Népújság, 1995. május (47. évfolyam, 84-102. szám)

1995-05-03 / 84. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSM 1220*3475 Megnyílt a m­-- mm­m / Marosvásárhelyi Európa Napok Amint erről már hírt adtunk, az­ Európai Unió Napja és a II. világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmával a Pro Európa Liga Interkulturális Köz­pontja az Európai Unióval és a németországi Heinrich Böll A­­lapítvánnyal, valamint a megyei kereskedelmi kamarával együtt­működve, május 2—20 között tartja Marosvásárhelyen az Eu­rópa Napok rendezvénysorozatot. Ennek két mozzanatára került sor tegnap. A köztér a demokrácia szimbóluma Délben 12 órakor, a Kultúrpa­lota halljában, a megyei és vá­rosi elöljárók, a Pro Európa Li­ga kuratóriumának néhány tag­ja, a sajtó képviselői és érdeklő­dők jelenlétében Karen Fogg, az Európai Unió bukaresti nagykö­vete megnyitotta az Európa köz­terei című vándor fotókiállítást. Amint a nagykövetasszony töb­bek között mondotta, a köztér minden időkben az emberek kö­zeledését szolgálta, olyan talál­kozóhely lévén, ahol valamely város polgárai szabadon véle­ményt nyilváníthattak ügyeiket illetően, ahol megbeszélhették, vitathatták azokat. És mint ilyen, a köztér tehát a demokrácia szimbóluma. A rövid ünnepélyes megnyitót a Pro Európa Liga kisiskolások­ból álló vegyes kara zárta, mely­nek tagjai magyar, román és né­met gyermekdalokból álló mű­sorral lepték meg a hallgatósá­got­. A bemutatott építészeti re­mekek magukon viselik koruk — a késői gótika, a reneszánsz, a barokk, a középkor, a neoklasz­­szikus és a XX. századi építészet megannyi művészi erényét, jel­legzetességét ,szolgálva egyben a határok nélküli Európa megte­remtésének ügyét, kultúrák, ci­vilizációk, népek és nemzetiségek közeledését. Románia és az európai integráció címmel tartott értekezést délután Karen Fogg asszony. Az előadá­son jelen volt Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Gheorghe Nan, a kereskedelmi kamara elnöke,,­loan Kacolja prefektus, Ioan Toganel, a me­gyei tanács elnöke, Nagy Győző polgármester, Burkhardt Árpád alispán és több politikai párt helyi képviselője, magánvállalko­zók, üzletemberek, a sajtó képvi­selői. Karen Fogg asszony Románia és az Európai Unió kapcsolatá­ról beszélt. Az 1995. február el­sején életbe lépett társulási szer­ződés jellegét vázolta, azt a sok­oldalú követelményrendszert, né­melyet az integráció feltételez: a reformok gyorsítását, a szabad­kereskedelem kialakítását, a pri­vatizálást, decentralizációt, az európai normáknak megfelelő versenyképes árutermelést, mo­dern pénzügyi szektort, bank­­rendszert. Ioan Racolta prefektus elmond­ta, hogy Maros megyében is egy integrációs program kidolgozása van folyamatban, amely komoly stratégiai tervezet, hosszú távra szól, és amelyet az országos programba illesztenek. A továbbiakban Karen Fogg asszony az érdeklődők több-ke­vesebb tárgyi ismeretről árulko­dó kérdéseire válaszolt. Külföldi turnén a Nemzeti Színház magyar társulata Pontosabban ma reggel indult külhoni vendégszereplésre Bor­nemisza Péter Magyar Elektra című drámájával. A Bécs vég­céllal rendezett turné belföldi állomása útközben Nagyvárad, ahol negyedikén lépnek közön­ség elé. Május ötödikén már Bécsben tartózkodnak, ahol részt vesznek a Bornemisza Társaság fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepsé­geken. Hatodikán este hét órától pedig a bécsi evangélikus temp­lomban játszanak. Május hetedi­kén viszont Budapesten lesznek, ahol a Kálvin téri református templomban mutatják be a drá­mát. Alig érkeznek haza, máris indulnak Kisvárásra, a határon túli magyar társulatok számára rendezendő színházi fesztiválra. Kis­ itthoni megszakítással aztán a Szabadka melletti Piliesen sor­ra kerülő nyári színházi napok­ra utaznak, melynek megnyitó előadásán a mi társulatunk mű­vészei lépnek fel, Shakespeare Tévedések vígjátéka című szín­művével. Ekkor június 17-ét írunk majd... I­A CENTRUM , BANKCOOP RT ÁRUHÁZ, "UNIRIT MAROS FIÓKJÁVAL ftpár Vásárhelyen, a P­la Vk­tortei I« s* ,start Marosvásárhely, Decertal utca Ifi/* sj. Ttf. 169-P8,169-1T1» M168-442, 16(M4ft 8’elnielői áron kínálja ennek a NEI cég termékskáláját RÉSZLETFIZETÉSSEL: TELEVÍZIÓT, HŰTŐSZEKRÉNYT, MÉLYFAGYASZTÓT, MOSÓGÉPET Előleg minimum 35 %, 1-3 év garancia ! 