Népújság, 1995. július (47. évfolyam, 127-147. szám)
1995-07-01 / 127. szám
MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 Itthon járt Kincses Előd Strasbourg felől fújt a kedvező szél Amikor e sorok napvilágot látnak, a rövid, inkább „magán“, mint nyilvános látogatásra hazatért KINCSES ELŐD újra úton van Budapest, ötesztendei „átmeneti“ száműzetésének színhelye felé. Talán az otthon megszokott légköre teszi, de mintha semmi sem változott volna: jó kedélyű, energikus és tettrekész. — Ötévi emigráció után, újra itthon. Mi jut erről legelőbb e* a mibe? • — Azt tudom megismételni, aztól a Népszabadságnak is mondtam, az igazság malmai lassan őrölnek. — Mivel magyarázod, hogy végül is feladták a „KINCSES ÍIGYET“? Mi mozdította ki a holtpontról? — Azt hiszem,, erre a kérdésre válaszolni a román hatalom lenne igazán illetékes. Nem akarok találgatni, de véleményem szerint Strasbourg felöl fújt a kedvező szél. — Milyen érzésekkel tértél haza? Exkluzív — Nagyon vártam erre a pillanatra, örültem, hogy elérkezett. Sajnálom, hogy Marosvásárhely viszontlátásának öröme teljesen felhőtlen nem lehetett, mert a szélsőséges erők igyekeztek feszültségkeltéssel megterhelni ezt a számomra boldog pillanatot. — Hogyan értékeled a hazatérésed hírére kelt támadásokat? — Hogy a Vátrától még ma is ennyire telik, számítottam rá. Korábban ezért is csak szeptemberre időzítettem a hazatérést, legyen idejük kifújni a mérgű- MAKKAI JÁNOS (Folytatás a 3. oldalon) Fekete-tengeri gazdasági együttműködési csúcs ■Pénteken tartották meg Bukarestben és a fekete-tengeri gazdasági együttműködési övezet 11 országának második csúcsértekezletét. Az elsőre 1992 júniusában Isztambulban került sor. A tanácskozáson nyolc államfő és két minizterelnök vesz részt, a legnagyobb súlyú államot. Oroszországot Oleg Szoszkovec miniszterelnök-helyettes képviseli. A bukaresti szervezők korábban arra számítottak, hogy Jelcin elnök vagy legalább Csernomirgyin kormányfő lesz jelen Moszkvából. Az utóbbi Al Gore amerikai alelnök vizitjére hivatkozva nemi tette ki magát. A fekete-tengeri gazdasági, együttműködés magasszintű ősz.megvetele politikai jelzést és egyben olyan közös platformot is jelent, amely megfelelhet az EU által a közép- és kelet-európai országok iránt tanúsított érdeklődésnek — fogalmazott Iliescu elnök a munkálatok berekesztése után. Mint hozzáfűzte, a szervezők kidomborították a gazdasági együttműködés fontosságát mint stabilitási tényezőt a térségben. Létre kell hozni a szállítási és távközlési infrastruktúra, az energetikairendszerek, a fekete-tengeri biopotenciál védelme, a magán gazdasági szereplők, illetve a kis és közepes vállalatok tevékenységét ösztönző keretek terén létrejött programokat és terveket. Ugyanakkor fokozott tevékenységet kell kifejteni a terrorizmus, a kábítószer és fegyvercsempészet, a bűnözés leküzdéséért — összegezést a román államfő. Gajdar Alijev azerbajdzsáni elnök, aki részt vesz a csúcsértekezleten, azt követően vasárnapig hivatalos látogatást tesz Komárnéban. Iliescu elnök csütörtök délutántól fogadta a cotroceni palotában a csúcstalálkozóra érkező vendégeket, és kétoldalú megbeszéléseket folytatott velük. Bukarest vendége csütörtökön, illetve pénteken Sali Berisha albán, Gajdan Aliev azerbajdzsáni Zselju Zselev bolgár, Eduard Sevardnadze grúz, Kosztisz Sztefanopulosz görög, Mircea