Népújság, 1994. november (46. évfolyam, 215-236. szám)
1994-11-01 / 215. szám
Felavatták Bernády György bronzszobrát (Folytatás az 1. oldalról) Györgyétől. Illő hát, hogy ennek a városépítő embernek visszaadjon valamit a városa a maradandóságból. Hogy valamennyi abból a lelkesültségből, alkotókészségből, tehetségből és akaraterőből ,ami őt jellemezte és amit az utána jövőkre hagyományozott, most rá is visszasugározzon ... Ne felejtsétek hát: mi építeni akarunk! Építeni közösséget, építeni iskolát, építeni várost, építeni az emberi lelkeket és ellenszegülni a rombolásnak. Építeni akkor, amikor ez nagyon nehéz! Építeni, akárcsak Bernády György! FONTOS PILLANAT Marosvásárhely életében a mostani, — mondta Ioan Racolta prefektus —, mert e jeles személyiség szobra azt jelenti, hogy a mai generációk elismerik annak az embernek az érdemeit, aki a város élén olyan dolgokat valósított meg, amelyek máig is fennmaradtak. Nemcsak gyakorlati, de szellemi értéke is van mindannak, amit Bernády György, Emil Danden és a hozzájuk hasonlók létrehoztak, szintén egy átmeneti időszakban. Végül gratulált Bocskay Vince szobrászművésznek. TALÁN EGY ÚJ KEZDET a mai nap egy olyan város életében, amely a szabadság hajnalán megjárta az ésszerűtlenségnek, az ellenségeskedésnek a kálváriáját — hangzottak Takács Csaba ügyvezető elnök szavai. Bernády szavait idézte: „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak ... Álljanak elő és ne szégyenkezzenek ... az élet nem vár, az élet rohan“. Ebben az országban békességben, együtt más állampolgárokkal élni és dolgozni akarunk, de mindezt csak úgy tudjuk elfogadni, ha nemzeti közösségünk önrendelkezését meg tudjuk valósítani. NEMCSAK ÉPÍTETT, HANEM ÚJJÁÉPÍTETT Verebesn Imre államtitkár az előtt a Bernády előtt tisztelgett, aki a századelőn ennek a városnak a menedzsereként otthont s hazát épített, s újjáépített, és egyben példát mutatott a mának is. Bernády György olyan modern értékeket honosított meg, amely értékekre ma is büszkék lehetünk. Kevés polgármester mondhatja el magáról, hogy már életében szobrot állított magának, akkor, amikor ebben a városban közintézeteket épített, palotát emelt a kultúrának, iskolákat alapított, rendezte a tereket és rendezte az utcákat, és vízvezetéket épített, és sáros utcák helyek kövezett utcákat, aszfaltot teremtett. Kőbe véste már életében azt az üzenetet, amely minden polgármester számára kötelező: bármilyen nehéz is az adott időszak, bármilyen mértékletesen állnak rendelkezésre az eszközök, akkor is nem visszafejlődni kell, hanem építeni. Bernády György ezt tette... AKKOR LESZEK BOLDOG ... A harangok zúgásának elcsitultával mondta el ünnepi beszédét Sütő András, azzal a gondolattal, hogy a harangok nem azért szólnak, mert valaki „szervezési hibát“ követett el, hanem figyelmeztetnek arra a történelmi időre, amely a szoboravatás hátterében áll. ’49-ről beszélnek, amikor leszálltak és Gábor Áron ágyúkat öntött belőlük, amelyektől még tíz évvel ezelőtt is rettegett a diktatúra. Bernády György és korszaka teremtette meg a város értékeit — hangsúlyozta Sütő András —, ezt akarta lerombolni a hatalom. Az igazságtalanságot soha nem szabad elfogadni, amely nemcsak Erdély magyar lakosságát, hanem a románok hagyományait is sérti. Kossuth, Petőfi, Rákóczi szobrának beolvasztása nemcsak a magyar szellemet gyalázta meg, hanem mindazokét, akik ezen a tájon éltek és élnek. Olyan korszaknak nézünk elébe, hogy minden