3-a hítnapos részletfizetés, szervszolgálat Marosvásárhelyen Két új banképülettel gazdagodtunk Felszentelés, avatás a Dózsa utcában Szombaton délelőtt a maros­vásárhelyi Dózsa György és Tu­dott­ Vladimirescu utcák találko­zásánál nemrég elkészült parko­lóban egy Daewoo Cielo és Es­­pero, két Volvo, meg egy Opel Astra fordult be annak jeleként, hogy pénzben hiányt nem szen­vedő vendégek érkeztek Buka­restből városunkba. A szervezők­ből és meghívottakból, hivatalos­ságokból és partnerekből az ut­cán összegyűlt tömeg előtt 11 ó­­rakor nyílt meg a kintről tükör­nek látszó, golyóálló, befele a nap sugarait­­ megszűrt ablakok­kal ellátott új épületszárny főbe­járata, Halk moraj jelezte: a höl­gyeit m­ás urak nem tudják ma­gukba fojta­­ meglepetésüket. Hogyisne, hiszen helyi viszony­latban a Közművelődési Palota és Városháza századeleji felépí­tése­ óta még egyetlen helyen sem használtak föl ilyen mennyiségű és ennyiféle szrnű­ rajzolatú már­ványt, az ittenihez fogható pazar csillárokat. Úgyszintén a korsze­rű anyagok és technikai megol­dások tekintetében is figyelmet érdemlő ez a létesítmény. A földszinti nagy, közönség­­szolgálati csarnokban vallásos szertartással vette kezdetét a Ro­mán Kereskedelmi Bank Maros megyei fiókja új székházának a­­vatóün­nepsége. Ezután Negovan Emil igazgató köszöntötte az egy­begyűlteket, s rövid beszédében arra biztatta a pénzvilág jelen­lévő képviselőit, hogy tegyenek rajta.­ (Folytatás az 5. oldalon) Premier Radnóti. Ami a cím első részét illeti ■— ide kívánkozik egy pontosítás: építészeti premierről van szó. Mert a Román Kereskedelmi Bank radnóti fióképülete olyan, amilyet a helybeliek néhány év­vel ezelőtt még álmodni sem mer­tek volna. Talán egy kissé ott esett csorba, hogy nem a város központjába került az épület. De amint a megnyitón elhangzott , nem volt lehetőség erre. Pedig mindenképpen megérdemelte vol­na, hogy a főteret díszítse. Április 28-án délután sokan to­longtak a bejárat előtt az ünne­pélyes szalagvágásra várva, amit aztán egy jótékony eső siettetett. (bakó) (Folytatás az 5. oldalon) XLVII. évfol­yam 84., (13 108.) sz., 1995. május 3., szerda 8 oldal, ára: előfizetőknek: 130 lej szabadeladásban: 200 lej aláírták a román-magyar oktatási együttműködés jegyzőkönyvét Bukarestben járt Fodor Gábor Az 1995—97 évi román—ma­gyar oktatási együttműködési jegyzőkönyv­­ aláírására hétfőn délután Bukarestbe érkezett Fo­dor Gábor művelődési és közok­tatási miniszter. A vendéget Bu­karest Otopeni repülőterén Liviu Maior román oktatási miniszter fogadta. A miniszter délután megtekin­tette a­ bukaresti Magyar Kultu­rális Központot. Este Liviu Maior vacsorát adott magyar vendége tiszteletére a Bukarest szállodá­ban, előtte az együttműködési jegyzőkönyvről és a kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszme­cserét a két miniszter. Az együttműködési jegyző­könyv aláírására kedden került sor a román oktatási miniszté­riumban,­­ ezt sajtóértekezlet, majd városnézés követte. A ter­vezettnél hosszabb, csaknem egy­órás megbeszélést folytatott ked­den délben Nicolae Vacaroiu ro­mán miniszterelnök Fodor Gá­­bor magyar művelődési és köz­oktatási miniszterrel, s ezen a magyar—román alapszerződésről, is eszmecserére