Snegur moldovai, Szulejman Demire török elnök, Jevgenyij Marcsuk ukrán és Grant Bagratjan örmény miniszterelnök, valamint Oleg Szoszkovec orosz miniszterelnök-helyettes. Egymásra utalva A beszélgetés a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János, az- 3tt a belvárosi Plébánia által működtetett gyógyszersegélyszolgálat kapcsán indult, amely az építkezések miatt nemrégiben költözött át a Köteles Sámuel Utca 2/A szám alá, a minorita rendháztól bérelthelyiségbe.De a gyógyszersegélyekről szólva mondhatni természetes módon terelődött a szó a szeretetszolgálat lényegére. Ami mai körülményeink között egyre aktuálisabb téma. Lejárt már ugyanis az az idő, amikor ránk figyelt a világ és bőven folyt a segély. Lassan rá kellett-kell ébrednünk arra, hogy kívülről már csak kivételes esetekben várhatunk támogatást, s hogy egyre inkább egymásra vagyunk utalva. Csató Béla érseki vikárius, a római katolikus egyház főesperese, aki következetesen a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia plébánosának nevezi magát így vélekedik: —» Az egyház küldetéséhez tartozik a karitativ tevékenység. A keresztény ember számára nem lehet közömbös a másik, bármilyen vallású, nemzetiségű legyen. Aki Jézus Krisztust követni akarja, köteles embertársain, ott ahol tud, és amire lehetősége van, segíteni. A szeretetszolgálat intézményesítése azért szükséges, hogy elérje a célját. Minden egyházközség a maga Ilivel körében számon kell hogy tartsa a rászorulókat, megtalálva a segítségnyújtás formáit. Sajnos, a mi híveink zöme csak egy irányban gondolkodik: a szükséget szenvedők közül legtöbben csak várják a segítséget, követelőznek, méltatlankodnak, de arra nem gondolnak, hogy ők is tudnának adni valamit, támogatást nyújtva esetleg idős, magatehetetlen embereknek- és sorolhat- BODOLAI GYÖNGYI (Folytatás a T. oldalon) XLVII. évfolyam 127. (13 151.) sz., 1995. július L, szombat 8 oldalára: előfizetőknek: 160 lej szabadeladásban: 200 lej Újra Dézsi Zoltán az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke „Az ünnepi pillanat rövid, a munka hosszú lesz“ Alakuló ülésre ült össze tegnap az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa, amely az előző testület munkáját hivatott folytatni. Ez az RMDSZ legmagasabb fóruma, amelynek mandátuma feltehetően a belső választásokig tart, de feladata lesz előkészíteni a belső választásokat, véglegesíteni, kidolgozni a szervezet dokumentumait stb. — mondta ünnepi köszöntőjében Markó Béla szövetségi elnök. Az ünnepi pillanat rövid, a munka hosszú lesz — folytatta —, majd hozzátette, hogy a területi szervezetek elnökei, a pártok, platformok képviselői már előzőleg tárgyaltak és arra a következtetésre jutottak, hogy szükség lenne a frakciók megalakulására. A kongresszus óta eltelt időszak szövetségi eseményeiről tartott tájékoztatójában Markó Béla elmondta, hogy már ebben a pillanatban nehéz feladata van a testületnek: a kisebbségi oktatás válsághelyzete, meg kell állapítani a tiltakozás módozatait, akcióprogramot elindítani, s ehhez az egész romániai magyarság összefogására szükség van. Mi történt az RMDSZ-ben a kongresszus után? Előkészítették az SZKT-t, kijelölték az önkormányzati képviseletet, létrejött a Magyar Ifjúsági Tanács. Több területi szervezet, a Területi Képviselők Tanácsa összeült, és értékelték a kongresszus munkálatait, ami azt jelenti, hogy