város, község azé kell legyen, aki szellemét, kultúráját építi, könyvtárait tisztán tartja, megőrzi, akik építenek, az utcákat seprik, azoké, akik munkája révén mindez megvalósul. Semmilyen város nem köteles javait, értékeit oda irányítani, ahová parancsolják, hanem saját önkormányzatuk javára használják fel azokat. Reményét fejezte ki, hogy ez a gondolatiság beteljesül, és a város valóban és újra Bernády György emléke jegyében fog felvirágzani. Akkor leszek boldog — mondta —, amikor gyermekeket látok majd Bernády vállán mászkálni, és ezért senki be nem zárja őket. AZ ÖNTUDAT SZOBRA IS LESZ! — mondotta Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Itt, ennek a fölavatandó szobornak a vonzáskörében az első gondolatunk ezé a megháborodott, gyalázatos századunké lehetne. Szenvedő szemtanúként mondhatjuk el százmilliókkal együtt, hogy korunkban többen is uralkodtak fölöttünk, olyanok, akik nem csak szobrokat, rideg és kegyetlen város-emlékműveket emeltettek maguknak Bizánc tékozlásával és reszketeg, gőgjével, magát a romlást, a pusztulást emelték fölénk emlékműnek. Az ő művükkel szemben egy hasznos életű polgármesternek állítani szobrot szinte semmiség. Egy porszem talapzatra emelése ott, ahol sziklákkal és mitológiákkal labdázgatnak. És mégsem az. Éppen ellenkezőleg: a kisiklatott világ helyrebillentésének a merész kísérlete. Igazságszolgáltatás a múltnak, a munkának, a megtiportak önérzetének. Mert Bernády György polgármester szobra mától kezdve nemcsak finom és hallgatag dísze lesz ennek a városnak. ... Ez a szobor, hasonlóan mint akiről mintázták, keményen dolgozni fog. Emlékezni, emlékeztetni! NEMCSAK ÉPÍTÉSZ, de pragmatikus politikus volt — emelte ki Cornel Moraru, a Maros megyei Művelődési Felügyelőség főinspektora —, aki megértette az idők szavát. A mi feladatunk felújítani a múlt értékeit és a jó szimbólumává tenni azt. Jelkép számunkra, diplomáciai, történelmi jelkép, a barátság, megértés szimbóluma. Egy szimbólumot lehet manipulálni, de elpusztítani lehetetlen. BERNÁDY ITT FOG ÁLLNI EZUTÁN MINDIG Ez a szobor a vásárhelyi románok szobra — jelentette ki Marosi Barna újságíró —, mert Bernády György volt az a politikus, aki átutazott Nagyszebenbe 1919-ben, hogy Iuliu Maniuval tanácskozzék a gyulafehérvári határozatok megtartásáról. Ez a szobor a vásárhelyi magyarok szobra, mert az itthonmaradásra biztat. Ez a szobor a transzilván polgár szobra, mert Bernády nemcsak várost akart építeni, sokkal inkább egy modern életformát próbált erre mifelénk megteremteni. Mi már régen nem leszünk, de Bernády itt fog állni ezután mindig, örökös-örökké ... * Az ünnepségen bemutatták Csiky Boldizsár kórusművét, amelyet Reményik Sándor és Sütő András szövegére szerzett Közreműködött a Cantemus leánykórus (karvezető Birtalan József), a Kistemplom kórusa (karvezető Csiky Ágnes), a Nagy István vegyeskar (karvezető: Kovács András), a Psalmus vegyeskar (karvezető Birtalan Judit), a Vártemplom férfikara (karvezető Csiky Csaba), a Juvenális régizene együttes (Székelyudvarhely), Györffy András, Kilyén Ilka, Nagy László, Szöllősi Szilárd, Benczédi Szilárd. Nem zárhatjuk a város életében fontos eseményről szóló krónikát anélkül, hogy ne említenénk meg a szobor felállításához kapcsolódó mozzanatot, a Bernády György emléknap című kiadvány megjelenését, amely tartalmazza a szobor létrehozásának történetét, mindazok nevét, akik anyagilag is támogatták a Maros megyei RMDSZ és a Bernády György Alapítvány kezdeményezését. A vonzó kivitelezésű emlékfüzet szerkesztése és kivitelezése Marosi Barna és Szepessy László nevéhez fűződik, akiknek, méltányolandó érdemei vannak a szombati ünnepség megszervezésében. A „különös csődről" (Folytatás az 1. oldalról) a halálokok felől.