került sor. Mint Fodor Gábor a Victoria kormánypalotában lezajlott meg­beszélés után elmondta az MTI tudósítójának, a délelőtt aláírt magyar—román oktatási együtt­működési egyezmény fő sajá­tosságainak áttekintése mellett, az idő jó részében a magyar— román alapszerződésről és az 1201-es ajánlásról volt szó. A magyar politikus, mint fogalma­zott, tulajdonképpen megnyugta­tónak tartotta, hogy „a román miniszterelnök kifejtette: nem az 1201-es ajánlással van problé­májuk, hanem azt szeretnék, ha közös értelmezést találna a két ország erre vonatkozólag". Nico­lae Vacaroiu miniszterelnök úgy értékelte, hogy a Románia al­kotmányával és törvényeivel nem egyező helyi autonómiafor­mák meghonosítása új problé­mákat szülő veszélyes precedenst jelentene, ezért kívánatosabb a két ország felzárkózása a nem­zeti kisebbségi keretegyezmény­­­ben megfogalmazott európai normákhoz. Fodor Gábor szerint, olyan nemzetközi dokumentumok meg­tárgyalásakor mint amilyen a román—magyar szerződés, ter­mészetszerűen adódnak értelme­­zési különbségek, de ezeket idei­vel meg lehet oldani kompro­misszum útján. E szakaszban a disputa természetes, mint az, hogy megoldást találjanak — fogalmazott a vendég, majd meggyőződését fej­ezte ki, hogy mindkét fél elegendő jóindulatot fog tanúsítani a megállapodás irá­nyában. A magyar miniszter el­utazása előtt a Lacul Tei egye­temi központban tett látogatást A kedden aláírt magyar—ro­mán oktatási együttműködési egyezmény azért igen lényeges, mert ebben állapítja meg a két­ állam azokat a kvótákat, ame­lyek az ösztöndíjasok cseréjét szabályozzák, valamint vállalja információk, dokumentumok cse­réjét, továbbá hitet tesz amel­(Folytatás a 6. oldalon} „A nyelv csak élve tündököl...“ „Élmény volt számomra ez az együttlét, gyerekek! És szeret­ném, ha azok sem távoznának ma innen, szomorúan, akiket „le­győztek“ társaik, vagyis akik sem díjban, sem dicséretben nem részesültek! A maihoz hasonló alkalom még adódik és csak raj­tatok múlik, milyen helyezést ér­tek majd el. Arra gondoljatok, hogy mindannyian ünnepeltünk ma, ünnepeltük az anyanyel­vünket ..Ezek már a zsűri elnöke, Bartis Ildikó, a Maros­vásárhelyi Nemzeti Szính­áz ma­gyar társulatának művésze sza­vai voltak, tehát a verseny be­fejeződött, az izgatottság, a lámpaláz , már elült, bár itt-ott felsejlett még egy-egy kipirult kis arc, izgatott szempár ... Mindez szombaton, április 29- én délelőtt, Marosvásárhelyen, az RMDSZ Maros megyei szék­házában, az I—IV. osztó- JÁRAY FEKETE KATALIN (Folytatás a 2. oldalon) Az államtitkár nem jött el A helyi autonómia nem égi mama Szombaton folytatódott Helyi költségvetés és gazdálkodás cím­mel a Pro Európa Liga által szervezett nemzetközi szeminá­rium. Ezen, mint,már jelentettük, Jean Claude Caron és Jaqueline Legrand, a franciaországi helyi közigazgatás képviselői tartottak előadást az ottani közigazgatás megszervezéséről, a helyi költség­vetés kidolgozásáról és felhasz­nálásáról, illetve válaszoltak az (igen kisszámú) érdeklődő kérdé­seire. Az előzetes program szerint a második snap meghívottja­­volt Mircea Ciumara parasztpárti kép­viselő, a képviselőház közigazga­tási bizottságának elnöke, illet­ve Octav Cosmánca, a helyi köz­igazgatás megszervezésével meg­­bízott államtitkár. Ez a párosítás érdekes vitát ígért, sajnos az ál­lamtitkár nem érkezett meg... Mircea Cium­ara képviselő igen érdekes, példákkal színezett kis­előadást tartott a romániai köz­­igazgatási viszonyokról, elmondva, hogy­ a helyi közigazgatásról szóló törvényt még az alkotmány el­készülte előtt fogadták el, amit később módosítani kellett volna, ám a kormány nem kezdemé­nyezte ezt. • Az alkotmány előírja, hogy a polgármester tevékenységét felül­­ ­tr.­sszes­ (Folytatás a 3. oldalon)

Next