor dobja el a sulykot, amikor mások esetleg hajlamosabbak a jó szóra. Az én értelmezésem szerint van valami a dologban. Az időzítéssel sosem hibádzik, mindig pont akkor lépik, amikor nem kellene, így van megrendez­ve. .. Sokadikszor látom, hallom. S nekem untig elég. Katona Ádám szerepet játszik, magára ölti a fájdalmat és úgy mutogatja (na nem a sebeit) az elnöki kegye­lemmel szabadult zetelaki és­ o­­roszhegyi fiatalokat. Dicsekszik, mintha az ő érdeme lenne, hogy azok végre közöttünk lehetnek­ és olcsó szánalomért perlekedik. Televízióból rádióba, botrányról botrányra. Csak minél nagyobb legyen a felhajtás, a lárma. Té­ved, ha valaki elhiszi, hogy fen® PAKOT FÜLÖP (Folytatás a 3. oldalon) Közös választási listán a szlovákiai magyar pártok — beszélgetés Dr. BAJNOK ISTVÁN parlamenti képviselővel — D­r. Bajnok István, a szlovák parlament tagja, a Szlovákiai Magyar Kulturális és Közműve­lődési Szövetség országos alel­­nöke a múlt hét végén járt Ma­rosvásárhelyen. Nemrég jött létre a szlovákiai magyar pártok hármas koalíciója, az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt között. Az­ erdélyi magyar­ságot rendkívüli módon érdekli a felvidéki magyarság helyzete, különösen most, hogy hosszas va­júdás után végre egyezségre ju­tottak. Azt kérdeztük meg Baj­nok István képviselőtől, milyen koalícióról van szó? Csupán vá­lasztási, vagy annál több? — El kell mondani, hogy azért vajúdott ilyen sokáig a koalíció létrehozása, mert épp abban az alapkérdésben nem tudtunk so­káig megegyezni, hogy ne csak választási koalíció legyen, hanem szoros együttműködési koalíció. Ez azt jelenti, hogy a működő szerződés értelmében a számsze­rű adatok szerint fog módosulni a csoportalakítás. Például ha minden pártból legalább öt kép­viselő bejut, akkor külön, ha nem, akkor közös parlamenti cso­portban fogunk dolgozni. Az összes jelentős törvényjavaslatot csak konszenzussal fogjuk támo­gatni a parlamentben. Ezért na­gyon fontos tény, hogy bár nehe­zen, de megszületett a koalíció. A közvélemény ebben látja az egységes magyar politizálás meg­valósítását. Az Együttélés Moz­galom mindig is emellett volt, s most úgy érezzük, hogy a meg­szabott feltételekkel sikerült el­érni azt, hogy ne csak addig le- MÓZES EDITH (Folytatás a 8. oldalon)

Next