Népújság, 1995. július (47. évfolyam, 127-147. szám)

1995-07-01 / 127. szám

MAROS MEGYEI NAPILAP Kiadja az IMPRESS kft ISSN 1220-3475 I­tthon járt Kincses Előd Strasbourg felől fújt a kedvező szél Amikor e sorok napvilágot látnak, a rövid, inkább „magán“, mint nyil­vános látogatásra hazatért KINCSES ELŐD újra úton van Budapest, ötesz­tendei „átmeneti“ száműzetésének színhelye felé. Talán az otthon megszo­kott légköre teszi, de mintha semmi sem változott volna: jó kedélyű, ener­gikus és tettrekész. — Ötévi emigráció után, újra itthon. Mi jut erről legelőbb e* a mibe? • —­ Azt tudom megismételni, a­­ztól a Népszabadságnak is mond­tam, az igazság malmai lassan őrölnek. — Mivel magyarázod, hogy végül is feladták a „KINCSES ÍIGYET“? Mi mozdította ki a holtpontról? — Azt hiszem,, erre a kérdés­re válaszolni a román hatalom lenne igazán illetékes. Nem aka­rok találgatni, de véleményem szerint Strasbourg felöl fújt a kedvező szél. — Milyen érzésekkel tértél haza? Exkluzív — Nagyon vártam erre a pil­lanatra, örültem, hogy elérke­zett. Sajnálom, hogy Marosvá­sárhely viszontlátásának öröme teljesen felhőtlen nem lehetett, mert a szélsőséges erők igyekez­­­tek feszültség­keltéssel megter­helni ezt a számomra boldog pil­lanat­ot. — Hogyan értékeled a haza­térésed hírére kelt támadásokat? — Hogy a Vátrától még ma is ennyire telik, számítottam rá. Korábban ezért is csak szeptem­berre időzítettem a hazatérést, legyen idejük kifújni a mérgű- MAKKAI JÁNOS (Folytatás a 3. oldalon) Fekete-tengeri gazdasági együttműködési csúcs ■Pénteken tartották meg Buka­restben és a fekete-tengeri gazda­sági együttműködési övezet 11 országának második csúcsérte­kezletét. Az elsőre 1992 júniusá­ban Isztambulban került sor. A tanácskozáson nyolc államfő és két minizterelnök vesz részt, a legnagyobb súlyú államot. O­roszországot Oleg Szoszkovec mi­­n­iszterelnök-helye­ttes kép­visel­i. A bukaresti szervezők koráb­ban arra számítottak, hogy Jelcin elnök vagy legalább Csernomir­gyin kormányfő lesz jelen Moszk­vából. Az utóbbi Al Gore ame­rikai alelnök vizitjére hivatkoz­va nemi tette ki magát. A fekete-tengeri gazdasági, e­­gyü­ttműködés magasszintű ősz­­.meg­­ve­tele politikai jelzést és egyben olyan közös platformot is jelent, amely megfelelhet az EU által a közép- és kelet-euró­pai országok iránt tanúsított ér­deklődésnek — fogalmazott Ili­escu elnök a munkálatok bere­kesztése után. Mint hozzáfűzte, a szervezők kidomborították­ a gazdasági együttműködés fontos­ságát mint stabilitási tényezőt a térségben. Létre kell hozni a szállítási és távközlési infra­struktúra, az energetikai­­rend­szerek, a fekete-tengeri biopoten­ciál védelme, a magán gazdasá­gi szereplők, illetve a kis és közepes vállalatok tevékenységét ösztönző keretek terén létrejött programokat és terveket. Ugyan­akkor fokozott tevékenységet kell kifejteni a terrorizmus, a ká­bítószer és fegyvercsempészet, a bűnözés leküzdéséért — össze­­gezést a román államfő. Gajdar Alijev azerbajdzsáni elnök, aki részt vesz a csúcsér­tekezleten, azt követően vasárna­pig hivatalos látogatást tesz Ko­márnéban. Iliescu elnök csütör­tök délutántól fogadta a cotro­­ceni palotában a csúcstalálkozóra érkező vendégeket, és kétoldalú megbeszéléseket folytatott ve­lük. Bukarest vendége csütörtökön, illetve pénteken Sali Berisha albán, Gajdan Aliev azerbaj­dzsáni­­ Zselju Zselev bolgár, E­­duard Sevardnadze grúz, Kosztisz Sztefanopulosz görög, Mircea Snegur moldovai, Szulejman De­mi­re­ török elnök, Jevgenyij Marcsuk ukrán és Grant Bagrat­­ja­n örmény miniszterelnök, vala­mint Oleg Szoszkovec orosz mi­­n­iszterelnök-helyettes. ­ Egymásra utalva A beszélgetés a marosvásárhe­lyi Keresztelő Szent János, az- 3tt a belvárosi Plébánia által működtetett gyógyszersegély­­szolgálat­ kapcsán indult, amely az építkezések miatt nemrégiben költözött á­t a Köteles Sámuel Utca 2/A szám alá, a minorita rendháztól bérelt­­helyiségbe.