a kongresszus fontos állomása volt az elmúlt öt esztendőnek. Markó Béla hangsúlyozta: bár a kongresszus pozitív üzenettel fordult a nemzetközi politikai élet és a hazai politikai erők felé is, azzal, hogy tisztábban fogalmazta meg céljait, autonómiai koncepcióját, az azegész román politikai életben negatív üzenetként f fogalmazódott meg. a román politikustársadalom egy része ürügyként használta felt, hogy példátlan támadást indítson az RMDSZ ellen, s a közvéleményt így manipulálja. A román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalások során sem történt közeledés, mi több, főleg az 1201-es ajánlás alapján) újabb és újabb kifogások merültek fel. Az oktatási törvény kapcsán a szövetségi elnök elmondta, hogy a kormány, a román hatalom csonkítani akarja a kisebbségek jogait, ami annál inkább aggasztó, mivel a kongresszus után az RMDSZ-t minősíthetetlen támadásözön érné a parlamentben. Miközben arról nyilatkoznak, hogy Románia kívánja az integrációt és rendezni óhajtja viszonyát szomszédaival. Az oktatási törvény a legérzékenyebb pontunk — hangsúlyozta —, mert a nemzeti identitás megőrzésének legfontosabb eszköze az anyanyelvű oktatás. AL- MÍSZES EDITH (Folytatás a 2. oldalon! Mai lapszámunkban: BUSZINFORM A Stefánia egyszer volt Pesten kutya- vásár — mondták a régi öregek. de úgy látszik, az olyan jól sikerült, hogy évente megismétlik. Június 7-én, vasárnap a XIV. kerületet, amit Istvánmező néven is szívesen emlegetnek, elleptek a kutyák. A kiállítás színhelye a „Népstadion és intézményei“ volt. No persze, az „intézményei“, vagyis a hatalmas zöld terek meg parkok. (Egy másik „kiállítás" a Magyarország — Svédország EB-selejtező nemrég a Népstadionban zajlott le, de mindössze 10 000 érdeklődőt csalt oda a mostani 50 000-rel szemben.) A Stefánia út az Ajtósi Dürer út és a Hungária körút közötti útszakasz. A régi mániákusok kedvenc útja: „A régi mániám, végighajtani a Stefánián.“ Az új mániákusok nem a négylovas hinták hajtásában merítik ki mániájukat, hanem különféle ebek húzásában, tolásában, vonszolásában, megunszolásában. Az ebek nagyrésze nemigen él-hal a sportért, mert legszívesebben a Népstadionnal ellentétes irány- Pesti kalauz ha kutyagolna. Ja, igen. A Stefánia utat nagyon sok tábla Népstadion útnak tünteti fel (minden második-harmadik házon), amiben mondjuk tan myami, mert az óriási stadion egyik bejárata éppen itt van. Itt, ahol tülekedés van a 200 forintos belépőért, és ahol tömény kutyaillat terjeng, és nagyon a lába alá kell hogy nézzen az ember. Kutya világ, úgy általában. Szomorú szobatársam a „Carte de rugáciuni“-val vigasztalódik. Azóta lett kedvenc olvasmánya, amióta egy év németországi bevételét Stoica boan jótékonysági intézetének ajánlotta. Rögtön ezután az önzetlen adomány után ki is tessékelték a barátságtalan germán paradicsomból, és az igazi, a hazai ígéret földjére utasították. Ott egy ügyvéd megígérte neki, hogy az időközben elkobzott lakását viszszakobozza. Most nemrégiben dőlt el fővárosunkban, hogy szegény fiúnak még több vigasztalást kell merítenie kis szent kézikönyvéből... A Stefánia úton működik a Magyar Honvédség Művelődési Háza (ezek szerint a derék vitézekre is ráfér holmi kis kupálódás). Hol is lehetnének a nagy futballrajongó németek meg svájciak nagykövetéségei, ha nem itt? Árnyékuk- CSIZMADIA MIHÁLY (Folytatás a 2. oldalon)