Népújság, 1994. december (46. évfolyam, 237-257. szám)

1994-12-01 / 237. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 Az EBEÉ kisebbségi főbiztos képviselője Bukarestben Viorel Hrebenciuc, a román kormány főtitkára, a Nemzeti Kisebbségi Tanács koordinátora, szerdán fogadta Hupp Schaffer nagykövetet, az EBEÉ kisebbsé­gi főbiztosának romániai képvi­selőjét és Arie Bloedot, a hágai Etnikumközi Kapcsolatok Ala­pítvány igazgatóját. A vendégek kifejezték készségüket közös sze­mináriumok megrendezésére a nemzeti kisebbségek jogainak témakörében. Kedden a vendégek Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és a szövetség más ve­zetőivel folytattak megbeszélést az RMDSZ bukaresti székházá­ban. Markó Béla átadta Hupp Schaffernek a Max van der Stoep- hoz, az EBEÉ kisebbségi főbizto­sához intézett levelét egy doku­mentumcsomaggal együtt, amely­ben összegezik a romániai ma­gyar kisebbség helyzetével kap­csolatosan az utóbbi időszakban végbement belpolitikai esemé­nyeket. Ugyanazon forrás rámutat, hogy a találkozón elemezték a romá­niai magyarság helyzetét a na­cionalizmus­­felerősödése és a magyarellenes nyilatkozatok el­ szaporodása közepette. Meghívó a társultaknak is Helmut Koh­l német kancellár meghívta a közép- és kelet-eu­­­­rópai társult államok vezetőit december kilencedikére Essen­be, ahol az Európai Unió csúcsérte­kezletét követően, tájékoztatást kíván adni a tanácskozás ered­ményéről. Maga Helmut Kohl jelentette ezt be szerdán Bonn­ban a német—francia csúcstalál­kozót követő sajtóértekezleten. Elmondta, hogy a hat társult ország állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit tá­jékoztatni akarja a csúcsérte­kezletről, és elsősorban arról a határozatról, amely a közép- és kelet-európai társult államoknak a csatlakozáshoz vezető jövőbeni közeledéséről szól. A mintegy másfélórásra ter­vezett találkozó után a kelet-eu­rópai vezetők hivatalosak a tag­államok vezetőinek részvételével tartandó vacsorára is, amelyen folytatni lehet az eszmecserét — közölte Koh­l. Az EU soros elnökségét betöl­tő Németország vezetői koráb­ban olyan utalásokat tettek, hogy a kelet-európai társult államo­kat meghívják a csúcstalálkozó­ra, ám több tagállam — de kü­lönösen Franciaország — ezt e­­rőteljesen ellenezte. Hmm miniszterelnöki összeprés Bár a kétévi kormányzás a­­latt­­születtek gazdasági sikerek, nagy gondot okoz a lakosság é­­letszínvonala, amely még távol áll a tisztestől — fogalmazott Nicolae Vacároiu miniszterelnöök, a kormány kétéves tevékenységét bemutató sajtóértekezleten. A kabinetet foglalkoztatja a hely­zet, de javulásra nincs mód az anyagi termelés számottevő nö­vekedése nélkül — fűzte hozzá. A miniszterelnök röviden ösz­­szegezte a nehézségeket, amelyek a hatalom átvételekor a helyze­tet jellemezték, nevezetesen a gazdaság összevisszaságát, a kül­földi finanszírozás hiányát. Nagy felelősséget vállaltunk ilyen kö­rülmények között. Az első sza­kaszban hozzálátunk a demok­ratikus állam átépítéséhez és a reform továbbviteléhez — húzta alá. • Ezt követően a kormányfő több adatot ismertetett, hogy érzé­keltesse a jelenlegi állapotot. Míg 1992-ben az ipari termelés 21,9 százalékkal zuhant, 1993- ban immár 1,3 százalékos növe­kedést könyvelhetett el. A me­zőgazdasági termelés szintén a tavaly 12,8 százalékkal emelke­dett. Az idén sikerült stabilizálni a makrogazdaságot, s ezt kon­szolidálni kell, mind a végre­hajtó hatalom határozott intéz­kedéseivel, mind pedig a lakos­ság erőfeszítései árán. A jövő esztendőre erőteljesebb növeke­dést és életszínvonal-javulást tervez a kormány, de csakis az anyagi termelés növekedésének körülményei között — mondotta Vácárosu kormányfő. Ugyanakkor a fogyatékosságok között említette az egyes szek­torok átszervezését, a privatizá­ció elmarasztalható ütemét és a társadalomvédelmet. Rámutatott továbbá, hogy mostanság sok párt állítja, hogy a válságot áthidaló alternatív programmal rendelkezik, és vá­dolja a kabinetet, amiért nem vette igénybe a javasolt megol­dásokat. Készek vagyunk tár­gyalni bárkivel, aki megoldáso­kat kínál a helyzet orvoslására — így a miniszterelnök. hiányzás miatt halasztás •A szenátus keddi ülésének el­ső részében befejezte a privati­záció felgyorsítására vonatkozó törvénytervezet szakaszonkénti vitáját. Mivel Oliviu Gherman üléselnök szerint a teremben nem volt jelen elégséges szená­tor a név szerinti szavazáshoz, a törvénytervezet jóváhagyását de­cember 5-re, hétfőre halasztot­ták. Mai lapszámunkban.