­­De a gyógyszersegélyekről szólva mondhatni természetes módon terelődött a szó a sze­retetszolgálat lényegére. Ami mai körülményeink között egyre aktuálisabb téma. Lejárt már ugyanis az az idő, amikor ránk figyelt a világ és bőven folyt a segély. Lassan rá kellett-kell éb­rednünk arra, hogy kívülről m­ár csak kivételes esetekben várhatunk támogatást, s hogy egyre inkább egymásra vagyunk utalva. Csató Béla érseki vikárius, a római katolikus egyház főespe­rese, aki következetesen a ma­rosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia plébánosának nevezi magát így vélekedik: —» Az egyház küldetéséhez tartozik a karitativ tevékenység. A keresztény ember számára nem­­ lehet közömbös a másik, bármilyen vallású, nemzetiségű legyen. Aki Jézus Krisztust kö­vetni akarja, köteles embertár­sain, ott ahol tud, és amire lehetősége van, segíteni. A szeretetszolgálat intézmé­nyesítése azért szükséges, hogy elérje a célját. Minden egyház­község a maga Ilivel körében számon kell hogy tartsa a rá­szorulókat, megtalálva a segít­ségnyújtás formáit. Sajnos, a mi híveink zöme csak egy irány­ban gondolkodik: a szükséget szenvedők közül legtöbben csak várják a segítséget, követelőz­­nek, méltatlankodnak, de arra nem gondolnak, hogy ők is tud­nának adni valamit, támogatást nyújtva esetleg idős, magatehe­tetlen embereknek- és sorolhat- BODOLAI GYÖNGYI (Folytatás a T. oldalon) XLVII. évfolyam 127. (13 151.) sz., 1995. július L, szombat 8 oldal­ára: előfizetőknek: 160 lej szabadelad­ásban: 200 lej Újra Dézsi Zoltán az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke­­ „Az ünnepi pillanat rövid, a munka hosszú lesz“ Alakuló ülésre ült­ össze teg­nap az RMDSZ Szövetségi Kép­viselők Tanácsa, amely az elő­ző testület munkáját hivatott folytatni. Ez az RMDSZ legma­gasabb fóruma, amelynek man­dátuma feltehetően a belső vá­lasztásokig tart, de feladata lesz előkészíteni a belső választáso­kat, véglegesíteni, kidolgozni a szervezet dokumentumait stb. — mondta ünnepi köszöntőjében Markó Béla szövetségi elnök. Az ünnepi pillanat rövid, a munka hosszú lesz — folytatta —, majd hozzátette, hogy a te­rületi szervezetek elnökei, a pártok, platformok képviselői már­ előzőleg tárgyaltak és arra a következtetésre jutottak, hogy szükség lenne a frakciók mega­lakulására. A kongresszus óta eltelt idő­szak szövetségi eseményeiről tartott tájékoztatójában Markó Béla elmondta, hogy már ebben a pillanatban nehéz feladata van a testületnek: a kisebbségi ok­tatás válsághelyzete, meg kell állapítani a tiltakozás módoza­tait, akcióprogramot elindítani, s ehhez az egész romániai ma­gyarság összefogására szükség van. Mi történt az RMDSZ-ben a kongresszus után? Előkészítették az SZKT-t, ki­jelölték az önkormányzati kép­viseletet, létrejött a Magyar If­júsági Tanács. Több területi szervezet, a Területi Képviselők Tanácsa összeült, és értékelték a kongresszus munkálatait, ami azt jelenti, hogy