“ Mi nem mondtunk olyant, hogy „gyanús körülmények“, csupán azt, hogy „különös csőd“ és hogy talán rá lehetne találni a tehetetlenség „vírusára“. Persze, a tanulságok végett. Korábban, amikor még döcögött a Tulipán, az „élveboncolással“ nem lehetett igazán a kudarc-sorozat okainak nyomára akadni. Semmi kétségem, hogy az egykori és mai menedzserek — versenyvizsga nyomán mindahányan — a folyamat minden mozzanatát kellőképpen dokumentálhatják a vállalkozás ráfizetésességének magyarázataként. Ami viszont a csőd „különös“ jelzőjét indokolja, sem a részletekben van. Vagyis a négy- vagy ötszöri nekifutásban külön-külön, hanem abban, ami az EGÉSZBŐL felsejlik. A sorozatból! Mindenféle mostani magyarázaton innen és túl világos, hogy nyereményes vállalkozásnak ígérkezett a Tulipán. Akkori értéken tetemes indulótőkéje volt, kölcsönt is kaptak az RMDSZ-től s a tagságtól szintén. Az sem utolsó, hogy az RMDSZ jelvénye jó ajánlólevélnek számított közelebbi és távolabbi nyugaton. Kell-e ennél több a sikerhez a vállalkozások korában? Már a hozzáértésen kívül. Mert efelől kétségünk nem lehet, hiszen a Tulipán környékén megfordulók közül többen sikeres vagy legalábbis menegető magánvállalkozásokat működtetnek. Most már mindezeket egybe vetve, nem különös a Tulipán csődje? A kedves és figyelmes olvasó az iméntiek után is azt fogja mondani, hogy nem mondtuk ki a B-t. Nem a szándékon múlik, hanem azon a meggyőződésen, hogy a sikertelenség-sorozat okainak és mellékkörülményeinek világos feltárása az RMDSZ elnökség és a választmány dolga. Erre csak hajlandóság nem mutatkozik. A már jelzett választmányi gyűlésen, nem is különös, hanem egyszerűen feltűnő közömbösséggel vették tudomásul a vállalkozás utolsó vezetőjének bejelentését, hogy éppen a szemreesőt készül feltenni a végérvényesen elhervadt Tulipánra. Talán a decemberben összeülő tisztújító közgyűlés több érdeklődést tanúsít a kérdés iránt és betekintést kér a volt és mai menedzserek ténykedésébe. Mert lám, aki nem beszélt, megnyugtatóan le nem rendezett dolgok mindegyre előbukkannak. Jó lesz, ha az új vezetés nem hurcol magával fölös terűt. 1994. november 1. 3 OLDAL — NÉPÚJSÁG A nap hitei Akad még tennivaló Amint arról a médiák már tájékoztattak, Bukarestben megnyílt az Európa Tanács Információs Központja. A központ avatásán részt vett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is, aki általában véve pozitívan értékelte a román belpolitikai helyzetet, de kijelentette: azért akad még tennivaló. Elsősorban a homoszexuális személyek helyzetére utalt, de szólt az igazságszolgáltató szervek függetlenségének feltétlen szükségességéről, a szabad véleménynyilvánítás, és ezen belül a szabad sajtó kérdésköréről, a korrupció megfékezésének szükségességéről (itt főleg a pártok anyagi támogatására utalt), valamint az önkormányzatok megerősítésének, autonómiájának problematikájáról. A főtitkár azt is közölte, hogy 905 személy fordult panasszal — jogsérelmek miatt — Romániából az Európa Tanácshoz. Románia sérelmei Október 24 és 29-e között Hágában tartották meg az Atlanti Egyezmény Egyesületének közgyűlését, melyen Románia részéről Marcel Dinu nagykövet, a