­ HETI MŰSORA JANIM! DECEMBER­­ ROMÁNIA NEMZETI ÜNNEPE Ünnepi ülés a parlamentben Szerda délelőtt együttes ülésen emlékezett meg a parlament két háza december 1-jéről, Románia nemzeti ünnepéről. A díszgyűlésen Adrian Nastase és Oliviu Gherman elnökölt. Bevezető szavaiban Adrian Nastase, a képviselőház elnöke üdvözölte a Románia nemzeti ünnepe, az egységes román nem­zetállam 70. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepi ülésen megjelenteket: Vácároiu minisz­terelnököt és a kormánytagok, a politikai pártok vezetőit, központi intézmények, vallá­si felekezetek képviselőit, a diplomáciai testületek tagjait, a román kulturális élet szemé­lyiségeit, a sajtó képviselőit, besszarábiai politikusokat. A képviselőház elnöke hangsú­lyozta, hogy Románia nemzeti ünnepének megünneplése rend­kívüli fontosságú, mert alkalom adódik felidézni a román nép történetének drámai pillanatait, tisztelettel adózhatnak azok előtt, akik életüket a haza felvirágoz­tatásának, az egységes nemzet­állam megalakításának, a mo­dern Románia létrehozásának szentelték. Tisztelgett azon egy­séges akarat előtt, amely a nem­zeti önrendelkezés megvalósítá­sához vezetett, ami az egységes román nemzetállam igazi erejét adja. A '89-es decemberi­­fordulat után határozták el,­­hogy decem­ber 1-je lesz Románia nemzeti ünnepe, a román nemzeti méltó­ság újjáéledésének bizonyítéka­ként. Öt évvel a totalitarizmus bukása után elmondhatjuk — hangsúlyozta Adrian Nastase —, hogy a politikai, gazdasági, tár­sadalmi, erkölcsi téren végbe­ment változások ugyancsak az állampolgárok törekvéseit tük­rözik. Reményét fejezte ki, hogy a nehézségek csupán az átmeneti időszak, az igazi demokrácia, a piacgazdaság felé vezető út vele­járói, és — mint mondta — bí­zik abban, hogy ezeket sikerrel legyőzzük. .Ebben viszont óriási szerepet kell vállalniuk a politi­kai erőknek, és rendkívül fontos az állampolgári összefogás. Kormánypártok — ellenzék azonos arányban Adrian Nastase üdvözlő, a nap­ jelentőségét méltató szavai után a parlamenti csoportok képvise­lői vették át a szót. A korábbi évek gyakorlatától eltérően alkalmi megbékélés mel­lett döntött a kormányzópárt és az ellenzék, s így aztán egyenlő arányban kapott szót a két szem­benálló fél. A kormányzó pártok részéről Ion Solon­ti, a szenátus alelnö­­ke, a Társadalmi Demokrácia Pártjának képviselője, illetve Costica Ciorfin, román nemzeti egységpárti képviselő léphetett mikrofon elé. Az ellenzék részé­ről Ion Berciu kereszténydemok­rata nemzeti parasztpárti képvi­selő, valamint Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke méltatta a nap jelentőségét. Mint a Miorita és a népdalok, a nagy egyesülés is évszázados álom eredménye, a népdalokéhoz hasonlóan szerzője ismeretlen, a nép kollektív aka­ratának gyümölcse. Két döntő pillanat volt a román nép életé­ben: 1918 december és 1989 de­cember, amikor alkalom adódott egy új Románia felépítésére. A pluralizmus, a piacgazdaságra való áttérés már akkor európai rangra emelte az országot. De 1918 csak a kezdet volt, ma kell folytatni azt, amit az 1918-as fáklyavivők elkezdtek — mondta a szónok. Ion Solcanu kifejtette, ahhoz, hogy egy nép szabad le­gyen, neki sem szabad másokat elnyomnia, erre a történelem megtanított. Ma is a történelem egyik sorsdöntő pillanata előtt állunk, az európai integráció fe­lé haladunk, de az erkölcsi, val­lási, kulturális értékek feladása nélkül kell ezt megvalósítani. MÓZES EDITH (Folytatás a 3. oldalon) . Emlékszimpozion Az előre meghirdetett program szerint tegnap 