a kongresszus fontos állomása volt az elmúlt öt esztendőnek. Markó Béla hangsúlyozta: bár a kongresszus pozitív üzenettel fordult a nemzetközi politikai é­­let és a hazai politikai erők felé is, azzal, hogy tisztábban fogal­mazta meg céljait, autonómiai koncepcióját, az az­­egész román politikai életben negatív üze­netként f fogalmazódott meg. a román politikustársadalom egy­­ része ürügyként használta felt, hogy példátlan támadást indít­­son az RMDSZ ellen, s a közvé­leményt így manipulálja. A román-magyar alapszerző­désről folyó tárgyalások során sem történt közeledés,­ mi több, főleg az 1201-es ajánlás alapján) újabb és újabb kifogások me­r­ültek fel. Az oktatási törvény kapcsán­ a szövetségi elnök elmondta, hogy a kormány, a román hata­lom csonkítani akarja a kisebb­ségek jogait, ami annál inkább aggasztó, mivel a kongresszus u­­tán az RMDSZ-t minősíthetetlen támadásözön érné a parlament­ben. Miközben arról nyilatkoz­nak, hogy Románia kívánja az integrációt és rendezni óhajtja viszonyát szomszédaival. Az oktatási törvény a legérzé­­­kenyebb pontunk — hangsúlyoz­ta —, mert a nemzeti identitás megőrzésének legfontosabb esz­köze az anyanyelvű oktatás. AL- MÍSZES EDITH (Folytatás a 2. oldalon! Mai lapszámunkban: BUSZINFORM A Stefánia e­gyszer volt Pesten kutya­­­- vásár — mondták a ré­­­­­gi öregek. de úgy lát­szik, az olyan jól sikerült, hogy évente megismétlik. Jú­nius 7-én, vasárnap a XIV. kerületet, amit Istvánmező néven is szívesen emlegetnek, elleptek a kutyák. A kiállítás színhelye a „Népstadion és intézményei“ volt. No persze, az „intézményei“, vagyis­ a hatalmas zöld terek meg par­kok. (Egy másik „kiállítás" a Magyarország — Svédország EB-selejtező nemrég a Nép­stadionban zajlott le, de mind­össze 10 000 érdeklődőt csalt oda a mostani 50 000-rel szem­ben.)­­ A Stefánia út az Ajtósi Dü­rer út és a Hungária körút közötti útszakasz. A régi má­niákusok kedvenc útja: „A régi mániám, végighajtani a Stefá­nián.“ Az új mániákusok nem a négylovas hinták hajtásában merítik ki mániájukat, hanem különféle ebek húzásában, to­lásában, vonszolásában, meg­unszolásában. Az ebek nagy­része nemigen él-hal a sport­ért, mert legszívesebben a Népstadionnal ellentétes irány- Pesti kalauz ha kutyagolna. Ja, igen. A Stefánia utat nagyon sok táb­la Népstadion útnak tünteti fel (minden második-harma­dik házon), amiben mondjuk t­an myami, mert az óriási sta­dion egyik bejárata éppen itt van. Itt, ahol tülekedés van a 200 forintos belépőért, és ahol tömény kutyaillat terjeng, és nagyon a lába alá kell hogy nézzen az ember. Kutya világ, úgy általában. Szomorú szobatársam a „Car­te de rugáciuni“-val vigaszta­lódik. Azóta lett kedvenc ol­vasmánya, amióta egy év né­metországi bevételét Stoica boan jótékonysági intézetének ajánlotta. Rögtön ezután az önzetlen adomány után ki is tessékelték a barátságtalan germán paradicsomból, és az igazi, a hazai ígéret földjére utasították. Ott egy ügyvéd megígérte neki, hogy az idő­közben elkobzott lakását visz­­szakobozza. Most nemrégiben dőlt el fővárosunkban, hogy szegény fiúnak még több vi­gasztalást k­ell merítenie kis szent kézikönyvéből... A Stefánia úton működik a Magyar Honvédség Művelődé­si Háza (ezek szerint a derék vitézekre is ráfér holmi kis kupálódás). Hol is lehetnének a nagy futballrajongó néme­tek meg svájciak nagyköveté­ségei, ha nem itt? Árnyékuk- CSIZMADIA MIHÁLY (Folytatás a 2. oldalon)

Next