Külügyi Minisztérium államtitkára vett részt. A közgyűlés témaköre ez volt: Az Észak-Atlanti Szervezet a 21. századra készül. A román küldött felmérést mutatott be arról, hogy milyen hatással voltak a román gazdasági életre az 1990 óta életbe léptetett részleges vagy teljes embargók — főleg Irakkal és Jugoszláviával kapcsolatban. Az újságírók egyesülete tiltakozik A Román Újságírók Egyesülete tiltakozik a hazai politikai hatalom azon szándéka ellen, hogy elnémítsa a kritikai hangvételt a román sajtókiadványokban. Az egyesület főleg azt a javaslatot kifogásolja, melyet a kormánypárt tett meg, és ez arra vonatkozik, hogy szigorítsák a 238-as törvénycikkelyt, mely a tisztségviselőkkel kapcsolatos becsületsértésre vonatkozik. A javaslat értelmében, aki az államelnököt bírálja, az öttől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Az egyesület összehasonlításképpen a közvélemény tudomására hozza, hogy az alkotmányos rend elleni erőszakos cselekmény mindössze egytől hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A pénzügyminiszter helyesbít A kormánynak ezekben a napokban kell megtennie az őszi költségvetési kiegészítéseket. Minden minisztérium követelőzik, hiszen sem a tanügyre, sem az egészségügyre, sem a szociális védelemre nem jutott elég pénz az idén. Ezeknek a nyomásoknak, követelőzéseknek a hatására a pénzügyminiszter, Florin Georgescu kénytelen volt elismerni, hogy tévesen számították ki az idei termelési eredményeket, s a nemzeti jövedelem volumene 1994 viszonylatában valószínűleg nem lesz nagyobb, mint a tavaly, így az az előrejelzés is értelmét veszti, melyet Nicolae Vacaroiu miniszterelnök többször hangsúlyozott, kijelentve, hogy az idén 10 százalékkal növekszik év végéig az életszínvonal. Munkahelyeket ajánlottak Bukarestben a Román árutőzsde keretében országunkban első ízben szervezték meg a munkahelyek kétnapos „vásárát“- Ennek keretében 47 cég ajánlott fel az érdeklődőknek mintegy 800 munkahelyet. A kétnapos rendezvény keretében a fiatalok, munkanélküliek 700 felvételi kérelmet helyeztek el a szervezőknél. Betöltetlenül maradtak a szakképzett gépkocsivezetőknek és a szövőnőknek felajánlott munkahelyek. Reméljük, hasonló rendezvényekre az ország megyeszékhelyein is hamarosan sor kerül. A hűsítők gyanúsak! A fogyasztók védelmét biztosító hivatal újra egy közleményben hívja fel Románia lakosságának figyelmét arra, hogy az országban forgalmazott hűsítők egy részét nem megfelelő higiéniai feltételek között állítják elő, rögtönzött berendezésekkel. Így jó lesz vigyázni arra, hogy hol, mit vásárolunk, és főleg ne vigyük túlzásba ezek fogyasztását. A figyelmeztetés főleg azoknak a szülőknek szól, akik anyagilag megengedhetik maguknak, hogy gyermekeiknek megvásárolják a minőségileg kifogásolható, és aránylag igen drága hűsítőt. A Román Vasút pénzhiánnyal küszködik A román vasúti forgalom újjáélesztése és a Vasúti hálózat korszerűsítése érdekében a Román Vasút országos társaság anyagi támogatásért a Világbankhoz és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz fordult kölcsönért, tette közzé V. Olievschi, a társaság alelnöke. Annak a tervnek a kivitelezése, amelyhez a társaság kölcsönt igényel , körülbelül 380 millió USA dollárba kerülne. A felújítás mind a vasúti hálózatot, mind a mozdony- és vagonparkot érintené. Korszerűsítenék a jelzőrendszert és új komputerek vállalnák fel a forgalom automatikus irányítását. Hírszerkesztő: MÁTHÉ ÉVA