18 órakor tudo­mányos tanácskozás vette kezde­tét a marosvásárhelyi Kultúrpa­lota nagytermében. A Románia Nemzeti Napjának szentelt szim­póziumot Ioan Vasile R­acelia prefektus köszöntötte, majd Tra­­ian Bosoanea muzeológus ecse­telte a Maros megyeieknek a Nagy Egyesülés aktusában való részvételét, dr. Vasile Dobrescu egyetemi előadótanár beszélt a román egységtörekvések európai összefüggéseiről és dr. Ioan Sil­­viu Nistor kolozsvári egyetemi előadótanárnak az expozéja kö­vetkezett Harc a politikai egy­ségért, a románok történelmi folytonosságáért címmel. Végül, két északbukovinai meghívott rövid felszólalását tapsolhatták meg, a Dumitru Covalciuc­ét Csernovicból és a Simion Gociu­­ét a szintén Ukrajnához tartozó Herja tartományból. A rendez­vény a Maros Állami Együttes műsorával zárult. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A NÉPÚJSÁG következő száma, december 3-án, szombaton jelenik meg. XLVI. évfolyam 237. (13 004.) sz. 1994. december 1., csütörtök 12 oldal, ára: előfizetőknek: 100 lej Szabadeladásban: 130 lej Dokumentum­kiálítási Szerdán, november 30-án, a­­Kultúrpalota kiállítótermeiben nyitották meg a Románia Nem­zeti Ünnepének szentelt, A Nagy Egyesülés című dokumentumki­állítást. A megnyitón jelen volt Ma­ros megye prefektusa, Ioan Ras­colja, a megyei tanács elnöke, Ioan Toganel, Burkhardt Ár­pád alprefektus, a megye és municípium kulturális életének képviselői, politikai pártok és szervezetek képviselői, meghí­vottak, marosvásárhelyi lakosok, tanulók. A kiállítás­ keretében fotodo­­kumentumokat mutatnak be, a Gyulafehérvári Nagygyűlés egyes résztvevőinek fényképeit, az ese­mény alkalmával készült kora­beli felvételeket, térképeket, az Egyesülés alkalmával készült dokumentumok fotókópiáit. ­a­ Iliescu elnök a NYEU parlamenti közgyűlésén Ion Iliescu elnök a parlamen­ti közgyűlésen elmondott beszé­dében azt hangsúlyozta, hogy a NYEU az európai biztonság e­­gyik lényegi összetevőjévé vált, amelybe Románia teljes mérték­ben integrálódni akar. A buka­resti kormányzat biztonsági kon­cepcióját az államfő két szintre bontotta: az elsőt a szomszédos államokkal való jó kapcsolatok kiépítése jelenti, a második pe­dig regionális jellegű. Mint mond­ta, ez utóbbi miatt érdeklődik Románia a közép-európai, duna­­medencei és fekete-tengeri együtt­működési tervek iránt, amelyek azonban természetesen nem fog­hatók fel az európai integráció alternatíváiként. A román vezetés pozitívan íté­li meg azt az új megközelítést, amelyet a két nép közötti kap­csolatok terén a magyar kor­mány mutat. Bukarest és Buda­pest között kiterjedt tárgyalások folynak az alapszerződés megkö­téséről, s bár e téren még meg­maradt két akadály, a határok és a kisebbségek témája, úgy hi­szem, hogy a magyar vezetés rea­listább álláspontjának köszönhe­tően megvan az összes előfeltétel e megbeszélések befejezéséhez — jelentette ki a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén mondott beszéde után, keddi saj­tóértekezletén Ion Iliescu állama­fő. Cáfolta azokat a véleményeket, hogy a magyar-román viszonyt a konfliktusok jellemeznék. Mint mondta, a két ország közötti kapcsolatok elég fejlettek, nor­málisak, ezen belül is különösen jók a gazdasági kapcsolatok; az emberek mozgását immár sem­mi sem akadályozza, s Románia számára az egyik legfontosabb partner Magyarország. A kisebb­ségek helyzetéről szólva megis­mételte azt­ a bukaresti álláspon­tot, hogy a román alkotmány teljesen összhangban van a ki­sebbségek védelmére vonatkozó európai egyezményekkel; hogy a kisebbségeknek vannak képvi­selőik a román parlamentben, van saját anyanyelvi iskolai ír­­ózatuk, sajtójuk, kulturális léte­­sítményrendszerük. Egyes román politikusokról elismerte, hogy va­lóban szélsőségesen fejezik ki magukat a kisebbségekkel kap­csolatban, de ez — mint mondta — reakció a szintén szélsőséges ottani kisebbségi vezetők állás­pontjára. Ennek alátámasztására felhozta az etnikai területi au­tonómia gondolatát, amely sze­­f­islylátás a 8. oldalon)

Next